Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-27 / 48. szám

Kádár János fogadta az iraki alelnököt Taha Muhieetetm Ma&fpsif etui&so ff Bud!apesfr&l Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta a hivatalos látogatáson hazánk­ban tartózkodó Taha Muhied- din Maarufot, az Iraki Köz­társaság alelnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter és dr. Szadun Hammadi iraki kül­ügyminiszter. Jelen volt dr. Gonda Lajos hazánk bagdadi és Shulcri Sabri Ahmad, az Iraki Köztársaság budapesti nagykövete. Magyarországi látogatását befejezve, Taha Muhieddin Maaruf hétfőn délután eluta­zott Budapestről^ Az iraki al­elnököt és kíséretét — köztük dr. Szadun Hammadit — a Fe­rihegyi repülőtéren Gáspár Sándor, Púja Frigyes, vala­mint az Elnöki Tanács,' a kor­mány számos tagja, társadul­Megszokás N em titkolt kelletlen- séggel beszél a nagy- vállalat igazgatója ar­ról a vitáról, amely közte és a szakszervezeti tanács néhány tagja között tá­madt. A vitatkozókat vé­gül is a pártbizottság ül­tette le, értsenek együtt szót. Mi támasztott vihart? Az igazgató egy tanácsko­záson megkockáztatta azt az istenkísértésként hangzó véleményt, hogy nem a szocialista brigádokhoz kell igazítani a termelést, ha­nem éppen megfordítva, a termelés érdekeit kell szol­gálnia a brigádoknak is. Ha másként nem megy, ak­kor olyan áron, hogy né­mely brigád tagjai a válla­laton belül más • helyre kerülnek; ' majd lesznek újak helyettük a kis kö­zösségekben, ahogy ők is foglalkoztatási területükön legyenek az ott működő brigád tagjai. Ezt vélte a vállalati szakszervezeti ta­nács néhány tagja a szo­cialista brigádmozgalom le­rombolásának, s azt tartot­ta volna helyesnek, hogy minden ilyen elképzelésre, ha másként nem sikerül, a vétójoggal is élve, mond­jon nemet a szakszervezet. Az éleződő vitát a pártbi­zottság beavatkozása akasz­totta meg, s tisztázódott, ki mit gondolt a kifogásolt szavakhoz. Valójában a változás és a megszokás került szembe a vita első szakaszában, a ríiásodikban viszont — a pártbizottság tárgyalóaszta­la mellett — a változások és a megszokások egyezte­tésének, az ésszerű en­gedményeknek a hogyanja. Ritkák voltak eddig az ilyesfajta nézetcsaták; most és a jövőben egyre gyako­ribbak. lesznek. Gyakorib­bak, mert a termelésfejlesz­tés új szakasza — s még inkább: annak más minő­sége — a különféle kö­zösségek sorait is átrende­zi. Műhelyek, brigádok tel­jes létszáma kényszerül fel­hagyni a megszokottal, s ez természetesen a szerve­zeti kereteket sem kímé­li, ott is új felállást kí­ván, mi több, követel. B osszú időn át mozgott minden az Egyesült Izzó váci gyárában, olyannyira mozgott, hogy még a név sem ma­radt a régi, a tv- képcső és alkatrészgyár helyébe a* fényforrásgyár elnevezés került. A moz­gás a dolgozóknak kö­rülbelül a nyolcvan száza­lékát alapvetően, másokat részben érintette; új hely­re mentek, más közösség­be, addig nem ismert mun- kaíogásokat kellett elsajátí­taniuk, friss technika keze­lését megszokniuk. Ma már elmondhatjuk múlt idő­ben: mindez nem ment könnyen. Éles viták épp­úgy Voltak, mini mun­kakönyvüket kérők, föl­bomlottak, újrarendeződ­tek nagy nevet szerzett rigádok a gyáron belül, s pusztán azzal érvelni, hogy népgazdasági érde­kekről van szó, nem bizo­nyult elegendőnek. Azt is tudni akarták az emberek, miért úgy történik, ami tör­ténik. mi az, ami elkerül­hetetlen. s mit lehet ész-, szerűen összhangba hozni tegnap és holnap jellemzői­ből. Nem állíthatjuk, hogy napjainkban minden sima úton gördülne a gyárban, hiszen akadnak beruházási, fejlesztési késedelmek bel­ső és kapun kívüli mulasz­tásokból, az azonban bi­zonyos, hogy a változások szükségességét a közösség — mint közösség, de an­nak még nem valamennyi tagja — megértette. Ennek a megértésnek ára volt Nyersen fogalmazva: emberi idegeken, közérze­ten megmutatkozó ára. Azt kellett föladni, ami fontos tulajdona volt a műszakiak, a munkások túlnyomó ré­szének: a begyakorlottsá­gon alapuló tudást, ismere­teket, azaz a megszokott munkamenetet. S ugyan általában könnyű azt ál­lítani, hogy az ember szí­vesen barátkozik az isme­retlennel, a termelés napi valósága keményebb kör­nyezet; ott a teljesítmé­nyen, a fizetésen is nyo­ma lehet annak, hogy újat szükséges tanulni. A gyár­ban minden második dol­gozó átképzésein esett át; vagy tanfolyamot végzett, vagy új betanítás alanya­ként mérhette le, mennyi idő alatt képes átállni ar­ra, ami kimutathatóan a gyár érdedre, de ami első pillantásra az ő érdekeivel nem egyezik, mert hiszen az ő érdeke az lenne ~ mindenkor ez a látszat! —, hogy folytassa a megszo­kottat. R endeződtek azóta a sorok, a keresetek egyre inkább azt kez­dik bizonyítani, hogy a változás az egyéni érde­keltség szemszögéből is jogos, indokolt, elfogadha­tó. Egyetlen gyár példájá­val illusztráltunk egy fo­lyamatot; a megyében a legtitóbbi három esztendő­ben a gyártás- és gyárt­mányfejlesztés következté­ben a dolgozóknak körül­belül a kétharmada kény­szerült a gépiparban új ismeretek, fogások elsajá­tításéra, tanfolyam jellegű újratanulással. Ezek a vál­tozások természetesen nem hagyták érintetlenül a ki­sebb közösségeket sem, hosszú évek óta együtt dolgozó brigádok tagjai váltak el társaiktól. Igenám, de a tegnap még szokatlan, mára megszokot­tá válik! Azaz: az új fel­állásban is ■ formálódnak a közösségek, s holnapra olyan erősek lesznek, mint voltak a változás előtt. Ép­pen ezért nem szabad tra­gikus színezetet adni an­nak, ami a termelésnek egyre inkább természetsze­rű velejárója; a folyamatos módosulásoknak. Ami nem­csak a termékre, sőt első­sorban nem arra, hanem az emberi viszonylatokra és kapcsolatokra igaz, hiszen végső soron mindenféle ter­melőtevékenység emberi vi­szonylatok szövevénye. A legjobb közösségnek is szüksége ‘ van a megújulás­ra, a friss feladatokra, s ha valakik, akkor igazán a szocialista brigádok alkal­masak ennek bizonyításá­ra. Nem azzal* védik hírü­ket, rangjukat, hogy mere­ven ragaszkodva a megszo­kotthoz. egyszerűen repro­dukálják a tegnap és teg­napelőtt teljesítetteket, ha­nem hogy igazolják: a leg­gyorsabban képesek elsajá­títani az újat, s azt is olvan magas színvonalon alkalmazzák a gyakorlat­ban, mint korábbi ismere­teiket. Mészáros Ottó PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! mi és kulturális életünk több neves személyisége búcsúztat­ta. A hivatalos látogatáson Ma­gyarországon tartózkodó Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnöke vasár­nap Budapest néhány neveze­tességével ismerkedett. A vá­rosnézésre elkísérte Garai Ró­bert külügyminiszter-helyet­tes, dr. Gonda Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság bagdadi nagykövete és Pongrácz Pál, Budapest főépítésze. A kelenföldi lakótelep meg­tekintése után az iraki vendé­gek a Citadelláról gyönyörköd­tek a magyar főváros panorá­májában. Ezt követően a Ma­gyar Nemzeti' Galériába láto­gattak, ahol Pogány ö. Gábor, a galéria főigazgatója, .kalau­zolta az iraki alelnököt és kí­séretét, egyebek között a késő reneszánsz és barokk kori fest­mények kiállításán. A tanácskozásról közös közleményt adtak ki, amit a második oldalon ismertetünk. A « 'ÜV- •- V 7 AAX7A/D bCCT 1 RI7rtT' f c X/t A P C A ÄX ^ YF | A N v i Á C ).| A •v % . lYlJLlVlr rtj|. 1 fVltOTC-•U •>. ■ 1 DttVy.l ; XXIII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Ára 1,2© forint 1979. FEBRUÁR 27., KEDD Sikerűit az összekapcsolás Ä Szojuz—32 ulnstsi átszállók a Száljára Vasárnap délután, — moszk­vai idő szerint 14.45 órakor — a Szovjetunióban, a bajkonuri űrrepülőtérről útnak indult a Szojuz—32 jelzésű űrhajó. Az űrhajó parancsnoka Vlagyimir Ljahov alezredes, fedélzeti mérnöke Valerij Rjumin. Az űrhajó feladata az, hogy ösz- szekapcsolják a Szaljut—6 űr­állomással. Mivel az űrállomás már több mint másfél éve ke­Mugyor-kamhodzsai tárgyalások Hétfőn a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székhazában megkezdődtek a tárgyalások. A Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront Központi Bizottságá­nak küldöttségét R.os Samay főtitkár, a magyar delegációt Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára vezeti. A tárgyalás során a kam­bodzsai küldöttek — akik a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására tar­tózkodnak hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban — a Kambodzsai Nemzeti Egység­front megalakulásáról, az egy­ségfrontnak a népirtó Pol Pot- rendszer fölött aratott győzel­méről adtak tájékoztatást, és ismertették Kambodzsa törvé­nyes kormánya, a kambodzsai népi forradalmi tanács előtt álló legfontosabb feladatokat. A magyar küldöttség nevében Sarlós István számolt be a magyar népnek a szocialista építőmunka során elért ered­ményeiről. Ismertette azt a széles körű, egész társadal­munkra kiterjedő szolidaritási mozgalmat, amely a sokat szenvedett kambodzsai nép harca és győztes forradalma mellett bontakozott ki hazánk­ban, s biztosította a kambod­zsai ’küldöttséget népünk to­vábbi politikai, erkölcsi és anyagi szolidaritásáról. Fock Jeni a Csepel Autógyárban Tegnap délelőtt a Csepel Autógyárba látogatott Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja. A gyárlátoga­tásra elkísérte Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára és dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke. Dr. Novak Béla vezérigaz­gató és Fövényesi Ervin, a vállalati pártbizottság titkára, a Csepel Autógyár pesterzsé­beti gyárában fogadta a ven­dégeket, majd Paulik Ferenc, a budapesti gyár igazgatója és Lajos Zoltán, a helyi pártbi­zottság titkára tartott tájékoz­tatót. Fock Jenő később megis­merkedett a szigethalmi törzs­gyár munkájával, és a válla­lat terveivel. Di}»!oma$sztás Peseten Szabó Mária diósdi vb-titkár átveszi diplomáját Takács Lajostól és dr. Csalótzky Györgytől Bozsán Péter felvétele Pécelen, a Pest megyei Ta­nács Oktatási és Továbbkép­zési Intézetében tegnap 27 hallgató kapott, végbizonyít­ványt és oklevelet, bizonysá­gául annak, hogy három esz­tendőn át eleget tett az Állam- igazgatási Főiskola tantervi követelményei szerint tanul­mányi kötelezettségeinek, mindennapi felelősségteljes munkája mellett, szabad ide­jét tanulásra áldozva. Az ok­levélosztó ünnepségen jelen volt Bállá János, a gödöllői járási pártbizottság első titká­ra, dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titká- ra, valamint dr. Bencsik Mi­hály, a továbbképzési intézet igazgatója és Takács Lajos, az Államigazgatási Főiskola tanára. — A helyi tanácsok na­gyobb önállóságot kaptak, ha­táskörükkel együtt növeke­dett a felelősségük is, ez meg­alapozottabb szaktudást köve­tel a tanácsi dolgozóktól is a döntések előkészítésében és megfogalmazásában. A foko­zódó követelményeknek ugyanakkor — a legtöbb ta­nácsnál — kevesebb létszám­mal kell eleget tenni, ezt ter­mészetesen csak felkészültebb apparátussal érhetjük el — mondta dr. Csalótzky György, majd átadta az okleveleket. Vasárnap a kazahsztáni Bajkonur űrrepülöteréröl fellőtték a Szojuz— 32 űrhajót, fedélzetén Vlagyimir Ljahov alezredes, parancsnokkal és Valerij Rjumin fedélzeti mérnökkel ring a világűrben, új sze­mélyzetének rendkívül gondo­san kell majd megvizsgálnia. Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumiin hétfőn délután, moszkvai idő szerint 16.30 órakor kapcsolta össze a va­sárnap útnak indult Szojuz—32 űrhajót a november 2-a óta lakatlan űrállomással. A két űrhajós az automatikus be­rendezések segítségével min­den nehézség nélkül hajtatta végre az összekapcsolás bo­nyolult műveletét, de csak ak­kor ’kaptak engedélyt az át­szállásra, amikor mind saját adataik, mind a földi ellen­őrző központ műszerei egy­aránt teljes biztonsággal je­lezték: a néhány hónapos „üzemszünet” semmiféle ká­ros következménnyel ném járt, az űrállomás „beköltöz­hető”. Az új űrkettősnek csak akkor adnak „tartós lakhatá­si engedélyt” a Szaljuton, ha minden ellenőrző vizsgálat megfelelő eredménnyel zárul. (Folytatás a 2. oldalon.) Kemény hmok több arev&mhn A Hanoiban közzétett leg­újabb összefoglaló jelentés szerint a Vietnam északi ha­tártartományaiba betört kínai agresszió® csapatok ember- vesztesége meghaladja a 16 ezer főt. Mint a VNA hírügy­nökség közötte, a vietnami vé­delmi erők február 17-e, az agresszió kezdete óta 16 kínai zászlóaljat verték szét, az el­lenség több mint 160 harcko­csiját és egyéb harci járművét semmisítették meg és nagy- mennyiségű fegyvert zsákmá­nyoltak. A változatlan erovel folyó harcok legfontosabb színtere Lao Cao tartományi székhely Hoang Lien Son tartomány­ban, de a hírek szerint ke­mény csata folyik a Lang Son tartománybeli Dong Dang kö­zelében, valamint a 4. számú főútvonal mentón Cao Bang tartományban is. A vietnami részről kiadott legfrissebb közlések a harcok növekvő hevességét jelzik Ha Tuyen és Lai Chau tartományokban is. A vietnami védelmi erők si­keres ellenállása az agresszió® csapatokkal szemben jól le­mérhető azon, hogy az ország más körzeteiben; így a front­vonaltól — Lang Son irányá­ban ;— 160 kilométerre levő Hanoiban az emberek nyugod­tak, magabiztosak, a főváros nem adja külső jelét, hogy háború folyik. (Folytatás a 2. oldalon.) KÖZELET Ahmed Obaid al-Fadhlinak, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelem, és ellátásügyi miniszterének ve­zetésével érkezett delegáció a két ország kereskedelmi kap­csolatainak elmélyítéséről tár­gyalt Magyarországon. A de­legáció vezetőjét fogadta Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. A dél-jemeni delegáció hétfőn elutazott Bu­dapestről. Vas Jánosnak, a SZOT tit­kárának vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség uta­zott Athénba, a Görög Álta­lános Munkásszövetség meg­hívására. Az első alkalommal Görögországba látogató SZOT. küldöttség a görög szakszer­vezeti mozgalom helyzetével, tevékenységével ismerkedik, és áttekinti a kétoldalú szak- szervezeti kapcsolatok tovább­fejlesztésének lehetőségeit. j Tímár Mátyás, a Magyar i Nemzeti Bank elnöke az in- j diai központi bank kormány - ‘ zójának, I. G. Patélnek a meg­hívására Bombaybe utazott, ahol a két ország bankkapcso­latairól, valamint nemzetközi pénzügyi kérdésekről tárgyal­nak. Az MNB elnöke indiai tár­gyalásait befejezve látogatást tesz a kuvaiti központi bank­ban. Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnö- . ke hétfőn Japánba utazott, ahol hazánk és Japán kultu­rális, tudományos és oktatási együttműködéséről, folytat tár­gyalásokat, s részt vesz a Ma­gyar Nemzeti Galéria, vala­mint. a budapesti Szépművé­szeti Múzeum kincseiből To­kióban megrendezett festészeti kiállítás megnyitásán, továb­bá a Japán—Magyar Baráti Társaság közgyűlésén is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents