Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZríMSZ/ÜP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA , XXUI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. Ára 1,60 forint 1979. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP Megelőzve T úlóráznak a számviteli dolgozók, javában tart a nyereségfelosztás munkája a vállalatoknál, s azon belül természetesen a legnagyobb érdeklődés a nyereségrészesedést kíséri; kinek mennyi -.jár, azon felül mennyivel toldják meg s így tovább. A részesedés legnagyobb tétele a bér függvénye; az alapbér egyben annak mutatója is, az illető legkevesebb mire számíthat. S mert érdekes módon a bér mindig akkor válik fontossá, amikor valamihez jogot nyújt — azaz egyáltalán nem látszik érdekesnek, fontosnak akkor, amikor kötelezettségek hordozója —, ismét föllángoltak a viták azon, mennyiben igazságos, igazságtalan ennek meg amannak a bére, egyáltalán, maga az egész bérezési szisztéma a vállalatnál. S a dolog már csak azért is izgalmas, húsbavágó, mert a termelőhelyek jelentős részén az idén szerényebbek a bér- fejlesztési lehetőségek, mint voltak tavaly. Ami mögött az a bevallott törekvés áll, hogy a központi irányítás szorosabbra kívánja fűzni a teljesítmény és a javadalmazás kapcsolatát. Eredményes erőfeszítéseket tesznek hosszú évek óta a Forte Fotokémiai Iparnál arra, hogy növeljék a teljesítmény alapján elszámolt dolgozók arányát az összes foglalkoztatotton belül, 9 hogy a teljesítménybérnek egyre jelentősebb része kapcsolódjék a minőséghez. Hatásos lépésnek számított példádul a közvetlen irányítók jogainak bővítése a bérek, jutalmak megállapításában, s a munkahelyi kiscsoportok ilyesfajta beleszólási lehetőségének fokozása szintén kamatozik a józanabb köz- vélekedésben. Józanabb ez a közvélekedés a gyáron belül, mint volt korábban, de mint a kifejezés érzékelteti, nem teljesen józan; érzelmek, tévhitek még mindig befolyásolják. S talán nem is azért, mert a gyárkapun belül éles ellentmondások mutatkoznának a személyi jövedelmekben, a bérezés elveiben, hanem, mert egy olyasfajta városban, mint Vác, mindenki tud mindent, azt is, másutt hogyan, miért, mit fizetnek. K ülönösebben bizonygatni sem szükséges: bármennyire igazságos legyen is egy gyárban a bérezés gyakorlata, ha a többi környező gyárban nem vagy nem egészen ilyen ez a gyakorlat, akkor a legjobb törekvések sem hozhatják meg a várt eredményt. Nos, annak ellenére, hogy a városban a Fortéban a legkisebb a munkaerő-vándorlás mutatószáma, sok gondjuk támad a követelmények fokozása miatt. Akadnak, akik köny- nyen odamondják, miért pont itt kell megint egyet fölfelé lépni, amikor... Az üzemi pártbizottság meggyőző, felvilágosító munkájának egyik lényeges eleme annak indoklása, miért elkerülhetetlen a gyárban a valamit valamiért köznapi szólásának érvényesítése, azaz a növekvő jövedelmek fejében növekvő teljésít- mények követelése. S ráadásul úgy, hogy a teljesítmények megelőzik a pénzt; ha az első nagyobb, akkor a második is az lesz. Azt, hogy itt nem egyedi, hanem meglehetősen általános jellemzővel-van dolgunk, igazolják az ikladi tapasztalatok is. Az Ipari Műszergyár egyike a dinamikusan fejlődő gépipari vállalatoknak, jelentős technikai, technológiai fejlesztések valósultak, valósulnak meg, s azokkal párhuzamosan növekedtek a teljesítményekkel szemben támasztott követelmények. A gyár pártbizottsága, szakszervezeti • bizottsága kellő érzékenységgel figyelt fel arra, hogy a távozók már nem a bérrel érvelnek, mint útnak indító okkal; elfogadhatónak ítélik a forintok mennyiségét. Egyre nő viszont a kilépők • között azok aránya, akik úgy vélik, ezért a pénzért új helyükön kevesebbet kell dolgozni. Azaz, ha kimondatlanul is, de azt tartják, Ikladon sokat kell dolgozni, de „szerencsére” nem mindenütt van ez így, s mennek oda, ahol a pénz ugyanannyi, de kevesebb az, amit érte az asztalra le kell tenni. E nnek ismeretében válik igazán érthetővé és jogossá az a vélemény, mely a kohó- és gépipari tárca vállalatvezetőinek országos értekezletén hangzott el, s mely szerint a forint mindenütt azonos, de száz forintért korántsem azonos munka- mennyiséget kell teljesítenie a foglalkoztatottnak. S a szóban forgó megbeszélésen példák erősítették, tárcán belül is mennyire eltérőek a követelmények, s még inkább azok az egyes iparcsoportoknál, illetve más tárcákhoz hasonlítva. Ahogy az sem számít ritka kivételnek — örökös gond a megyében —, hogy a törzsgyárban ugyanazért a munkáért > többet fizetnek, mint a gyáregységben. Ne kerülgessük a forró kását: messze vagyunk attól, hogy száz vagy ezer forint bér fejében mindenütt ugyanannyit tegyenek le teljesítményként a közös asztalra. A cél persze az, hogy a jobban dolgozó vállalatok többet fizessenek — de ez ma még csak cél —, s természetes: ehhez követelniük is többet kell. Ha azonban másutt ugyanazért a forintmennyiségért kevesebbet követel hétnek — mert erre módot teremtenek a szabályozók ellentmondásai —, akkor nem csoda, ha a munkaerő nem oda áramlik, ahová azt a társadalmi célok megkívánnák. Valahol persze el kell kezdeni a sok éven át megszokott keretek viszonylag gyors lebontását, s ez a valahol: a vállalat. Igen, a vállalat, de nem magára hagyatva, hanem a központi irányítás intézkedéseinek, rendelkezéseinek logikus sorától támogatva. Ezért szimpatikus, hogy az említett két gyárban nem enyhítettek a teljesítménykövetelményeken, sőt ki is mondták: a bér- követelményt megelőzve teljesítménykövetelményt kell felmutatni. Vannak, akiknek ez nem tetszik? Igen. Mégis, ennél fontosabb, hogy a többség érti, miről van szó, s cselekedeteivel tanúsítja, vállalja a szigorúbb feltételeket. M. O. Gáspár Sándor Prágába utazott Szombaton Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára. Részt vesz a Szakszervezeti Világszövetség titkárságának ülésén, amely a főtanács április 10—13 között Szófiában sorra kerülő ülését készíti elő. Búcsúztatására a Nyugati pályaudvaron megjelent Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. Hazaérkezett Czinege Lajos Czinege Lajos hadseregtá- bornok, honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség —, amely hivatalos baráti látogatáson járt Szíriában, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságban és Etiópiában — szombaton hazaérkezett. T&hh az intporf vegyszer Jól haladnak a télutói munkák Csak néhány hektáron van heivtz Birkózik a tél a tavasszal. Az előrejelzések szerint még mindig várható havazás, de a jövő héten már igazi márciusi esőre számíthatfink. A levegő felmelegedésével egy- időben lassan a határ is benépesül a megyében. Az őszi vetések felett egyre-másra jelennek meg a helikopterek, hogy a legfontosabb tápanyagot szórják le a növényekre, nitrogénnel serkentsék a kalászosok fejlődését. A megyében — erről informált bennünket Stágl József, a Pest megyei Tanács szakfelügyeleti csoportjának vezetője — már a gabonafélék vetésterületének negyven százalékát műtrágyázták meg. Az ellátás jelenleg zökkenőmentes, így e fontos tavaszi növényápolási munkák jó ütemben haladnak. Nincs lemaradás a szőlő- és gyümölcsfák metszését illetően sem. Bár a változékony időjárás gyakran nehezíti a határban dolgozók egy csöppet sem könnyű tevékenységét. Az őszi vetések állapota az eddigi felmérések szerint jobb az országos átlagnál: a duna- varsányi Úttörő Tsz-ben a szakemberek közepes fejlettségűnek ítélték meg az idei kenyérnek valót. Kedvező jelenség, hogy a i mezőkről felszáradtak, vagy a talajba szivárogtak a pangóvizek. A múlt hónapban még mintegy háromezer hektárnyi területet elboritó belvízből már alig néhány hektárnyi területet borít a hóié. Gyakran foglalkoztatta az elmúlt időszakban a mező- gazdasági termelés irányítóit, milyen lesz az idei vegyszer- ellátás. Különösen az import herbicicfek, főként a kukorica gyomirtójának hiánya okozott gondot az agronómusoknak. A Pest—Nógrád—Komárom megyei Agroker Vállalat a tavalyinál több külföldi kemikáliát ígér a gazdaságoknak.. Így a legutóbbi mezőgazdasági körképünkben említett pótyi Zsámbéki-medence Tsz is elegendő mennyiségű Eradicant kap a kereskedelemtől, ezer 150 hektáros kukoricavetéséből, csupán 150 hektáron kell majd hazai gyártású szert alkalmaznia. Az importból származó vegyianyagokat \ egyébként csak akkor célszerű kijuttatni a táblákra, ha egy- egy veszélyessé vált növényi kártevő vagy gyom ellen nincs hatásos, saját készítésű vegyszerünk; A gazdaságok vezetőit természetszerűleg az év első hónapjaiban fokozott mértékben foglalkoztatja beruházásaiknak kérdése. Ismeretes, ugyanis, hogy a népgazdaság kisebb teherbíró képessége miatt kevesebb állami kölcsönt kapnak a termelőszövetkezetek. Ezért főként azok a tsz-ek számíthatnak hitelekre^ amelyek alaposan előkészítették az építkezések megkezdését, a befektetés viszonylag gyorsan megtérül, és elsősorban a gazdálkodás olyan szférájában kívánnak fejleszteni, amely nyereséges. Az elképzelések és a tényleges lehetőségek egyeztetése a célja a jövő héten sorra kerülő tanácskozásoknak, ahol a megye és a járások politikai és állami vezetői értékelik a szövetkezetek idei terveit. A megbeszélések természetesen nem arra irányulnak, hogy megváltoztassák a közgyűlések határozatait, sokkal inkább arra szolgálnak, hogy felhívják a gazdaságok figyelmét tartalékaikra, egyeztessék a népgazdaság és az üzemek érdekeit. —v V. B. Megyei könnyűipari rekonstrukció Rekonstrukció. A megye könnyűiparhoz tartozó, főként textilipari gyárainak dolgozóival gyakran emlegettük ezt a nyelvtörő szót. A nagyarányú munkálatok során új csarnokokkal, szociális létesítményekkel gazdagodtak ezek az üzemek, a modem épületekbe korszerű, nagyteljesítményű masinák körüliek, hogy a mennyiségét, minőségét tekintve egyaránt növekvő termelést szolgálják. Körképünkben most arra a kérdésire kértünk választ néhány üzemben, milyen beruházásokat, elképzeléseket valósítanak meg az idén. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat Üj üzemcsarnokát szovjet gyártmányú SZTB-automata, komputeres vezérlésű gépekkel szerelték fel. Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Bálázógép, klímaberendezés rüházás befejezése csak a jövő évben várható. Cegléden új szabászati üzem és. raktár készül, ahová 1980-ban mintegy 2 millió forintért modern gépeket vásárolnak. Még ebbén az évben megkezdik a szennyvízcsatornahálózat kiépítését. Mintegy 1—1,5 milliós költséggel a vállalat szennyvizét a pilisvörösvári bányászlakások szennyvizével együtt, nyomóvezetéken Solymárra viszik el. Az elmúlt év őszén a műanyag fiblakok nagyüzemi gyártását kezdte meg a solymári gyár, az idén áprilisban a gyömrőiek gyarapodnak 1800 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokkal, amelyben 10 millió forint értékű műanyagbevonó berendezést helyeznek el, s ezzel újabb nagy lépést tesznek a korszerű korrózióvédelem általánossá tétele érdekében. Váci Kötöttárugyár Új konfekciócsarnok Az elmúlt év végén kezdték meg a munkát a Hazai Fésö^foné- és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában az új, nagy teljesítményű gépek. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában dr. Takács Éva arról tájékoztatott, hogy a gyakorlatilag 1978 januárjában megkezdődött rekonstrukció befejező szakaszához érkeztek. Munkába állítanak egy nagy teljesítményű bálázógépet. A termelést könnyítő, kiegészítő szerkezetek között a legfontosabb az a klímaberendezés, amelyet a cérnázóban szerelnek fel, s ezzel az egészségesebb munkakörülményeket teremtik meg. Két kisebb, féltetős raktárhelyiség is készül, ahol elsősorban a félkész termékeket helyezik majd el. A hozzávetőlegesen 20 millió forintos beruházás döntő mozzanata, hogy a gyáregységet bekapcsolják a csatornahálózatba. ' A termeléshez közvetlenül kapcsolódó fejlesztéssel egy időben elkészül a gyár új százszemélyes óvodája is. Az új óvoda és a bővítés előitt álló bölcsőde is hozzájárul ahhoz, hogy termelési feladataikat, elsősorban a magyar gyapjú nagyarányú hasznosítását megvalósíthassák. A Váci Kötöttárugyár 111,5 milliós beruházási programot határozott el az ötödik ötéves tervidőszakra. A teljesítés értékelésekor arról számolhattak be, hogy 96 millió forint értékű épülettel, gépekkel lettek gazdagabbak az elmúlt években. Többek között a kazári telepüket gyáregységgé fejlesztették, 900 négyzetméteres konfekciócsamokot is építették. Tavaly, a gazdaságos termelés érdekében elsősorban gépeiket korszerűsí tették. A festő, kikészítő, és konfekció üzemekben automata és célgépek segítik a velük dolgozó nők munkáját. A varrodában gallér és kézelő varrógépek, a szabászaton terítőautomaták, a ikikészá tőben szárító- és hőrögzítő gép, a festődében rö- vidflottás festőgépek jelentik a legkorszerűbb berendezéseket. Idén sem maradnak tétlenek. Saját építőcsoportjuk és a Könnyűipari Szerelő Vállalat szakemberei Vácott kétezer négyzetméteres kötődéi csarnokot hoznak tető alá. Az elképzelések szerint az év végére készülnek el valamennyi munkával. PEVDI Szabászati üzem és raktár A Pest megyei Vegyiáru és Divatcikkipari Vállalatnál, vagy ismertebb nevén a PEV- Dl-nél részben, vagy egészben több ezer négyzetméter alapterületű épületet adnak át ebben az esztendőben. Dobó György műszaki osztályvezető elmondta, hogy mintegy 10 milliós ráfordítással új, 1700 négyzetméter alapterületű szociális létesítményt és iroda- helyiséget avatnak Pilisszent- ivánon a közeljövőben. Ide költöznek majd a vállalat fővárosban lévő irodái. Ugyancsak Pilisszentivánon 1200 négyzetméteres exportcsomagoló raktár építését kezdik meg. A nyolcmilliós beA Váci Kötöttárugyár kikészítő üzemében papírkönyomással úgynevezett transzfer eljárással — poliészter és pamut összetételű kelmét gyártanak, amelyből női blúzokat készítenek. Bozsán Péter felvételei \
