Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

% 1979. FEBRUÁR 23., PÉNTEK A februári győzelem Fiímkoklél a csehszlovák évforduló uhuiméból Harmincegy évvel ezelőtt, 1948 februárjában a testvéri csehszlovák népnek a reakció felett aratott győzelme — az ellenforradalmi puccskísérlet elhárításával és a proletárdik­tatúra hatalomra juttatásával — teremtette meg Csehszlová­kiában a szocialista társadalom építésének alapjait. E törté­nelmi évfordulóra emlékezve tartott filmkoktéllal egybekö­tött sajtótájékoztatót Václav Moravec, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete csütörtökön Cseh­szlovákia budapesti kereske­delmi kirendeltségén. Tájékoz­tatójában méltatta a győzel­mes február jelentőségét, majd bemutatták a több mint há­rom évtizeddel ezelőtt történ­teket felelevenítő dokumen­tumfilmet. Jhmílíé zöldségpalánta A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz szabadföldi kertészeté­ben több mint nyolcvan hektáron termesztenek zöldséget. A tavaszi ültetéshez az üzemegység- üvegházában és fóliasátrai­ban csaknem tízmillió darab saláta-, fejes káposzta-, karfiol- kelkáposzta-, karalábé- és paradicsompalántáit nevelnek. Tápkockában nevelik a korai paradicsompalántákat. Cegléd! — Nagykőrös Két kórház együtt a betegekért Egyenlőtlenség — as egyenlőség érdekében — A ceglédi kórház nél­kül szinte nem tudnánk él­ni ... Bizony keményen hangzó mondat ez dr. Vray György­nek, a nagykőrösi kórház és rendelőintézet igazgató főor­vosának szájából. A kórház — köznapi elképzelések szerint — önálló gyógyító intézmény, mely szakmailag irányítja a körzetéhez tartozó egészség- ügyi hálózatot, s amelyben a súlyosabb betegeket gyógyít­ják. Azokat, akiket otthon nem lehet, akik saját lábukon nem juthatnak orvoshoz, akik ál­landó felügyeletre szorulnak. Akad persze kivétel. Ilyen a nagykőrösi kórház is. Cáfolni látszik a köznapi elképzelést. Nézzük hát, mi húzódik az Igazgató iménti mondata hát­terében ! Miért kicsi? Huszonnyolcezer ember él ’Nagykőrösön, s még négyezer a körzetéhez tartozó Kocséron és Nyársapáton. A 32 ezer em­berre 147 kórházi ágy jut. A nagykőrösi kórházban 260-an dolgoznak, közöttük 56 orvos. Évente csupán négyezer fekvő­beteget gyógyítanak helyben. Igaz, a rászorulók többségét, mert más kórházakba alig több, mint 800-an kerülnek in­nen. A zömük Ceglédre. Érthető mindez, ha figye­lembe vesszük, hogy a nagy­kőrösi kórház csak öt osztá­lyos. A négy alapszakmán — a belgyógyászaton, a sebészeten, a szülészet-nőgyógyászaton, a gyermekgyógyászaton *— kí­vül csupán orr-fül-gégészeti osztály fogad betegeket. Dr. Uray György mondja: — Osztályainkon kevés az orvos. A mai feladatok ellátásához ugyan megfelelő a műszere­zettség, de új, speciális gyó­gyító eszközök vásárlásának aligha lenne értelme. A rit­kább betegségekben szenve­dőket itt bajos volna gyógyí­tani. A ceglédi kórház, a „na­gyobb szomszéd” ebben segít nekünk. — A kórház adottságai egyébként sem kedvezőek. Négy különböző telephelyen, egymástól 2—3 kilométernyire találhatók épületeink. Szinte kivétel nélkül régiek. Bár a mosodánk kivételesen új, a berendezései már elavultak. A konyhánk is korszerűtlen. Most azt szeretnénk, ha a ceg­lédi mosoda vállalná a nagy­kőrösi mosnivalót is, s az új épületben korszerűbb kony­hát teremthetnénk. Még a 15 kilométeres szállítással együtt is gazdaságosabb lesz a mosa­tás, mint ma. — De mindez mellékesnek tűnik a segítséghez képest, amit betegeink gyógyításával ad, és adhat még a ceglédi kór­ház. A megállapodás két éve Dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház és rendelőinté­zet igazgató-főorvosa: — Dél- Pest megye egészségügyi ellá­tását magas színvonalon kell biztosítania a nagykőrösi és a ceglédi kórháznak. Mindez együttműködésünk alapja. Hi­szen a két kórház adottságai nem azonosak. A ceglédi kór­házban csaknem ezer ágyon fogadunk betegeket, s húsz or­vosi szakma képviselői gyó­gyítják őket. — Nyilvánvaló, hogy ide kerülnek azok a nagykőrösi betegek, akiket az ottani kór­ház nem fogadhat. Így például a baleseti sebészeti páciensek, a szemészet betegei, az ideg- és elmegyógyászati betegség­ben szenvedők, s például a ko­raszülés előtt álló anyák, és azok is, akik speciális gyógy­módot igényelnek. Csak egy példát: kórházunkban az első végleges pacemakert (szívrit­muskeltő berendezést) egy nagykőrösi beteg kapta ... Két esztendeje született együttműködési megállapodás a két város kórháza, s a taná­csok egészségügyi osztálya kö­zött. Aki a megállapodás szö­vegét olvassa, még csak nem is gyanakodhat: valóban nem formális kapcsolatról van szó, tartalmiról. A két kórház ve­zetői részt vesznek egymás igazgatótanácsi munkájában, a főorvosok egymás főorvosi ér­tekezletein. GoBitbsfetJás a dolgozókról Szociálpolitikai ankét a ^főtanácsnál A szociális ellátás javítása, J a gazdálkodás megnehezült j körülményei közepette sem I szorulhat háttérbe* a gondos- j kodás a dolgozókról továbbra is éppen olyan fontos, mint a beruházás, az üzemfejlesztés, a termelés hatékonyságának fokozása — hangsúlyozta Czerván Mártonná a SZOT szociálpolitikai osztályának ve­zetője csütörtökön, a Magyar Nők Országos Tanácsának székházában, a vállalati szo­ciális tervekről tartott anké- ton. Nem vitás — mondotta —. hogy a vállalatok szociális tér. vei a gazdasági tervekkel azo­nos jelentőségűek, mindkét terv teljesítése fontos. Az ankét résztvevői — az MNOT tagjai, nagyvállalatok képviselői — elmondták: az utóbbi három évben tervsze­rűbb a szociális gondoskodás, a szociális tervek a dolgozók javaslatait tükrözik. Szabadság, betegség idején az orvosok egymást helyette­sítik. A beteg látja hasznát Egyetlen esztendő alatt sok nagykőrösi fordul meg a ceg­lédi kórházban, rendelőben. A ceglédi kórház épületében levő vértranszfúzió/ állomás adja Nagykőrösnek az élet­mentő vért. A kórszövettani vizsgálatokat is Cegléden vég­zik. Az együttműködés tovább bővül. Cegléden fognak mos­ni a nagykőrösi betegekre, s ha elkészül az infúziós labo­ratórium, az infúziót is e vá­rosból viszik majd Nagykő­rösre. Egyenlőtlen viszony a két kórházé. Cegléd ad többet. Az együttműködési megállapodás­ban ez áll: „Á két intézmény szervezetileg nem, de szakmai­lag integrált... A megállapo­dás biztosítja a Cegléd Városi Tanács Kórháza-Rendelőin- tézete szakmai irányító tevé­kenységének érvényesülé­sét ...” ★ Aki az egyenlőtlenség mö­gött egyenlőtlenséget keres, téved. Ma ez az egyenlőtlen­ség garantálja, hogy mindkét település lakói, betegei egy­aránt kedvező körülmények között gyógyulhassanak, hogy a legnagyobb szakértelemmel, a legiobb lehetőségek között kezeljék őket. V. G. P. Alkalmazkodás az igényekhez A DHV kommunistáinak cselekvési programja Csúcsüzem. Kulcsszóként is szolgálhatna ez a kifejezés a százhalombattai Dunamenti Hőerőmű Vállalat pártszerve­zetének 1979-es évre szóló gaz­daságpolitikai cselekvési prog­ramjához. Ebben az egyetlen szóban sok minden benne van. Ismeretes, hogy a hőerőmű kapacitása törtrészén üzemel. Amikor azonban a fogyasztói igény úgy kívánja, maximális megterhelésnek vannak kitéve a berendezések. Órára, percre kész felkészültséget, precíz munkát követel mindez a dol­gozóktól. Fokozza a munká­sok felelősségét, hogy terme­lőblokkjaiknak rugalmasan kell a villamosenergia-rend- szer rendelkezésére állniuk. Ezt igazolja, hogy míg 1977- ben 288-szor, addig 1978-ban 322-szer kellett beindítaniuk — a megváltozott energiaigé­nyeknek megfelelően — a be­rendezéseket. Vagyis előfor­dult, hogy 24 óra alatt több­ször is. Munkaerőhiány A népgazdaság egyre na­gyobb feladatokat követel, az eddiginél még pontosabb és hibátlanabb munkát vár a DHV dolgozóitól. Olyan hely­zetben, amikor az erőmű ter­melését is hátráltatja a nép­gazdaságot jellemző kedvezőt­len munkaerőhelyzet: az el­múlt évben 179-en léptek be a vállalathoz, ugyanakkor 211-en szüntették meg a munkavi­szonyukat. Amikor annak idején kibő­vített pártbizottsági ülésen tárgyalták a kommunisták a cselekvési programot, a hoz­zászólásokból kiderült: a dol­gozók tudatában vannak fel­adatuk jelentőségének. Megfo­galmazódott, hogy a takaréko­sabb, a gördülékenyebb terme­lés megszervezésében a pártta­goknak kell elsősorban példát mutatniuk. Meg kell teremte­niük a lehetőségeket ahhoz, hogy a korábbinál még ponto­sabban rendelkezésre tudja­nak állni, az ország energia- igényeinek ellátásában, rend­szeresen karbantartott beren­dezésekkel. Takarékosabban kell bánniuk a szénhidrogé­nekkel, segíteniük kell, hogy a termelést megkönnyítő beru­házások időben és sikerrel be­fejeződjenek. Számolni a lehetőségekkel A pártbizottsági ülésen fel­szólalt Tóth István, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat igaz­gatója. Elmondta, hogy idén is növelniük kell az üzem ter­melékenységét, miközben meg­kísérlik csökkenteni a kül­földről — valutáért vásárolt — szénhidrogén arányát. Mi­nimális termelést is vállal­niuk kell továbbra is, de köz­ben pontosan rendelkezésre állnak a csúcsidőben. A tava­lyi év kedvező volt: sikerült teljesíteniük a tervüket ebből a szempontból is. A hétköz­napi munkában azonban akad­nak olyan tartalékok, amelyek a fejlődést segíthetik, megszi­lárdíthatják a fegyelmet. Tel­jesítették az elmúlt évi felada­tokat, pedig többször előfor­dult, hogy — az üzemanyag tekintetében — a tartalékok biztonsági határa alá kerültek, és állami támogatást kellett igénybe venniük. Több eset­ben a meghibásodások okoz­tak jelentős munkakiesést. A hibák elhárítása sokszor na­gyon is emberi dolgoktól függ. Hiszen leadhatja a szerelő az anyagrendelést úgy, hogy ele­ve tudja: az import alkatrészt másfél éven belül úgysem kapja meg. Érthetően (?) ké­nyelmesebb ez, mintha felku­tatná azokat a lehetőségeket, amelyekkel az adott helyzet­ben elhárítható lenne a hiba. Számos esetben fegyelme­zetlenségek is hátráltatják a termelést. Látszólag kis dolgok ezek, amelyek összességükben tetemes kárt okozhatnak. Nincs például leírva sehol, hogy többet vagy mást kell elvégeznie a dolgozónak an­nál, amire utasítják. Becsület­beli dolog azonban, hogyha meghibásodik a gépe, ne üljön ölbe tett kézzel, amíg végre megjavítják a masinát, hiszen munkájára az üzem más terü­letein égető szükség van. Ugyancsak többször megesett, hogy az üzem vezetői ittas dolgozókkal találkoztak. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy egy erőműben dolgozó ember esetében néhány csepp alkohol is rendkívül veszélyes. Belát­hatatlan károkat okozhat egy- egy felelőtlenség. Szigorúbb ellenőrzés Érdemes elgondolkozni azon is, hogy az elmúlt évben a kétszeresére növekedett a fe­gyelmi eljárások száma. Per­sze hozzátehetjük, hogy tavaly nem a fegyelmetlenkedők szá­ma növekedett, hanem szigo­rúbb lett az ellenőrzés, a fele- lősségrevonás, ami elengedhe­tetlen a mostani megnöveke­dett feladatok idején. A fe­gyelmezettebb munka megte­remtése érthetően a cselekvé­si programban is a legfonto­sabb feladatok között szere-; pel. j A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat az ország egyik legna­gyobb üzeme, Magyarország energiájának mintegy 45 szá­zalékát szolgáltatja. Az idei csélekvési programban kiemelt feladat a munka minőségének javítása. Az anyagi ösztönzé­sen kívül a pártszervezetnek, a gazdasági vezetésnek a gaz­daságpolitikai tájékoztatás ha­tékonyabbá tételével kell rá­irányítaniuk a dolgozók figyel­mét az elkövetkező időszak feladataira. A pártszervezet agitációs és propagandamun­kájának is főként azt kell szolgálnia, hogy a dolgozók megértsék gazdasági felada­taik összefüggését a népgazda­sági célkitűzésekkel. Virág Ferenc Ä társadalom felelősségével Tudományos konferencia a gyermekek jogairól és védelméről A gyermekek jogairól és védelméről, a magyarországi és nemzetközi tapasztalatokról csütörtökön kétnapos tudo­mányos konferencia kezdő­dött a Parlament Vadász-ter­mében. A nemzetközi gyer­mekév magyarországi ren­dezvényének keretében mint­egy 250 tudós, kutató, peda­gógus, orvos, jogász, művész, író. ifjúsági és úttörővezető mondja el véleményét, ta­pasztalatait o gyermek és a felnőtt társadalom kapcsola­táról, a családi gondoskodás- ról, az oktatás, a szociális el­látás, valamint a társadalmi segítés eredményeiről. A tanácskozás első napját Zsebők Zoltán professzor, az Országos Béketanács tudomá­Monorról: te ve vágóhíd Mezőgép-termékek exportra Licencvásárlás után, terméksserkezef-váltostatáa Lehetséges-e három év alatt szinte teljesen új profilra át­állítani egy több mint kétezer embert foglalkoztató vállala­tot? Határozott igennel felel Farkas István, a Mezőgép fej­lesztési főmérnöke. Hogyne tehetné, hiszen míg korábban csupán pótalkatrészeket gyár­tottak a mezőgazdasági gé­pekhez, tavaly már bevételeik nagyobbik hányada baromfi- és húsfeldolgozó gépsorok elő­állításából származott. Gyárt­mány- és műszaki fejlesztés­re 35 millió forintot fordítot­tak. Valamennyi korábban hasz­nált gépüket áttervezték, át­alakították. Saját erőforrásai­kon kívül jelentős állami tá­mogatást kaptak: V. ötéves tervidőszakra 160 millió forin­tot. így tudták megvásárolni a holland Stork cég nyolc alapgépből álló baromfifel­dolgozó rendszer licencét. Az elkészített prototípusok siker­rel szerepeltek, több külföldi szakkiállításon. Eredménylis­tájukon található már jó né­hány nagy értékű üzletkötés: ismerik a cég berendezéseit az NDK-ban, szállítottak gépeket Kubába a ciro-reondói vágó­híd felújításához és részt vet­tek szakembereik egy nigériai ' vágóhíd szerelésében is. Ez utóbbi érdekessége, hogy szarvasmarhák és sertések he­lyett, tevék feldolgozására használják. Bár még Monoron sem ké­szült el a tavalyi vállalati mér­legbeszámoló, azt tudják, hogy munkájukkal 1 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. S azt is, hogy ebből 85—100 millió forintot tett ki az ex­port. Babarczy Károly minő­ségellenőrzési osztályvezető szerint légióként két ok miatt sikerült elfogadtatniuk, meg­kedvel tetni ük termékeiket kül­földi partnereikkel. Először is azért, mert határidőben és az előírt minőségű gépeket szál­lították, másodsorban pedig mert eleget tettek a piac úk- tálta követelményeknek. Égé szén pontosan: a vevők igé­nyeihez igazodtak. Ha valamit el akarunk adni, annak ma már nemcsak hibát­lannak, hanem, korszerűnek is kell lennie. Ez Szabó Lajos­nak, a Minőség Ellenőrző Rt. gépipari szakosztályvezetőjé­nek a véleménye. A MERT ugyanis tavaly is rendszeresen vizsgálta: megfelelően dolgoz­nak-e a monoriak, érdiek, ceg­lédiek? S, hogy mit vártak el legfóként? Élelmiszeripari gé­pekről lévén szól, alapkövetel­mény volt a rozsdamentes fe­lület. Találtak természetesen könnyen kiküszöbölhető, ap­róbb esztétikai és mechanikai hibákat. Észrevételeiket azon­ban megbeszélték a munká­sokkal és a helyi meósokkal. s ki is javították azonnal a hi­bákat. Előfordult, hogy a cso­magolást nem látták megfele­lőnek. A tropikus éghajlat, a tengeri szállítás, a többszöri átrakás bizony megköveteli az ugyancsak szigorú előírások betartását. Monoron szívesen veszik a külső minőségi ellenőrök se­gítségét. A vezetők és a mun­kások megértik, hogy a továb­bi jó együttműködés — 1979- ben különösen megnő a minő­ség szerepe mindenfajta ter­méknél — kulcskérdése idei exporttervük teljesítésének. D. Gy. nyos bizottságának aíelnöke nyitotta meg. Ezt követően Si­mái Mihály akadémikus, a Magyar ENSZ-társaság főtit­kára tartott vitaindító referá­tumot. Egyebek között leszö* gezte, hogy a szocialista or* szágok intézkedései — ezek között az iskolarendszer in­gyenessége, a szakmai kép­zés átfogó hálózatának kiépí­tése, a szociális és egészség- ügyi ellátás — az egész vi­lágon általános elismerést vál­tott ki, de nem nézhetünk csak az országhatárig, hiszen 1980-ban a demográfiai becs­lések szerint a világban élő 1,7 milliárd gyermekből, mint­egy 1,4 milliárd a fejlődő or­szágokban, a szegényebb la­kosság körében él majd. A referátumot további há­rom előadás, majd vita követ­te. A gyerekek nevelése, az 1959-ben hozott, a gyermekek jogairól szóló ENSZ-nyilatko- zat végrehajtása nem magán­ügy — húzta alá Kása Erzsé­bet, az MSZMP Társadalom- tudományi Intézetének fő- munkatársa. A szülőn kívül az állam, a társadalom egyre jobban felelős a felnövekvő fiatal nemzedék fizikai, szel­lemi, erkölcsi és világnézeti fejlődéséért. Magyarországon százéves az intézményes gyermekvédelem, s Európa-hírű a hátrányos helyzetű fiatalok, például a hallás- és látássérültek gon­dozása — hangsúlyozta Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója. A gyermekgondozá­si segély az egész nemzetközi közvélemény elismerését ki­vívta — mondta dr. Antalffy György, a Magyar Jogász Szövetség elnöke. A felszólalók kulturális ér­tékeink elsajátításának fontos­ságára hívták fel a figyelmet. A közös gondoskodást és cse­lekvést az egész társadal­munkban meglévő felelősség- érzetet bizonyítja, hogy a nemzetközi gyermekév alkal­mából a fejlődő országok fia­taljainak megsegítésére már eddig 5 millió forintot fizet­tek be hazánkban, A tudományos konferencia résztvevői ma folytatják mun­kájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents