Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-17 / 40. szám

%Mrlap 1979. FEBRUAR 17., SZOMBAT Látogatóban,, olvasójegy nélkül DÉLELŐTT A PILISVÖRÖSVÁRI KÖNYVTÁRBAN Végső búcsú Hayna! Imrétől Jönéhány könyvtárban jár­tam már olvasójegy nélkül, tehát anélkül, hogy könyvet szerettem volna kölcsönözni: legfeljebb az újság- folyóirat­olvasás szándéka vezetett, vagy még az sem. Arra voltam kí­váncsi, milyen körülmények között kölcsönöznek az olva­sók, s hogy a könyvtári szak­emberek mit nyújtanak szá­mukra: milyen klubok mű­ködnek, milyen rendezvények­re kerül sor. A csendes órák így — olvasójegy nélkül — nézelődtem a pilisvörösvári könyvtár polcai között is. Dél­előtt a 320 négyzetméter alap­területű, 28 ezer kötetet őrző termek csöndesek, csak a fel­nőtt könyvtárban zizegnek az újságlapok. Fogarassy Mihály, aki tavalyig az intézmény igaz­gatója volt, s nyugdíjasként ma is dolgozik, megjegyzi: — Tegnap délután hatvan­négy fiatal olvasónk kétszáz könyvet kölcsönzött. Ma dél­előtt a legtöbb gyerek iskolá­ban van, így ezek az órák nyu­godtak, amíg a felnőtt könyv­tári kölcsönzés meg nem kez­dődik. Ilyenkor bontják föl az új könyveket tartalmazó csoma­gokat, feldolgozzák, katalogi­zálják a kiadványokat, elren­dezik a polcokon a visszahozott műveket. Holitska Sándorné- nak ilyenkor jut ideje a kata­lógusépítésre, vagyis a raktá­ri, a kézikönyvtári, a szerzői, és a címkatalógus kiegészíté­sére. — Meg a különböző admi­nisztrációs munkákra — teszi hozzá az asszony. — Ma kap­tam például a megyei könyv­tártól egy statisztikai ívért, amelyerj^jt—itelyi és a letéti német nemzetiségi anyagot kell feltüntetnünk. Ez egyéb­ként 362 saját és 342 letéti könyvből (utóbbit a megyei könyvtár rendszeresen felújít­ja) és 11 hanglemezből áll. A gyermekeknek szánt irodalom színvonalas, az iskolások vi­szik is. A felnőttek olvasniva­lója azonban nem a legmegfe­lelőbb, több mai irodalmi mű kellene. De az évi könyvbe- szerzési keretünk csak hetven­ezer forint, így nagyon kell Harmadszor került sor ebben az évadban az Orszá­gos Filharmónia bérleti hang­versenyére hétfőn este Abony- ban. A Bihari János Zeneis­kola előadótermét az Áfész Kereskedők Klubjának zene­kedvelő szocialista bigádjai zsúfolásig megtöltötték. Var­sányi László zongoraművész, aki ezen az esten kon­certet adott, már sokszor járt Abonyban, a rendezők minden évadban számítanak szereplésére. Hangversenyé­nek első felében Liszt: Taran­tella (a Velence és Nápoly so­rozatból), Asz-dúr és Desz-dúr etűd (a 3 Etudes de Concert ciklusból) és a XIII. Magyar Rapszódia méltán kedvéit, nagy felkészültséget igénylő darabokat játszotta. A szünet után Muszorgszkij: Egy kiállí­tás képei című remekművével ismertette meg a hallgatókat. Ezt a zenét első alkalommal befogadtatni igazán csak tel­jes átéléssel lehet, s hogy Var­sányi László nem az olcsó si­kerre vágyik, azt műsorának Igényes összeállítása is bizo­nyította. A művek ismerteté­sével Varga Ferenc, a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt a zongoraest közreműködője. Már többször feltűnt, hogy Pest megye rendezvényein na­válogatnunk. Annál is inkább, mivel folyamatosan korszerű­sítjük a kézikönyvtárunkat is. Segítség az üzemekből — A folyóiratok áremelke­dése miatt lemondtak-e lapo­kat, vagy fedezni tudják vala­milyen összegből az árkülön­bözetet? — Valóban érzékenyen érint bennünket az áremelkedés, de az 58 féle folyóirat, napilap egyikéről sem szeretnénk le­mondani. Újakat azonban nem tudunk rendelni. A megyei könyvtár ezen a statisztikai íven felhívja figyelmünket kü­lönböző német nyelvű lapokra. Szeretnénk megvásárolni eze­ket is — de miből? A könyvtárvezető kissé el­keseredett. Ez érthető, hiszen az, hogy a körzeti és a négy fiókkönyvtárba 2400 olvasót becsalogattak, s nemcsak be­csalogattak, hanem meg is tar­tottak, nem kis munkába ke­rült. Az eredmény egyformán dicséri a főfoglalkozású szak­embereket és a tiszteletdíjaso­kat. Ez utóbbiak egyike azt is vállalta, hogy saját lakásán he­lyezi el a fiókkönyvtárat. Az ásványbánya letéti állományát az egyik ottani dolgozó kezeli — tiszteletdíját a bányaüzem fedezi. Ez viszont azt is jelzi, hogy a könyvtárat — ha nem is túl nagy összeggel — a he­lyi ipari, mezőgazdasági üze­mek is támogatják. Már az óvodások is A pilisvörösvári könyvtár­ban a hangversenyek, ismeret, terjesztő előadások, az író—ol­örmény, lett, észt és türk- mén produkciók is találhatók a moszkvai filmátvételi tár­gyaláson magyarországi bemu­tatásra megvásárolt szovjet filmalkotások között. A kisze­melt nyolc film témája meg­lehetősen széles skálát jelez: középkori történet éppúgy van közöttük, mint társadalmi drá­ma vagy izgalmas krimi. Az egyetlen kétrészes film az Arménia filmstúdióban ké­szült. A reménység csillaga cselekménye a XVIII. századi Örményországban játszódik. Még régebbi időkbe kalauzol el A skorpió. Cselekménye a XVII. század első felében ját­szódik Észtországban. gyón gyakran találkoztunk Varsányi Lászlóval, mint szó­listával, mint kamarazenész- szel, mint zongorakísérővei. Ez a találkozója Abonyban szo­cialista brigádokkal arra ins­pirált, hogy megtudjam, mi az. ami személyét Pest megyéhez fűzi. Rövid beszélgetés kere­tében művészi, tanári munká­járól esett szó. — Kezdjük a tanári mun­kával, hiszen az előadói tevé­kenységet is csak ezzel össze­függésben tudom igazán el­képzelni. A Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskola zongoratanáraként módomban áll néhány fiatalt előkészíteni a majdani előadóművészi hi- vatásra. A magam személyes példájával is szeretném belé­jük oltani, hogy az igazán há­lás közönség ott van, ahol' a zenét szeretik, igénylik. Le­gyen az a Zeneakadémia nagyterme, vagy egy parányi pódium valamelyik faluban, mindegy, egyformán jól kell játszani mindenütt. Persze egy művész számára nem lehet kö­zömbös, hogy hányán gyö­nyörködnek játékában, meny­nyien ismerik, milyen elisme­rést kap a szakmától, milyen kritikát írnak játékáról. Ez is fontos, de véleményem sze­rint az legalább olyan fontos, vasó találkozók, bábelőadások, kiállítások rendezése ma már hagyományosnak tekinthető. Itt működik a kertbarátok kö­re, a bélyegszakkör és a zenei klub, a gyermekek bábszakköre és havonta egy alkalommal két napközis csoport közösen ismerkedik a könyvekkel. — A közelmúltban felvettük a kapcsolatot a község hét óvo­dájával — mondta Holitska Sándomé. — Bebizonyosodott ugyanis, hogy az apróságok is jól érzik magukat a könyv­tárban, a képeskönyvek kö­zött, sőt különböző kívánsá­gaik vannak. Három óvodából már el is látogattak hozzánk, a csoportok közösen beirat­koztak, hóemberrel, illetve mó­kussal jelzett olvasójegyet kap­tak. Jólesik látni a kiskönyv­barátok lelkesedését, vagy azo­kat a családokat, akik együtt jönnek olvasnivalóért. Lassan gyülekeznek a fel­nőtt könyvbarátok, s a kö­szönések hangneme, a légkör azt jelzi, hogy nemcsak szó­lam a könyvtár vezetőjének kijelentése: Arra törekszünk, hogy a beiratkozottak, tény­leges olvasóink legyenek. Ép­pen ezért, ha valaki lemorzso­lódik, visszahívjuk, utánajá­runk, miért maradt el. Az ol­vasójegy nélküli látogató tá­vozás közben arra gondolhat: ebben a könyvtárban nemcsak a statisztikai adatok kedve­zőek, hanem a szakemberek. Munkájukat nem foglalkozás­nak, hanem hivatásnak tekin­tik. P. Szabó Ernő A versenyló elrablása 1919­be kalauzol. Az anyának a gyermeke életben tartásáért vívott harcát mutatja be A kofa és a költő című produk­ció. Két filmalkotás is foglalko­zik családi kapcsolatok elem­zésével. A fordult és a Csere. A tücsök mai témát dolgoz fel. A Zorin ezredes változata napjainkban játszódó krimi. A szövevényes gyilkosság tettesé­nek felkutatására a nyomozást vezető ezredes feltevések soro­zatát alakítja ki, s mint az ál­talában lenni szokott, meg is oldja a rejtélyt. * hogy hány kezdő zenehallga­tót szeretett meg a zeneiroda­lom újabb és újabb alkotásai­val, hány munkában elfáradt embernek ad módot a muzsika igénylésével tartalmas pihe­nésre. — Ügy tudom, évekig taní­tott a megyében. — Nemcsak tanítottam, ha­nem még most is tanítok! 1951—1965-ig a ceglédi zeneis­kola tanára voltam. Büszke vagyok arra, hogy a megyében elsőnek megnyíló Erkel Ferenc Állami Zeneiskolában 15 évig segítettem a zongoristák kép­zését. Ezután helyeztek főál­lásba a szakközépiskolába Bu­dapestre, de egyidejűleg min­dig is tanítottam a megyében. Először Vácott, majd Felsőgö- dön és most Foton. Ezekben az iskolákban is igyekeztem a felsőbb osztályos növendékek tanítását úgy alakítani, hogy az esetleges előadói pálya, egy életút alapjait a lehető leglel­kiismeretesebben elősegítsem. — Sokat és sokan beszélünk manapság a közművelődésről. Mi az ön véleménye erről? — Akkor nem válik valami közhellyé, ha valódi tartalma, értelme van, de tettekben. — Igen, azt hiszem, hogy az a sok tanári hangverseny, iro- | dalmi est, vagy Filharmónia J A Magyar Tudományos Akadémia vezetői, tudóstár­sak, tanítványok, családtagok vettek végső búcsút Haynal Imre Kossuth-díjas akadémi­kustól, az endokrinológia és kardiológia nemzetközi hírű kutatójától pénteken az óbu­dai temetőben. A koszorúkkal övezett ra. vatalnál a Magyar Tudomá­nyos Akadémia és az orvosi tudományok osztálya nevé­ben Pálos A. László akadémi­kus méltatta a magyar tudo­mányt számtalan eredmény­Mély részvéttel kísérték utolsó útjára Thurzó Gábor József Attila-díjas írót pén­teken az óbudai temetőben. A díszravatalozónál a családta­gok, írótársak, tisztelők jelen­létében Sőtér István akadé­mikus a Magyar írók Szövet­sége és a pályatársak nevében búcsúzott Thurzó Gábortól. — Életének utolsó korsza­ka felszabadult és embersze­rető korszak volt, olyan vala­kié, aki otthonra talált a vi­lágban, akinek megadatott, hogy születésétől haláláig éle­tét ugyanabban az otthonban Aki azt firtatja, mi köze egymáshoz a tanácsnak s az iskolának — ha szűkre szabott hivatalos választ kap —.meg­tudhatja, hogy előbbi fenntar­tója, üzemeltetője az utóbbi­nak. Eléggé egyoldalúan hang­zik ... Ahol a felelet kevésbé formális, gazdagabb tartalmat lel a keresgélő. Mint például Szigetszentmártonban. Együtt a faluért Pásztor Jenő, a községi kö­zös tanács elnöke nem kis büszkeséggel sorolja: — Az elmúlt öt év alatt há­romszor elsők, egyszer máso­dikok voltunk a településfej­lesztési és szépítési verseny­ben. Két esztendeje közös a szigetcsépi, szigetújfalui és szigetszentmártoni tanács, s a . legutóbbi eredményünk sem szégyellnivaló: a versengés­ben hatodikok lettünk, megyei' dicséretet kaptunk. — Hogy miért említem koncert, amin ön szerepel, ezt bizonyítja. Az elmúlt hetekben a Zeneakadémián is többször szerepelt, a legutóbb az Állami Hangverseny Zenekar kon­certjének közreműködőjeként. A Magyar Nemzetben Pándi Marianne ezt írta játékáról: ......Liszt Haláltánc című va­riációsorozatának koncertáló zongoraszólamát Varsányi László játszotta a tőle megszo­kott nagy felkészültséggel, ha­tásosan ...” Gyakran játszik Liszt-műveket. Közel áll ön­höz Liszt muzsikája? — Szeretem a zseniális, nagy felkészültséget igénylő dara­bokat. Természetes, hogy Liszt művei közel állnak hozzám, de az elmúlt évadban a Postás Szimfonikusokkal Gershwin- estet is adtam többször, így l Dunakeszin és Szentendrén is, s áprilisi zeneakadémiai hang­versenyünknek is ez 1-esz a műsora. Márciusban rádiófel­vételen veszek részt több kol­legámmal, Sztravinszkij Me­nyegző című művét játsszuk hangszalagra. — Sokat utazik mint előadó, mint tanár. Nem fárasztó túl­ságosan ? — Néha igen, de kárpótol a szeretet, amellyel például a szocialista brigádok fogadtak Abonyban, vagy a növendé­keim várnak Fóton. Varsányi László még 1971- ben elnyerte a Szocialista Kul- j túráért kitüntetést. Ma is bi­zonyítja : méltán kapta az el­ismerést. Pintér Emőke nyel gazdagító Haynal Imre életpályáját. — öröksége az orvosnemzedékben él tovább — mondotta a Semmelweis Orvostudományi Egyetem kép­viseletében búcsúzó Antoni Ferenc, a SOTE rektora. Láng István, a Sportkórház nyugal­mazott főorvosa a volt tanít­ványok nevében idézte Haynal Imre mindig példamutató, ok­tató-nevelő munkáját, amely­re niindig a széles látókör és az emberi humánum volt jel­lemző. élje végig. Thurzó Gábor azok közé tartozott, akik szi­lárdan hittek nemzedékük vál­lalkozásaiban, és meggyőződ­hetett arról, hogy az ifjúság korában vállaltakról e nem­zedék tagjai sohasem mond­tak le. S ezt önmaga is — ha nem is hamarabb, úgy legalább az utolsó alkotói kor­szakában — bebizonyította. Thurzó Gábortól mint olyan alkotótól és baráttól búcsúz­hatunk tehát, aki jó lelkiis­merettel végezte be mindazt, amit adatott és lehetett be­végeznie. mindezt? Az iskola és tanács kapcsolatáról kérdezett, már­pedig aligha nyerhettünk vol­na sorozatban az általános is­kolások, a pedagógusok, a szülői munkaközösség tagjai­nak segítsége nélkül. Nem akarok túlozni, inkább lefelé kerekítek: az öt év alatti tíz­milliós társadalmi munkából legalább egymillió forint az iskola érdeme. — A szigetszentmártoni is­kola diákjai, nevelői nemcsak a mozgósításban, szervezésben vállalnak részt. Maguk is ásót fognak, ha kell. Elkészült 1977 nyarán a játszótér az iskola mellett; háromszázezer forint lehet az értéke. A gyerekek egyengették a talajt, ők ültet­ték a fákat, nevelőikkel együtt rakják helyére a hintát, a má­szókát, a játszóeszközöket. De sorolhatnánk még a példákat, hiszen a pedagógusok, a szü­lők együtt dolgoztak a járda­építésnél, betonozásnál, a gyerekek a szünidőben a víz­vezetékárok kiásásánál segéd­keztek, s ők tartják rendben — évek óta hagyományosan — az óvoda, az iskola,1 a mű­velődési ház környékét. Hűséges pedagógusok Fontos szociális feladatuk az idősek, egyedülálló betegek gondozása. Az iskola őrseinek vállalásaiban is szerepel: rendszeresen látogatják a rá­szorulókat, gondoskodnak ró­luk, a házkörüli rendről, be­vásárolnak, elintézik ügyes­bajos dolgaikat. De a közös­ség többi gondja is sajátjuk. A már említetteken túl része­sei az ünnepeknek is. Például augusztus 19-én az alkotmány­ünnep előestéjén dunai karne­válon vonult fel az iskola ví­ziszakköre. Bár most csupán a sziget­szentmártoni iskoláról volt szó, nincs másképpen a többi társközségben sem. Pap János, a szigetszent­mártoni általános iskola igaz­gatója : — Ha már az adatoknál tartunk, én is mondhatok ér­dekeseket. Például nálunk nincs egyetlen bejáró nevelő sem, s a tizenhét pedagógus közül csupán négyen képesí­tés nélküliek, de közülük is hárman rövidesen elvégzik a főiskolát. A pedagógusvándor­lás szinte ismeretlen fogalom Szigetszerttmártonban: tíz év alatt mindössze ketten hagy­ták el az iskolát, egyikük gimnáziumba ment oktatni, a másikuk pedig Szigetcsépre, a szomszédba, igazgatónak... — Hogy megmarad-e egy nevelő a faluközösségben, az ' Tanteremprogram Az idén épül Pest megyében A kulturális intézményháló­zat fejlesztésére fordítható pénzeszközök több mint 70 százalékát általános iskolák építésére, bővítésére használ­ják fel az idén Pest megyé­ben. A gyorsított program alapján jelenleg 240 tanterem épül, s ebből 174-ben még az idén megkezdődhet a tanítás. Budaörsön és Szentendrén 16 tantermes, nagy iskolát vehet­nek birtokukba a tanulók és tanáraik, Fóton, Dunaharasz- tin, Törökbálinton és Dobáson 8—8 tantermes oktatási intéz­ményt adnak át rendeltetésé­nek. Az új iskolák egy része a viszonylag olcsó és a hagyo­mányosnál rövidebb építési időt igénylő Forfa-technológiá- val készül. Így épül — a töb­bi között Kerepestarcsán, Pi­céién és Szigetszentmártonban 8—8 tanterem. A tervszerű fejlesztés eredményeképpen az év végéig 3070-re növekszik a megyében az általános isko­lai tantermek száma. iskolaközösségben, az elsősor­ban attól függ; mennyire be­csülik meg, mennyire értékeli a környezetét ő maga, mennyire részese az itteni emberek gondjainak, örömeinek. Ez ügyben aligha panaszkodha­tunk. Semmi nem történik Szigetszentmártonban, amiről a pedagógusok ne tudnának, s ne mondanának véle­ményt ... Gazda és társ — A nevelők közéleti tevé­kenységének a kerete is tág: 76 tanácstag közül nyolc ne­velő, s a kilenctagú végrehaj­tó bizottságban is van három pedagógus. De oktató a Ha­zafias Népfront helyi bizottsá­gának titkára, s a pártbizott­ság titkára is. Nemcsoda, hogy nem okoz nálunk gondot a nevelők közéletisége... — Pedig a tanács nem ké­nyezteti az iskolát, de a za­vartalan oktatási, nevelési kö­rülményekért mindent meg­tesz. Elvégre a következő nemzedékekről van szó. Mondhatnám, hogy jó gazdá­ja az iskolának, de inkább így fogalmazok: jó segítőtársa. Évente hallgatják meg a ta­nácstagok, végrehajtó bizott­sági tagok az iskola beszámo­lóját, s csaknem minden al­kalommal felmerülnek problé­mák. Ha indokoltak, s a lehe­tőségek engedik, a vágyak nem maradnak kielégítetlenül. Legutóbb egy furgont vásá­rolt a tanács a gyerekek élel­mezésének könnyítésére, mert az ételszállítás addig bizony akadozott. — Hat és fél millió forint a közös gondnoksághoz tartozó három iskola költségvetése, s ebből futja a főbb szükségle­tekre. De például iskolaépítés­re, vagy akár kisebb bővítés­re is dsak akkor gondolha­tunk, ha akad más pénzforrás. Ha a tanácson múlik,' akad. Még ebben az esztendőben nyolctantermes iskola épül az eredetileg négytermesre terve­zett helyett Gyorsabb, így mégsem kétszer olyan drá­ga... A munkát nyáron kez- i dik. Az indok egyszerű: nyolc tantermünkből öt az előírtnál kisebb alapterületű, azaz szükségterem... ★ Miért maradnak meg Szi­getszentmártonban a nevelők? Miért elégedett az iskolával a tanács,és a tanáccsal az isko­la? Miért közös gond, bárme­lyiké legyen is? Pap János igazgató mondta, s így igaz: mert segítőtár­sak ... V. G. P. Zongoraművész — pedagógus ABONYI BESZÉLGETÉS EGY HANGVERSENY UTÁN Történelem^ dráma és krimi Nyolc film a Szovjetunióból Eltemették Thurzó Gábort NEMCSAK FORMA Tartalmas kapcsolatok AZ ISKOLA ÉS A TANÁCS SZIGETSZENTMÁRTONBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents