Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

I 2 1979. FEBRÜÄR 18., VASÄRNAP ■ " - , ; • . I Kínai támadás (Folytatás az 1.' oldalról.) — Jóllehet, a kínai vezetők egyre kihívóbban fenyegetik Vietnamot, a hanoi kormány kezdettől fogva a vitás kérdé­sek tárgyalások útján, a béke és barátság érdekeivel össz­hangban történő rendezése mellett száll síkra. A pekingi hatóságok Hanoi tárgyalási ja­vaslataira újabb agresszióval felelnek — állapította meg a kormánynyilatkozat, majd így folytatta: a jelenlegi kiélező­dött helyzetben, az agressziós háború közepette a vietnami hadseregnek nincs más válasz­tása, mint önvédelme érdeké­ben keményen visszavágni. „Vietnam népe és kormá­nya nyomatékosan felhívja a Szovjetuniót és a testvéri szo­cialista országokat, a nemzeti függetlenségüket kivívott ál­lamokat, az összes el nem kö­telezett országot, a baráti or­szágokat, az összes kommunis­ta és munkáspártot, a világ valamennyi haladó emberét, hogy erősítsék szolidaritásukat Vietnammal, nyújtsanak támo­gatást és védjék meg Vietna­mot, követeljék a pekingi uralkodó köröktől a Vietnam elilen indított agresszív hábo­rú azonnali beszüntetését, s csapatainak kivonását Viet­nam területéről.” — Az indokínai testvéror­szágoknak, Vietnam, Laosz és Kambodzsa népének, amelyek vállvetve küzdöttek és arattak győzelmet az imperialista ag- resszorok felett, most mégin- kább össze kell fogniuk, vere­séget kell mérniük a pekingi vezetés reakciós politikájára. — A Vietnam és Kína kö­zötti hagyományos barátság és béke megőrzése érdekében Vietnam népe felszólítja Kína népét és hadseregét: utasítsa el a pekingi vezetők által ki­robbantott agressziós háborút. Vietnam népe és kormánya egyidejűleg felhívja az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, a demokratikus szervezeteket, hogy ítéljék el a pekingi ve­zetők agressziós háborúját. — Vietnam népe szilárd, bátor nemzet, amely győzelmet aratott minden agresszió fe­lett, és biztosan győzni fog a reakciós kínai vezetők agresz- sziója fölött is, a Vietnami Kommunista Párt, a Vietnami Szocialista Köztársaság kor­mányának vezetésével, a test­vári, baráti országok támoga­tásával megvédi országának szuverenitását és függetlensé­gét, hozzájárul majd Délkelet- Ázsia és a világ békéjéhez, stabilitásához — hangoztatja ERICH HONECKER, a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke szombaton reggel befejezte líbiai látogatását, és az általa vezetett párt- és ál­lami küldöttség élén tovább­utazott Angolába. A ZAIRE-I FŐVÁROSBAN néhány órás tárgyalást tartott Mobutu zaire-i, Neto angolai elnök és Lisulo zambiai mi­niszterelnök. A megbeszélése­ken a három ország közös gazdasági kapcsolatait vitatták meg, és több egyezményt alá­írtak. A VIETNAMI SZOCIALISTA köztársaságban meg­kezdték annak a 100 kilomé­ter hosszúságú vasútvonalnak a helyreállítását, amely az or­szág legnagyobb ipari központ­ját, Ho Si Minh-várost köti össze a kambodzsai határtól nem messze fekvő Loc Ninh várossal. LISSZABON ÉS PORTO 11 500 távközlési dolgozója tíz. napos sztrájk után átmeneti időre újra felvette a munkát, miután a portugál kormány közölte, hogy hajlandó meg­kezdeni tárgyalásait a sztráj- kolókkal. A portugál távköz­lési dolgozók elsősorban egy új kollektív szerződés meg­kötését követelik. 3,8 millió svájci Ál­lampolgár járul az urnák­hoz a hét végén, hogy nép­szavazáson döntsön az ország atomerőműveinek jövőbeni sorsáról. A svájci kormány vé­leménye szerint a népszava­végezetül a vietnami kor­mánynyilatkozat. ★ Az Egyesült Államok már régebben tudott a vietnami határ mentén folyó kínai csa­patösszevonásokról és nincs kétsége az iránt, hogy Kína indított katonai támadást Vi­etnam ellen —, jelentette ki szombaton az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője, Hodding Carter, ugyanakkor egyenlőségi jelent kíván tenni a kínai agresszió és a kam­bodzsai népi rendszernek nyújtott vietnami támogatás közé. Ha Van Lau, a Vietnami Szocialista Köztársaság ENSZ- nagykövete szombaton azzal Néhány órával Carter ame­rikai elnök elutazása után közleményt adtak ki Mexikó­ban a látogatásról. Hírügy­nökségi jelentések szerint a közlemény a két ország közti kapcsolatok tekintetében ha­ladásról tesz említést, de a tárgyalásokon nem sikerült eredményt elérni éppen a há­rom legfontosabb probléma­Khomeini ajatollah felhívá­sára szombaton iráni dolgozók százerei szüntették be a sztrájkot és álltak ismét mun­kába. A Reuter ipari körökre hivatkozva azt jelentette, hogy az ország olajmezőinek, olaj- finomítóinak, petrolkémiai és földgázüzemeinek mintegy 30 ezer dolgozója szinte kivétel nélkül munkába állt. Teheránban szombaton he­tek óta először nyitott ki új­ból számos üzlet, a főváros­ban közlekednek az autóbu­szok és a kormányhivatalok­ban is folyik a munka. Kinyitottak a bankok, a kis­üzemek, a kiskereskedők, sőt a híres teheráni nagybazár is. A főváros összes főútvonalai­ról eltávolították az utóbbi zást egy kisebbség kényszerí­tette ki, s amennyiben a la­kosság támogatná ennek a ki­sebbségnek az álláspontját, akkor- az elkövetkező években teljesen leállna az országban az atomerőművek építése. SANDRO PERTINI olasz államelnök bizonytalan időre elhalasztotta március 5-én kez­dődő négynapos hivatalos bon­ni látogatását — közölték hi­vatalosan az NSZK-ban. A halasztás okát nem közölték, de diplomáciai források sze­rint az elhúzódó olasz kor­mányválság miatt mondta le Pertini a látogatást. ZIAUL HAK pakisztáni el­nök arról biztosította Jasszer Arafat PFSZ VB-elnököt, hogy Bhutto megkegyelmezé- séről hozzá intézett kérését „kedvezően ítéli majd meg”. A palesztin vezető kérését egy palesztin küldöttség adta át a pakisztáni elnöknek. ÜJABB AGRESSZIÓS TÁ­MADÁST INDÍTOTT a fajül­döző Smith-rendszer, szomba­ton, a szomszédos Zambia el­len. Hírügynökségi jelentések szerint a rhodesiai légierő gé­pei a nap folyamán Zambia déli területein, Livingston vá­ros közelében falvakat és tele­püléseket bombáztak. A tá­madás következtében tetemes anyagi károk keletkeztek szá­mos polgári lakos életét, vesz­tette. MOSZKVÁBA ÉRKEZETT a szovjet kormány meghívására Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tagja, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság külügymi­nisztere. a kéréssel fordult Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárhoz és a Biztonsági Tanácshoz: tegyék meg a szükséges lépéseket an­nak érdekében, hogy Kína ves­sen véget agresszív háborújá­nak és vonja vissza csapatait Vietnam területéről. A nagy­követ személyesen juttatta el levelét a1 főtitkárhoz. Közép-európai idő szerint a délutáni órákban az ENSZ-pa- lotában sürgős konzultációkra került sor Kurt Waldheim, va­lamint a BT jelenlegi elnöke, Abdalla Bisara, kuvaiti ENSZ- nagykövet között. Kurt Waldheim aggodalom­mal nyilatkozott a két ország határa mentén Kína által elő­idézett veszélyes helyzetről. körben: az olaj, a kereskedel­mi kapcsolatok és a mexi­kóiaknak az Egyesült Álla­mokban való illegális munka­vállalásának kérdésében. A közlemény megerősíti, hogy Portillo mexikói elnök elfo­gadta Carter meghívását és a nyár folyamán az Egyesült Államokba látogat hetekben emelt úttoriaszokat. Tabrizban is nyugodt a helyzet. A rádió és a televízió a Khomeinihez hű forradalmi bizottság felügyelete alatt álló nemzeti erők kezében van — közölte szombaton reggel a teheráni rádió. A rádió adta hírül azt is, hogy keddre ter­vezik az iráni tanintézetek új­bóli megnyitását Szombaton reggel megkez­dődtek az előkészületek Irán­ban élő külföldi állampolgá­rok tömeges hazaszállítására A távozó külföldiek szomba­ton a kora reggeli órákban Teherán különböző gyüleke­zési pontjain várakoztak arra, hogy a repülőtérre szállítsák őket. Az útra csak egy-egy kézitáskát, egy bőröndöt és egynapi élelmet vihetnek ma­gukkal. A brit alattvalókat a brit légierő gépei szállítják majd el. A lisszaboni külügyminisz­térium pénteken bejelentette, hogy Portugália elismeri a Mehdi Bazargan vezette iráni ideiglenes forradalmi kor­mányt. Carter elnök pénteken, a késő esti órákban — közvetle­nül azután, hogy hazaérkezett mexikói látogatásáról — szűk­körű tanácskozást hívott össze a Fehér Házban. Hivatalos tájékoztatás szerint a sürgős ülésen az ország biztonságá­val összefüggő problémákat vitatták meg, jól értesült for­rásból azonban közölték, hogy a tanácskozáson kizárólag az iráni fejleményekről volt szó. Hírügynökségi ' jelentések szerint az irániak túlnyomó többsége szombaton eleget tett Khomeini ajatollah felhívásá­nak, és több hónapos sztrájk után ismét felvette a munkát. Az ország gazdasági szem­pontjából kulcsfontosságú olajipar munkásai és alkalma­zottai — mint ipari források közölték — ismét megjelen­tek munkahelyükön az olaj­mezőkön, a finomítókban, s megindult a petrolkémiai és a földgázitermelés egyelőre a belső szükségletek kielégítésé­re helyezik a hangsúlyt. Ki­nyitottak az üzletek, a közin­tézmények és a bankok. Az egyetemeken megkezdődött az oktatás. Szombaton 887 ame­rikai, 220 brit, valamint 80 olasz hagyta el Teherán re­pülőterét, frankfurti, ciprusi, illetve istanbuli úticéllal. CSAK RÖVIDEN... A lő kérdésekben nincs egyet Zárójelentés Carter nénikéi látogatásáról Százezrek vették hl a munkát Iránban Megkezdődött a külföldiek elszállítása A szakszervezetek Andreotti eilen Andreotti kijelölt minisz­terelnök pénteken este, mi­után befejezte konzultációit a felbomlott parlamenti többség öt pártjával, felkereste Perti­ni köztársasági elnököt és új­ból beszámolt neki tárgyalá­sainak alakulásáról. Az elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint az elnök sürgette And­reottit, hogy mielőbb adjon számot tárgyalásai konklúziói­ról. Andreotti ezt a jövő hét­re ígérte. Közös közleményt hozott nyilvánosságra szombaton a CGIL, CISL és az UIL, s eb­ben az olasz politikai élet köz­ponti kérdésének nevezte az Andreotti-kormány három­éves gazdasági tervét. A szak- szervezetek bírálják a „Pári- dolfi-terv” néven ismert gaz­dasági programot és „feltűnő­en hiányosnak” minősítik. A szakszervezetek vélemé­nye szerint a gazdasági terv „komoly és szigorú átdolgozás­ra” szorul, mert megfogalma­zói nem törődteík a „közössé­gi tervezés politikai követel­ményével”. Legsúlyosabb hiá­nyosságának a déli tartomá­nyokkal kapcsolatos elképzelé­sek homályos mivoltát, a mun­kanélküliség mérséklésének bi­zonytalan kilátásait tartják. Ä csádi helyzet Viszonylagos nyugalom Négynapos heves utcai har­cok után az ország északi mu­zulmán lakosságát képviselő Hissen Habre csádi miniszter- elnök csapatai a főváros, N’djamena több mint felét el­lenőrzésük alatt tartják — je­lentették a hírügynökségek szemtanúk elbeszéléseire hi­vatkozva. Jelenleg a főváros­ban viszonylagos nyugalom van, a szembenálló felek min­den jel szerint betartják a tűzszünetet, amit csütörtökön francia közvetítés eredménye­ként hirdettek ki. Szombaton megérkezett Pá­rizsba a francia evakuáltak első, 160 fős csoportja. Elbe­szélésük szerint Habre mi­niszterelnök egyértelműen a helyzet ura. Képek a bét eseményeiből Moszkvában tárgyalt a francia külügyminiszter. Képünkön: Jean- Francois Poncet (balra) találkozott Alekszej Kosziginnel, Spanyolországban megkezdődött a választási hadjárat. Képünkön s Suarez miniszterelnök egy gyűlésen Hogyan él, aki nemzetiségi? A három község csak példa Cikket közöl 1979 januárban a Kőfaragó és Épületszobrász- ipari yállalat üzemi híradója Pilisszentiváni gondokról — tennivalókról címmel. A cikk számos megállapítása nem felel meg a valóságnak. Ez indokolja, noha nem szoká­sunk, hogy vitába szálljunk az üzemi lappal. Továbbá az a sok felháborodás, ami a cikk megjelenését követte. A cikk írója egészen bizo. nyosan látta a pilisvörösvári óvodát, ahol a kicsinyek né­metül, anyanyelvükön is ta­nulhatnak. Bizonyára látta a PEMÜ és a PEVDI solymári üzemét, ahol német nemzeti­ségűek is az egész ország hasznára dolgoznak. Láthatta, az új iskolát, amelyet nemré­gen adtak át a diákoknak, hogy korszerű követelmények között tanulhassanak. Ismer­jék meg az irodalmat, a tör­ténelmet, tanulják meg szeret­ni a hazát, amely egyaránt békés, boldog életet biztosít minden magyarnak, és ezen belül e hazában élő nemzeti, ségeknek. Láthatta a szép ta­nácsházát, a játszóparkokat, a tágas, modem orvosi rendelő- intézetet és mindazt, ami szép, ami vonzza ide az embereket. Hallhatott arról, hogy Soly­már háromszor szerezte meg az évenként meghirdetett te­lepülésfejlesztési megyei ver­senyben az elsőséget. Ez nem­csak azt jelentette, hogy egy lakosra csaknem ezer forint társadalmi munkaérték jutott, hanem azt is — s ez a leglé­nyegesebb — hogy a német anyanyelvű lakossággal együtt évről évre közös nagy célo­kért társadalmi munkát vál­laltak. Megelőzhették Pest me­gyei valamennyi nagyközsé­gét. Nagy teljesítmény ez, mert a megye éppen arról híres, hogy az országban itt a leg­nagyobb a készség a közös összefogásra. Említsünk a sok közül néhány mozgalmat? Ilyen volt az Egy üzem, egy iskola, a Televíziót minden is­kolának. Hány művelődési ház épült közös erőből? És négy­szer több óvodai helyet sike­rült megteremteni a IV. öt­éves tervben, és nem lesz szégyellnivalónk az V. ötéves terv eredményeinek értékelé­sekor sem. Egyszóval az újságíró hall­hatott minderről de ha nem, akkor láthatta Solymárnak, Pilisvörösvárnak és Pilisszent- ivánnak gazdagodását, szépsé­gét. Igaz, nemcsak ezekben a községekben, hanem megye- szerte büszkélkedhetünk a szebbnél szebb családi házak­kal : emeletes, fürdőszobás otthonokkal. Bárki elmehet a Galga vidékére, a Dunaka­nyarba, a Börzsönybe, Dél- Pest megyébe, ugyanazt talál­ja: épülő, fejlődő, városiaso­dó községeket. Hát ilyen Soly­már, Pilisvörösvár és Pilis- szentiván is. Természetesen mindegyik viseli a sajátosság bélyegét, de ez csak annyit jelent, hogy egyik szép, a má­sik szebb — kinek melyik tet­szik, kinek milyen az ízlése. Az újságíró mindezt látta. Pontosabban láthatta volna. Mert más a felszínt felülete­sen fényképezni, és megint más a mélyére ásni valami­nek. Más a valóság hű és más a valóság hamis tükrözése. Az üzemi újságíró ezúttal rossz szemüveget használt, s ki tud­ja, miért, a tények nem túlsá­gosan befolyásolták. „ ... milyen csodapalotát épí­tenek az unokáknak, a pere­puttyuknak (Solymáron min­den második családnak volt, s van ma is kitelepített rokona)” — írja. Eszébe sem jut a cikk írójának, hogy ezekben a községekben szorgalmas, dolgos népek laknak, olyanok, akik nemcsak a harapnivalót teremtik meg, hanem az épít­kezésre is összegyűlik a pén­zük, s úgy, ahogy a megye más tájain élők, ők is „palo­tákat” építenek maguknak. Mért szorulnának a rokonok­ra? Az itt lakók érzelmét, ön­érzetét sérti a cikk akkor is, amikor ezt írja: égető szükség volna jó közösségi életre, a kulturális szervezett­ségre, másképp félő, hogy megőrződik a kocsmázás ha­gyománya... ” Kocsmázás? Bizonyára errefelé is megisz- szák a fröccsöt és az sem két­séges: akadnak, akik több pénzt hagynak a kocsmában, mint kellene. De ez lenne errefelé a jellemző? Erről lennének hí­resek ezek a települések? Nem a férfi- és asszonykórusukról? Arról a helytörténeti gyűjte­ményről, amelyben összegezték a régi hagyományokat? A Pi­lisvölgye Napokról, amely hí­res országszerte nemzetiségi rendezvényeiről ? Hiány Icnns itt a közössé­gi életben? Van olyan nemze­tiségi, aki a tanácsok megala­kulása óta egyfolytában tagja a megyei tanácsnak, az egyik állandó bizottság elnöke. S rajta kívül hányán ülnek a különböző választott testüle­tekben, élvezve a községek la. kóinak bizalmát. Van közöt­tük pártbizottsági titkár, szakszervezeti bizottsági tag, pedagógus... „Azelőtt erősebb volt a szét­4 Felfegyverzett teheránlalc az utcán, miután a tömegmegmozdulások elsöpörték a sah kormányát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents