Pest Megyi Hírlap, 1979. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-15 / 62. szám

1979. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK K/um €m Korszerűsödik a faipar T anácskozás az Akadémián A rekonstrukció és a fej­lesztések nyomán a faipar jelenleg már 3 millió köbmé­ter gömbiát dolgoz fel évente, s — a fűrészipar hamarosan befejeződő korszerűsítése mel­lett — olyan új iparágak is kialakulta*, mint a farost- és faforgácslap-gyártás. Ezekkel az eredményekkel jellemezte Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár az ágazat fejlődését szerdán, az erdészeti és faipari kétnapos tudományos ülésszak meg­nyitó előadásában a Magyar Tudományos Akadémián. Az erdőterület — mint mondotta — ma megközelíti az 1,6 mil­lió hektárt, az ország terüle­tének 17 százalékát. A tervek szerint az idén újabb tízezer hektár erdő telepítésére kerül sor. Az iparág előtt álló legfon­tosabb feladat a hatékonyság növelése, ezt anyagtakarékos­sággal és a technológiai fe­gyelem megszilárdításával kí­vánják elérni. A takarékos anyagfelhasználás sarkalatos pontja a korszerű tárolás. Az államtitkár bevezető elő­adása után a faipar fejleszté­sének tudományos kérdéseit vitatták meg a tanácskozás résztvevői. Felkészült az építőanyag- kereskedelem v Bemutató tetem Érden Országszerte megkezdődött a Tüzép-telepek készleteinek pótlása, feltöltése, s március végére, az építési idény indu­lására már mindenütt bőséges választék áll a lakosság ren­delkezésére. Az építőanyag-kereskedelem az igényeket figyelembe véve, az idén forgalmának 6 száza­lékos növekedését tervezi. A tavalyinál több, összesen 59 ezer magánerőből épülő la­kás, ezen belül 39 ezer csalá­di ház felépítéséhez rendeltek anyagot. Ezenkívül gondos­kodnak arról is, hogy a tata­rozásokhoz, a karbantartá­sokhoz,- a javításokhoz is mindent megkapjon a lakos­ság. Az ipar és a kereskedelem javuló kapcsolatát jelzi, hogy a nagyobb forgalomhoz szük­séges egész évi árualap 90 százalékára már januárban megkötötték a szállítási szer­ződést. A megállapodások sze­rint valamennyi fontos építő­anyagból több jut a lakosság­nak a tavalyinál, így például falazóanyagokból 100 millió darabbal, cementből 100 ezer tonnával, hullámpalából 1 mil­lió négyzetméterrel, vasbeton­gerendából 100 ezer folyómé­terrel, padlóburkolóból 200'ezer négyzetméterrel, fenyő fűrész­áruból pedig 40 ezer köbmé­terrel. Ezzel együtt javul a választék is, részben a hazai termelés hiányait pótolva, részben a választék bővítésé­KÉT ÉVE törvényt alkotott az országgyűlés; a legmaga­sabb szintű jogszabályban ren­delkezett a közérdekű bejelen­tésekről, javaslatokról, pana­szokról. _Az államigazgatás területé­ről kiemelve önállóan, az ál­lami és gazdasági élet minden területére kiterjedően egysé­gesen szabályozta az állampol­gárok közérdekű bejelentései­nek, javaslatainak és pana­szainak előterjesztését, vizsgá­latát és elintézését. Ezzel is hangsúlyozva állampolgáraink alkotmányos jogát és köteles­ségét a közügyek intézésében; újabb jogi erősítést adva tár­sadalmunk alapelve, a szocia­lista demokratizmus teljessé­géhez. A megalkotása óta eltelt idő a jogszabály próbája volt, de a kétéves felmérés közéletünk tükre is. A Pest megyei Ta­nács VB. szervezési és jogi osztályának jelentése és a me­gyei népi ellenőrzési bizott­ság vizsgálata; a bíróság és az ügyészség tapasztalata arra is választ ad; erősödött-e nálunk a lakosság közéleti tu­data? A számok arra utalnak: fo­kozott figyelem kíséri a me­gyében tanácsaink, vállala­taink, intézeteink, szövetkeze­teink munkáját. Az elmúlt év első felében —. 1976 hasonló időszakát alapul véve — 33,7 százalékkal nőtt o közérdekű bejelentések száma; ezen be­lül szembetűnően a gazdálko­dási tevékenységet kifogásoló bejelentések emelkedtek. 1977- hez képest nőttek az áruellá­tást, a szolgáltatást panaszoló bejelentések; ugyanakkor vál­tozatlan a munkaügyi-bérügyi, a lakásgazdálkodás, az ingat­lankezelés, a nyugdíj- és a szociális ügyek sérelmezése; csökkent' az ingatlankezelés­sel kapcsolatos felszólalás. MEGVÁLTOZOTT 3 közér­dekű bejelentések tartamra is: mind kevesebb a személyes indíttatású, vélt sérelmet pa­naszoló vagy kimondottan rosszindulatú bejelentés. Eb­ből adódóan cspkken az eluta­sított ügyek száma: a taná­csokhoz 1977 első félévében, illetve 1978 második félévében beérkezett 4505 bejelentés kö­zül mindössze 238 (5,3 százalék) talált elutasításra. A közérde­kű bejelentések többsége való­ban társadalmi érdeket védel­mez, s egyre többször ad meg­oldást is a problémára. A köz­érdekű javaslatok növekedése és tartalma a lakosság foko- íott érdeklődését mutatja. A közérdekű javaslatok többsége kommunális jellegű, s mint ilyen, a tanácsok műszaki, terv- és pénzügyi osztályainak szól. Ezek a javaslatok sok­szor nem is igényelik a bead­ványformát: a falu- és jelö­lőgyűlések, népfrontfórumok ma már jó alkalmat jelente­nek a további gondolatok el­mondására. A törvényi szintű szabályo­zás megnövelte a közérdekű bejelentés tekintélyét is: a címzettek legtöbbször az elő­írt harminc napon belül, az alaki követelmények megtar­tásával és törvényben nem szabályozható emberséggel in­tézik a bejelentések sorsát. A. tanácsi felmérés szerint az ügyek 76,5 százalékánál a tör­vényes határidőn belül intéz­kedtek. Mindennek köszönhe­tő, hogy szánté jelentéktelen a névtelen bejelentések száma: a NEB-vizsgálat szerint mind­össze az ügyek 0,45 százaléka. KÜLÖN SZAKASZT szen­tel a törvény a bejelentő vé­delmének, a számokból úgy tűnik: megfelelő erő a jogsza­bályi biztosíték. Megyénkben 1977-ben csupán két bejelentő igényelt védelmet; kérelmük ráadásul — a vizsgálat során kiderült — alaptalan volt. Mégis ebben a rendelkezésben rejlik a közérdekű bejelentés intézményének sarkalatos pontja. Bár az adatok erre nem utalhatnak, valószínű, hogy a társadalmi érdek vé­delmét ma még sok helyütt gátolja a félelem. Hozott kor­lát ez, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” vitatható bölcsessé­ge, de sajnos, sokszor az élet is igazolja az óvatoskodókat. Az egyik, közérdekű beje­lentés alapján elmarasztalt vállalatunk — még csak véde­kezésre sem véve fáradságot, — határozatában írásba adta. hogy dolgozóját „bejelentgeté- sei miatt” új munkakörbe he­lyezi. A bejelentő védelmet kért, meg is kapta az öt meg­illető elégtételt: visszahelyez­ték munkakörébe. Másnap aztán fölmondott: azon a munkahelyen képtelen többé dolgozni. Az eset, szerencsére, egyet­len kirívó példája a kétéves próbának, amely igazolja, a jogszabály helyes törekvéseit. Ez a törvény közéletünket hi­vatott erősíteni: igazi célját azonban csak akkor érheti el, ha irányítónak párosul mellé egy még erősebb szabályozó: lelkiismeretűnk törvénye. Major Árvácska re elsősorban a szocialista országokból hoznak be külön­féle építőanyagokat. A kulturáltabb értékesítést, a vásárlók jobb tájékoztatá­sát szolgálják a múlt év vé­gén Erden, Békéscsabán, Szol­nokon, Szombathelyen nyitott minta- és bemutatótermek, s több hasonlót is létesítenek még a szezon idején. A minisztérium véleménye szerint megfelelően biztonsá­gos ellátásra készült fel az építőanyag-kereskedelem. Anyaghiány nem gátolhatja az építkezéseket. A nyári— őszi csúcsforgalom idején azonban a szállítóeszközök hiánya zavarokat okozhat az áruutánpótlásban. Ezért java­solják az építtetőknek, hogy előre szerezzék bé a szükséges anyagokat. A szakszervezet a környezet- védelemért A mezőgazdaság állami üze­meiben és a téeszek bon is a szakszervezeti bizottságok és aktivisták gazdái a természet- védelemnek. A MEDOSZ-ban elhatározták, hogy a szakszer­vezet az eddiginél nagyobb se­gítséget ad a nagyüzem gaz­dáinak a természet fokozot­tabb védelméhez. A szakszervezet felmérése szerint negyed évszázad alatt az egy hektárra jutó összes műtrágya mennyisége több mint 40-szeresére nőtt. A sza­kosított állattartó telepeken évente töblp mint 40 millió köbméter híg trágya keletke­zik, amelynek ké (harmadát most még kezelés nélkül jut­tatják ki a talajra, illetve a vízgyűjtő rendszerbe. További gond, hogy a műtrágyák táro­lása sok helyen nincs meg­oldva, ezért nägyobb esőzések­nél a vegyszer feloldódik és a vízlevezető rendszereken ke­resztül szennyezi a környék élővizeit. Az egészségre ártalmas kör­nyezeti hatások csökkentésére a MEDOSZ elhatározta, hogy a szakszervezeti munkában megfelelő rangot és nagy >bb helyet kap a tudatos környe­zetvédelem. Többet adnak a környezetvédelemmel foglal­kozók anyagi és erkölcsi meg­becsülésére. A szakszervezeti tanfolyamokon és az üzemi szakszervezeti oktatásban ezen­túl ismertetik a legfontpsabb szakmai tennivalókat. A szak- szervezet javasolja, hogy a a Kiváló vállalat cím pályáza­tok elbírálásánál legyenek az eddiginél nagyobb tekintettel a környezetvédelemmel kapcso­latos üzemi eredményekre, ar­ra, hogy a gazdaságokban mit tettek az óvórendszabályok be­tartásáért, illetve az új mód­szerek bevezetéséért. Hiánycikkek nyomában Kis (vagy sok) utánjárással — Mit parancsol ? — Egy kiló banánt. — Sajnos nincs. — Akkor egy kiló naran­csot. — Az sincs. — Mikor lesz? — Nem tudom. Várjuk... A fenti — képzeletbeli — beszélgetés sok Pest megyei zöldség-gyümölcs- és élelmi­szerboltban lejátszódhatna. S úgy is, hogy banán és narancs helyett iparcikkboltokban, például hagyományos mosó­gépet, olcsó hálózati rádiókat, lemezjátszókat, vas-műszaki boltokban zománcozott kan­nákat, üstöket, merőkanala­kat, lavórt mondtak. A vá­lasz is nagyjából ugyanez. Esetleg olyan változatban, hogy ígérik, de nem küldik. Hot L f, tust ott Valamennyi boltra azért mégsem érvényes a fenti megállapítás, ahogy az hiány­cikk oknyomozó kőrútunkon kiderült. A legtöbb hiánycikk ugyanis csak időlegesen az, s kisebb vagy nagyobb mennyi­ségben hol itt, hol ott, szinte mindig kapható. Csak sajnos, ez több, vagy kevesebb időbe, utánjárásba kerül. Például a naposbaromfi nevelésénél, tartásánál jól hasznosítható infraégő Pest megye iparcikk- boltjainak többségében nincs. Telekes Imre, a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztály- vezetője kapásból válaszolt, hogy 250 és 500 wattos kék színű Dunakeszin és Monoron most is kapható. Kevés a primőr zöldség, né­hány településen nincs, má­sutt pedig ritkán kapható ba­nán és narancs. Miért van ez így? — kérdeztük először Horváth Mihálytól, a Pest megyei Zöldért Vállalat igaz­gatójától. — Primőr zöldáru az egész országban kevés van. Retek például azért, mert a legtöb­bet termelő Csongrád megyét súlyos fagykár érte. De nem is hiszem, hogy a jelenlegi magas áron sokkal többre lenne szükség. A hegyes, erős paprika darabja 7 forint, s ennyit bizony kevés ember­nek. ér meg. A saláta is 6 fo­rint 80 fillér. De van már zöldhagyma, uborka, sóska is. A déligyümölcsöt a megyei Zöldért vállalatok a Délkertől kapják, s a citrom kivételével jóval kevesebbet, mint tavaly vagy azelőtt. Az elfogadott gyakorlat szerint egyébként déligyümölcsöt inkább az élelmiszer- és nem a Zöldért- boltok árusítanak. tavalyinál is kevesebbet ka­punk banánból és narancs­ból. Dietrich Ferenc főosztály- vezető, Fűszert: — Három év óta, ugyan nem ugrásszerűen, de folyamatosan emelkedik a déligyümölcs világpiaci ára, amit dollárral kell kifizet­nünk. így aztán érthető, hogy a Délker kevesebbet tud be­hozni. A hiánycikkek leghosszabb listáját a háztartási és ipar­cikkek köréből lehet összeállí­tani. Persze nagyobb az esély is, mivel valójában nem ezer apró cikkről, hanem sok ezer­ről van szó. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat például negyvenezer áruféleséggel foglalkozik. Azt talán senki sem várja el, hogy a kisboltok teljes áruválasztékkal rendelkezze­nek. A háztartásokban alap­vető felszerelésnek számító zománcozott edények, hagyo­mányos mosógépek, olcsó rá­diók és lemezjátszók hiánya miatt azonban joggal hosszan~ kodnak a kisboltok vevői is. — A zománcozottedény-el- látás második éve okoz gon­döt. Helyette jobb, illetve ol­csóbb híján ajánljuk a teflon bevonatúakat. de ezek sokak­nak érthetően nem felelnek meg. Az edényeket egyébként a Vasérttől rendeljük — mondta Telekes Imre, a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat osztályvezető­je. Csak a központ — Miért nem egyforma az egyenlő nagyságú boltjaik árukészlete? — A boltvezetők közvetle­nül rendelhetnek a nagyke­reskedelmi vállalatoktól. így aztán a leleményességüknek, az előrelátásuknak, kapcsola­taiknak, de még a szerencsé­jüknek is van szerepe. — A termelőktől is rendel­hetnek? — Csak a vállalati központ. De van, ahol felesleges pró­bálkoznunk, mert a mi vi- szonylag kis tételeinkkel kü­lön nem foglalkoznak. A Haj­dúsági Iparművektől például a mosógépeket a Ravill köz­vetítésével kapjuk. Ugyan­csak a Ravillnál rendeljük meg a rádiókat és a lemez­játszókat is. Németh Lajos főosztályve­zető, Ravill: — a 2 ezer forint alatti asztali 'rádiókból mind­össze háromfélét forgalma­zunk. Kettő külföldi, s csak a Csopak—Füred a Videoton gyártmánya. Ezt viszont nem veszik. Más olcsó típust a Videoton nem készít. A le­mezjátszók hazai gyártását pedig hat-nyolc évvel ezelőtt teljesen befejezték. Az ol­csóbbakat az NDK-ból, Cseh­szlovákiából és Lengyelor­szágból hozzuk be. A külföldi gyártóknak első a saját hazai piacuk ellátása, s így külföld­re, tehát Magyarországra nem tudnak elegendőt adni. Ha­gyományos hazai mosógépek­ből valóban kevés van, de ugyanolyan jó, vagy még jobb a mindössze 1500 forintba ke­rülő szovjet gyártmányú Ri­ga. A Minimált mosógép pe­dig azért került az időszakos hiánycikkek listájára, mert a Hajdúsági Iparművek jelen­leg a tavalyi rendelést szállít­ja. A második félévben, ígé­rik, sokkal jobb lesz az ellá­tás. Hámor István szervezési osztályvezető, Vasért: — Zo­máncozott edényekből sajnos az igényelt mennyiség 60—70 százalékát kapjuk a gyártók­tól, s ráadásul azt sem szál­lítják folyamatosan. Amíg a hazai termelés nem fedezi a keresletet, megkíséreljük a hiányt a szocialista országok­ból pótolni. Szénié Pál Hosszú lista Varga Gyula, a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat értékesítési osztályvezetője: — a Fűszért- ként emlegetett Pest—Komá­rom—Nógrád megyei Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat látja el bolt­jainkat déligyümölccsel. De a Villáminterjú a 17. körzetből Válaszai Tarjányi Béláné országgyűlési képviselő Könnyűszerkezetek időprőbája Cj típusú könnyűszerkezetes és házgyári elemek időálló­ságát vizsgálják az Építéstudományi Intézet szentendrei kí­sérleti telepén. Néhány hónapos próba után mérik a különbö­ző szerkezetek szilárdságát, színtartósságát és ellenállóképes­ségét. Dunaharasztiba telefonálni, meglehetősen idegtépő vállal­kozás. Hol ez, hol az a készü­lék néma, s ahogy az már len­ni szokott, mindig az, ameiy- lyel az ember éppen beszélni szeretne. Kézenfekvő hát, hogy pont ezzel a témával kezdtük a beszélgetést Tarjányi Bélá- néval, a 17. számú Pest me­gyei választókörzet országgyű­lési képviselőjével. — Valóban, a dunaharasz- tiaknak nagyon sok gondot, bosszúságot okozott az utóbbi időben Bell találmánya. Mind többen kerestek fel telefon­problémáikkal, s a körzetem­ből érkező panaszokkal a Pest­vidéki Posta Igazgatósághoz fordultam. Az eredmény még nem kézzelfogható. Jelentős javulást ígértek, 1980-as ha­táridőre. Az akkorra beüteme­zett automatizálás ugyanis végleg megszünteti a jelenlegi hiányosságokat. — Mi az, amire nem tud még ilyen kedvező választ adni? — A legfájóbb — és amikor ezt mondom, egy kicsit a pe­dagógus is beszél belőlem — az óvodai helyek hiánya. Du- naharaszti négy óvodájában mindössze 410 kisgyermeket tudtunk elhelyezni, háromszáz kérelmet viszont, sajnos vissza kellett utasítanunk. És ebben a tervciklusban még biztatni sem tudjuk a szülőket. A gondok enyhítésének egyetlen módja van, amit mindenki messze­menően támogat, a dunaha- raszti nagyközségi tanács ve­zetői csakúgy, mint a takso- nyiak, ahol hasonlóan kevés az óvodai hely. Egyetlen meg­oldás: az épületátalakítás. Még szerencse, hogy Dunavarsány- ban és Majosházán a termelő- szövetkezetek segítségével si­került megoldani az óvoda­problémákat. — Jelenleg mi foglalkoz­tatja leginkább a képvtse- lőasszonyt? — Az 51. számú út mellett megszüntetett töltőállomás okozza a legtöbb fejtörést. Az Aíor korszerűtlenségre és bal­esetveszélyre hivatkozva be­zárta a benzinkutat. Most Kis- kunlacháza és a Soroksári út között egyetlen töltőállomás sincs egy olyan úton, ame.y- nak forgalma vetekszik az Ml-es autópályáéval. A benzin­kút ügyében folytatott levele­zésből már egész dossziéra va­ló gyűlt össze, s még mindig csak a tárgyalásoknál tartan*. Ettől függetlenül, mégsem va­gyok pesszimista, választóim­mal együtt én is reményite- dem, hogy ebben a kérdésben is sikerül előbbre lépnünk. — Hol és milyen gyakran találkozik választóival? — Taksonyban, Délegyházán, Dunavarsányban és Majosna- zán a fogadóórák és képviselői beszámolók mellett falugyűlé­seken, üzem- és tsz-láiogatá- sokon, termelőszövetkezeti köz­gyűléseken. Itthon, Dunaha- rasztin meg azt mondhatom, hogy lépten-nyomon, a nap minden órájában. Gyakran megszólítanak, elmondják gondjaikat, problémáikat. Most például nincs olyan nap, hogy a már említett Áfor-kúltal kapcsolatban ne keressen meg valaki. Jólesik és örülök a bi­zalomnak. — Képviselői megbízatá­sa alatt minek örült a leg­jobban? — Tizenkét éve vagyok kép­viselő. A legjobb érzéssel az tölt el, ha arra gondolok, mi­lyen sokát változott a körzetem lakóinak szemlélete, mennyire érdeklődnek a közügyek iránt. Ma már öröm látni és végig­hallgatni egy-egy falugyűlést és érezni, az emberek milyen jó, igazi gazdái a lakóhelyük­nek. Ezt tartom a legfonto­sabbnak: a lehetőségek reális számbavételét, közös megvita­tását, a közös javak sajátként kezelését. Koffán Év» Lelkiismeretünk törvénye

Next

/
Thumbnails
Contents