Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

MONOMIDfn PEST MEGYÉI HÍRLAP KÜLÖNKIA DA S AC>' XXI. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM 1979. FEBRUÁR 21., SZERDA Kedvezőtlen adottságok » Magasabb hozamok, jobb minőséi Zárszámadás a vasadi Kossuth szakszövetkezetben A napokban tartotta zár­számadó közgyűlését a vasadi Kossuth mezőgazdasági szak- szövetkezet. A fontos esemé­nyen jelen volt dr. Pásztor Barnabás, a Pest megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Ko­zák Sándorné, a járási hivatal elnöke, Gól György, a járási pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Pus­kás József, a TESZÖV jogta­nácsosa, valamint Orosz Tibor- né, a TOT nőbizottsága képvi­seletében. Páka Ferenc, a szövetkezet megbízott elnöke elmondta, hogy a 2 ezer 242 hektárnyi te­rületből 1978-ban 1 ezer 349 hektárt műveltek meg köizösen. A kedvezőtlen talajviszo­nyok miatt búzát csak 15 hektáron termesztettek s az átlagtermés 31 mázsa volt hektáronként. Mind területileg, mind a ter­mesztés színvonalát tekintve kedvezőbben alakultak az ered­mények a tavaszi árpa eseté­ben. Csaknem 50 hektárról 30 mázsás hektáronkénti átlag­termést takarítottak be. Ennek a minősége olyan kifogástalan volt, hogy a sörgyár, a szál­lítási költségeket is magára vállalva, 400 forintért vette át mázsáját. A 250 hektáron termesztett cirok hozama alig érte el a 13 mázsát hektáronként, amit a rossz minőségű vetőmag és a gesztorgazdaságtól kapott hely­telen technológia magyaráz. A tavaszi szárazság és a növény érésekor bekövetkezett korai fagy csaknem 50 százalékos terméskiesést eredményezett. A többi kisebb területen ter­mesztett növényféleségek ho­zamai megfeleltek a várako­zásnak. A rossz minőségű, homokos talaj hasznosítására az elmúlt esztendőben is szorgalmazták az erdőtelepítést. Az új tele­pítésekkel együtt 514 hektárra növekedett a szakszövetkezet erdeje. A tagi gazdaságokban ke­nyér és takarmánygabonát 271 hektáron, kukoricát 200 hek­táron, burgonyát 170 hektáron, különböző zöldségféléket 252 hektáron termesztettek. A növénytermesztési ága­zat összesen 2 millió 525 ezer forint bevételt ered­ményezett. Az állattenyésztés területén is igen jó eredményeket ér­tek el. Az elmúlt év folyamán a Kömyei Mezőgazdasági Kombinátnak 4 ezer sertést ad­tak el. A szakszövetkezet igye­kezett minden segítséget meg­adni a háztáji állattartóknak. A tagság szívesen foglalko­zott a szarvasmarha-tenyész­téssel • és -hizlalással is. Csak­nem 100 jó minőségű hízómar­hát adtak le 1978-ban, s ezzel egyidejűleg a tejtermelés is szépen növekedett, az egy te­hénre jutó tejmennyiség elér­te a 3 ezer 643 litert. A Kör- nyei Mezőgazdasági Kombi­náttal kötött szerződés alap­ján 52 ezer 692 nyulat értéke­sítettek. Tapasztalatok hiányá­ban az elhullást még nem si­került megfelelően csökkente­ni. az így keletkezett többlet- költségeket azonban a gesztor­gazdaság átvállalta. A hízók értékesítéséből 3 millió 8>5 ezer forint, a nyúl- hízlalásból 5 millió 483 ezer forint, a háztáji gazdaságok bekapcsolása a közös munká­ba pedig 15 millió 635 ezer fo­rint árbevételt eredményezett. Lassan nyolc éve működik a -szövetkezet területén az IGV és a Danuvia kihelyezett részlege. A két vállalattal va­ló együttműködés tavaly 10 millió 800 ezer forintot hozott a gazdaságnak; ennek egy ré­szét munkagépek vásárlására fordították. A szakszövetkezet termelé­si értéke 9 százalékkal, árbe­vétele 27 százalékkal maga­sabb, mint az előző évben; a termelési érték elérte a 22 millió 843 ezer forintot, az ár­bevétel pedig a 42 millió, 142 ezer forintot. A mérlegszerinti nyereség is magasabb a tavalyinál: 3 millió 177 ezer forint. Kiegészítő részesedésként 341 ezer forintot fizettünk ki a tagságnak. A számos felszólalás után a közgyűlés elfogadta az elmúlt gazdasági évet értékelő beszá­molót, valamint az ellenőrző és a nőbizottság jelentését. Ezt követően tisztújításra került sor. A megromlott egészségi állapota miatt korkedvezmény­nyel nyugállományba vonuló Póka Ferenc helyére Virág Ist­vánt, a pilisi Aranykalász Ter­melőszövetkezet volt főagro- nómusát választotta elnökké a tagság. K. A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lésén Virág István elnök megköszöni a tagság bizalmát. Mutnéfaívy Zoltán felvétele A TÉLI VÁSÁR MÉRLEGE A jó ellátásnak köszönhető Üres pultok, feltöltésre váró raktárak Az elmúlt hét végén befeje­ződött az immár hagyományos kedvezményes téli ruházati vásár, amelynek ez alkalom­mal is nagy sikere volt a já­rási székhelyen. A 20—40 szá­zalékos árengedménnyel for­galomba hozott különféle áruk nemcsak Monorról, de a járás többi községéből is becsalogat­ták a vásárlókat a boltokba. A főtéren levő ruházati bolt vezetője, Antal Jánosné el­mondotta, hogy a vásár ideje alatt főként a női és férfika­bátok, fehérneműk vonzották legjobban a vevőket. Szép számú kötöttáru, gyermek- és bébikabát is gazdára talált. Különösen az első három napon volt nagy az érdeklődés, sokan az utcán várakoztak, hogy bejuthassanak az üzlet­be. Annak ellenére, hogy a nagykereskedelem az idén ke­vesebb árut biztosított, minta korábbi esztendőkben, február 5-től 17-ig csaknem 850 ezer forint bevételre tettek szert. A bolt által forgalmazott árukból származó bevétel egy átlagos hónap hasonló idősza­kában egyébként 590 ezer fo­rintnál nem magasabb. A vá­sár sikerét nemcsak az összeg nagysága, hanem az üres pul­tok, a feltöltésre váró raktár is bizonyítja. A ruházati bolt szomszédsá­gában található méteráru-la­kástextil üzlet vezetője, Pete László sem panaszkodik. A téli vásár folyamán a ta­valyinál 150 ezer forinttal több, .956 ezer forint érté­kű áru talált gazdára. A szép eredményt a jó áru­ellátásnak, a sok kurrens cikknek, ezek közül is a kü­lönféle kártolt szöveteknek és jersey anyagoknak köszönhe­tik. A téli vásárból visszamaradt árukat számba veszik és a kö­zeli napokban változatlanul le­értékelt áron hozzák forga­lomba. Környezetvédelem, rekonstrukció Meggyorsul a vízhálózat építése Társadalmi munkát ajánlottak fel Hétfőn este Gyömrőn a Csokonai utcai alsó tagozatos általános iskola egyik osztály- termében felnőttek ültek a szűk padokban. Falugyűlésre jöttek össze legalább százan, hogy meghallgassák Klics Gyula tanácselnök beszámoló­ját a tavalyi községfejlesztési eredményekről. Mielőtt azonban a tanácsel­nök szólásra emelkedett volna, Lakatos László, a HNF nagy­községi bizottságának elnöke felhívta a jelenlévők figyelmét a környezetvédelem fontossá­gára. Kérte a megjelenteket, hogy tegyék rendbe házuk környékét, mihelyt az időjá­rás megengedi. A tanácselnök beszámolóját nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek. Korlátozott lehetőségek Klics Gyula elmondta, hogy a község dinamikusan fejlő­dött az elmúlt esztendőben is. Hat tanteremmel gyarapo­dott az Erzsébet telepi iskola, meggyorsult a vízműhálózat építése. Az idén a legfonto­sabb feladat a Pázmány utcai és az Erzsébet telepi óvoda öt. ven-ötven hellyel történő bő­vítése lesz. A munkálatok időbeni befejezése elképzelhe­tetlen a lakosság segítsége nélkül. A Műszaki Egyetem az év közepére elkészíti a strandfür­dő rekonstrukciójának terveit. Tatarozzák a Deák Ferenc és a Csokonai utcai iskolát. A vízmű építése döntő szakaszá­hoz érkezik, az év közepére átadják, másfél évvel a ter­vezett határidő előtt. Az elektromos hálózat fel­újítása folytatódik az öregfa­luban. A tiszta, virágos köz­ségért mozgalomban az eddi­ginél többet kell tennie min­denkinek, aki szereti a lakó­helyét. Szólt a soron lévő feladatok­ról is, hangsúlyozva azt, hogy a lehetőségek az idén korláto­zottabbak. Még jóformán be sem fejez­te mondanivalóját a tanács­elnök, máris több kéz emel­kedett a magasba, jelezve, hogy van mit elmondaniuk. Lejárt a türelmi idő — Köszönjük a tanácsnak, hogy felszerelték a Klotild-te- lepen is a segélykérő telefont — mondja Garádi István be­járó dolgozó. Gál Antal, a Hungarocamion dolgozója valóságos kívánság- listát tárt a falugyűlés hall­gatói elé. Vegyes érzelmeket ébresztett a felszólalása, hi­szen olyan kéréseket sorolt, amelyek teljesítése egyelőre nem lehetséges. Bata János, a község or­szággyűlési képviselője, egyben a víztársulat elnöke megnyug­tatott mindenkit; a vízműépí­tés a tervezettnél gyorsabban halad. A 111 kilométeres há­lózat építése 90 százalékban befejeződött Üllőn és Gyöm­rőn. Elkészült a négy darab — egyenként — 500 köbméte­res tározó medence, befejezés előtt áll a központi üzemház építése. Előrelátnak voltak a vízmű- társulat vezetői, újabb kutak fúrását rendelték meg az el­következő évekre, hogy a nö­vekvő vízigényeket ki tudják elégíteni. Arról is szólt az országgyű­lési képviselő, hogy a vízmű- hozzájárulást sokan vontatot­tan, vagy egyáltalán nem fi­zetik. Az idén már lejár a türelmi idő, ha kell fizetésle­tiltást eszközölnek az adósok­kal szemben. A strand szépítését folya­matos feladatnak kell tekinte­nünk — mondta ifi. Mikolecz- ki Ferenc, a helyi horgászegye­sület tagja. Két vasárnapot felajánlott, társai nevében is, a strand szépítése érdekében. Reálisan Ítélni Egymás után következtek a hozzászólók, este kilenc óra volt, mire a tanácselnök meg­kezdhette válaszadását. — örülök, hogy itt minden­ről szó esett, ami hiányzik a községben — mondta Klics Gyula. — Helyzetünket azon­ban reálisan kell megítélnünk. Az idei feladatok semmivel sem könnyebbek a tavalyinál. Közös erővel, még nagyobb összefogással azonban tovább segíthetjük községünk fejlődé­sét. Gyömrőn ez volt a har­madik falugyűlés, pénteken este 6 órakor a művelődési házban lesz a negyedik, február 26-án, hétfőn pe­dig a Kossuth Ferenc utcai iskolában tartják az utolsó falugyűlést, szintén este 6 órakor. G. J. TJízvást elmondhatjuk, hogy ■*-* mindennapi bosszúsá­gaink sorában előkelő helyet foglalnak el a rapszodikus autóbusz-közlekedés okozta fejfájások. Mert van min bosszankodnunk, ha a járat késik, mogorva a kalauz, hiá­ba jelzünk a megálló előtt, nem működik az ajtó. Meg­esik, hogy a buszok már ele­ve késéssel indulnak el a végállomásokról, s az utazni vágyó türelmetlenül ácsorog a megállóban. Mást nem is igen tehet. A járatok késésének több olyan oka is lehet, amiket nem írhatunk senki számlájá­ra. Például: kedvezőtlen az időjárás, síkosak az utak, eset­leg egy lezárt sorompó is köz­beszólhat. Ilyen esetekben ter­mészetesen megértőek va­gyunk, sőt olykor szolidaritást is vállalunk a jármű vezetőjé­vel, hiszen nem könnyű fel­adat a jó néhány tonnás Ika­rust, a menetidőt betartva, biztonságosan elkormányozni. Akad azonban egy teljesen érthetetlen dolog, amit a saját bőrömön is volt alkalmam ta­pasztalni, s ahogy sorstársaim heves érzelemnyilvánításaiból következtetni lehet, másoknak is sok bosszúságot okoz. Arról Jegyzet Futunk a busz után... van szó, hogy az sem jó, ha a busz siet. Márpedig a reggeli órákban a Budapest és Monor között közlekedő járat annyi­ra siet, hogy a menetrendben meghatározott időpontnál előbb érkezik és távozik jó néhány megállóból. P'z aztán bosszúság a javá- bál, mert a késést még úgy ahogy meg tehet bocsáta­ni, de a túlzott sietséget már nem. Elég kellemetlen helyzet, amikor az ember reggel mun­kába menet nyugodtan baktat a megálló félé annak tudatá­ban, hogy van még idő, feles­leges rohanni. Odaérkezve azonban azt kell tapasztalnia, hogy a járat a jelzett időpont előtt néhány perccel már el­ment. Eleinte az órámra kezdtem gyanakodni, de miután heten­ként kétszer-háromszor töb- bedmagammal pórul jártam, nem kételkedtem tovább a szerkezet megbízhatóságában. Egyre inkább elterjedt a gya­korlat, hogy a harcedzett uta­sok már jóval a busz érkezé­se előtt, biztos, ami biztos alapon, a megállóban várakoz­nak. Az autóbuszokon számtalan tiltótábla, felirat hívja fel az utasok figyelmét arra, hogy mit nem szabad csinálniuk. Talán azt sem ártana megha­tározni, hogy a busznak mit nem szabad csinálnia. Ügy hi­szem, elsőként az utasok ká­rára indokolatlanul siető busz­vezetők elé kellene tilalomtáb­lát állítani. Szerencsére ellenpélda is akad bőven, hiszen nem­egyszer találkozhatunk olyan járművezetővel, aki minden egyes megállóban addig vára­kozik, amíg el nem érkezik a menetrend szerinti indulás ideje. Sokan azonban maga­tartásukkal az ő hitelüket is rontják és így elmarasztaló vélemények is születhetnek. Mint például ez az írás. K. L. AZ ELVESZETT TARCA Ne nyugtalankodjék, megvan TÁVIRATOZOTT A BECSÜLETES MEGTALÁLÓ A két gyerek már nyitotta volna a kocsi ajtaját. Régen látták a nagymamát, aki Kecskeméten a vasútállomá­son biztosan izgatottan várja az unokákat. A vonat még Cegléd felé ha­lad, a papa meg idegesen tapo­gatja a kabátja zsebeit, nem találja a levéltárcáját, eltűnt valamennyi személyi okmányá­val és 2 ezer 450 forinttal. Al- bertirsán, az átszállásnál, öl­tözködés közben, valószínűleg a vasúti kocsiban eshetett ki. Nem is annyira a pénzt bánja, jól keres, húsz éve a 22-es Vo­lánnál 10 tonnás Tátrát vezet. Nemrégiben kapta meg a 750 ezer kilométeres balesetmentes vezetésért az elismerést. Nyug­talanul aludt azon a vasárnap éjszaka Jámbor József Üllőn. Hétfőn délelőtt azonban táviratot hozott a postás, ben­ne csak ennyi: „Ne nyugtalan­kodjék, a tárca megvan”. Dél­után már hiánytalanul meg is kapta a becsületes megtaláló­tól, aki még a távirat díját sem fogadta el. Lengyel József pilisi lakos megérdemli a nyilvános köszö­netét, amit ezúton tolmácso­lunk. K. S. ÚTTÖRŐ-OLIMPIA - SAKK Két versenyzőnk került az országos döntőbe Az 1979-es év, úgy látszik, ismét sikeres éve lesz járásunk legjobb úttörő sportolóinak. A pilisi Czinkos Erika szánkósi­kere után ezúttal ismét egy, a járásunkban sajnos nem túl népszerű sportágban került két úttörő versenyzőnk az ország legjobbjai közé. A monori To­pói József a megyei döntőn ki­egyensúlyozott, jó teljesít­ménnyel első helyezést ért el. Az Ady úti iskola 8. osztályos tanulója, a járás egyik legjobb úttörő sportolója. Sokoldalúsá­gára jellemző, hogy ő vezeti a járási labdarúgó-úttörőbaj- nokság góllövőlistáját, de kézi­labdában is az élbolyban ta­lálható. Kiváló atléta, a távol­ugrás egyik esélyese. Sakkban évek óta a járás legjobbjai között található. Ér­dekesség, hogy az idei rendkí­vül magas színvonalú járási döntőn, ahol óriási mezőny ve­télkedett, bizony nem kis ne­hézségbe került a továbbjutás. Felkészítője Mészáros Győző tanár, aki nemcsak a sakktáb­la mellett, de a labdarúgópálya szélén is irányítja roppant te­hetséges tanítványát. Az úttörő lányok versenyé­ben a vasadi Prakter Mária a 2. helyen végzett a megyei dön­tőn, és ezzel szintén jogot szerzett az országos döntőn va­ló részvételre. Topái József a járás egyik legtehetségesebb úttörő sportolója, akárcsak Prakter Mária. A járási úttörő­bajnokságban szereplő vasadi kézilabdacsapat kapusa; nem kis szerepe van abban, hogy ősszel több meglepetést szerez­tek. Az asztalitenisz-bajnok­ságoknak évek óta egyik fő­szereplője. Talán ő az, aki a szakosztályban szereplőkkel is felveszi a versenyt. Sakkban évek óta szintén főszereplő. Vasad egyébként is „termeli” a tehetséges sakkozókat. Ta­lán nem is véletlenül. Szalay László igazgató-testnevelő sze­reti ezt a szellemi sportot, szí­vesen foglalkozik tanítványai­val. Prakter Máriának éppen ezért legnagyobb hazai vetély- társa Szalay Éva. Az országos döntőn mind­kettőjüktől tisztes helytállást várunk. Sz. A. A nap kulturális programja Gyömrőn, 16 órától: a kerá­mia-szakkör; 18-tól: az ifjúsá­gi klub foglalkozása és a népi tánccsoport próbája. Mendén, 17- től: a gyermek pávakör; 18- tól: az ifjúsági klub foglal­kozása és ismeretterjesztő elő­adás, A fekete-afrikai mozgal­mak címmel. Monoron, 15-től: a cigánygyerek; 18-tól: a fel­nőtt -klub összejövetele. Üri- ban, 16-tól: a népi tánccsoport próbája, 17-től: ismeretterjesz­tő előadás, Munkára nevelés (az általános iskolában). Ül­lőn, 14-től: a honismereti szak­kör; 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása. A Filmtechnika Vállalat monori gyáregységébe, a nyersanyag­éi félkészáru-raktárba raktárvezetőt keres Feltétel: gépipari technikumi végzettség és raktárosi gyakorlat Jelentkezni lehet á vállalat központjában, a személyzeti osztályon, szombat kivételével: Budapest XIV., Szabó József u. 12.

Next

/
Thumbnails
Contents