Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

A vietnami néphadsereg csapásakat mér Felháborodott tiltakozás világszerte a kínai agresszió ellen A vietnami—kínai határtér- Eégben dúló harcok központ­ja változatlanul Cao Bang és Lang Son tartomány. Hanoiban szerdán délután újabb hivatalos tájékoztatót adtak a határtérségben ki­alakult katonai helyzetről. A harcoktól leginkább sújtott két tartományban a vietnami védelmi erők a lakosság tá­mogatásával több mint 1000 behatoló kínai katonát tettek harcképtelenné. A leghevesebb összecsapások a Lang Son tar­tományhoz tartozó Dong Dán körül voltak, ahol a vietnami néphadsereg egységei a kí_ nai agressziós egységek öt harckocsiját semmisítették meg, két zászlóaljat szétvertek és jelentős mennyiségű jegy. vert zsákmányoltak. Február 17. óta a Vietnam­Húzás K özgondolkodásunkban gyakran kísért a se­matizmus veszélye, a vagy-vagy alapon történő mérlegelés. Még olyan, bo­nyolult jellemzők megítélé­sében is föllelhetjük ezt a hajlamot, mint a rugalmas­ság — a változásokhoz való igazodás készsége — és a stabilitás —, a hosszabb távra történt megalapozott­ság — egyeztetése, össz­hangja a termelésben és az értékesítésben. A vállalatok többségénél még mindig úgy gondolkoznak, hogy vagy a rugalmasság, vagy a stabilitás, mert a kettő együtt — bizonygatják — nem megy. Ezek szerint vagy berendezkedik a gyár­tó cég a jó előre tudott fel­adatok teljesítésére, vagy ráhagyatkozik a piaci ta­pasztalatok közvetítette igé­nyek kielégítésére. Kétség­telen: mindkét módon elér­hető siker. Ez a siker azon­ban múlékony, mert a tar­tós eredményeknek éppen az alapját nélkülözi: a szi­lárd háttérre támaszkodó változé kony ságot. Nem szükséges különö­sebben részletezni a kivitel növelésének jelentőségét; exportunk gondjai a leg­szélesebb nyilvánosság előtt ismertek. A sokféle törek­vés e gondok enyhítésére elismerést érdemel, ám kü­lönös figyelmet az, ha va­lahol — látszatra — egyet­len húzással megtízszerezik a tőkés kivitelt. Ez utóbbi történik Százhalombattán, a Temperáltvizű Halszapo­rító Gazdaságnál. Két-há- rom esztendővel ezelőtt an­nak jelei mutatkoztak, hogy a szabadidő-foglalatosságok között előbbre rukkol az akvarisztika; egyre többen keresték a díszhalakat. A százhalombattai gazdaság — ahol a halszaporításnak most már nemzetközi hírű centruma jött létre — en­nek jegyében beiktatta programjába a hobbihalak tömeges kibocsátását is, s 1978-ban különböző nyu- gat-eutópai országokban 80 ezer dollár értékben adtak el ebből a különleges áru­ból. Az, hogy az érintettek jó érzékkel tapintották ki a változások irányát, bizo­nyítja, idén a tavalyinak a tízszeresét nevelik a me­dencékben; 800 ezer dollár értékű díszhal kel útra Százhalombattáról. O ktondiság lenne per­sze az akváriumi ha­laktól remélni a de­vizabevételek nagyarányú gyarapítását, ám a változás léptéke, a megtízszereződés, valamint magának a hú­zásnak a ténye érdemes a figyelemre. Nem tapaszta­latok híján született felté­telezés ugyanis, hogy ép­pen megtörténhetett volna: a kutya sem figyel oda az akvarisztika népszerűségé­nek növekedésére, s arra^ hogy ebből — megfelelő időpontban kínált megfele­lő áruval — hasznot húzha­tunk. Az előbbi mondatban álló megfelelő kifejezés kettőzése nem fogalmazás­beli pongyolaság: az ismét­léssel annak hangsúlyozá­sa, hogy a jó üzleti húzá­sokhoz háttér is kell. Ebben az esetben például egy olyan halszaporító egység, ahol a szükséges eszközök rendelkezésre állnak — ne feledjük, kényes, élő áruról van szó —, s ahol az esz­közökhöz a hajlandóság is társul, azaz akarnak vala­mi olyasmit az érintettek, ami nem lenne kötelessé­gük, de amiben fantáziát látnak. Jó lenne tipikusnak tar­tani, ítélni ezt a — ne­vezzük nevén — vállalkozói magatartást, ám sajnos, et­től eléggé messze vagyunk. Példáink vannak, de ezeket nem fűzhetjük összefüggő rendszerré, annak ellenere nem, hogy gyarapszik az esetek száma. Csupán uta­lunk rá: ügyes húzásnak, de nem többnek tűnhetett sokak szemében a Csepel Autógyár együttműködése a Volvo céggel a haszonjár­művek előállításában. Úgy látszott, illékony támasz a kapacitások hasznosításá­ban, ám fokról fokra kide­rült: a gyár és irányító szervei olyan lehetőségeket tártak fel, mely egyszerre több eredményt hoz. Hasz­nosan köt le gyártási ké­pességeket, hozzájárul a külkereskedelmi mérleg ja­vításához, korszerű tech­nológiákat honosít meg, ad­dig nem alkalmazott minő­ségi előírásokat tesz ter­mészetessé. E gy valamiről persze ne feledkezzünk meg, ezt a feladatot úgy vál­lalhatta az autógyár, hogy közben már nagy erővel zajlott a termékszerkezet változása, a technológiai és technikai megújulás. A Lapplanderek előállítása tehát nem választható el a folyamat egészétől, amibe ezek a terepjárók éppúgy beletartoznak, mint a szer­vokormányok, az új típusú sebességváltók, s a ponthe­gesztés. Azaz: a hátterétől elszakított ügylet okos sakkhúzásnak látszik a közvélemény előtt, valójá­ban azonban ez a húzás cselekedetek széles körébe illeszkedik akár az autó­gyárban, akár a halszaporí­tó gazdaságban. Ha nincs a cselekedetek e széles köre, akkor a húzás — sajnos, ilyenekre is sor kerül — nem több, mint próbálkozás a lottó ötös elérésével, hátha sikerül... S tényleg, olykor akad ötös találat a lottóban. A gazdasági élet­ben is előfordul: ámde: ki alapozhatja mindennapjait, megélhetését a vak szeren­csére?! Kár lenne tagadni, ész­lelhető némi kapkodás a termelők egy részénél, ami a kiviteli lehetőségek hasz­nosítását, az értékesítés nö­velését illeti. A kapkodás magában rejti annak ve­szélyét, hogy egyszeri, két­séges megoldások kerülnek előtérbe, s az sikkad el, ami a legfontosabb, a hosszú távú megalapozott­ság és a rugalmas igazodás szervezeti, tárgyi, személyi feltételeinek összehangolá­sa. A népgazdaságnak való­ban nagy a szüksége a de- ziva bevételek növekedésé­re, de nem olyan áron, hogy vállalatok sora egyet­len valamit lásson, s ez az idei export. Az igazán ör­vendetes, a mindannyiunk számára kamatozó húzások nem az egyszeri, megismé­telhetetlen ügyletekben rej­lenek — vannak ilyenek is, a taktikai vásárlások, il­letve eladások —, hanem annak a képességnek a ki­fejlesztésében, hogy min­denkor megteremtjük a hátteret — a holnapi húzá­sokhoz. Mészáros Ottó ra támadó kínai erők eddig összesen 7000 fős emberveszte­séget szenvedtek, megsemmi­sült harckocsijaik száma megközelíti a százat. Hanoiban szerdán nagy ér­deklődést keltő nemzetközi sajtóértekezletet tartott Ngu­yen Co Thach, a VKP KB tagja, külügyminiszter-helyet­tes. Nguyen Co Thach elmon­dotta, hogy a kínai agresszió három fo irányt követ: cang Son Cao Ban és Lao Cai tar­tományi székhelyek ellen irá­nyul. A kínai inváziós hadse reg mind a három várost el akarta foglalni, de a vietnami néphadsereg erős ellenállása miatt csak Lao Cai megszállá­sát tudta elérni. A védelmi erők rendkívül erős ellencsapása a másik két körzetben megállásra, majd visszavonulásra kényszerítette a kínai egységeket. A kínai agresszióval szem­beni alkalmazott vietnami taktikát elemezve a külügymi­niszter-helyettes így fogalma zott: „Hanoi kisebb egységeket vet be, nagyobb erővel üt”. — Más megoldásra nincs is mó dunk — mondotta a minisz­terhelyettes —, hisz egy 50 milliós lélekszámú nemzet áll szemben egy csaknem egymil- liárd főt számláló hatalommal. Arra a kérdésre válaszolva, mit tesz Vietnam, ha megvál­tozik a kínai támadás iránya és jellege, Nguyen Co Thach így felelt: országa készen áll arra, hogy a kínai agresszió irányának és jellegének meg­változásával is szembenézzen. Jelenleg azonban ugyanabban az irányban folytatódik a kí­nai egységek támadása. Erősí tik az inváziós egységeket. A vietnami diplomata kifej­tette, hogy Peking nagyobb arányú támadásra készül Viet­nam ellen, de a legutóbbi ke­mény vietnami válaszcsapások részleges visszavonulásra kényszerítették. (Folytatás a 2. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM Ár» 1,20 forint 1979. FEBRUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Komputeres szerszámgépek IM€ helyeit €M€ — Siker <u skhagói vásáron Bármilyen furcsán is hang­zik, a korszerű számjegyve­zérlésű — rövidített nevükön NC — szerszámgépek ma már elavultak. Pontosabban fogalmazva: a műszaki fejlesztés eredménye­ként van náluk jobb is. Ez derült ki a Szerszámgép­ipari Művek Fejlesztő Intéze­te főmérnökének, Specker Fe­rencnek szavaiból, mikor az intézet 1979-es terveiről ér­deklődtünk. A hagyományos számjegy- vezérlésű NC-szerszámgépek lyukszalagon tárolt, állandó programok megvalósítására alkalmasak. Az új típusú, CNC-gépek — ez az angol Computerized Numerical Control, tehát számítógépes számjegyvezérlés szóösszetétel rövidítése — szabadon programozhatok, tehát a gyártási folyamat során lényegesen nagyobb rugal­masságra adnak lehetőséget. Az intézet egyik büszkesége az a legbonyolultabb forgácso­lási műveletek elvégzésére al­kalmas berendezés, amelyet a Magyar Tudományos Akadé­mia Számítástechnikai és Automatizálási Intézetének Dialóg fantázianevű CNC-ve- zérlőegységével kombináltak. Az eredmény: az 1978-as chi­cagói szerszámgép-kiállításon olyan nagy nemzetközi elis­Munkabiztonság Százhalombattán "Eredményes intézkedések a DKV-han mérést arattak, hogy az illeté­kes külkereskedelmi vállalat, a Technoimpex, tárgyalásokat folytat az USA-ban történő értékesítésről. Ennek persze számtalan műszaki feltétele van, hiszen az amerikai szab­ványok nagyban eltérnek az európai, és ennek megfelelően a hazai előírásoktól. Egyetlen példa: az elektromos hálózat frekvenciája a mifelénk szo­kásos 50 Hz helyett a tenge­rentúlin 60 Hz. A piac érdekében végzett átalakítások mellett termé­szetesen új fejlesztések is szere­pelnek az idei program­ban: mikroprocesszoros vezérlésű, egyetemes körköszörű proto­típusát készítjük el idén. Ez szintén a CNC-vezérlési elv megvalósítását jelenti, mely­nek előnyei közül ki kell emelni, hogy lényegesen ol­csóbb a korábbinál. Legfontosabb munkájuk azonban az integrált gyártó- rendszer lesz. Ez annyit je­lent, hogy 4 gépet egy R 10-es számítógép fog vezérelni, és ez teljesen automatizált gyár­tást tesz lehetővé. Az ember szerepe ebben a rendszerben mindössze arra korlátozódik, hogy a munkadarabot rásze­reli egy alaplapra és előkészíti a szerszámokat. A gép által vezérelt automatika ezeket a betáplált program szerint a raktárból egyenként a meg­munkáló központhoz tovcjbít- ja. A memóriában tárolt mű­veletterv végrehajtása, a kész­termékek raktározása mind csak felügyeletet igényel­nek, de emberi beavatko­zást már nem. A gépek telepítését az év végéig befejezik, jövőre pedig a próbaüzemelést szeretnék elkezdeni. Siker esetén itt lesz a SZIM öntvénymegmunkáló központja, másrészt a fejlesz­tés tapasztalatait jól eladha­tó rendszerek kialakításában kamatoztatják. W. B. Losonczi Pál Fejér megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szer­dán Fej ár megyébe látogatott. Székesfehérváron a megyei pártbizottság székhazában a megye vezetői tájékoztatták a terület gazdasági és társadal­mi fejlődéséről, majd a vá­rosiasodé Mór nagyközségbe látogatott. Felkereste a Móri Állami Gazdaságot és megis­merkedett a 4000 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem termelési eredmé­nyeivel. A móri látogatás következő állomása a tavaly helyreállí­tott Lamberg kastély, a 230 éves műemlék kastélyban el­helyezett 50 ezer kötetes já­rási könyvtár és nagyközségi művelődési központ volt. Lo­sonczi Pál megtekintette a 800 lakásos November 7. lakótele­pet és száz személyes bölcső­déjét is, majd a nagyközségi tanácsházán időszerű gazda­ságpolitikai kérdésekről tar­tott aktívaértekezletet. Gépesítették a paraffincso­magolást, és megváltoztatták a korábban gyakran marási sérülést okozó lúgoldási tech­nológiát a Dunai Kőolajipari Vállalatnál. Ezek az intézkedések is hoz­zájárultak, hogy a vállalatnál jelentősen csökkent a súlyo­sabb balesetek száma, s az egy balesetre jutó kiesett mű­szakszám is kevesebb volt az előző évinél. A vállalat gaz­dasági vezetői és szakszerve­zeti bizottsága együtt mérték fel a munkavédelmi fejlesztés elmúlt évi eredményeit. Egye­bek között megállapították, hogy a balesetek túlnyomó többsége a karbantartásnál, az anyagmozgatásnál és az üze­men belüli közlekedés során fordult elő. Ezért különböző célgépeket és a szállítási-rako­dást korszerűsítő berendezé­seket vásároltak, több mint 9 millió forintért. Tárolótartá­lyaikat automatikus szintmé­rő berendezésekkel látják el, ezzel csökkentik a balesetve­szélyes kézi szintmérést. A vállalatnál évek óta meg­szervezik az úgynevezett vész­elhárító gyakorlatokat. A ta­pasztalatok szerint ugyanis gyakran előfordult, hogy a gyakorlatokon feltételezett ve­szélyhelyzet a valóságban is bekövetkezett, és a dolgozók felkészülten, sikerrel hárítot­ták el az üzemzavart. A nagy­szabású, a vállalat egészét érintő gyakorlatok mellett ta­valy már munkahelyi, üzemi vészelhárító próbákat is tar­tottak. A balesetek megelőzését, az óvó rendszabályok megtartását mintegy 200 társadalmi, mun­kavédelmi őr segíti. Számuk­ra rendszeresen szerveznek to­vábbképzést, tapasztalatcseré­ket. Most elhatározták, hogy növelik az üzemi elsősegély- nyújtók számát is. Eddig 220 dolgozójukat képezték ki ilyen feladatra, s el akarják érni, hogy a jövő esztendőre min­den műszakban és valamennyi munkahelyen legyen jól kép­zett üzemi elsősegélynyújtó. Pest megye és a NIM vezetőinek megbeszélése Az V. ötéves terv időará* nyos teljesítéséről és a továb­bi feladatokról tanácskoztak tegnap Pest megye, valamint a Nehézipari Minisztérium vezetői a megyei pártbizott­ság székházában. A megbeszélésen részt vett Cservenka i Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára, dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke és Balogh László, a megyei pártbizottság titká­ra. A Nehézipari Minisztériu­mot Szili Géza miniszterhe­lyettes, valamint a miniszté­rium vezető munkatársai kép­viselték. KÖZE LET védelmi minisztert. A megbe­szélésen szó volt a két ország Hafez Asszad szíriai állam­fő fogadta a Szíriában tar­tózkodó Czinege Lajos hon­Új típusú kötőgépek A Váci Kötött­árugyárban, ahol alsó- és felsőru­házati termékeket, valamint kelmé­ket gyártanak, hamarosan befe­jeződik egy száz­tizenegymillió fo­rintos beruházás. A műszaki fej­lesztés célja, hogy a gazdaságtalan termékek helyett, új, versenyképes termékeket gyárt­sanak. A kötődében üzemelnek az új TERROT típusú nagyteljesítményű kötőgépek. közötti együttműködés fejlesz­tésének kérdéseiről és a kö­zel-keleti helyzetről. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára tegnap tájékoztatta a külföldi tudósítókat a népfront VI. kongresszusa óta végzett munkáról és válaszolt a kér­déseikre. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter hazaérkezett ameri­kai útjáról, ahol tárgyaláso­kat folytatott a kölcsönös gaz­dasági együttműködés tovább­fejlesztéséről. Karl-Heinz Eisenblatt ezre­des. az NDK budapesti nagy- követségének katonai és lég­ügyi attaséja az ország nép­hadserege megalakulásának közelgő 23. évfordulója alkal­mából sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen beszámolt az NDK néphadseregének fejlő­déséről. életéről, a katonák helytállásáról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents