Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
Sikeres kiállítás a múzeumban A ceglédi Kossuth Múzeumban sok látogatója van a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet harmincéves múltját bemutató kiállításnak, amelyet — a Szovjet Tudomány cs Kultúra Házának közreműködésével — a szovjet népi iparművészet anyagának bemutatásával kötöttek össze. Képünk a kiállítás egy részét örökítette meg. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szaporodó veszélyhelyzetek TJ azánkban a magántuLaj- donban levő személygépkocsik száma, nem is olyan sokára, eléri az egymilliót. Csaknem ugyanennyi motorkerékpár is fut útjainkon, s ha ehhez hozzávesszük a közületi személyvagy teherszállító gépjárműveket, némi jóindulattal a motorizált országok közé sorolhatjuk magunkat. Annál inkább, mert az említett minősítés nem a járművek számának függvénye, hanem gyakoriságuké. Egy földrósznyi országban hiába fut például akár két-vagy hárommillió gépjármű is, ha ez a lakosság és a terület nagyságához képest elenyésző. Mi, a fenti megszorítások alapján, tekintetbe véve a járművek számának évenkénti növekedési ütemét, közepesen motorizált országnak tekinthetjük hazánkat. Ez így önmagában, persze mit sem mond, hiszen a további fejlődéshez nélkülözhetetlen az infrastruktúra bővítése, korszerűsítése, az út- és szervizhálózat gyarapítása, modernizálása, felújítása. A napjainkban forgalomba kerülő gépjárművek menettulajdonságai, biztonságtechnikai paraméterei — kedvező külső tényezők, tehát megfelelő utak, kellő karbantartás esetén — megfelelőek. Bizonyítja ezt, hogy az útjainkon bekövetkező baleseteknek csupán csekély hányada műszaki hiba eredménye. A legtöbb esetben. sajnos, másról van szó. Arról, hogy bár a külső zavaró tényezők, különösen most télen, alaposan megnehezítik a volán mögött ülők dolgát, mégis mindig akadnak olyanok, akik fittyet hánynak a körülményeknek. Figyelmen kívül hagyják például az időjárás okozta, hirtelen és váratlanul fellépő veszélyhelyzeteket. TVem arról van szó, termé1 ' szetesen, hogy télen nem szabad, vagy nem érdemes vezetni. Sokkal inkább arról, hogy nem mindenáron. Arról, hogy a mindenkori helyzetet alaposan felmérve alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. A ködös, párás reggelekhez, a helyenként felfagyott utakhoz, a váratlanul lezúduló jeges-havas . esőhöz, vagy a sűrű hóeséshez. Híradásainkban szaporodnak azok a balesetek, amelyek a mindenkori látási és útviszonyod figyelmen kívül hagyása miatt következnek be. Arról már nem is beszelve, hogy akadnak olyanok, akik ezt a felelőtlenséget megtetézik azzal, hogy a KRESZ nagyon világosan és érthetően fogalmazott előírásait — ki tudja milyen okból — megszegik. Az elsőbbség meg nem adása, a helytelen előzés, az engedélyezett sebesség túllépése vagy az előírt követési távolság csökkentése azért is ijesztő és durva szabálysértés, mert jó időben, némi szerencsével ugyan, de talán van remény a tragédia elkerülésére. Ám télen aligha. Hiába a legjobb fék, ha csúszik az út. hiába a tökéletesnek hitt reflex, ha a másodperc töredékei alatt változnak meg a közlekedési viszonyok. Nyilván senki sem azzal a tudattal indul útnak, hogy közúti baleset előidézője lesz. De még a legóvatosabb vezetőt is érhetik meglepetések, melyekből olykor nincs kedvező kiút. Ám ha a közlekedésben résztvevők mindegyike felelősséggel vezeti jármüvét, hallgat a figyelmeztető, intő szóra, számottevő mértékben csökkenhet a balesetek száma. Nem hanyagolható el tér-. més2atesen az utak műszaki állapota, a karbantartók lelki- ismeretes munkája sem, mely nélkül, bizony, nehéz a járművezetők dolga. Motorozált ország vagyunk? Igen. Érezzük ennek sok előnyét, de hátrányát is. Ez utóbbiak egyike a járművek számának gyarapodásától sok tekintetben elmaradt, korszerűtlen úthálózat. ami kétségkívül nem kevés gondot okoz. Egy másik pedig a közlekedés számos résztvevőjének — finoman szólva — megkérdőjelezhető magatartása. p két dolog külön-külön is számos veszély forrása, együtt pedig különösen az.' Rajtunk múlik, hogy elkerüljük-e a veszélyhelyzeteket. Khim Antal Csak sávokban Eredményes kísérleísorozat Eredményes védekezési technológiát dolgoztaik ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi intézetében a kukorica fiatalkori betegségei ellen. Ezzel sikerrel zárult az a több éves kísérletsorozat, amely a hatásos növényvédelem mellett elsősorban a gazdaságosságra és környezetvédelemre irányul. A kukoricát károsító drót- férgek cserebogár-pajorok kártételének megakadályozására ez ideig hektáronként mintegy 25—30 kg rovarölő hatóanya; gú granulátumot szórtak ki a talajfelszínre, amellyel a termőterület teljes felületét szennyezték. A keszthelyi kutatók, a mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyár szakembereivel együttműködve a Lajta vetőgépre olyan granulátumszóró berendezést konstruáltak, amellyel, a vetéssel egyidőben, a magtól 2—3 centiméter távolságra helyezhető el a rovarölő szer. így csak tíz centiméteres sávokban, közvetlenül a kukori- casorok mentéin szennyezik a talajt, tehát sokkal jobban kímélik a környezetet. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM 1979. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP Önzetlen segítőtársak Szépülő, fejlődő községek Huszonhárommillió forint társadalmi munka A járás valamennyi községe rendszeresen részt vesz a települést fejlesztő társadalmi munkaversenyben. Több község már korábban is kiemelkedő eredményt ért el: 1977- ben a megyében Dánszent- miklós első, Ceglédbercel harmadik lett és jelentős pénzjutalomban részesült. Tavaly is jó eredményeket értek el a járás települései. Az ötödik ötéves terv főbb célkitűzéseit nagyrészt teljesítették. Abonyban, Mikebudán és Törteién — a terveknek megfelelően — 1979-ben és 1930- ban épülnek új létesítmények. A legnagyobb gond az anyagbeszerzés, és kivitelezőt találni sem könnyű. Ennek ellenére általában határidőre, jó minőségben, viszonylag olcsón készültek el a beruházások. Ezek közül kiemelkedik a cse- mői tornaterem és a könyvtár, a ceglédberceli tornaterem, Abonyban és Albertirsán az ötven-ötven kisgyermeknek helyet adó új óvoda, a nyársapáti óvodabővítés, a játszópark és a sportpálya. A gazdasági egységek magukénak érzik a községek gondjait. Elsősorban a gyermekintézmények létesítéséhez, bővítéséhez ’ adnak tekintélyes anyagi támogatást. Ezzel nemcsak a település lakóinak érdekeit szolgálják, hanem a sajátjukat is, hiszen a termelő- szövetkezetek munkaeroellá- tottsága is javul, ha a kisgyermekes anyák bölcsődében, óvodában helyezhetik el a gyermekeiket. A települések lakói közül egyre többen felismerik az önzetlenül végzett munka jelentőségét, mind nagyobb számban kapcsolódnak be a tervek megvalósításába. Néhány községben helyes kezdeményezés bontakozott ki, néhány napi társadalmi munkát kértek a lakosságtól. Az óvodák felújításán, karbantartásán sokán dolgoztak, ugyanígy az iskolákban és a bölcsődékben is. Az itt végzett munkájuk csaknem hárommillió forintot ér. A játszóterek fejlesztésére 246 ezer, a sportpályák felújítására, újak építésére 631 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak. A járás úthálózatának jelentős része elavult, korszerűtlen. 'A karbantartásban megnyilvánuló összefogás e téren is jelentős volt, kétmillió forintot tett ki. A járdaépítés rovatában 600 ezer forintot könyvelhetnek el, a külterületi utak, dűlők javítása meghaladta a hárommillió forintot. A közságbeliek gondolnak környezetük szépítésére, parkosítására is. A virágültetés, az ágyások gondozása hárommillió forinttal szerepel az összesítésben, a faültetés 346 ezer forinttal. A felsorolás nem teljes, hiszen még számos területen segítettek az emberek. Az értékelés szerint 1978-ban a járás települései 23 millió 302 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Ebből egy lakosra 423 forint jut. Az élen Abony áll, személyenként 651 forinttal, a második Dánszentmiklós _ 594, a harmadik Jászkarajenő 417 forinttal. A községek eredményeiről, terveiről a most folyó tanácstagi beszámolókon és a február 26-án kezdődő falugyűléseken részlet« tájékoztatást kap a lakosság. A járás lakói, gazdasági szervei köszönetét érdemelnek társadalmi munkájukért, anyagi támogatásukért. Sziráki Péter, a járási hivatal titkárságának vezetője A betegekért Véradénap a Volánnál Százan jelentkeztek A Volán 1/11-es Vállalatnál térítésmentes véradónapot tartottak. A vállalat vezetőinek, társadalmi szervezetének jó szervező munkája eredményeként 100 dolgozó jelentkezett, ez a vállalat dolgozóinak £5 százaléka. A kórház betegeinek gyógyítására 30 liter vért adtak. I Albertirsán Műsorral készülnek az évforduló megünneplésére Az albertirsai Tessedik általános iskolában már készülődnek a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának megünneplésére. Az iskola irodalmi színpada emlékműsort állított össze. Nagy Andrásáé, Bíró Egy asszony, aki sohasem tétlen Országjárás, kis füzettel A minap magas, ősz hajú, mosolygós asszony kopogtatott be a szerkesztőségbe. — Egy kis segítséget szeretnék kérni — mondta. — Tudják-e, hogy Cegléden van-e másik, aranyjelvényes múzeumlátogató? — Miért? Egyik talán van? — Igen. Az egyik én vagyok. Az időmilliomos A ceglédi Kossuth Múzeumban, s emellett az ország több más múzeumában, kiállítótermében jól ismerik özvegy Mező Istvánnét — látásból. Gyakori ihúzeumlátogató, s ha csak teheti, útra kél. hogy egy-egy újabb kiállítást, bemutatót, tárlatot megnézhessen. — Háziasszony voltam egész életemben. Három gyereket neveltünk fel férjemmel, féltő szeretettel. Mind a hárman vitték valamire. Lányom védőnő, egyik fiam mérnök, a másik huszonöt éve a MÁV- nál van alkalmazásban, politikai megbízatása van, párttitkár. Van négy szép unokám. Szorgalmas, ' ügyes gyerekek, főként a matematika érdekli őket. Egyikük most katonaévét tölti, azután egyetemista lesz, előfelvételis. Én, mióta a gyerekek kiröppentek itthonról, a férjem halála után magamra maradtam, szinte időmilliomos vagyok. Az embereket, a társaságot mindig is szerettem és nem bírom a tétlenséget. Azért, hogy háziasszony voltam, kapcsolatot tartottam, s tartok is környezetemmel, az emberekkel. A nőtanács aktívájaként sok feladatot kaptam, amelyekkel szívesen foglalkoztam. Most a Vöröskereszt városi szervezetének IV. kerületi titkára vagyok. — Hogyan lett ilyen gyakori múzeumlátogató? — Amikor a gyerekek kicsik voltak és más városokban jártunk, vagy kirándultunk, nem mulasztottuk el a múzeumlátogatást, ha a kiállítás épp útba esett. Később a hazajáró unokáknak mutattam meg a ceglédi múzeumot. Tavaly márciusban a fővárosban jártam, a Nemzeti Galéria kiállítását néztem meg. Akkor kaptam a belépőjegy mellé egy kis füzetet, amelyből megtudtam, hogy Tájak, korok, múzeumok címmel jelvényszerző akciót indítottak. Gondoltam, összekötöm a kellemest a hasznossal. Együtt — valakivel — Ezek szerint sokfelé járt már. — Ó. igen. A kartonlapra, amely egyben igazoló lapként szolgál, már igen sok pecsétet szereztem. Amelyik múzeumba ellátogatok, ott mindig kérek egy hivatalos, igazoló pecsétet. Vannak kiállítások, amelyeket nagyon megkedvelteim, s mivel állandóak, így többször is alkalmat kerítettem, hogy megnézhessem. Ha kevés a látogató, jut egy kis idő arra is, hogy a teremőrökkel beszélgessek. ök általában korombeli asszonyok. Szívesen váltanak szót velem. Szeretem azokat a tárlatlátogatásokat is, amelyeken idegenvezető előadását hallhatom. Sokat tanulok ebből, örömet okoz a sok szép látvány. Nagy boldogság, ha egy-egy kiállításon a kortárs alkotót személyesen láthatom, hallhatom. Egy ízben Szegeden járva felkerestem Kopasz Márta grafikusművésznőt, ceglédi kiállítása után. Jólesett, hogy szeretettel fogadott, s mondta, mintha emlékezne rám, egy arcra a megnyitó közönségéből. Jártam dunántúli múzeumokban, Szolnokon, Kecskeméten, Nagykőrösön többször is. A Kossuth Múzeum valamennyi kiállítását megnézem. Kíváncsian várom gyakran a postást, aki újabb kiállítások megnyitásáról hoz értesítést, meghívót. — Amikor az aranyjelvényt sokadmagammal megkaptam, a szólították között több, nagykőrösi múzeumbarát nevét hallottam. Remélem, azóta más ceglédi is csatlakozott hozzánk. Jó volna vele barátságot kötni, együtt járni tárlatról tárlatra. Volna beszélgető társam. Nyilik az erszény özvegy Mező Istvánná tagja a Kossuth Művelődési Központ díszítőművész szakkörének, szívesen kézimunkázik. Vöröskeresztes munkaként leginkább a magányos öregek, egyedülállók, betegek pártfo- golását vállalja. Ha valamit tehet a közösségért, nem érez fáradtságot. Magányt sem, mert — bár a család szétröppent — sokan szeretik és gyermekei törődnek vele. — Külföldre is járok, turistaként — árulja el. — Takarékosan élek. de azért erre nem futná a megboldogult férjem után kapott nyugdíjból, ö négy évtizedet dolgozott, a KPM közúti igazgatóságának ceglédi kirendeltségétől került nyugdíjba. Szóval, külföldi utazásaimhoz a gyerekeim segítenek. Általában az őszi, szezonvégi, vagy a nyugdíjas, kedvezményes utazás az én utam. A költségeket a gyerekeim állják, unszolnak is, hogy csak menjek, lássak sok szépet. Jártam a Tátrában. Pop- rádon, Varsóban és Gdanskban, az adriai tengerparton. Ugye, elhiszi: cseppet sem irigylem a nyaralótulajdonosokat! Ök helyhez kötöttek. Én annyi szépet látok! E. K. < Gézáné és Fehér Balázsné ta- I nárnők vezetésével próbálnak 'az irodalmi színpad tagjai az előadásra. A műsort eredeti dokumentumok, visszaemlékezések és korabeli levelek alapján készítették, de érvényesültek benne a gyerekek ötletei is. Az előadáson forradalmi dalok is el- * hangzanak. Az ünnepély' március 20-án lesz a Móra Ferenc Művelődési Házban, az albertirsai úttörők ezzel a műsorral emlékeznek a dicsőséges Tanácsköztársaságra. Lesták Erika 7Ja osztályos tanuló, Albertirsa Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazoknak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, nagyapánk, testvérünk, id. Hajdú Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút és virágot helyeztek, mély fájdalmunkban osztoz- I tak. özv. Hajdú Sándomé és a I gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, munkatársaknak, a Gyümölcs és Dísznü- vénytermesztési Kutató Intézet vezetőinek és dolgozóinak, valamint a MÁV dolgozóinak, akik felejthetetlen feleségem, édesanyánk, leányom. Tótli Jánosné szül. Józsa Margit temetésén megjelentek, virágaikkal, koszorúikkal részvét- nyilvánításaikkal fájdalmunkban i osztoztak. A gyászoló család. I Köszönetnyilvánítás. Köszönetét : mondunk mindazoknak a jó szom- I. szádoknak, ismerősöknek, akik 1 felejthetetlen drága jó édes- i anyánk, nagymamánk, testvérünk, í Lipóczki Istvánná szül. Simon i Margit temetésén megjelentek, : részvétükkel nagy bánatunkban j osztoztak, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a ceglédi Kórház mosoda főnökének és összes dolgozóinak. A gyászoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetét mondunk mindazoknak a kedves rokonoknak, ismerősöknek, jó szomszédoknak, az Építőipari Szakszervezet vezetőségének és nyugdíjas kartársaknak, akik felejthetetlen élettársam, Krausz Márton temetésén megjelentek, sírjára a szeretet virágait elhelyezték és mély fájdalmamban együttérzésüket fejezték ki. Á gyászoló család. á
