Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

1979. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK =<Mrlati Elhunyt s Szénás! Géza Hosszantartó, súlyos beteg­ség következtében február 21- én, Budapesten elhunyt dr. Szénás! Géza rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Magyar Népköztársaság volt legfőbb ügyésze. Temetéséről később intézkednek. A Külügyminisztérium, a Magyar Népköztársaság Leg­főbb Ügyészsége, az MSZMP Külügyminisztériumi Bizottsá­Ea' ★ Dr. Szénási Géza 1919. no­vember 23-án született Buda­pesten. Egyetemi tanulmányait 1941-ben fejezte be, állam„ és jogtudományi doktori címet 1943-ban szerzett. 1956. no­vember 16-tól 1975. december 1-ig a Magyar Népköztársa­ság legfőbb ügyészeként szol­gálta szocialista országunk törvényes rendjét és nagy ér­demeket szerzett a népi hata­lom és a szocialista törvényes­ség megszilárdításában. 1959- től 1952-ig az MSZMP KB póttagja, 1962-től 1975-ig a Központi Bizottság tagja volt. 1975 decemberétől haláláig a Magyar Népköztársaság szófiai rendkívüli és meghatalmazott nagyköveteként tev/kenyke- dett országunk és a Bolgár Népköztársaság baráti kapcso­latainak elmélyítésén. Kondenzátorpróba A Mechanikai Művek abonyi gyáregységében villanymo­torokhoz és fénycsövekhez készítenek kondenzátorokat. A kész kondenzátorokat ezzel a berendezéssel ellenőrzik és minősítik. Pest negye adja a piacoknak Pest megye közös gazdaságai- a tavalyinál 25 százalékkal több — mintegy 3600 tonna — korai zöldséget termesztenek az idén. A többségét a főváros ' piacain értékesítik. A termelő- szövetkezetek növelték az üvegházi és a fólia alatti ter­melőterületüket. Egyre több helyen alkalmazzák a vizfüg- gönyös fóliasátrakat: a két fó­liaréteg között vizet cirkulál­tatnak, s ezzel állandósítják a megfelelő hőmérsékletet. A tsz-ek, valamint a háztáji és kisegítő gazdaságok együttes fólia alatti termőterülete meg­haladja az egymillió négyzet- métert. A megye zöldségter­melői márciusban kezdik meg a korai saláta és a karalábé, áprilisban pedig a nagyobb melegigényű paprika és para­dicsom szállítását a piacokra. Az idén nem futnak az áru után Tervszerű z&Msé gy- és gyiSmUBsstermeszfés Sok gondot és bosszúságot okoz a fogyasztóknak, ha a zöldség-gyümölcs ellátás nem az igényeknek megfelelő. Ter­mészetesen a vevőket csak az érdekli, hogy kaplható-e vagy nem, de különösebben nem kutatják a mélyebben fekvő okokat: az időjárást, a terme­lés ösztönzőit,, a felvásárlás folyamatát... Az elmúlt év­ben a zöldség-gyümölcs ellá­tásért felelős Zöldért válla­látok és Afészek minden igye­kezetük ellenére sem tudtak megfelelő ellátást nyújtani. Az áruutánpótlás nem volt folya­matos, a termelést nem sike­rült megfelelően irányítani. A megye adottságai Mi várható az idén? A szer­ződéskötések már megtörtén­tek annak rendje és módja szerint Tartalmaznak-e ezek valami újat az előző évihez vi­szonyítva? Mit tervez pél­dául a Pest megyei Zöldért a termelés irányítása érdekében? Erre voltunk kíváncsiak, és ezért látogattunk el a Pest megyei Zöldség-gyümölcs Ke­reskedelmi Szövetkezeti Válla­lathoz, ahol Nagy Zoltán igaz­gatóhelyettes válaszolt kérdé­seinkre. ö egyszerűéi yben a termeltetési osztály vezetője is. — Feladatunk, hogy a me­gyében élő lakosság ne szen­vedjen hiányt, s ha kell más megyékből, az ország távolab­bi területéről is beszerezzük a szükséges árut. Nem hagyhat­juk említés nélkül azt sem, hogy a főváros ellátását is se­gítjük évente 1000—1500 va­gon zöldség-gyümölccsel. Jól­lehet Budapest ellátása közvet­lenül nem a mi feladatunk. — Hány termelő gazdaság­gal kötöttek szerződést? — Negyvenhét termelőszö­vetkezettel, kilenc állami gaz­dasággal és 11 fogyasztási szö­vetkezettel írtunk alá megál­lapodást. Egyáltalán nem mindegy, hogy a megye terü­letén mit és hogyan termel­nek. Mindenütt mások a ta­lajadottságok, és különféle termelési módszereket igényel­nek. Ezt az alapvető követel­ményt a termelő gazdaságok nem tartják mindig szem előtt. Nehezen tudnak szabadulni a megszokottól. Itt van például a fajtakiválasztás. Csak ne­hezen tudjuk elérni, hogy fel­hagyjanak a régi, a gazdaság­talan, a vevők által nem annyira keresett paprikafélék termelésével és álljanak át a húsosabb, az alig vagy egyál­talán nem erős fajtákra. Vi­szont jó jel, hogy a megyében több termelési rendszer mű­ködik már eredményesen, ahol a legkedvezőbb körülmények között termelik a paradicso­mot, a paprikát, a dinnyét, 100—150 hektárnyi területen. Irányítani a termelést A termelés és az értékesítés biztonságát alapvetően a szer­ződéskötések alapozzák meg. A fogyasztók szemszögéből nézve ez persze nem jelent folya­matos és minden igényt kielé­gítő ellátást. Ehhez ennél több kell: azt kell termeltetni, arra kell megállapodást kötni, ami­re igény van. Valljuk meg: nálunk ez még nem így tör­ténik. . Mit tartalmaz e tekin­tetben az idei szerződésfor­ma? — Az elmúlt évek gyakorla­tában kialakult egy nem egé­szen egészséges gyakorlat, folytatja az igazgatóhelyettes. Az 1977 előtti években min­den megtermelt árut átvet­tünk, mert erre kötelezett bennünket a rendelet. A gaz­daságok nem termeltek eleget, futottunk az áru után. örül­tünk, ha egy-agy termelő szóba állt velünk. A feltétele­ket tehát ők diktálták, s en­nek következtében fellazul­tak a minőségi követelmé­nyek. Elmaradt például az áru előkészítése: a csomózás, a mosás, a tisztítás. A hely­zet 1977-ben változott meg. Bekövetkezett egy jó eszten­dő, amikor annyi zöldség- gyümölcs termett, hogy nem tudtunk vele mit csinálni. De át kellett venni. A konzerv­ipar sem tudott annyit fogad­ni, amennyit felkínáltunk, s a fogyasztás sem emelkedett a kívánt mértékben. Az áru je­lentős része tönkrement. Tavaly az volt az irányelv, hogy minden árura szerződést kell kötni. Később azonban az illetékesek is rájöttek, hogy ez nem fog jóra vezetni, de már késő volt. — A termelő gazdaságok eleve meghatároz­ták: mit és mennyit termel­nek. Választhattunk: elfogad­juk vagy nem. — Elfogadtuk. — Az 1979-es esztendő válto­zást hozott. A szerződésköté­seket határozott egyértelmű központi állásfoglalás előzte meg: a termesztést irányítani j kell! Meg kell határozni az egyes megyéken belül is, hogy miből mennyire van szükség. Ahogyan várható volt, a ter­melők ezt nem fogadták nagy lelkesedéssel. Az ő érdekük más: azt akarnak termelni, ami a legkisebb ráfordítással a legnagyobb hasznot hozza. A tervszerű termelés meg­követeli a vetés ütemezését is. Hogyan néz ez ki a gya­korlatban ? — Valóban nagy figyelmet szentelünk erre is. Mert nem mindegy, hogy salátából, pa­radicsomból, paprikából, ubor­kából, borsóból folyamatos a beérés vagy nem. Ez nagy­mértékben befolyásolja az el­látást. A borsó például nyolc­tíz naponkénti szakaszos ve­tést kíván. Ha egyszerre érik be, gond a betakarítás, a fel­dolgozás. Persze itt elsősorban az időjárás a döntő tényező. Az elmúlt évben is alkalmaz­ták már a szakaszos vetést, de a kedvezőtlen időjárás miatt — az éjszakák hidegek voltak — az egész termés egy­szerre érett be. Első a minőség Az idén igyekszünk a minő­ségi követelményeket emelni. Az elmúlt években szinte ál­talánossá vált a gyakorlatban, hogy a termelő az árut nem válogatta, hivatkozva a mun­kaerőhiányra. Így ez a feladat ránk hárult, aminek mi ssm tudtunk mindig eleget tenni. Most a szerződésben azt is kikötöttük, hogy 80 százalék­ban első, 20 százalékban pe­dig másodosztályú árut ve­szünk át. Ettől csak 10 szá­zalékos eltérést engedünk meg. Mikóházi P. István A váci /órásban Enyhültek a feszítő gondok Hístározafánuk eredményességéi vizsgálta a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A Pest megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának munka- módszere, hogy rendszeresen visszatér a testület által ho­zott határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére. A váci já­rási hivatal például 1976-ban adott számot a vb előtt mun­kájáról; a testület tegnapi ülé­sén a beszámoló nyomán hatá­rozatba foglalt feladatok telje­sítése került mérlegre. Három évvel ezelőtt a vég­rehajtó bizottság — számos egyéb mellett — tennivalóként szabta mag a járási hivatal számára az ágazati politika hatékonyságának javítását. Felhívta a figyelmet, hogy te­kintsék kiemelt feladatnak a feszítő gondok megoldását: a lakásépítést, a víz- és közmű- fejlesztést, továbbá az óvodai helyek, iskolai tantermek szá­mának növelését, az ilyen be­ruházások gyorsítását, különö­sen az agglomerációs övezet­ben. A feladat volt az is, hogy a hivatal segítse a helyi erők koncentrálását, építsen a tár­sadalmi összefogásra. A fel­ügyeleti tevékenység során fordítsanak nagyobb gondot a beruházási és felújítási kere­tek felhasználásának megfele­lő előkészítésére és az átfutási idők csökkentésére. Terv és többlet A tegnapi testületi ülésen Krima János, a váci járási hi­vatal elnöke a korábbi vb-ha- tározat végrehajtását elemez­ve — egyebek között — az említettekkel kapcsolatban is jelentős eredményekről szá­molhatott be. Mindenekelőtt arról, hogy a járás V. ötéves tervének időarányos feladatai megvalósultak, sőt több tekin­tetben jelentős a túlteljesítés. Például 69 millió forint érté­kű beruházás szerepelt az el­képzelések között, s ez ideig több mint 90 millió a teljesítés értéke. Ugyancsak: nagy az előrelépés a társadalmi munka szervezésében: az ötéves idő­szakra 100 millió forintnyit terveztek, s az elmúlt 3 év alatt 160 millió forint értékű munka bizonyítja a lakosság összefogásának növekvő ere­jét. A lakásépítésben előirány­zott 60 célcsoportos lakással szemben 61 épült s idén to­vábbi 10 készül el. Jelentősen hozzájárul több beruházás a jobb ivóvízellátáshoz is. Meg­épült például a kosdi és rádi vízhálózat, ugyanilyen épül Szokolya és Penc községekben. Letkés vízkutatási tervekre és kutak építésére kapott megyei támogatást és megkezdődtek az előkészületek a vízhálózat kiépítésére Csőváron, Galga- györkön és Püspökhatvanban, valamint Márianosztrán és Kóspallagon is. Szódon és Sződligeten megalakult az ivó­víztársulat és társulat megala­kítását tervezik Kemencén és Bernecebarátin, valamint Té- sán és Perőcsényben. A csa­tornázásban ugyancsak a tár­sulati megoldás segít majd Foton, de készülnek a szobi és a gödi tervek is. Óvoda és tanterem Még a közelmúltban is na­gyok voltak a feszültségek az óvodai ellátásban, s különösen kevés volt a tanterem. A me­gyei tanács, valamint a tár­sadalmi összefogás segítségé­vel mostanáig jelentősen eny­hültek e gondok. A tervezett 300 óvodai helyből már eddig 275 megvalósult, építik a ve­rőcemarosi 100 személyes gyermekintézményt és idén kezdik meg a fóti óvoda-böl­csőde komplexum alapozását, melyet FORFA-elemekből emelnek. Megépült 38 általános isko­lai tanterem, három új iskolát adtak át, Szokolyán, Gödön és Püspökhatvanban. Foton to­vábbi 8 tanteremmel bővül az általános iskola, Gödön pedig idén négy új tantermet építe­nek. Ugyancsak a jobb ellátást szolgálja Szobon a napközis konyha bővítése és az új étté« rém, s majdan a nagymarosi felújított napközi. A tornater­mek tekintetében már jóval szerényebb a gyarapodás, egy készült el Bernecebarátiban — mely közművelődési célo­kat is szolgál — s ugyancsak épül egy Örbottyánban. Késik viszont az ugyancsak kettős hasznosítású sződi intézmény, megépítése, az előkészítés, szevezés hiányosságai miatt. Terven felül épült viszont Foton, Szobon és Kemencén nyári napközis, illetve úttörő-, tábor. Egyeztetés, értékelés A felügyeleti munka középé pontjában áll a beruházási és felújítási keretek tervezésé­nek előkészítése. A járási hi­vatal szoros kapcsolatot te­remtett a területén működő kivitelezőkkel, évente két al­kalommal egyeztetik a felada­tokat és értékelik a megvaló­sítás ütemét. Rendszeresen ellenőrzik a munkálatokat a helyszínen is és indokolt eset­ben maguk is intézkednek. Mint a beszámoló is jelezte, e koordináló munkát nehezíti, hogy a kivitelezők gyakran nem tartják meg a vállalt ha­táridőket, anyaghiány és egyéb objektív okok miatt késleke­dik egy-egy beruházás befeje­zése. Kulturáltabb szolgáltatást Ugyancsak a végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésének napi­rendjén szerepelt a Pest me­gyei Temetkezési Vállalat te­vékenységéről, a temetők helyzetéről készített beszá­moló. A vita során kitűnt, hogy a temetkezés és a teme­tők fenntartása sajátos, össze­tett kommunális szolgáltatás, melyben nagy számú szerv, szervezet működik közre. A tevékenység szolgáltatás jelle­gét tekintve a korábbi évek­ben jelentősen elmaradt a kö­vetelményektől. A temetkezési vállalat munkájának, munka­feltételeinek korszerűsítése már a IV. ötéves tervben megkezdődött és az erre a célra fordított sok millió fo­rintos fejlesztési támogatás jelentős eredményeket hozott. Mindezek ellenére még ma is sok a jogos panasz: kevés a képzett szakember, a fiókok, kirendeltségek külleme sem tart lépést az igényekkel. Gya­korta szóvá teszik a szállítások pontatlan teljesítését, a szo­morú aktusban közreműködők nemegyszer kegyeletsértő vi­selkedését, ruházatát. A végrehajtó bizottság ál­lásfoglalásában leszögezte, hogy a vállalat működése nem gazdaságossági kérdés. Határozott intézkedésekkel kell megteremteni a feltéte­leit annak, hogy a temetke­zéseket a mai kor igényeinek megfelelően, kulturált körül­mények között bonyolíthassa le a vállalat. Éhhez a megyei tanács messzemenően biztosít­ja az anyagiakat. A vállalat számára fel­adatként szabta meg a testü­let többi között annak felmé­rését, hogy a megyei kiren­deltségeknél milyen feltételek javítása szükséges a szolgál­tatások további korszerűsíté­séhez, melynek előzetes ütem- 1 terv alapján 1981-ig be kell fejeződnie. Ugyancsak fontos feltétele a jobb munkának a vállalati központ kialakítása, melynek a határidejét a testü­leti határozat 1980 decemberé­ben jelölte meg. Arra is dön­tés született, hogy az évek óta krónikusan jelentkező temet­kezési eszköz- és kellékhiányt a jövő év végéig megyei vál­lalat bevonásával megszünte­tik. M. J. Nonstopfelvételt javasolnak Két Pest megyei felszólalás az országgyűlési bizottság ülésén Befejeződött az egészségügyi intézmények egységesítése, többnyire már jól illeszkednek egymáshoz az integráció épí­tőkövei. A rendelőintézetek és kórházak — állapították meg szerdán a Parlamentben, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának ülésén, amelyen részt vett Raffai Sa­rolta, az országgyűlés alelnö- ke. Az egészségügyi intézmé­nyek egységesítése mind a 10 millió magyar állampolgár szervezettebb, gyorsabb és színvonalasabb gyógyításában kamatozik — hangsúlyozta dr. Kaposvári Júlia (Budapest), a szociális és egészségügyi bi­zottság titkára, az integrációs albizottság vezetője. Az integráció nem az egészségügy belügye — vitte tovább a gondolatot dr. Kiss István (Komárom me­gye). Az együttműködésnek nincs közigazgatási határa — ez de­rült ki abból, hogy hat dunán­túli megye kísérleti egészség- ügyi együttműködésének igen kedvezőek a tapasztalatai. A fővárosban már koránt­sem ilyen kedvezőek az integ­rációs tapasztalatok — húzta alá dr. Tóth János (Budapest) — ahol a kerületi közigazgatá­si határok akadályozzák a korszerű egészségügyi ellátás kialakítását. Példaként idéz­te, hogy akad olyan nagy kórház, amelyhez 82 ezer lakos járóbeteg-ellátása tartozik, s akad olyan kicsi is, amelyik­hez 110 ezer kerületi lakos jut. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter bejelentette: március elsejétől az Egészség- ügyi Minisztériumban integrá­ciós osztályt hívnak életre, hogy — a képviselői javaslatoknak is megfelelően — nagyobb, sok­oldalúbb szakmai segítséget adhassanak az orvosi munka egységesítéséhez. A szervezettség a nemtörő­dömséget is kiszűri a gyó­gyító munkából, s komplexebb, magasabb szín­vonalú ellátást biztosít a la­kosságnak. A tanácskozás résztvevői az integrációs al­bizottság jelentése és a vita alapján ajánlásokat fogadtak el. Egyebek között javasolják, hogy — a folyamatos beteg- ellátás távlati megvalósítása érdekében — legalább a me­gyei kórházak és Országos in­tézmények betegfelvételi osz­tályain nonstop rendszerben, tehát szombaton és vasárnap is vegyenek fel új betegeket. A szociális és egészségügyi bizottság ülése — amelyen fel­szólalt még dr. Kiss Anna (Bu­dapest), dr. Lakatos Pál (Ko­márom m.), dr. Palotai Sándor (Pest m., 15. dabasi választó- körzet), dr. Radnai Éva (Fejér m.) és dr. Vámos Marietta (Pest m., 5. nagykátai választó- körzet) — úgy döntött, hogy a tanácskozás anyagát és a ja­vaslatokat a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának és az Egészségügyi Minisztérium­nak is megküldi. Az ellátás javítására A lakosság röldség-gyü- mölcsellátásában jelentős he­lyet foglal el a szövetkezeti kereskedelem. Az áfészek élei. miszerforgalma évről-évre fej­lődik, élelmiszerfeldolgozó te­vékenységük bővül. A fogyasz­tási szövetkezetek ezirányú munkájának tapasztalatairól, az agrárgazdasággal összefüg­gő közös feladatokról és az együttműködés továbbfejlesz­téséről tanácskoztak szerdán Romány Pál miniszter és Szla- msnicky István elnök vezeté­sével a MÉM és a SZÖVOSZ vezetői. Megállapították, hogy kö­rös erőfeszítéseket igényel az agrártermelés mindén ágábati a mezőgazdasági nagyüzemek, valamint a háztáji és kisegí­tő gazdaságok közötti helyes munkamegosztás kialakítása. A kistermelés fejlesztésénél a termelés, a forgalmazás, és a feldolgozás összhangjának megteremtésére megkülönböz­tetett figyelmet fordítanak. Kö­zös erőfeszítésekre van szűk. ség a falvak, kistelepülések színvonalasabb élelmiszerellá­tása érdekében is, ideértve a szövetkezeti élelmiszerfeldol- goző üzemek termelésének bő­vítését.

Next

/
Thumbnails
Contents