Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

1979. FEBRUAR 17., SZOMBAT Az UNICEF a világ gyermekeiért Gondoskodni a fejlődő or­szágok földrajzilag távoleső vidékein élő olyan gyermekek­ről is, akiknek még a minden­napos létfenntartáshoz nélkü­lözhetetlen élelmiszerekből, sőt még az ivóvízből sem jut elegendő, s hiányzik a legele­mibb egészségügyi ellátásuk is: ez az UNICEF, az ENSZ gyermeksegélyalapjának je­lenlegi legnagyobb feladata — mondotta pénteken Gordon Carter, az UNICEF európai igazgatója a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában megtartott sajtó- tájékoztatóján. Gordon Carter beszámolt az UNICEF munká­járól, terveiről és a nemzetkö­zi gyermekév akcióiról, ren­dezvényeiről. A sajtótájékozta­tón bejelentették, hogy az UNICEF magyar nemzeti bi­zottsága kezdeményezte: a nemzetközi nőnapról való megemlékezéskor a vállalatok, intézmények az UNICEF által kibocsátott — a segélyalapot gazdagító — képeslapokkal köszöntsék női dolgozóikat. Csökkent az üzemi balesetek száma Az országgyűlés ipari bizottságának ülése Három napon túl gyógyuló üzemi baleset 1966-ban 141 ezer, 1977-ben 117 ezer dolgo­zót sújtott — két beszédes adat Főcze Lajosnak, a SZOT munkavédelmi osztályvezető­jének vitaindító beszámolójá ból, amely az országgyűlés ipari bizottságának pénteki ülésén hangzott el. A Parla­mentben megtartott tanácsko­záson a képviselők több mint 5 millió dolgozó életét, egész­ségét érintő munka- és tűzvé­delmi helyzetről, s a fejleszté­si feladatokról tartottak esz­mecserét. A dolgozók biztonságát nö­velő védőberendezésekre köl­tött milliárdokról, gyümölcsö­ző kutatásokról számolt be írásos jelentésében a Kohó- és Gépipari, a Könnyűipari és a Nehézipari Minisztérium. De emberi életről lévén szó, senkit sem nyugtathat meg a statisztikai adatok kedvező változása, hiszen a munkahe­lyi balesetek nyomán 1978-ban 300 kiskorú gyermek lett ár­va. A táppénzes napok mint­egy 7—8 ezer dolgozó egész évi munkaidejét tették ki, s 5 milliárd forintnyi kár keletke­zett. Érthető tehát, hogy a munka- és tűzvédelem társa­dalompolitikai feladat, s a , megvalósításból szakszerveze- | teknek, a gazdasági vezetők­nek, a kutatóknak, a gépeket szerkesztő mérnököknek s a munkásoknak egyaránt részt kell vállalniuk. A szakszervezetek, a mun­kavédelmi szakemoerek nem akadályozói a termelésnek, és döntéseikből — az ésszerűség határain belül — a rugalmas­ság sem hiányzik — szögezte le r'öcze Lajos. A Csepel Vas- és Fémművekben, az Egyesült Izzóban és a Tiszai Vegyi Kombinátban például a helyi gazdasági vezetők döntési kö­rébe utaltak több fontos, a munkások biztonságával össze­függő kérdést. A tulajdonkép­peni kísérlet már előszelét je­lenti az eddigi, valóban túlzón bonyolult munka- és tűzvé­delmi előírások felülvizsgála­tának. Az egyszerűsítés jegyé­ben az alapszabály-tervezet még az idén elkészül, s széles körű társadalmi vita után — a Munka Törvénykönyv korsze­rűsítésével összhangban — várhatóan a hatodik ötéves tervidőszakban egységes elő­írással váltják fel a jelenlegi paragrafushalmazt. Bakos Zsigmond könnyűipa­ri államtitkár felszólalásában rámutatott egyebek között ar­ra, hogy a könnyűipari bal­esetek fele fegyelmezetlenség­ből származik. Az üzemekben sok helyütt rendezetlen, veszé­lyes anyaghegyek tornyosul­nak, alig tudnak a munkások az öltözőből a gépig eljutni, s a baleseteknél gyakran mégis azt próbálják bebizonyítani, hogy a hiba a munkás figyel­metlenségében kferesendő. Tavaszváró kertbarátok TUDJA-E VALAKI, hány millió forint értékű zöldség és gyümölcs terein évente a kiskertekben? Nem valószínű. Pontos értékelést nehéz lenne készíteni, hiszen senki sem jegyzi, egy-egy háziasszony hányszor megy ki nyaranta a kertbe zöldségért, uborkáért, paradicsomért. Pedig az is je­lentős, hogy sokan nem a pia­con vásárolnak — bizonyos fokig tehermentesítik a nagy- gazdaságokat, amelyekben amúgy is kevés a munkáskéz a sok törődést igénylő zöld­ség- és gyümölcstermesztéshez. A kistermelők a felesleget a piacokon értékesítik, vagy az Áfészeknek adják át. Vitat­hatatlan, hogy tevékenységük szükséges, a kistermelőket tá­mogatják. Az utóbbi években kertba­rátkörökbe tömörültek. Ma már Pest megye 90 települé­sén működik ilyen sajátos szervezet; valóságos kultuszt teremtve a kertek és növé­nyek szeretetének. Telente változatos, tartalmas előadáso­kat hallgatnak, filmvetítése­ken gyarapítják ismereteiket a korszerű művelési módok­ról. Most már igencsak készül­nek a tavaszra-nyárra a kert­barátok. Ezt jelzi, hogy nem­régiben tanácskozásra gyűltek össze a vecsési Ferihegy Tsz- ben. Mi foglalkoztatja őket? Például az, hogy több lera- katot kellene létesíteni a fal­vakban, hogy könnyebben és egyszerűbben hozzájussanak a facsemetéhez, fóliához, mű­trágyához. Sokkal egyszerűbb a megrendelés és a szállítás, ha a kertbarátok igényeit ösz- szesítik, arról nem is szólva, hogy ez esetben az Agroker engedményt is adhat, olcsób­ban juthatnak hozzá az eszkö­zökhöz. Kívánatos lenne a körök tagjainak fiatalítása is. Ma­gyarán: az idősebbek, a nyug­díjasok mellett minél több fiatal legyen tagja hivatalosan a körnek. Olyanok, akik köny- nyebben utazgatnak, ha kell, vállalják a közös érdekek, ügyes-bajos dolgok intézését. JOGOS ÓHAJ, hogy létesül­jön még több gazdabolt. Hat­hét éve hozták létre Pest me­gyében az első gazdaboltot, s legutóbb Taksonyban és Nagymaroson nyílt meg. Az idén és jövőre Monoron, Nagykátán. Veresegyházon tervezik átadásukat Mindez kevés. Hiányát érzik például Aszódon is, miként Benkó István eipanaszolta, tíz éve áhítoznak utána. Jó lenne, ha a gazdálkodáshoz szükséges valamennyi eszközt — a vető­magtól a növényvédő szere­kig — egy helyen be lehetne szerezni. Ám nem lehet min­dent egyszerre megoldani, jól • tudjuk. A lehetőségek e terü­leten is szűkösebbek a kívá­nalmaknál. Az ellátás ma még nem mondható rózsásnak. A ma­gyar kerti szerszámok minősé­ge nem a legjobb, az ásó könnyen elhajlik, a gereblye töri'k. Tudnak erről az illeté­kesek. Sajnos, a hazai gyártó, a szentgotthárdi gyár beren­dezései elavultak, korszerűtle­nek, s nem is tudnak annyi kovácsolt vasszerszámot ké­szíteni, amennyire szükség lenne. Tőkés importból bizto­sítottak ezárt egyre több és a hazainál jóval drágább szer­számot. Most vizsgálják an­nak lehetőségét, hogy a szo­cialista országokból elfogadha­tó áron, kellő minőségű kis­gépek és kerti szerszámok ke­rüljenek a hazai boltokba. Az elkövetkezendő években javu­lás lesz az ellátásban még ak­kor is, ha a korábbi évekhez hasonló ütemben nő a kertek művelőinek száma. A FÓRUMON többen fesze­gették a felvásárlás kérdését. Riasztó esetet említett a nagy­marosi Bergman Károly: ta­valy húsz mázsa körtére szer­ződött le, az Áfész mégsem vette át, arra hivatkozva, hogy nincs elegendő szállító eszkö­ze. Márpedig a rendelet értel­mében a leszerződött árut kö­teles lett volna átvenni. így elrothadt az értékes gyümölcs. Az ilyen példa figyelmet ér­demel. A Mészöv vezetői ígé­retet tettek a kirívó ügy vizs­gálatára. Senkinek sem lehet kö­zömbös, hogy a megtermelt javak veszendőbe mennek-e, vagy a fogyasztók asztalára kerülnek. Annyi bizonyos, hogy a szerződéses fegyelem javítására, erősítésére nagy szükség van. Hogyan lehet másképpen? Erre mutatott rá dr. Tokaji Ferenc. A szentendrei kertba­rátok klubja ez évre együtt­működési szerződést kötött a helyi Áfésszel. Ebben meg­határozták egymás feladatait, azt, hogy mit várnak egymás­tól, s egyúttal rögzítették, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymást. A kertbará­tok a szövetkezettől veszik meg a termeléshez szükséges magvakat, gépeket, növényvé­dő szereket stb. — s az Áfész- nak adják el a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Így mindkét fél jól jár. A JÖVÖT SEJTETI már a szentendreiek példája. Azt az ideális állapotot, amikor a kertek szerelmesei könnyen és olcsón juthatnak hozzá min­den szükséges dologhoz, s munka után nyugodtan hajt­hatják álomra fejüket, abban a tudatban: nem dolgoztak hiába, nem marad nyakukon egyetlen kiló körte sem. Faládi József hétköznapok Ifjúsági vezetők — iskolapadban [ vezetők egyenrangú partner- I ként fogadják el a KlSZ-szer- vezet képviselőjét, s a fontos döntések előtt mindig figye­lembe vegyék véleményüket. Ami pedig a hallgatókat il­leti: igyekeznek maradéktala­nul kihasználni a Sződligeten töltött napokat. Fogarasi Ti­bor, a pomázi írószer Szövet­kezet 26 esztendős mechanikai műszerésze nemcsak a munka­helyén alapszervi vezetőségi tag, hanem a nagyközségi KISZ-bizottságban is aktívan tevékenykedik. S ez utóbbi különösen körültekintő mun­kát igényel: a pomázi nagy­községi KISZ-bizottság ugyanis kilenc alapszervezet hétszáz ifjúkommunistáját irányítja: az üzemek, az intézmények mellett lakóterületi közössége­két is. Sződliget, Ligeti Károly KISZ-vezetőképzo iskola. Min­den igényt kielégítő, korsze­rűen felszerelt, modem épület a Duna bal partján. Az em­ber első pillantásra üdülőnek vélné, ám a lakók a meg­mondhatói: itt nincs szó pihe­nésről. Ideális környezetben ottjártunkaor a Pest megye- ben tevékenykedő mezógazaa- sági, illetve lakóterületi K1SZ- vezetők ültek az iskolapadba; az új mozgalmi év akcioprog- ramjánaK elkészítése, megala­pozott elméleti tudást igenyel. Az alapszervezetek a haté­konyság és a minőség jegyé­ben határozzák meg a soron- következő tennivalóikat, s nem a mennyiségen van a hang­súly: kevesebbet kell markol­ni, viszont amit előzetesen vál­lalnak, arról számot adnak majd az értékelés során. Sződligeten magunk is ta­pasztaltuk: az ifjúsági veze­tők érzik felelősségüket, szor­galmasan tanulnak. Az előadá­sokat — legyen szó akár ak­tuális gazdaságpolitikai fel­adatokról, akár mozgalmi, szer­vezeti kérdésekről — nagy ér­deklődéssel hallgatják. Egyenrangú partnerként Vajon hogyan értékelik a KISZ-iskola pedagógusai a hallgatók vitakedvét? — kér­deztük Subáné Mohos Évától, aki hosszú évek óta oktatja az ifjú kommunistákat. — Megnyugodva tapasztaljuk, hogy a hallgatók őszintén ki­fejtik véleményüket egy-egy témáról — hangzott a válasz. — Az egyik lényeges célunk, hogy megalapozott elméleti tu­dású, felkészült ifjúsági veze­tők térjenek vissza közössé­gükbe. Csakis ilyen körülmé­nyek. között érhetjük el, hogy a közösségi, illetve gazdasági Ifjúsági napok A fiatal mechanikai műsze­rész a nagyközségi KISZ-mun- kát így jellemezte: — A korábbi évek pangásá­val ellentétben tavaly végre aktívan dolgoztunk. Ifjúsági napokat szerveztünk, s most már a politikai képzést is ki­elégítőnek tartom. A jövőben azonban több gondot kell for­dítanunk a bejáró fiatalokra. Döntő többségükben munka­helyükön KISZ-tagok, de nem szabad elfelejtenünk, hogy sza­bad idejük jelentős részét Po- mázon töltik. Sződligeten na­gyon sok módszertani segít­séget kaptam ahhoz, hogy mi­ként lehetne az eddiginél lé­nyegesen nagyobb számban bevonni a bejárókat a nagy­község közéletébe. Az Örkényi Béke Termelő- szövetkezet KlSZ-bizottságá- nak titkára a 24 esztendős Kul­csár István. A gazdaság tavaly egyesült a helyi Haladás Ter­íapok a Tanácsköztársaság történet éböf Ä Pest megyei szövetkezetek 5. Az irányítás szervei A termelőszövetkezetek meg­alakulása után szükség volt olyan szervekre is, amelyek irányítják és összefogják tevé­kenységüket. Somogy és Fejér megyékben már március-ápri­lisban működött a Termelő- szövetkezetek Megyei Köz­pontja. Ezekben a megyékben azonban a termelőszövetkeze­tek szervezése is a legkoráb­ban indult meg és gyorsan ha­ladt előre. Pest megyében a kezdeti nagy nekilendülés után április elején még csak három termelőszövetkezet mű­ködött. Igaz, hogy később, má­jus elején már számuk, külö­nösen a kertszövetkezetekkel együtt többszörösére nőtt, és a szocializálás befejezése után 141 000 kataszteri hold föld tartozott a termelőszövetkeze­tekhez. Pest megyében is szük­ség volt tehát a termelőszövet­kezetek irányító és érdekkép­viseleti szervének létrehozásá­ra. Termelöjárásek A Földművelésügyi Népbiz­tosság VIII. főosztálya június 6-án bízta meg Szabó Lajost és Erdélyi Miklóst a Pest me­gyei Termelőszövetkezeti Köz­pont vezetésével. De rövid idő múlva már megkezdődött az új központ átszervezése is. Faschang Antal ugyanis A Szociális Termelés május 28 és június 4-i számában megjelent tanulmányában már arról adott hírt, hogy a Földműve­lésügyi Népbiztosság tervet dolgozott ki a mezőgazdaság irányításának új szerveire. Eb­ben említi azt az elképzelést is, miszerint Pest megyében létre akarnak hozni egy ter­melőjárást, mintegy 50 000 hold területtel, Kiskunhalas körül pedig egy másik termelő járást 200 000 hold kiterjedéssel. A tervezet — mint Faschang írja — már elkészült és csak jóváhagyásra vár. A szervező arról is beszámol, hogy a mezőgazdaság új irányításához a tapasztalatokat a Somogy, Fejér megyei és a pápai kerü­letben szerezték, és már a cikk írása időpontjában meg­kezdődött a budapesti és a vi­déki központok tényleges meg­szervezése. Ehhez még hozzá­teszi: „E szervezés lényegileg néhány hét alatt megtörtén­hetik az egész ország terüle­tén, azonban hónapok fognak eltelni, amíg legnagyobb erő­feszítések mellett is ez a szer­vezet minden részletében, minden vonatkozásában kiala­kulhat. Ez különösen azért nagy, nehéz és komplikált mű­velet, mert rengeteg fontos, életbevágó kérdéssel kapcso­latos és mert végeredményben az összes népbiztosságok és j vidéki hatóságok, hivatalok [ hatáskörével is összefügg.” I Az OKH Értesítő július 5-én már hírül is adta, hogy az or­szágot gazdasági kerületekre osztották fel és hogy minden kerületben népgazdasági ta­nács felállítását rendelték el. E tanácsok hatáskörébe tarto­zott a szocializált, továbbá magántulajdonban levő mező- gazdasági üzemek termelésé­nek irányítása és ezeknek az j üzemeknek anyaggal való ellá­tása. Tizennyolc kerületet hoz­tak létre. Intézőségek, körzetek A kerületeket körzetekre, ! főintézőségekre és intézősé- i gekre osztották be. Egy inté- zőséghez mintegy 6000 hold szo­cializált terület tartozott. Egy főintézőségre pedig mintegy 18 000 hold. Egy körzet pedig 2—3 főintézőségből tevődött össze. A pesti kerület a régi Pest megyéből állt, kivéve Szent- ! lőrinc-Kátát és Tószeget s más | megyékből is idecsatoltak né- I hány községet. A központ te- 1 rületén mintegy 23 felügyelő­séget hívtak életre. Megtörtént tehát a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teket vezető szervek nagysza­bású átszervezése, amelynek eredményeként az eddigi el­különült termelőszövetkezetek irányító munkáját összevon­ták és a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, vala­mint a 100 holdon aluli mező- gazdasági birtokok irányítását a Szocializált Gazdaságok Bu- dapest-kerületi Központjára bízták. A tapasztalatok értéke Ez a hatalmas gazdasági irányító szervezet a nyár fo­lyamán a termés betakarítá­sára koncentrálta erejét, más­részt feladatának tartotta he­lyi és járási szervek szerepkö­rének kimunkálását. Működé­se a Tanácsköztársaság meg­döntéséig tartott. Az ellenforradalmi Fried- rich-kormány első rendelkezé­se a szocializált mezőgazdaság megszüntetését célozta. Ezt a külön, az erre a célra létreho­zott, úgynevezett Felszámoló Bizottságok végezték el, ame­lyek tevékenysége 1927-ig tar­tott. Az ellenforradalomnak az elnyomás és a terror kegyetlen eszközeire támaszkodva sike­rült felszámolnia a Tanácsköz­társaság alatt létrehozott ter­melőszövetkezeti hálózatot. A 133 nap eredményeinek emlé­kezete azonban tovább élt az újra nincstelenné vált mező- gazdasági dolgozók szívében, S végül is eljött az idő a felszabadulás nyomán, amikor mindaz, amit, ha hibákkal is, de őszinte szívvel, a dolgozó nép felemelkedése ügye iránti elkötelezettséggel megpróbál­tak megvalósítani a Tanács- köztársaság idején, az 1919-es tapasztalatokból tanulva, győ­zelemre vitték. Pest megye szövetkezeti parasztsága joggal lehet büszke azokra az elő­dökre, akik 1919-ben megpró­báltak új módon élni s tetteik­kel dicsőséges lapokat írtak be nemcsak a megye, hanem az egész ország történelmébe. Varga László (Vége.) melőszövetkeaettel, s négyszáz fiataljuk közül negyvenötén tartoznak az ifjúsági szervezet tagjainak sorába. Szó, ami szó: ez nem túl nagy létszám... — Ezzel mi is tisztában va­gyunk — válaszolta Kulcsár István — így az elkövetkezen­dő időszakban éppen a szerve­zettségünkön szeretnénk javíta­ni. De úgy érzem, hogy az Ör­kényi. valamint a tatárszent- györgyi alapszervezetünk fia­taljai már eddig sem dolgoz­tak eredménytelenül. S a jö­vőben is csak azokat vesszük fel az ifjúsági szervezetbe, akik fiatalos lendületüket, energiá­jukat a közösség szolgálatába kívánják állítani. S nem pusz­tán a tagdíjfizetésre szorítkoz­nak ... Az Örkényi gazdaság fiatal­jai már tavaly is bebizonyítot­ták, hogy lehet rájuk számí­tani. A nyáron például társa­dalmi munkában vállalták a helyi strandfürdű üzemelteté­sét: naponta kitisztították és fertőtlenítették a medencét, gondozták a sövényt, s a pénz­táros és az úszómester szintén közülük került ki. A nagyköz. ségi tanácstól kapott pénzen építőanyagot vásároltak, s el­végezték a szükséges karban­tartást is. így a nyári hóna­pokban az Örkényi strandot a KISZ-esek gyorsan megked­velték, akinek kedve volt; úszóversenyen vehetett részt, míg mások focizhattak a par­ton. Végül mindenki jól járt: a strand kinyithatta, kapuit, a fiatalok pedig sportolási lehe­tőséghez jutottak. Az Örkényi ifjúkommunis­ták a gazdasági építőmunká­ban is aktívan részt vesznek: a gabona, a kukorica és a szőlő- termesztésben éppen úgy, mint a szarvasmarhatelep üzemelte­tésében. A szakmunkások dön­tő többsége a fiatal korosztály­hoz tartozik. Segítik a pályaválasztást — Egyik legfontosabb fel­adatunk éppen ezen a terüle­ten adódik: minél több saját nevelésű, jól képzett, kvalifi­kált szakmunkásra van szük­ségünk. — beszélt feladataik­ról Kulcsár István. — A helyi általános iskolában a pálya- választás előtt álló diákokkal szeretnénk megkedveltetni a mezőgazdasági szakmákat. A néhány éve épült korszerű te­henészeti telepünkön például égetően szükség van hozzáér­tő fiatalokra. S ezért sokat te­het a KISZ-szervezetünk is .. i A tervek az elképzelések va- lóraváltásához kétségkívül ka­pott módszertani segítséget Kulcsár István a sződligeti KISZ-iskolán. S búcsúzáskor érdekes kép tárult elénk: a hallgatók a Du- na-parton tornásztak. Az elő­adások szünetében valameny- nyiüknek jólesik az üdítő, frissítő testmozgás. F. G. Megemlékezés az MSZBT székhazában Történelmi jelentőségű meg­állapodás született 31 évvel ezelőtt, 1948. február 18-án: aláírták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Az évforduló al­kalmából pénteken a Magyar —Szovjet Baráti Társaság székházában megemlékezést tartottak, amelyen részt vett Berecz János, az MSZMP kül­ügyi osztályának vezetője. Roska István külügyminisz­ter-helyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, Jurij Andrejevics Naumenkó vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának magyarorszá­gi képviselője és Fedot Fili- povics Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents