Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

1979. FEBRUAR 27., KEDD

"^JÚAav

Készül a nemzetközi magánjogi kódex

Törvényjavaslat az állami pénzügyekről

A Pest megyei vállalatoknak — mint az ország sok-sok gazdálkodó szervezetének is —, nemegyszer . okozott gondot, hogy jogalkotásunk kissé elmaradt a gazdasági fejlődés ütemétől. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter hétfőn a Fővárosi Bíróság dísztermében tartott előadásában elmondta, hogy a gazdasági jogalkotás átfogó reformja hamarosan befejeződik.

Az országgyűlés hamarosan megtárgyalja az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslatot, amely összefoglalja az alapelveket, szabályozza az állami költségvetés rendszerét, és foglalkozik a tanácsok, az állami szervek, a vállalatok feladataival.

Küszöbön áll a nemzetközi magánjogi kódex megalkotása is, amelyet -a nemzetközi munkamegosztás, az idegenforgalom fejlődése tűzött napirendre.

Kevés az alkatrész — raktárban a tévé

Új Gelka-szervizek mcgyeszerte

A Gelka Pest megyei kirendeltségét két évvel ezelőtt nyitották meg. Addig Pest megyében — a fővárosi Gelka irányításával — mindössze négy szerviz működött, rossz körülmények között, elavult felszereléssel.

A megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeményezésére a szolgáltatás javítása érdekébén alakították meg az önálló megyei kirendeltséget s nyitották meg a szentendrei, a százhalombattai, a monori és a dabasi új szervizeket.

Piszter István kirendeltségvezető arról tájékoztatott, hogy az alakulás óta folyamatosan fejlesztik hálózatukat. Egy évvel ezelőtt nyitották meg Dabason a vendéglátó és ipari hűtőberendezéseket javító műhelyeket, s így tíz nagy telepük lett. Időközben Cegléden, Vácott teljes rekonstrukciót hajtottak végre, s

létrehoztak kilenc fiók szervizt és száznegyven úgynevezett címfelveyp ' helyet.

AKI VAROSBAN EL, szívesen mondogatja: könnyű fal- vainkban pezsgőbb közéletről beszélni. Az emberek igencsak ismerik egymást, a buszmegállóban, a kútnál, a'bolt előtt, a tanácsházán, az utcán hazafelé menet sűrűn szóba kerül a közös munka, a közös sors. Közlekedés, bevásárlás, szolgáltatás, a járda, a park, a bölcsőde, az épülő óvoda, ahol elkelnének szombaton a dolgos kezek — utcabeli téma valamennyi, És városainkban? Az elszigetelteknek, befelé fordulóknak, mágányosoknak kikiáltott városlakók előszeretettel hangoztatják: az örökös ide-oda rohanásban, a lakótelepek égnek ágaskodó betonkockáiban, egy-egy lépcsőházon belül is csak jónapot- jónapot, azt se tudják, kinek köszönnek, legjobb esetben az rémlik, melyik lakásban él, akivel összefutnak.

Van ebben igazság is, de a lehetőség is adott mindennek az ellenkezőjét megteremteni. Van olyan híd, amelyen- egymásra találunk a városokban is, közös dolgainkat megbeszélni.'Hétköznapi fórum is akad, csak meg kell találni. Hogyan? A lakóbizottságok útján. Eléggé közismert, úgy hiszem, hogy a Hazafias Népfront és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának együttes irányelvei alapján lakóbizottságok születtek, a tanács—népfront együttműködés keretében. Több-kevesebb eredménnyel foglalkoznak is — helyenként immár öt esztendeje — a lakóházak problémáival, szervezési feladatokat oldanak meg, igyekeznek a szocialista együttélés szabályainak, normáinak követésére ösztönözni bennünket, lakógyűlésekre hívnak, csak el is kellene mennünk.

Adott tehát az alkalom a találkozásra, a kapcsolatok megtartására, újabbak szövögetésére. Ha nem élünk vele, a magunk baja — a közösség kára. Sopánkodással, a bezzeg- falvak emlegetésével nem megyünk semmire. Mit tegyünk hát'? Menjünk, ha hívnak! És akkor is jelentkezzünk, ha nem nyújtanak be nekünk külön kérvényt, szíveskedjünk véleményünkkel, munkánkkal közreműködni ügyeink előrehaladásában.

PEST MEGYÉBEN ugyanis Cegléden, Gödöllőn, Nagykörösön, Százhalombattán, Szentendrén, Vácott összesen 2276 taggal működnek a lakóbizottságok. Mit csinálnak? Védik a lakóházak népének nyugalmát, óvják a köztulajdont, a rendet, tisztaságot, igyekeznek kötögetni a jószomszédi szálakat, mozgósítanak az otthonos környezet kialakítására, az utca, a házak közti parkok, játszóterek csinosítására, szerveinek társadalmi munkát, közös szórakozást. Sok helvütt még csak akkor tapasztalják a

lakók a lakóbizottságok létezését, amikor orvoslásra váró panaszaikkal végre megtalálják hozzájuk az utat. Százhalombattán a lakóbizottságok révén gyorsabban javítják a lakásokban keletkező hibákat, rendezettebbek a parkok, játszóterek, jól szervezettek a tanácstagok fogadóórái a lakótelepen is.

A LAKÖBIZOTTSÄGOK

együttműködnek Cegléden' a Városgazdálkodási Vállalattal, a házfelügyelőkkel, összegyűjtik, mi minden foglalkoztatja az embereket a házak közös helyiségeinek használatától a lomtalanításig. Itt " a tanácsi szakigazgatási szervek igénylik is a lakóbizottságok összekötő szerepét, segítségét, tájékoztatást is kérnek tőlük, bevonják őket egyes közérdekű felmérésekbe.

És ez utóbbi szinte kulcskérdés most, a lakóbizottságok ■ közelgő újjáválasztása idején. Kétségtelen, jogos még a sérelem itt-ott, ahol a tanácsi szak- igazgatás elutasít észrevételeket, elzárkózik a lakóbizottságok elnökeinek javaslatai elől, mondván: nem a házak lakói illetékesek a megoldásban. Inkább követendő példa, hogy a lakóbizottságok elnökeit meghívják a tanácsülésekre, hogy az információk első kézből jussanak oda ésvisz- sza. Ezek az emberek helyismereteikből fakadóan kezdeményezéseikkel lényegesen hasznosabbá tehetik a lakóterületi társadalmi munkát. Ezt szorgalmazta a Hazafias Népfront Országos Elnöksége ‘is, már tavaly tavasszal.

A HELYI liépfrontbizottsá- gok a tanácsokkal együtt most készítik elő a választásokat. Számítaniuk érdemes minden olyan emberre, aki aktívan képes szívén viselni lakótársainak közügyéit, s azokat megfelelő megoldás reményében továbbítani. Ám ha vok- sunkat majd májusban t szerintünk megfelelő emberre adjuk, ne feledjük azt se: nem a lakóbizottság elnöke hivatott egyedül orvosolni közös gondjainkat, nemcsak az ő feje fájhat a bérházak, társasházak udvaraiért, nemcsak rajtuk múlik, a lakótelep békéje, nemcsak tőle függ, hogyan veszünk részt valamennyien a várospolitikai elképzelések valóra váltásában.

Az igaz, olyanokat bízzunk meg, akik törődnek önként vállalt munkájukkal, akik partnerei lehetnek a tanácsoknak közös ügyeink képviseletében. Ám legyünk aktívak magunk is a házi önkormányzatban, a lakóbizottságok léte, ténykedése legyen mindinkább tömegmozgalom, ez is a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyik záloga.

Bálint Ibolya

A hálózatfejlesztést korántsem tekintik befejezettnek, jóllehet egy-egy ilyen nagyobb műhely a felszereléssel együtt 8—10 millió forintba kerül. A következő két évben Százhalombattán, Dunakeszin és Visegrádon, a VI. ötéves tervidőszakban Budaörsön, Nagykőrösön és Érden központi műhelyt, Gyálon, Dunakeszin és Dunaharasztibán fiókszervizt nyitnak.

Lépést tartanak a Gelka országszerte tapasztalható szolgáltatás-fejlesztésével. Vállalják a színes televíziókészülékek, a modul rendszerű gépek, a Bosch-rendszerű hűtőgépek javítását, létrehozták a központi antennaüzemet. Tavaly a kirendeltség száztíz dolgozója vett részt továbbképzésen, s most már — mivel korszerű felszereléssel is rendelkeznek — a Gelka profiljába tartozó bármilyen javítást elvégezhetnek.

Két év alatt csaknem 250 ezer tévékészüléket, 400 ezer rádiót, 62 ezer mosógépet és 97 ezer hűtőgépet javítottak. A Gelka Pest megyében 1976- ban 20 millió, 1977-ben 33 millió, tavaly pedig már 41 millió 400 ezer forintos árbevételt ért el változatlan áron számolva.

Díjszabásuk ugyanis I960 óta nem változott. Gondjaik is vannak azonban, amelyek számos esetben ügyfeleiket is érintik. Saját felméréseik szerint is a Gelka elleni panaszoknak mintegy fele jogos. Ilyen például, hogy nem mindig tartják be a vállalási határidőket, illetve műszerészeik nem az ígért napon mennek ki a helyszínre. Ez méltán bosszantja a hiába várakozó megrendelőket, s éppen ezért — határozták el a Gelka kirendeltség vezetői — mulasztás esetén a felelősségre vonás sem marad el.

A panaszkodók többsége az ellen emel szót, hogy egyes gépek javítása túlságosan hosszú ideig tart. Előfordul, hogy több hónapig hozzá sem nyúlnak a tévékészülékhez. Ennek egyik oka, hogy rossz az alkatrészellátás. Általában a bojlerek, a mosógépek, a hűtőgépek pótalkatrész-ellátása akadozik, s kevés tévé- sorkimenőt és hangolóegységet kapnak.

sz. p;

Herrn Ín c esztendő

Ahonnan elindult a mozgalom

Fejezetek a Pest megyei termelőszövetkezetek történetéből

Harminc éve, a felszabadulás után 1948—49-ben alakult meg legtöbb termelőszövetkezet elődje. Pest megyében különösen van mire emlékezni, hiszen a termelőszövetkezeti szervezés első szakaszában országosan is kiemelkedő eredményeket értek el.

Tervek az ezred fordulón

A közös termelésen alapuló mezőgazdasági szövetkezésre már az ezredfordulón gondolnak. A termelőszövetkezetek megalakításának eszméje erőteljesebben 1918-ban vetődött fel és 1919-ben a Tanácsköztársaság alatt valósult meg.

A földosztás során a 6000/1945. M.E. számú rendelet előírta, hogy ahol fel nem osztható gyümölcsös, uradalmi felszerelés, gép kerül a juttatóttak birtokába, ott létre kell hozni a földművesszövetkezeteket. Ezek feladatává tették a fel nem osztható juttatott földek közös megművelését és hasznosítását Ezeken a területeken jöttek létre 1945 tavaszán a mezőgazdasági termelésre alakult csoportok az ekkor már tömegesen megalakult Pest megyei földműves, szövetkezetekben. 1948-ban viszont, amikor a proletárdiktatúra megteremtése után eldőlt, hogy a földművesszövetkezetek nem termelő, hanem értékesítő, beszerző szövetkezetekként működnek tovább, az MDP Központi Vezetősége 1948 novemberi határozatával állást foglalt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tömeges megalakítása mellett.

Az eredmény: társadalmi összefogással a földművesszövetkezetek aktív segítsége mellett megkezdődik és eredményesen zajlik a tszcs szervezés.

Sokirányú támogatás

Miután már 1948 őszén igen sok és sokféle termelőszövetkezeti, illetve bérlőszövetkeze, ti csoport alakult, szükségessé vált a' csoportok típusainak a megkülönböztetése és működési szabályainak kidolgozása, amit 1948 decemberében a termelőszövetkezeti csoportok első országos értekezletén is megvitattak.

Ezen háromféle termelőszövetkezeti csoport működését hagyták jóvá: táblás termelő

ÚJ lakások Gödöllőn

Gödöllő városközpontjában építik a harmadik 88 lakásos toronybázat. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat még idén befejezi a munkát.

Etozsán Péter felvétele*

csoport, átlagelosztású csoport és közösen termelő csoport mint a legmagasabb termelési forma, amelyben a tagok a művelésük alatt álló összes ingatlannal részt vettek.

A jogi rendezés után 1949- ben nagy erővel folytatódott a' tszcs szervezés, aminek a végeredménye: 1949. december 31-ig Pest megyében 103 tszcs működött. »aga;

A szervezésben és a termelőszövetkezetek gazdasági segítésében továbbra is fontos szerep jutott a földművesszövetkezeteknek. így a szervezés során 1949-ben a megyében 203 tszcs látogatást szerveztek, több ezer földte- len kisgazda, zsellér részvételével. Kiemelkedő segítséget jelentett az is, hogy az 1949. évi tszcs szervezés során a föklművesszövetkezetek tagságából 1510-en, a választott-vezetőségeiből fjedig 238-an lettek tszcs tagok, vezetők.

A termelés megindításához 1948—49-ben 337 000 forint fogyasztási, 385 000 forint termelési és 187 000 forint egyéb készpénzhitelt nyújtottak az alakuló szövetkezeteknek á földművesszövetkezetek. Ugyanakkor a termelés megindításához 373 hektáron a szántást, 368 hektáron a vetést, 155 hektáron egyéb mezőgazdasági munkát végeztek el a részükre és vállalták 2369 mázsa gabona kicséplését is.

Ez volt tehát a Pest megyei termelőszövetkezeti szervezés hőskora, amelynek kezdeti eredményeinél annál szebben mutatnak a mai eredmények.

Egységes gazdaságok

Jelentős szövetkezeti évforduló ebben az évben az MDP

I. országos szövetkezeti konferenciája, amelyre 1948. július 10—11-én kerül sor. Határozatainak végrehajtása jelentős, napjainkig is érezhető változásokat hozott a szövetkezeti mozgalomban.

Ezeknek az alapvető határozatoknak a figyelembevételével rendezték meg a Pest megyei szövetkezeti konferenciát, majd megkezdték a megyében levő számos fogyasztási és mezőgazdasági szövetkezetek összevonását. Ennek során olyan szövetkezeti formákat vontak össze, mint a Cegléd és Környéke Tejszövetkezet, a Bor- és Gyümölcstermelők Értékesítő Szövetkezete, földművesszövetkezet, gazdaszövetkezet, Hangya szövetkezet, vagy mint Nagykőrösön a Szakszervezeti Dolgozók Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetét, a Hangyát, a Földművesszövetkezetet, a Felsőjárási Tejtermelők Szövetkezetét.

Az összevonás pillanatában a földművesszövetkezetek, ha gazdaságilag nem is a legerősebbek, de tömörítik a parasztság legforradalmibb rétegét, a földhözjuttatottakat, sőt egyre inkább a falu egész parasztságát. Jellemző fejlődésükre, hogy Pest megyében 1945-ben (persze a régi köz- igazgatási rendszerben Pest- Pilis, Solt-Kiskun vármegyében) számuk 13, 1946-ban 172, taglétszámuk 1948. december 31-én 46 212, 1949. május 1- én pedig már 90 089,fő.

Az e'ső lépés

Jelentős politikai súlyát és taglétszámát tekintve érthető, • hogy a földművesszövetkezésre hárul a feladat: tömöríteni a falu egész parasztságát és mint általános szövetkezetnek ellátni a fogyasztás, begyűjtés, értékesítés, felvásárlás területén jelentkező tennivalókat- Erre adott lehetőséget az 1949 második felére Pest megyében a fúziók után kialakult általános földművesszövetkezetek széles hálózata.

A fúzió eredményeként egyrészt a földművesszövetkezetek gazdaságilag és mozgalmi tekintetben is megerősödtek és a falvak legnagyobb és legerősebb gazdasági szervezeteivé váltak. Tagságuk a kizárások ellenére megtöbbszöröződött. Különösen sokat jelentett a fölöművesszövetkezetek számára a rendkívül fejlett Hangya üzlethálózat átvétele és a felvásárlás, valamint értékesítésre létrehozott apparátus alkalmazása.

A földművesszövetkézetek, a Hangya, a tej, a borértékesítő és a különböző más mezőgazdasági szövetkezetek beolvadásával valóban a falvak egyetlen és működésében általános szövetkezeteivé lettek. Másrészt a kitartó szervező munka eredményeként 1949. december 31-re már 195 általános földművesszövetkezet van a megyében 10 359 taggal, akik jórészt juttatott és néhány hold földdel rendelkező parasztok. Figyelemreméltó e jelentős taglétszámú tagság megoszlása is. Közülük 25 éven felüli férfi 74 215 fő, nő 25 081, míg a 25 éven .aluli fiatalok száma 6133 fő. Az egyesítő folyamat befejezése után 195 földművesszövetkezet 72 székházzal és mindössze 70 írógéppel rendelkezve kezdte meg felelősségteljes munkáját.

Ez volt tehát a kezdet. Ezzel lehetővé vált, hogy falun is meginduljon & szocialista szövetkezeti rendszer kiépítése először a földbérlő szövetkezetek, majd a tsZcs-k hálózatának gyors kifejlesztése.

Éppen jelentősége miatt visszaemlékezni és visszaemlékeztetni kötelességünk erre a jelentős évfordulóra már csak azért is, 'hogy világosan lássuk, honnan indultunk és napjainkban meddig értünk el.

Varga László

A SZOT elnökségének ülése

Az üzemi demokrácia fórumai

Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi demokrácia fórumai elé terjesztett tájékoztatók, javaslataikat pedig lehetőleg több változatban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat alaposabban mérlegelhessék — egyebek között erre hívta fel a gazdasági vezetőket hétfői ülésén a SZOT elnöksége.

Az üzemi demokrácia fórumai ma már alkalmasak arra, hogy állásfoglalásaikkal, javaslataikkal segítsék a helyes vállalati döntések kidolgozását, azok végrehajtását. A vállalati szakszervezeti tanácsok és bizalmiak testületéi közvetlenebbé tették a dolgozók részvételét a vezetésben. A közelmúlt hetekben például nagy felelősséggel vizsgálták: milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nehezebb feltételek mellett is helytálljon a vállalat. Ahol több megoldást javasolt a vezetés, ott többnyire a nehezebbet választották, hogy az új feltételek mellett is mód legyén jelentősebb bérfejlesztésre.

A legkezdeményezőbb fórumok a szocialista brigádvezetők tanácskozásai. Innen indultak el a munkaverseny- felajánlások és egyben azok a javaslatok is, amelyek a vállalati szervezés javítását, a jó munka feltételeinek megteremtését szorgalmazzák.

Az üzemi demokrácia fejlődése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökkenőmentes. A vállalatok javaslatai nem mindig áttekinthetőek és nem ritka, hogy már eldöntött intézkedésekhez „kérik” a dolgozók véleményét. Még mindig gyakoriak a párhuzamos értekezletek, vagyis ugyanazt a témát — gyakran ugyanazok a dolgozók — több helyen is megvitatják.

■H

Híd a közösséghez