Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

1979. FEBRUAR 27., KEDD "^JÚAav Készül a nemzetközi magánjogi kódex Törvényjavaslat az állami pénzügyekről A Pest megyei vállalatok­nak — mint az ország sok-sok gazdálkodó szervezetének is —, nemegyszer . okozott gon­dot, hogy jogalkotásunk kissé elmaradt a gazdasági fejlődés ütemétől. Dr. Markója Imre igazságügyminiszter hétfőn a Fővárosi Bíróság dísztermé­ben tartott előadásában el­mondta, hogy a gazdasági jogalkotás átfogó reformja ha­marosan befejeződik. Az országgyűlés hamarosan megtárgyalja az állami pénz­ügyekről szóló törvényjavas­latot, amely összefoglalja az alapelveket, szabályozza az ál­lami költségvetés rendszerét, és foglalkozik a tanácsok, az állami szervek, a vállalatok feladataival. Küszöbön áll a nemzetközi magánjogi kódex megalkotá­sa is, amelyet -a nemzetközi munkamegosztás, az idegen­forgalom fejlődése tűzött na­pirendre. Kevés az alkatrész — raktárban a tévé Új Gelka-szervizek mcgyeszerte A Gelka Pest megyei kiren­deltségét két évvel ezelőtt nyitották meg. Addig Pest megyében — a fővárosi Gelka irányításával — mindössze négy szerviz működött, rossz körülmények között, elavult felszereléssel. A megyei pártbizottság és a megyei tanács kezdeménye­zésére a szolgáltatás javítása érdekébén alakították meg az önálló megyei kirendeltséget s nyitották meg a szentendrei, a százhalombattai, a monori és a dabasi új szervizeket. Piszter István kirendeltség­vezető arról tájékoztatott, hogy az alakulás óta folya­matosan fejlesztik hálózatu­kat. Egy évvel ezelőtt nyitot­ták meg Dabason a vendég­látó és ipari hűtőberendezése­ket javító műhelyeket, s így tíz nagy telepük lett. Időköz­ben Cegléden, Vácott teljes rekonstrukciót hajtottak vég­re, s létrehoztak kilenc fiók szervizt és száznegyven úgynevezett címfelveyp ' helyet. AKI VAROSBAN EL, szíve­sen mondogatja: könnyű fal- vainkban pezsgőbb közéletről beszélni. Az emberek igencsak ismerik egymást, a buszmegál­lóban, a kútnál, a'bolt előtt, a tanácsházán, az utcán hazafe­lé menet sűrűn szóba kerül a közös munka, a közös sors. Közlekedés, bevásárlás, szol­gáltatás, a járda, a park, a böl­csőde, az épülő óvoda, ahol el­kelnének szombaton a dolgos kezek — utcabeli téma vala­mennyi, És városainkban? Az elszigetelteknek, befelé fordu­lóknak, mágányosoknak kiki­áltott városlakók előszeretet­tel hangoztatják: az örökös ide-oda rohanásban, a lakóte­lepek égnek ágaskodó beton­kockáiban, egy-egy lépcsőhá­zon belül is csak jónapot- jónapot, azt se tudják, kinek köszönnek, legjobb esetben az rémlik, melyik lakásban él, akivel összefutnak. Van ebben igazság is, de a lehetőség is adott mindennek az ellenkezőjét megteremteni. Van olyan híd, amelyen- egy­másra találunk a városokban is, közös dolgainkat megbeszél­ni.'Hétköznapi fórum is akad, csak meg kell találni. Hogyan? A lakóbizottságok útján. Elég­gé közismert, úgy hiszem, hogy a Hazafias Népfront és a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának együttes irányelvei alapján lakóbizottságok szület­tek, a tanács—népfront együtt­működés keretében. Több-ke­vesebb eredménnyel foglalkoz­nak is — helyenként immár öt esztendeje — a lakóházak problémáival, szervezési fel­adatokat oldanak meg, igye­keznek a szocialista együtt­élés szabályainak, normáinak követésére ösztönözni bennün­ket, lakógyűlésekre hívnak, csak el is kellene mennünk. Adott tehát az alkalom a ta­lálkozásra, a kapcsolatok meg­tartására, újabbak szövögeté­sére. Ha nem élünk vele, a magunk baja — a közösség ká­ra. Sopánkodással, a bezzeg- falvak emlegetésével nem me­gyünk semmire. Mit tegyünk hát'? Menjünk, ha hívnak! És akkor is jelentkezzünk, ha nem nyújtanak be nekünk kü­lön kérvényt, szíveskedjünk véleményünkkel, munkánk­kal közreműködni ügyeink előrehaladásában. PEST MEGYÉBEN ugyanis Cegléden, Gödöllőn, Nagykö­rösön, Százhalombattán, Szent­endrén, Vácott összesen 2276 taggal működnek a lakóbizott­ságok. Mit csinálnak? Védik a lakóházak népének nyugalmát, óvják a köztulajdont, a ren­det, tisztaságot, igyekeznek kötögetni a jószomszédi szá­lakat, mozgósítanak az ottho­nos környezet kialakítására, az utca, a házak közti parkok, játszóterek csinosítására, szer­veinek társadalmi munkát, kö­zös szórakozást. Sok helvütt még csak akkor tapasztalják a lakók a lakóbizottságok léte­zését, amikor orvoslásra váró panaszaikkal végre megtalál­ják hozzájuk az utat. Százha­lombattán a lakóbizottságok révén gyorsabban javítják a lakásokban keletkező hibá­kat, rendezettebbek a parkok, játszóterek, jól szervezettek a tanácstagok fogadóórái a la­kótelepen is. A LAKÖBIZOTTSÄGOK együttműködnek Cegléden' a Városgazdálkodási Vállalat­tal, a házfelügyelőkkel, össze­gyűjtik, mi minden foglalkoz­tatja az embereket a házak közös helyiségeinek haszná­latától a lomtalanításig. Itt " a tanácsi szakigazgatási szervek igénylik is a lakóbizottságok összekötő szerepét, segítségét, tájékoztatást is kérnek tőlük, bevonják őket egyes közérde­kű felmérésekbe. És ez utóbbi szinte kulcs­kérdés most, a lakóbizottságok ■ közelgő újjáválasztása idején. Kétségtelen, jogos még a sére­lem itt-ott, ahol a tanácsi szak- igazgatás elutasít észrevétele­ket, elzárkózik a lakóbizottsá­gok elnökeinek javaslatai elől, mondván: nem a házak lakói illetékesek a megoldás­ban. Inkább követendő példa, hogy a lakóbizottságok elnö­keit meghívják a tanácsülé­sekre, hogy az információk el­ső kézből jussanak oda ésvisz- sza. Ezek az emberek helyis­mereteikből fakadóan kezde­ményezéseikkel lényegesen hasznosabbá tehetik a lakóte­rületi társadalmi munkát. Ezt szorgalmazta a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége ‘is, már tavaly tavasszal. A HELYI liépfrontbizottsá- gok a tanácsokkal együtt most készítik elő a választásokat. Számítaniuk érdemes minden olyan emberre, aki aktívan képes szívén viselni lakótár­sainak közügyéit, s azokat megfelelő megoldás reményé­ben továbbítani. Ám ha vok- sunkat majd májusban t sze­rintünk megfelelő emberre ad­juk, ne feledjük azt se: nem a lakóbizottság elnöke hivatott egyedül orvosolni közös gond­jainkat, nemcsak az ő feje fáj­hat a bérházak, társasházak udvaraiért, nemcsak rajtuk múlik, a lakótelep békéje, nemcsak tőle függ, hogyan ve­szünk részt valamennyien a várospolitikai elképzelések valóra váltásában. Az igaz, olyanokat bízzunk meg, akik törődnek önként vállalt munkájukkal, akik partnerei lehetnek a tanácsok­nak közös ügyeink képvisele­tében. Ám legyünk aktívak magunk is a házi önkormány­zatban, a lakóbizottságok léte, ténykedése legyen mindinkább tömegmozgalom, ez is a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének egyik záloga. Bálint Ibolya A hálózatfejlesztést koránt­sem tekintik befejezettnek, jóllehet egy-egy ilyen nagyobb műhely a felszereléssel együtt 8—10 millió forintba kerül. A következő két évben Százha­lombattán, Dunakeszin és Visegrádon, a VI. ötéves terv­időszakban Budaörsön, Nagy­kőrösön és Érden központi műhelyt, Gyálon, Dunakeszin és Dunaharasztibán fiókszer­vizt nyitnak. Lépést tartanak a Gelka or­szágszerte tapasztalható szol­gáltatás-fejlesztésével. Vállal­ják a színes televíziókészülé­kek, a modul rendszerű gé­pek, a Bosch-rendszerű hűtő­gépek javítását, létrehozták a központi antennaüzemet. Ta­valy a kirendeltség száztíz dol­gozója vett részt továbbkép­zésen, s most már — mivel korszerű felszereléssel is ren­delkeznek — a Gelka profil­jába tartozó bármilyen javí­tást elvégezhetnek. Két év alatt csaknem 250 ezer tévékészüléket, 400 ezer rádiót, 62 ezer mosógépet és 97 ezer hűtőgépet javítottak. A Gelka Pest megyében 1976- ban 20 millió, 1977-ben 33 millió, tavaly pedig már 41 millió 400 ezer forintos ár­bevételt ért el változatlan áron számolva. Díjszabásuk ugyanis I960 óta nem változott. Gondjaik is vannak azon­ban, amelyek számos esetben ügyfeleiket is érintik. Saját felméréseik szerint is a Gelka elleni panaszoknak mintegy fele jogos. Ilyen például, hogy nem mindig tartják be a vál­lalási határidőket, illetve mű­szerészeik nem az ígért na­pon mennek ki a helyszínre. Ez méltán bosszantja a hiába várakozó megrendelőket, s éppen ezért — határozták el a Gelka kirendeltség vezetői — mulasztás esetén a fele­lősségre vonás sem marad el. A panaszkodók többsége az ellen emel szót, hogy egyes gépek javítása túlságosan hosszú ideig tart. Előfordul, hogy több hónapig hozzá sem nyúlnak a tévékészülékhez. Ennek egyik oka, hogy rossz az alkatrészellátás. Általában a bojlerek, a mosógépek, a hűtőgépek pótalkatrész-ellá­tása akadozik, s kevés tévé- sorkimenőt és hangolóegysé­get kapnak. sz. p; Herrn Ín c esztendő Ahonnan elindult a mozgalom Fejezetek a Pest megyei termelőszövetkezetek történetéből Harminc éve, a felszabadu­lás után 1948—49-ben alakult meg legtöbb termelőszövetke­zet elődje. Pest megyében kü­lönösen van mire emlékezni, hiszen a termelőszövetkezeti szervezés első szakaszában or­szágosan is kiemelkedő ered­ményeket értek el. Tervek az ezred fordulón A közös termelésen alapuló mezőgazdasági szövetkezésre már az ezredfordulón gondol­nak. A termelőszövetkezetek megalakításának eszméje erő­teljesebben 1918-ban vetődött fel és 1919-ben a Tanácsköz­társaság alatt valósult meg. A földosztás során a 6000/1945. M.E. számú rende­let előírta, hogy ahol fel nem osztható gyümölcsös, uradal­mi felszerelés, gép kerül a juttatóttak birtokába, ott lét­re kell hozni a földművesszö­vetkezeteket. Ezek feladatává tették a fel nem osztható jut­tatott földek közös megműve­lését és hasznosítását Ezeken a területeken jöttek létre 1945 tavaszán a mezőgazdasági ter­melésre alakult csoportok az ekkor már tömegesen megala­kult Pest megyei földműves, szövetkezetekben. 1948-ban vi­szont, amikor a proletárdikta­túra megteremtése után eldőlt, hogy a földművesszövetkeze­tek nem termelő, hanem érté­kesítő, beszerző szövetkeze­tekként működnek tovább, az MDP Központi Vezetősége 1948 novemberi határozatával állást foglalt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tömeges megalakítása mellett. Az eredmény: társadalmi összefogással a földművesszö­vetkezetek aktív segítsége mellett megkezdődik és ered­ményesen zajlik a tszcs szer­vezés. Sokirányú támogatás Miután már 1948 őszén igen sok és sokféle termelőszövet­kezeti, illetve bérlőszövetkeze, ti csoport alakult, szükségessé vált a' csoportok típusainak a megkülönböztetése és műkö­dési szabályainak kidolgozása, amit 1948 decemberében a termelőszövetkezeti csoportok első országos értekezletén is megvitattak. Ezen háromféle termelőszö­vetkezeti csoport működését hagyták jóvá: táblás termelő ÚJ lakások Gödöllőn Gödöllő városközpontjában építik a harmadik 88 lakásos toronybázat. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat még idén befejezi a munkát. Etozsán Péter felvétele* csoport, átlagelosztású csoport és közösen termelő csoport mint a legmagasabb termelé­si forma, amelyben a tagok a művelésük alatt álló összes in­gatlannal részt vettek. A jogi rendezés után 1949- ben nagy erővel folytatódott a' tszcs szervezés, aminek a végeredménye: 1949. december 31-ig Pest megyében 103 tszcs működött. »aga; A szervezésben és a terme­lőszövetkezetek gazdasági se­gítésében továbbra is fontos szerep jutott a földművesszö­vetkezeteknek. így a szerve­zés során 1949-ben a me­gyében 203 tszcs látogatást szerveztek, több ezer földte- len kisgazda, zsellér részvéte­lével. Kiemelkedő segítséget jelentett az is, hogy az 1949. évi tszcs szervezés során a föklművesszövetkezetek tagsá­gából 1510-en, a választott-ve­zetőségeiből fjedig 238-an let­tek tszcs tagok, vezetők. A termelés megindításához 1948—49-ben 337 000 forint fo­gyasztási, 385 000 forint terme­lési és 187 000 forint egyéb készpénzhitelt nyújtottak az alakuló szövetkezeteknek á földművesszövetkezetek. Ugyanakkor a termelés meg­indításához 373 hektáron a szántást, 368 hektáron a ve­tést, 155 hektáron egyéb me­zőgazdasági munkát végeztek el a részükre és vállalták 2369 mázsa gabona kicséplését is. Ez volt tehát a Pest me­gyei termelőszövetkezeti szer­vezés hőskora, amelynek kez­deti eredményeinél annál szebben mutatnak a mai eredmények. Egységes gazdaságok Jelentős szövetkezeti évfor­duló ebben az évben az MDP I. országos szövetkezeti kon­ferenciája, amelyre 1948. jú­lius 10—11-én kerül sor. Ha­tározatainak végrehajtása je­lentős, napjainkig is érezhe­tő változásokat hozott a szö­vetkezeti mozgalomban. Ezeknek az alapvető hatá­rozatoknak a figyelembevéte­lével rendezték meg a Pest megyei szövetkezeti konferen­ciát, majd megkezdték a me­gyében levő számos fogyasztá­si és mezőgazdasági szövet­kezetek összevonását. Ennek során olyan szövetkezeti for­mákat vontak össze, mint a Cegléd és Környéke Tej­szövetkezet, a Bor- és Gyü­mölcstermelők Értékesítő Szö­vetkezete, földművesszövetke­zet, gazdaszövetkezet, Hangya szövetkezet, vagy mint Nagy­kőrösön a Szakszervezeti Dol­gozók Fogyasztási és Értékesí­tő Szövetkezetét, a Hangyát, a Földművesszövetkezetet, a Fel­sőjárási Tejtermelők Szövet­kezetét. Az összevonás pillanatában a földművesszövetkezetek, ha gazdaságilag nem is a leg­erősebbek, de tömörítik a pa­rasztság legforradalmibb réte­gét, a földhözjuttatottakat, sőt egyre inkább a falu egész pa­rasztságát. Jellemző fejlődé­sükre, hogy Pest megyében 1945-ben (persze a régi köz- igazgatási rendszerben Pest- Pilis, Solt-Kiskun vármegyé­ben) számuk 13, 1946-ban 172, taglétszámuk 1948. december 31-én 46 212, 1949. május 1- én pedig már 90 089,fő. Az e'ső lépés Jelentős politikai súlyát és taglétszámát tekintve érthető, • hogy a földművesszövetkezésre hárul a feladat: tömöríteni a falu egész parasztságát és mint általános szövetkezetnek el­látni a fogyasztás, begyűjtés, értékesítés, felvásárlás terüle­tén jelentkező tennivalókat- Erre adott lehetőséget az 1949 második felére Pest megyé­ben a fúziók után kialakult általános földművesszövetkeze­tek széles hálózata. A fúzió eredményeként egy­részt a földművesszövetkeze­tek gazdaságilag és mozgalmi tekintetben is megerősödtek és a falvak legnagyobb és leg­erősebb gazdasági szervezetei­vé váltak. Tagságuk a kizárá­sok ellenére megtöbbszöröző­dött. Különösen sokat jelentett a fölöművesszövetkezetek szá­mára a rendkívül fejlett Han­gya üzlethálózat átvétele és a felvásárlás, valamint értéke­sítésre létrehozott apparátus alkalmazása. A földművesszövetkézetek, a Hangya, a tej, a borértékesí­tő és a különböző más me­zőgazdasági szövetkezetek be­olvadásával valóban a falvak egyetlen és működésében ál­talános szövetkezeteivé lettek. Másrészt a kitartó szervező munka eredményeként 1949. december 31-re már 195 álta­lános földművesszövetkezet van a megyében 10 359 taggal, akik jórészt juttatott és né­hány hold földdel rendelkező parasztok. Figyelemreméltó e jelentős taglétszámú tagság megoszlása is. Közülük 25 éven felüli férfi 74 215 fő, nő 25 081, míg a 25 éven .aluli fiatalok száma 6133 fő. Az egyesítő folyamat befejezése után 195 földművesszövetke­zet 72 székházzal és mind­össze 70 írógéppel rendelkezve kezdte meg felelősségteljes munkáját. Ez volt tehát a kezdet. Ez­zel lehetővé vált, hogy fa­lun is meginduljon & szocia­lista szövetkezeti rendszer ki­építése először a földbérlő szövetkezetek, majd a tsZcs-k hálózatának gyors kifejleszté­se. Éppen jelentősége miatt visszaemlékezni és visszaem­lékeztetni kötelességünk erre a jelentős évfordulóra már csak azért is, 'hogy világosan lássuk, honnan indultunk és napjainkban meddig értünk el. Varga László A SZOT elnökségének ülése Az üzemi demokrácia fórumai Legyenek közérthetőbbek és tömörebbek az üzemi demok­rácia fórumai elé terjesztett tájékoztatók, javaslataikat pe­dig lehetőleg több változatban készítsék el a vállalatok, hogy a dolgozók azokat alaposab­ban mérlegelhessék — egye­bek között erre hívta fel a gazdasági vezetőket hétfői ülé­sén a SZOT elnöksége. Az üzemi demokrácia fóru­mai ma már alkalmasak ar­ra, hogy állásfoglalásaikkal, javaslataikkal segítsék a he­lyes vállalati döntések kidol­gozását, azok végrehajtását. A vállalati szakszervezeti ta­nácsok és bizalmiak testületéi közvetlenebbé tették a dolgo­zók részvételét a vezetésben. A közelmúlt hetekben például nagy felelősséggel vizsgálták: milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy a nehe­zebb feltételek mellett is helytálljon a vállalat. Ahol több megoldást javasolt a ve­zetés, ott többnyire a nehezeb­bet választották, hogy az új feltételek mellett is mód le­gyén jelentősebb bérfejlesztés­re. A legkezdeményezőbb fó­rumok a szocialista brigádve­zetők tanácskozásai. Innen in­dultak el a munkaverseny- felajánlások és egyben azok a javaslatok is, amelyek a vál­lalati szervezés javítását, a jó munka feltételeinek meg­teremtését szorgalmazzák. Az üzemi demokrácia fejlő­dése tehát jó úton halad, bár még távolról sem zökkenőmen­tes. A vállalatok javaslatai nem mindig áttekinthetőek és nem ritka, hogy már eldön­tött intézkedésekhez „kérik” a dolgozók véleményét. Még mindig gyakoriak a párhuza­mos értekezletek, vagyis ugyan­azt a témát — gyakran ugyan­azok a dolgozók — több he­lyen is megvitatják. ■H Híd a közösséghez

Next

/
Thumbnails
Contents