Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

VAC I MAPLO XXIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM. 1979. MÁRCIUS 3., SZOMBAT Gergelyjárás Erzsébeten Németül tanulnak a fővárosban V Várja őket az óvoda, iskola Váci grafikus találmánya „□fekvő” szabadalom A nagybörzsönyi általános iskola tanulóinak egy kis cso­portja meglátogatta a pester­zsébeti Kossuth Gimnáziumot, ahol német nemzetiségi osz­tályokat is alakítottak. A nagybörzsönyi általános isko­lában hét éve vezették be a német nyelv oktatását, mivel a község lakóinak zöme német származású. Gregori Az iskola tanulói közül Dé­kány Éva — Dékány Zoltánná tanítónő lánya — már a Kos­suth Gimnáziumban tanul és sikeresen halad a német nyelv tanulásában is. Az 1378—79-es évben végző nyolcadikosok közül húga, Dékány Edit és Galambos Vince is oda kéri felvételét. Német nemzetiségi osztályba készülnek mindket­ten. Győrök József nyugalmazott általános iskolai igazgató ré­vén már hosszú évek óta jó kapcsolat alakult ki a két is­kola között. Így került sor arra, hogy vezetésével egy 17 tagú csoport az Ipolyvölgye Tsz kis autóbuszával ellátoga­tott Pesterzsébetre. Nem üres kézzel ment a csoport. A középkorba vissza­nyúló eredeti, a maga nemé­ben talán egyedülálló gyer­mekszokást: a Gergelyjárást (Gregori-t) mutatták be, éne­kelték el az iskola tanulói. Nagybörzsöny schulmeisterei- nek, azaz iskolamestereinek nevei már az 1600-as évek el­ső felétől ismertek. Hol volt ekkor még a kötelező népok­tatás? A mesterek írni, olvas­ni, számolni és a hittanra ta­nították az önként jelentkező tanulókat. A schulmeisterek egyúttal kántorok és harango­zok is voltak. Fizetésüket ter­ményben, földben, különféle juttatásokban, adományokban kapták. Ilyen fizetéskiegészí­tés volt a tanulók Gergely já­rása is. Babot, diót Minden év március 12-én Gergely-napkor — az evangé­likus és a katolikus tanulók külön-külön sorba járták a házakat. Csoportokat alkotva, vallásuknak megfelelő csalá­dokhoz tértek be. A gergelye- zés — a Gregori — egész dél­utánig eltartott. Elnépiesedett latin szöveggel kezdték, majd német nyelvű énekkel hívo­gatták a gyerekeket iskolába. Később még magyar szöveg is került a végére. A lányok hátán hátikas volt, a fiúk kezében kard és he­gyes vasszurony. Az éneklés után babot, diót, tojást, sza­lonnát, kolbászt, cirokseprűt stb. kaptak ajándékba. Ha megtelt valamelyik hátikas, beszaladtak vele az iskolába, kiürítették és futottak vissza. A kapott szalonnát a vasrúdra tűzték. S mind az egész gyűj­tés a schulmeisteré volt. Be­fejezés után már várta a gye­rekeket a túróscsusza, amit a kántor felesége készített. Majd a község szélén emelkedő Pánholz nevezetű, elég magas dombra vonult mindkét fele­kezet, és sokszor komoly harc folyt a Pánholz tetejének birtoklásáért. Helyi erőkkel A legutolsó Gergelyjárást 1949-ben tartották a község­ben. Ezt a szokást mutatták most be Pesterzsébeten. A gimnázium nemzetiségi osztá­lyainak tanulói pedig viszon­zásképpen igen szép német dalokkal kedveskedtek. Bejár­va az iskola termeit, folyosóit, kellemes emlékekkel búcsúz­tak, kölcsönösen megígérve, hogy a további jó kapcsolatok elmélyítése érdekében az arra alkalmas tanulókat a pester­zsébeti iskolába irányítják, s ezzel évek múltán talán helyi erőkkel megoldódik az óvodá­ban és az iskolában is a né­met nyelv rendszeres oktatá­sa. Gy. „Hogy kerül a csizma az asz­talra? — azaz: hogy jön ah­hoz egy grafikus, hogy beleüs­se az orrát a szakemberek dol­gába és csónaktestet tervez­zen, építsen?” Az elmúlt évek során sokan tették fel így vagy úgy ezeket a kérdéseket Szaba­di Kálmánnak, a Fővárosi Mo­ziüzemi Vállalat Vácott élő grafikusának. Jóllehet, azóta találmánya többszörösen is kiállta a gya­korlat próbáját, ez azonban so­vány vigasz a feltaláló számá­ra, aki — mint mondja — sze­retné, ha közkinccsé válna, elterjedne, ha gyártanák. Először a kisautó — Apám a MAHART alkal­mazottja volt, így én is abba az iskolába járhattam, ahová a hajósok gyerekei, közösen álmodtunk nagy hajóutakról, és építettünk tutajt, kenut, pontosan megfigyelve az igazi hajók felépítését — mondja a feltaláló. — Innen ragadt rám a hajók iránti rajongás, s ek­kor ütött szöget először a fe­jembe, hogy kis módosítások­kal, okoskodással sokat lehet­ne javítani a hajótestek me­netstabilitásán, fokozni lehet­ne sebességüket. Nem feledkezett meg ezek­ről a problémákról főiskolás évei alatt sem. Sőt, alkotóvá­gya tovább erősödött, hiszen akkoriban még nem vált kü­lön szakká a képzőművészeti főiskolán a formatervezés, így a kísérletező vágy szerencsé­sen ötvöződhetett a formater­vezői képzettséggel. A hely­zet mégis úgy hozta, hogy Sza­badi Kálmán előbb tervezett személygépkocsit, mint kisha­jót. Amikor az ötvenes évek vé­gén hazánkon is végigsöpört a kiskocsi-láz, Szabadi nekiállt, s ideális, modern vonalú kis­autót tervezett. Jóllehet, a Trabant kiskocsik térhódítása akkorra már korlátokat sza­bott a hasonló törekvéseknek, a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság mégis komolyan ér­deklődött Szabadi újítása iránt. Amolyan tárgynyeremény-for- ma „lottóautóként” sorsolták volna ki, ha akadt volna vál­lalkozó a sorozatgyártásra. Gyártó viszont csak úgy került volna, ha az első megrendelés minimum ötven darab. De a kockáztatót senki nem vál­lalta ... ... csakúgy, mint mostaná­ban, amikor Szabadi csónak- test-találmányának elterjesz­téséért igyekszik minden kö­vet megmozgatni. Jó pár éve már, hogy a váci grafikus egy soha nem látott felépítésű mo­torcsónaktest rajzaival kopog­tatott az Országos Találmányi Hivatal ajtaján. Aztán persze, hogy ne csak elviekben lehes­sen bírálni, meg is építette, s Flamingó névre keresztelte gyors, mozgékony, nagy teher­bírású és menetstabilitású kis­hajóját. Védettség alatt — Műanyagból, ívszerkeze­tek felhasználásával építettem meg a kishajót — magyarázza. — Így értem el, hogy a csónak rugalmasan ellenáll olyan erő­hatásoknak is, amelyeket a sík lapokból megszerkesztett tes­tek már nem viselnének el. Ezek a fordított „U” betűre emlékeztető ívek olyan szél- csatornákat alkotnak a hajó fenekén, amelyek a szembero­hanó levegőt a csónaktest alá préselik, ott összesűrítik, s ez­zel légpárnahatást idéznek elő. Az összepréselt levegő a víz­felületről apró gömböcskéket ragad magával, így a csónak nem is siklik, hanem szinte gurul a vízen. Ezeknek a légcsatomáknak a kedvező kialakításával érte el a feltaláló azt is, hogy a kishajó orra nem emelkedik ki a vízből, így nagyfokú meg- terhelhetőség és stabilitás jel­lemzi találmányát. Az Országos Találmányi Hi­vatal 1975. III. 31-én megje­lent szabadalmi leírásában vette védettség alá. Szakem­ber körökben akadt, aki meg­támadta a szabadalmat, mond­ván, hogy kanadai, NSZK és olasz tervezők már készítettek hasonlókat. De az összehason­lítások után bebizonyosodott, hogy az említett külföldi ter­vezők síklapokból épített lég­csatornás hajókkal próbálkoz­tak. Szabadi csónakja pedig nem csupán ívszerkezetei ré­vén különbözik azoktól, ha­nem abban is, hogy gyorsabb, stabilabb valamennyinél. Ki mer kockáztatni ? Mit meg nem tett a feltalá­ló, hogy ismertté tegye, elfo­gadtassa a közvéleménnyel, s a szakemberekkel találmányát! A legkevesebb az volt, hogy a különböző területekről jelent­kező érdeklődők számára saját költségén ugyanezen az elven működő, de különböző méretű és más-más rendeltetéseknek eleget tevő modelleket terve­zett és készített. Nos, a szabadalom mégsem kell senkinek. Illetve mondjuk inkább így: a kockázatot most sem vállalja senki. Ezúttal is'így áll a helyzet: megrendelő úgy akad, ha gyártó is jelentkezik, utóbbi viszont legalább ötven darab­bal szeretné kezdeni. Egyelőre csak az Üttörőszö- vetség érdeklődik komolyan a csónak iránt. Megeshet, hogy ők lesznek az első megrende­lők. De felmerül a kérdés: va­jon a kispajtások az egyetle­nek, akiknek a kiváló tulaj­donságokkal rendelkező szaba­dalomra szükségünk van ... ? Borsos Zs. István Graboxan Lux A sikeres kísérleti gyártás után az idén újfajta cipőipari műbőr nagyüzemi előállítását kezdték meg a Graboplast Pamutszövő- és Műbőrgyár­ban. A Graboxan Lux elneve­zésű poliuretán habszerkezetű műbőrt a gyár fejlesztői állí­tották elő. Külsőleg a termé­szetes bőrre emlékeztet, köny- nyű, de kopásálló és puha ta­pintású. A járási labdarúgó-bajnok­ság első fordulóját vasárnap játsszák a csapatok. Az ifjú­ságiak délután 1 órakor, a felnőttek fél háromkor kezdik a mérkőzéseket. I. osztály: Dunakeszi—Nagy­maros I. (vezeti: Xlll. kerü­let), Fóti SE I.—Verőcemaros I. (v. Xlll. kér.), Sződliget— Szob (v. Füzesi, Raposa), Pe- rőcsény—Váchartyán (v. Ku- nya, Várszegi), Örbottyán Fóti MÁV (elmarad), Márianosztra —Szokolya (v. Vigh, Kutai), Vácrátót—Galgavölgye I. (v. Vidra, Pusztai G.), Kösd— Uj sorozat a könyvtár filmklubjában Nagyjátékfilmek a vásznon Néhány héttel ezelőtt feje­ződött be a városi-járási könyvtár filmklubjában a rövidfilmek vetítése. A prog­ram a közönség kérésére most megváltozott, s az elkövetke­zőkben nagyjátékfilmek ke­rülnek bemutatásra. A vetítések utáni beszélge­téseket továbbra is Csalog Zsolt író és szociográfus ve­zeti. A klub következő foglalko­zását — amelyre mindenkit szeretettel várnak a rendezők — március 5-én, hétfőn este 6 órakor tartja. Sára Sándor: Földobott kő című filmjét ve­títik. Sára Sándor, Balázs Béla-díjas operatőr, 1933-ban született Túrán. 1957-ben ka­pott diplomát, s első munka­helye a Budapest Stúdió volt. Egyéni látásmódú, rendkí­vül szuggesztív képeket te­remtő művész. Korai alkotása a Gaál Istvánnal készített „Pályamunkások” című film a bécsi Világifjúsági Találkozón aranyérmet nyert. Sára Sándor jelenleg a Ba­lázs Béla Stúdió tagja. 1969- ben nagyjátékfilm-rendező­ként is bemutatkozott. A Feldobott kő — a Fényes sze­lekkel 'együtt — 1970-ben megkapta a filmkritikusok díját. A kiváló operatőr öt esztendővel ezelőtt Érdeme^ művész kitüntetést vehetett át. A Feldobott kő című film 1969-ben készült. „Vállalnod kell, nemcsak azt, aki vagy, de azt is, aki voltál — s aki lehettél volna!” — hangzik Sára Sándor szép és igaz filmjének útravalója. A Fel­dobott kő szerzői film, sőt nyilvánvalóan önéletrajzi in­díttatású, s egyben felöleli a magyar történelem utóbbi negyedszázadát. Sára kegyetlen őszinteség­gel idézi a termelőszövetkeze­tek szervezése közben, vagy a cigányokkal szemben elköve­tett törvénysértéseket. Ez a film valójában szem­benézés nem is oly távoli múltunkkal, kiállás az emberi méltóság és igazság mellett. A filmklubban a továbbiak­ban Dárday István: Jutalom- utazás; Jancsó Miklós: Csilla­gosok, katonák; Gábor Pál: Régi idők focija; A. Mitta: Ragyogj, csillagom; V. Suksin: Vörös kányafa című filmjét vetítik, minden második hé­ten hétfőn. Esze Tamás (v. Heincz, Styev- kó, délelőtt 9.30-kor). II. osztály: Északi csoport (a mérkőzések délután 2 óra­kor kezdődnek). Kóspallag— Kemence (v. Fodor), Nagyma­ros—Ipolydamásd (v. Ferenc K.), Verőcemaros II.—Vámos- mikola (v. Petrovics), Letkés— Zebegény (v. Lózs J.). Déli csoport: Püspökszilágy Szód (v. Huszár, Ferenc M.), Kisnémedi—Penc (v. Tóth J.), Rád—Főt II. (v. Kiss J., Tóth I.), Galgavölgye II.—Vácduka (v. Strell). — Megjelent az első idei iskolástabló Vácott. A Szé­chenyi utcai női divatszalon kirakatába helyezték el a Sztáron Sándor Általános Gimnázium IV/E osztálya 32 tanulójának s a 20 tagú taná­ri testületnek a fényképsorát. — Diavetítések. Március ötödikén, hétfőn 18 órakor Kaufmann András és felesége, Kirwei — Történelmi kosztü­mös felvonulás Weikerscheim- ben címmel színes diasorozatot vetít a Madách Imre Művelő­dési Központban, a punakar Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát a termelők 5,50—6, a Zöldert-boltok 4,80-ért áru­sították. A fehérbab 20—25, a tarka 25—35 forint közötti áron kelt el. Zöldséget 8,80—12, sár­garépái 6,50—10 forint közötti áron kínáltak. A zellergyöké­rért 12, a karalábéért 6, a cék­láért 7—10 forintot kértek. A kelkáposztát 6—7, a fejeset 5—6, a pirosat 6 forintért mér­ték. Savanyítva a káposzta a Zöldért-nél 8, a magáneladók­nál 10—12 forintért kelt el. A vöröshagymát 7—10, a fok­hagymát 28, a dughagymát li­terenként 24, illetve kilónként 35 forintra mondták. A meleg- ágyi fejessaláta darabjáért 7, az újhagyma csomójáért 3,50- et kértek. Sóskát a kiskereske­dő 80 forintért adott. Ugyan­csak 80 forintért mérte a sam­pinyon gombát is. A kukorica- liszt és kása literje 10 forintba került. nyár Fotoklub Baráti Köre gondozásában. — Botrányos részegség miatt 2000 forint pénzbírság­gal sújtották Petrák István 33 éves fóti lakost, aki eszmélet­lenségig leitta magát és az utcán fekve megbotránkoztat­ta a járókelőket — Moziműsor. Vácott a Le­nin úti filmszínház március 5-től 7-ig délután 4 órakor a 2x2 néha öt című magyar filmvígjátékot este 6 és 8 órakor A kék katona című I amerikai filmet játssza. Almát 14,40—22, körtét 18— 25 forint közötti áron kínáltak. A szilvalekvár és méz ára egy­aránt 40 forint volt. A dióbé­lért 120, a mákért 30—38 fo­rintot adtak. Mandulát héjasán 25 forintért kínáltak. A házi disznótorosból a tö- pörlyűt 35—40, a füstölt sza- lonát 50—55, a paprikás toka­szalonnát 35 forintra tartot­ták. A tisztított kacsákat 200— 240 forint közötti áron kínál­ták. Hoztak tisztított tyúkot is, darabjáért 80 forintot kértek. Az élő csirke kilóját a ma­gáneladók 38 forintos kilón­kénti áron mérték. A dunai halat 12—35 forint közötti áron mérték, fajtától és nagyságtól függően. Tojást 1,40—1,60-ért kínáltak. Gyökeres szölövesszőt 15 fo­rintért árultak. Á cserepes jácintot 40, a vá­gott szálját 5—6 forintért ad­ták. Barkát 3—8 forintért le­hetett venni. Labdarúgás A bajnokság első fordulója Elmarad az őrbottyáni meccs OLCSÓ NAPOK A mVÁCI BOLTJÁBAN Vác, Széchenyi u. 3. 30-40-50%-OS ÁRENGEDMÉNNYEL VÁSÁROLHAT DIVATOS MÉTERÁRUKAT, KABÁTOKAT, PULÓVEREKET, FÉRFIINGEKET. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁLASZTÉKBÓL: Ruhaflanell, 90 cm széles, métere Férfi öltönyszövet, 140 cm széles, métere Gyermek bundacipő, 23—26-os méretben Férfi télikabát Női télikabát AMÍG A KÉSZLET TART! 51 Ft helyett 25 Ft 333 Ft helyett 150 Ft 133 Ft helyett 70 Ft 1610 Ft helyett 820 Ft 1840 Ft helyett 920 Ft Győrök József és az énekkar. hírek - hírek - hírek - hírek - hírek - hírek -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents