Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

Bútoralkatrész a gazdaságból A Monori Állami Gazdaság ipari ágazatának faüzeme a Bútoripari Vállalat encsi gyá­rának készít alkatrészt a Rita ülőgarnitúrákhoz. Az első negyedévben ezier garnitúrá­hoz gyártanak alkatrészt csak­nem 1 millió 600 ezer forint értékben. Jobboldali képün­kön: Kiss Elek összeállítja az üléskeretet. A csapozó marógépen készül a faelemek csapolása. Alsó ké­pünkön: Erős Sándor kezeli a berendezést. Barcza Zsolt felvételei Olvasnivaló - kisdiákoknak Újabb fiókkönyvtár Gyomron A gyömrői nagyközségi könyvtár jó kapcsolatot alakí­tott ki a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házzal, program­jaik megvalósításához gyakran kapnak anyagi támogatást, szabad termet. — Ma már elképzelhetetle­nül szerény körülmények kö­zött kezdtem a munkát a könyvtárban 1952. január 4-én, alig háromszáz kötettel — mondja Kassai Mártonná, a könyvtár volt vezetője. — A tanács által biztosított keret­ből tavaly viszont 56 ezer 758 forintért 2 ezer 91 új könyvet vásároltunk. Közülük 620 kö­tet ifjúsági és gyermeki roda- lom. — Mi található most a pol­cokon? — A meglevő 22 ezer 200 kötetből 10 ezer 142 a szépiro­dalmi mű, 6 ezer 411 a gyer­mek- és ifjúsági könyv, a töb­bi a szakirodalom különböző témaköreibe tartozik — veszi át a szót a jelenlegi fiatal ve­zető, Petrovics Tamásné. — Könyvállományunk érté­ke meghaladja a félmillió fo­rintot. Tavaly 50 ezer 443 kö­tetet kölcsönöztünk ki, olvasó­táborunkhoz 2 ezer 358 helyi lakos tartozik, közülük száz- nyolcvannyolcan szocialista brigádtagok. Tavaly 41 folyó­iratot rendeltünk, s májusban 287 kötet könyvet küldtünk a káptalanfüredi úttörőtáborba. Kihelyezett könyvtárunk mű­ködik az 1. számú iskola Cso­konai uteai alsó tagozatában, a 2. számú iskolában, a 4. szá­mú iskola Deák utcai alsó ta­gozatában és a Klapka utca 63.-ban, valamint a Rákosme­zeje Tsz Bajcsy utcai telepén a KISZ-esek kezelésében. — Sok módszertani segít­séget kapunk a járási könyv­tártól, s gépkocsit is, fiókjaink kónyvcseréjéhez. A megye évente 250 kötet újrákötéséhez ad pénzt. — Milyen programokat ter­veznek az idén? — Két megyei és egy nem­zetközi pályázaton veszünk részt. Az utóbbi címe: Nem­zetközi gyermekkönyv-illuszt- ráció pályázat. A verseny mot­tója: „Barátság és testvériség minden nemzet ifjúsága és gyermekei között.” A pályáza­ti feltételekről részletesen tá­jékoztatjuk a könyvtárba el- látogatókat; a korhatár 10—15 életév. A gyermekév tisztele­tére egy újabb fiókkönyvtárat nyitunk, és gyarapítjuk a gyer­mekirodalmi alkotások szá­mát. Rendezvényeinkhez 1979­Köszönetet mondunk a monori Kefegyár Vállalat és társadalmi szervek vezetőségének, a járási Munkásőrség Parancsnokságának, a vállalat valamennyi dolgozó­jának, az elvtársaknak, jó bará­toknak, akik drága halot­tunkat. Imre Adám nyugdíjas Igazgatót utolsó útjára elkísérték, részvétükkel fájdalmunkban osz­toztak. özv. Imre Adámné és csa­ládja. ben a TIT segítségét kérjük, közreműködésükkel szervez­tük meg a mezőgazdasági könyvhónap eseményeit feb­ruárban. Aszódi László Antal T űzoltóközgyülés Választás, előléptetés Az elmúlt négy évben vég­zett testületi munkát értékeli ma délelőtt fél 10-kor kezdődő közgyűlésen a monori önkén­tes tűzoltók egyesülete. A tanácskozáson új tisztség- viselőket jelölnek, illetve vá­lasztanak, és a legrégebbi, va­lamint legjobban tevékenyke­dő tűzoltókat is a mai köz­gyűlésen léptetik elő. A PEST M EG VE I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1979. FEBRUAR 25., VASÁRNAP Falugyűlés — Gomba, Bénye, Káva Az eredmények színe és fonákja Elégedett és elégedetlen hozzászólók Az autóbuszmegállótól nem messze nyíló kis utcában öreg­ember egyengeti kapával, ge- reblyével a kátyúkat. A la­tyakos járdán három középko­rú férfi meg egy asszony óva­toskodik a semmivel sem tisz­tább kőút felé. — Hát ti is mentek? — kérdezi az öreg, s megáll, mintha csak a sarat akarná amúgy is lekaparni a szerszá­mokról. — Jöjjön maga is, legalább addig pihenjen. — Nem bírja az én cson­tom a sok ülést. De azért megkérdezhetitek — csap sz«fr egy iszapos rögöt —, hogy ez­zel mi lesz? Tavaszig beléful- ladunk ezekbe a tócsákba ... Bár — legyint — legalább el­mondhatjuk, hogy nekünk aztán van már vizünk bőven. Jobb őszintén A szép ívű dombok közé szorult völgyekben élő gom­baiakat, akárcsak a szomszéd község, Bénye lakóit joggal foglalkoztatja az utóbbi évek­ben utaiknak az átlagosnál is rosszabb állapota, amély — bármily furcsa is — tulajdon­képpen kedvező változások kö­vetkezménye: mindkét telepü­lésen épül a közös vízműhá­lózat vezetékrendszere. Amikor a csaknem késő éj­szakába nyúlt falugyűlésen Ré­vész Cyörgyné, a községi párt- alapszervezet titkára lezárta a vitát, néhány szót fűzött a hozzászólásokhoz. ■M Azt hiszem, nagyon ré­gen volt utoljára ilyen aktív, lelkes tanácskozás Gombán, mint ma. Elégedettsége — a kívülálló krónikás is megállapíthatja — jogos volt. Legalábbis, ami a falu lakóit illeti, akik közül viszont — ez is tény — nem mindenki távozott megnyu­godva, felhőtlen homlokkal... De menjünk sorjában. Az előkészités jól sikerült — ezt megállapíthattuk a falugyűlés színhelyén, a Fáy András Művelődési Házban is. Lát­ható, s érezhető volt az is, hogy a közös tanácsú három község — Gomba, Bényet Ká­va — politikai, tanácsi és gaz­dasági vezetői egyformán fon­tosnak tartják ezt a demokra­tikus fórumot. A beszámolót tartó Benyó Pál tanácselnö­kön kívül ott volt a falugyű­lésen dr. Varga János állat­orvos, a 11. számú választó- kerület országgyűlési képvise­lője, Szászik Károly, a helyi közös gazdaság elnöke és Racskó Károly, a közös párt­vezetőség titkára is. — Lehetőségeink tavaly is korlátozottabbak voltak, mint az igények, s az elkövetkező években valószínűleg még in­kább azok lesznek — sző' gezte le mindjárt beszámolója elején a tanácselnök. Üllői bravúr - továbbjutással Március 7-én: Gyömrő—Kossuth KFSE A hét közepe óta járásszerte beszédtéma az Üllő—Váci Hír­adás MNK-labdarúgó-mérkő- zés. Sok huzavona előzte meg ezt a mérkőzést — erről már korábban beszámoltunk —, de akik kilátogattak a találkozó­ra, nem bánták meg. A korai kezdés, a hideg idő miatt alig százan voltak kíváncsiak a já­rási bajnokságban szereplő Üllő és az NB Il-es Vác ösz- szecsapására. A vendégek já­tékosai úgy léptek pályára, hogy biztosan továbbjutnak. A hazaiak azonban keresz­tülhúzták számításaikat. Tar­talékosán is végig határtalan lelkesedéssel küzdöttek, s kü­lönösen Pénzes Viktor kiemel­kedő játékával megérdemelten harcolták ki a 0-0-ás döntet­lent, s szerezték meg ezzel a továbbjutást. A Híradás csak árnyéka volt önmagának, nem sikerült ne­kik semmi. Az elbizakodott­ság sohasem vezet eredmény­re. Márpedig a váciak „felvet­ték a nagy mellényt” erre a 90 percre. Jó példa volt erre az az eset, amikor a hazaiak 10 főre fo­gyatkoztak egy sérülés miatt. Ekkor sem adták meg magu­kat, s ha Tóth Béla jobban figyel, fejesgóljával akár győz­hettek is volna. Persze a 0-0- nak nagyon örültek az üllői játékosok, s mint mondták, ez a bravúr jól jött a bajnokság megkezdése előtt. Ugyanezen a napon kellett volna lejátszani a Gyömrő— Kossuth KFSE MNK-mérkő- zést is, de a szövetség az NB Il-es csapat kérésére elhalasz­totta a találkozót. A héten megegyeztek az úi időpontban: ezek szerint a Gyömrő—Kos­suth KFSE MNK-találkozót március 7-én, szerdán délután fél háromkor játsszák le a gyömrői sporttelepen. A szentendrei csapatban több NB I-es játékos is sze­repel. Így' például Katona, Pozsgai (Csepel), Giron, Há­mori L. (FTC), Becsei P. (Va­sas), Roik (Bp. Honvéd). Bí­zunk abban, hogy a gyömrőiek sem adják meg könnyen ma­gukat, s jó mérkőzést láthat­nak majd a szurkolók a más­fél hét múlva sorra kerülő ta­lálkozón. G. J. A tanulság — Jól kezdődik! — jegyezte meg valaki halkan, a falugyű­lés résztvevői közül. Lepisszegték, pedig a meg­állapítás kellemetlen híre­ket sejtetett. Végül is a koc­kázatosnak ígérkező beveze­tőnek kikristályosodott a ta­nulsága: az őszinte, nyílt be­szédet többre becsülik az em­berek, a látszateredményeket bizonygató, ígérgető szóáradat, nál. A hozzászólásokból is kide­rült: értékelik és számon tart­ják a gombaiak azt, ami meg­valósult, de azon is elgon­dolkoznak, mit lehetne sokkal jobban, lelkiismeretesebben, ésszerűbben csinálni, s tud­ják, akadnak hiányosságok, problémák, amelyeken nem magyarázatokkal, hanem csak becsületes munkával lehet változtatni. Tavaly Gombán felújították a művelődési házat. Nem volt olcsó — 127 ezer forintba ke­rült. Szilárd burkolatot ka­pott a Kölcsey út 575 méter hosszú szakasza, 1 millió 53 ezer forintért. Kicserélték —a több mint 70 éves iskola aj­tóit, ablakait. Erre a munká­ra 106 ezer forintot szántak, s megcsinálták 86 ezer forint­Két nap kulturális programja Gyomron, 18-tól: az ifjúsági klub foglalkozása, holnap, 10- től: Mese, mese, film, játék — gyerekeknek, 18-tól: a kertba­rátok körének, a nők klubjá­nak összejövetele, valamint is­meretterjesztő előadás, Ipar­jogi ismeretek és problémák címmel (a KIOSZ helyiségé­ben). Mendén, hétfőn 17-től: könyvtári órák, 19-től: a fel­nőtt pávakor próbája. Mono­ron, holnap 14-től 16-ig: a ka­marakórus próbája (a gimná­ziumban), 15.45—tői: művészi torna (három csoportban), 19- től: a népi tánccsoport próbá­ja. Űriban, hétfőn 14-től: a bábszakkör foglalkozása. Ül­lőn, 18-tól: táncest, a Titán együttes közreműködésével, hétfőn 10-től: a Budapesti Gyermekszínpad vendégjáté­ka, A nyulak lázadása. Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyömrőn és Pé­teriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügye­let, dr. Kováts Imre (Monoron, az új egészségházban), Magló­don és Ecseren: dr. Pápes Ti­bor (Maglód), Mendén: dr. Farkas Anna, Pilisen és Nyár­egyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysá­pon és Űriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga János Monor, Balassa B. u. 19/b. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 12 óráig Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. ból. A megmaradt pénzből, a helyi tsz építőbrigádjainak se­gítségével új, higiénikusabb emésztő épül az óvodában. Gomba és Bénye között 16, nemrégiben kiparcellázott ú; lakótelkekhez vezették el a villanyt, körülbelül 100 ezer forintos költséggel újította fel a termelőszövetkezet az egyik tanácsi szolgálati lakást, amelyben most egy pedagógus, valamint — ideiglenesen — a közös gazdaság egyik üzem­vezetője lakik. Megoldódott a közétkeztetés gondja is: a Monorvidéki Áfész 600 ezer forintos költséggel kulturált melegkonyhás ét­teremmé alakította át a haj dani italboltot. A külterület­nek számító Felsőfarkasd la­kóinak életét, ellátását köny- nyíti meg a Monori Állami Gazdaság 20 millió forintos költséggel épített bekötőútja. Hat új tanterem A legnagyobb eredmény, s ez határozza meg az idei fej­lesztési alap felhasználását: hat új tanterem épül FOR- FA-elemekből Gombán. A be­ruházásra soron kívül és ter­ven felül a Pest megyei Ta­nács támogatásával nyílt le­hetőség. A terepet javarészt már előkészítették, az elemek is a helyszínre érkeztek, s most már minden biztosíték megvan arra, hogy az új tan­termeket szeptemberben bir­tokukba is vehetik a gyere­kek. ősztől megoldódik majd a napközi otthoni ellátás gond­ja is, bár az óvoda konyhá­jának elengedhetetlen bővíté­séhez még körülbelül 600 ezer forintra lenne szüksége a tanácsnak. A fenti eredményekről csak jó szóval beszéltek a falugyű­lés résztvevői. Elmondta vi­szont a tanácselnök, bár a vitának így sem tudta elejét venni, hogy a vízműtársulás számlájára az eredetileg ter­vezett összegnek körülbelül csak a felét, 300 ezer forintot utaltak át, mivel a PVCSV még Gombán sem fejezte be az ivóvízhálózat kiépítését, kés­ve kezdtek, s lassan haladnak Bényén. A hozzászólók azon­ban kifogásolták a munkák minőségét is: felületesen, rosz- szul temették be a csatorná­kat, az olvadás és az esők után a legtöbb utca azért'vált járhatatlanná, mert megsüly- lyedt a föld, sok helyütt nem tudott lefolyni a víz. Erről panaszkodott Kálmán Sándor, Pete Sándor, Lehota Gábor, Németh Elek és még jó néhá- nyan. A tanácselnök pedig — jobb híján — csak ismétel­gette: nem a tanács ellenőrzi és veszi át a munkákat, csak a kifogásolásra van joga, köz­vetlen eszközökkel nem tud­nak hatni a megyei vállalatra. Meghívás — hiába A falugyűlésen — akárcsak tavaly — a meghívás ellenére nem jelent meg sem a víz­műtársulás, sem a PVCSV képviselője. Ha ott lettek vol- nak, ők is megszívlelhették volna Szászik Károly tsz-el- nök szavait: — Ügy gondolom, nekem itt nem az a dolgom, hogy szó­nokoljak, hanem, hogy jegy­zeteljek, s amiben módomban áll, intézkedjek. Legalább ennyit a PVCSV és a vízműtársulás vezetőitől is elvártak volna a gombai fa­lugyűlés résztvevői, akik kö­zül sokan — mert ez elma­radt — felhős homlokkal, el­gondolkozva indultak hazafelé a kátyús utcákon. Vereszki János Vasárnapi jegyzet Munkásvédeta 7V7 em hivatalos adatok J * szerint Monoron az üzemek és gazdaságok kö' rülbelül 20 millió forintot fordítottak munkavédelmi feladatok megoldására. Több ízben hivatalos fóru­mon is elhangzott, hogy a figyelmetlenségből kelet kező balesetek száma az el­múlt esztendőben némileg csökkent. Vegyük példának a MO' nori Kefegyárat, ahol a munkavédelemre, a megelő­zésre az utóbbi két évben többet fordítottak, mint ko­rábban több esztendő alatt. Elsődleges eszköz az anyagi ráfordítás, de fontos a jó propaganda, és nem utolsó­sorban a munkafegyelem, a technológia maradéktalan betartása is. Amíg 1971-ben 35, addig 1978-ban 32 bal­eset történt, a kiesett mun­kanapok száma 1977-ben 817, 1978-ban 457 volt. Je­lentős tehát a csökkenés. A balesetet előidéző okok kö­zött 60 százalékkal vezet a különböző megmunkált anyagok rejtett hibája, 30 százalék a dolgozó figyel­metlenségéből, és 10 száza­lék az ellenőrzés elmulasz­tásából eredő balesetek aránya. Huszonhat dolgozó teljes, 4 személy megosztott kártérítést kapott, két dol­gozó kárigényét elutasítot­ták. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Monori Területi Központjában 1977- ben és 1978-ban is 3—3 bal eset történt. A kiesett mun­kanapok száma 1977-ben 225, 1978-ban 373 volt. Va­lamennyi baleseti sérült teljes kártérítésben része­sült. A kefegyári baleseti sta- tisztikából lemérhető — annak ellenére, hogy né­mileg csökkent a balesetek száma —, még mindig elég jelentős (30 százalék) a fe­gyelmezetlen magatartás, ,a veszély lebecsülése okozta tudati tényező befolyása az esetek előidézésében. Pe­dig ebben az üzemben ki­váló a munka- és munkás­védelem. A rendszeres munkavédelmi oktatásokon, az új dolgozók munkába állítása során sok szó esik arról, hogy melyik gép mi­lyen balesetet okozhat, és hogyan kell védekezni. Je­lentős összeget fordítanak a védőberendezések és felsze­relések használatára, jó a balesetmegelőző propa­ganda is. Több üzemben elmond­ták, hogy az üzemorvos se­gítségét kérték a munka­pszichológiai kutatások eredményeinek alkalmazá­sához, mert tapasztalták — különösen az újonnan be­lépő dolgozóknál —, hogy bizonyos veszélyes szokások beidegződése miatt megnö­vekedett a balesetveszély. Ez a kezdeményezés azonban még kezdeti stá­diumban van. Sokkal in­kább kezd gyakorlattá vál­ni, hogy a megtörtént bal­esetekben rejlő nevelő ha­tást kiaknázzák. A jelleg­zetes, súlyos következmé­nyekkel járó baleseteket részletesen szemléltető pla­kátokon ismertetik a ha­sonló munkakörülmények között dolgozókkal. Ma már mindennapos gyakorlat, hogy a munka- védelmi intézkedésekkel párhuzamosan javítják az élet- és munkakörülménye­ket. Több monori üzem­ben tapasztaltuk, hogy je­lentős összeget fordítottak és fordítanak szociálpoliti­kai intézkedések támogatá­sára: munkaruhára, védő­ételre, -italra, megfelelő öl­tözők, fürdők és egyéb ál­talános, jó közérzetet te­remtő feltételekre. S első­sorban az emberre, aki a gépet kezeli. Ezért mondjuk ma már, hogy nem is mun­kavédelemről van szó. ha­nem munkásvédelemről. rPovábbi tapasztalatcse- rére, közös program kidolgozására, az eddigi eredmények összegezésére van szükség, hogy tovább javuljon Monor üzemeiben és gazdaságaiban a munka- védelmi statisztika. Hörömpő Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents