Pest Megyi Hírlap, 1979. február (23. évfolyam, 39-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

/ 1979. FEBRUAR 85., VASÄRNAP xMisai Őrjáraton a boltok ellenőrei ® Jól vizsgáztak a kereskedők ® Tévedtek a maguk kárára • Súly és árak egyenlege Néhány napja háromtagú társaság tért be a csővári italboltba. Ketten féldeci cse­resznyét, a harmadik két de­ci hárslevelűt kért. Fizettek is előre, mintha sietős lenne az útjuk. De távozás helyett igazolványok kerültek elő, s megkezdődött az ellenőrzés. A mérce alatt a próbavásárlást ellenőrizték, újból kiszámították a súly után az árakat. Nem, volt té­vedés. At. ellenőrök utána az egész üzletet végigjárták, s mindent szemügyre vettek. Nézték a tisztaságot, a konzer- vek szavatosságát, a tűzoltó készülékek érvényességét, az áruválasztékot stb. Az üzlet­ben szinte minden rendben volt. Majer Zoltán, Vass Gyula és Still Róbert társadalmi el­lenőrök már sokadszor játszot­ták végig ugyanezt a Váci já­rásban. Ezen az ellenőrzésen 16 pontos jegyzőkönyv ké­szült. Többek között azt rög­zítették, hogy a barack jóval alatta volt a mércének. Néhány nap múlva ma­gam is útrakeltem, hogy ré­szese legyek egy ilyen vizs­gálatnak. Still Róbert és Ve­réb Gyula volt a kalauzom. Mindketten régi ellenőrök, gyakran járnak' együtt. Első. utunk a váci Földvári téri ABC-áruházba vezetett. Mint a többi vásárló, mi is kosarat fogtunk, s nézelőd­tünk. Still Róbert szeriint a jó ellenőr már ilyenkor ala­posan szemügyre veszi az egész üzletet. A pulthoz men­tünk, kenyeret, citromot, saj­tot, véres és májas hurkát vá­sároltunk. A pénztárnál fizet­tünk, s utána kerültek elő az igazolványok. Az üzletvezető jelenlétében A zöldséges boltban hason­lóan jártunk el, a vásárlásnál a gyakornok kislány negyven fillérrel csapta be önmagát. Az üzletben rend és tiszta­ság volt, egyedül a savanyú­ságok nem voltak letakarva. Az ellenőrök a henteshez is betértek. Kevés volt ugyan a hús, de minden ragyogott a tisztaságtól. A próbavásárlás fillérre és súlyra egyezett A jegyzőkönyvben dicséretnek is beillő sorokat rögzítettek. Túl szép volt A vizsgálat utolsó állomá­sa a szeszmentes Stadion cuk­rászda volt Röviditalt hiába kértünk, nem' kaptunk, a kávé és az üdítő, s a sütemények felszolgálása és csomagolása megfelelt a harmadosztályú követelményeknek. A kávé árjegyzéke nem volt kifüg­gesztve. — Ez a nap túl szép volt — jegyeztem meg. — Így igaz, bárcsak ez len­ne az általános kép — mond­ta Still Róbert. — Nekem, az öreg rókának már nem le­het hazudni. Szemüveg nélkül is jól látom a dolgokat, de ha szükséges kétszer is felte­szem az okulárét. Ebben a szakmában dolgozom már 1952 óta, először mint a járá­si tanács kereskedelmi ellen­őre, most mint a váci szakma­közi bizottság kereskedelmi ellenőreinek csoportvezetője. — Tapasztalatunk szerint' gyakran megkárosítják a ve­vőket néhány forinttal. Az áruellátásra sem az a bőség jellemző, amit az ABC-ben és a zöldségesnél láttunk. In­kább az, hogy a kisebb üz­letek és a peremkerületi és vidéki boltok kevésbé jól ellá­tottak. Csővárra például 13- án délután négykor érkezett a friss kenyér. Szigorú húziasszonyck — Milyen hatása van az el­lenőrzés eknek ? — Észrevételeinket mindig követi intézkedés. Fegyelmi és felelősségrevonás a mulasz­tókkal szemben. Ha szükséges, még más törvényes eljárásra ' is sor kerülhet. A járás terüle­tén kilencven ellenőrünk van, akik állandóan járják a köz- ; ségeket, hiszen a legkülönbö- j zőbb helyeken laknak. Kö­zöttük néhány háziasszony is van, akik nagyon kritikus szemmel nézik a boltokat. A j mi ellenőreink mindenhol felbukkanhatnak, s mindenkor elővehetik az igazolványukat, ha valamilyen szabálytalansá­got tapasztalnak. Szalai Mária Vége a vaéBászizBénynek Gazdag teríték nemes vadbél Február 28-án befejeződik a vadászati idény. Ezután egyetlen nemes vadra sem szabad lőni. A tilalom május elsejéig tart, akkor kezdődik a nyári szezon, az őzbakok va­dászatával. Kevés a fácán és a fogoly A naptári év és a vadászati év nem esik egybe — az egy­szerűség kedvéért mégis a ja­nuár 31-ig lőtt vadakról szól a statisztika. Balázs István Pest megyei vadászati fel­ügyelő terjedelmes papír­ívet terít szét asztalán és so­rolja, mit kaptak puskavégre a 83 vadásztársaság területén tavaly. Kilőttek 1032 szarvast, 4348 őzet, Í9 dámvadat, és 31 muf­lont. Szembetűnő, milyen sok vaddisznót sikerült leteríteni — 1445-öt — a mezőgazda­sági üzemek nem kis örömé­re. Az idén várhatóan csök­kennek a vaddisznók okozta károk. A vadásztársaságok összességében teljesítették a megemelt kilövési tervet. (Ta­lán furcsa, hogy itt is van terv, -ám a korszerű vadgaz­dálkodás elképzelhetetlen tervszerűség nélkül.) A nagy­vadak számát azért is kell csökkenteni, hogy a megma­radóknak kellő életfeltétele­ket teremtsenek, s minőségé­ben javítsák az állomány ösz- szetételét. Másrészt: a mező- és erdőgazdasági kártételeket is eltűrhető szintre szorítják így vissza. Apróvadból ugyancsak szép teríték volt, ahogy va­dásznyelven mondják. Kilőt­tek 12 ezer mezei nyulat, 62 343 fácánt, 5105 vadkacsát, 9461 balkáni gerlét. Fogoly­ból mindössze 2166 darab volt a zsákmány. Ez nagyon ke­vés. Egyesek kétségbeejtőnek találják a helyzetet, s maguk a vadászok javasolták, hogy legalább néhány évre véde­lem alá kellene helyezni a foglyot, megtiltani vadásza­tát. Elgczol'ck 153 áíatot Érdekes, a nagyvad sokkal jobban tudott alkalmazkodni a megváltozott körülmények­hez; az apróvad kevésbé. Ügy látszik, nem tudnak béillesz- kedni a modern mezőgazda- sági kultúra teremtette vi­szonyok közé, szűkös lett az életterük. Fácánból — a szo­kásos 80 ezres teríték helyett — csak 62 ezret lőttek, annak ellenére, hogy évközben 67 ezer mesterségesen nevelt fá­cáncsibét kiengedtek a sza­badba. Az élve befogott vad szá­ma is csökkent. Mezei nyűi­ből a tervezett 11 ezer helyett 7746-ot fogtak be, noha a vi­lágpiaci ára emelkedett, s el­érte a darabonkénti 60 dol­lárt. Fácánból 615, fogolyból csupán 32 került a hálóba. Gondot okoz, hogy a nagy­vad tekintetében sok az el­hullás. Több mint ötszáz el­hullott vadról tettek jelentést a vadásztársaságok. Az okok között előkelő helyet kapott a gépkocsi és a vad összeüt­közése. 1977-hez képest 52 százalékkal nőtt a vadbalese­tek száma, s elérte a 153-at. Tragikus rekord. Mutatja, hogy az autósok mennyire nem veszik komolyan az utak mentén elhelyezett táblákat, amelyek a vadveszélyre hív- I ják fel a figyelmet. Az elhullásban szerepe van a növényvédő szereknek is, amelyek mérgezést okoztak. Az őz esetében nagy veszélyt jelentenek a mezőgazdasági gépek; egyszerűen elgázolják a gidákat. Annak érdekében, hogy a kóbor állatok ne ritkítsák az apróvad egyébként is meg­csappant állományát, a me­gyei vadásztársaságok dere­kasan munkálkodtak. Kilőttek 5335 kóbor kutyát, 5756 elva­dult macskát, és emellett 1568 rókát. A rókák irtása egész­ségvédelmi szempontból is fontos, tudvalevő, hogy ezek az állatok a veszettség leg­főbb hordozói és terjesztői. Kóbor kutyák Nem lehet szemet húnyni afölött, hogy jó néhányan saj­nálják a 70 forintos ebadót, és oltás idején szélnek eresz­tik a derék házőrzőket. Még furcsább, hogy Budapestről is a megye erdeibe, mezeire vi-> szik a megunt kutyákat, macskákat, és szabadjára en­gedik. Ezek a szegény háziál­latok létfenntartási ösztönük­nek engedelmeskedve kényte­lenek a kiscsibék és a tojá­sok megdézsmálása révén fenntartani magukat. A vadásztársaságok az idén is nagy gondot fordítanak majd a kóbor állatok elpusz­títására, ezért kilövési vadá­szatot tartanak. Ugyancsak fontos az úgynevezett tojás­rablók irtása. A múlt évben 22 ezer szürke és vetési var­jút, szarkát, szajkót puffan- tottak le. Miként tavaly is, az idén is elsőrendű cél lesz a nemes vad törzsállományának javí­tása, az apróvad számának kellő szintre emelése és az export növelése. A politika és pedagógia egysége Erden tanácskoztak Pest megye áttörővezetői Számadáshoz érkezett az úttörőmozgalom: április 5. és 11. között Kecskeméten rendezik meg az úttörőve­zetők VII. országos konfe­renciáját. E tanácskozást megelőzően tegnap Érden Pest megye úttörővezetői értékelték az elmúlt három évi munkájukat. A koráb­ban már lebonyolított já­rási és városi konferenciák száznegyven küldötte érke­zett ez alkalomból a megye legfiatalabb városának mű­velődési központjába. Az elnökségben foglalt helyet Komáromi János, az MSZMP Pest megyei bi­zottságának osztályvezetője és Szebeni Győző, az Orszá­gos Úttörőelnökség tagja. A konferencia küldöttei egyhangú szavazással döntöttek a 15 tagú elnökség összetételéről A konferenciát Méray Ti­bor, az MSZMP érdi városi bizottságának első titkára nyi. tóttá meg. Hangsúlyozta: meg­tiszteltetésnek érzi, hogy a nemzetközi gyermekévben ott­hont adhattak e tanácskozás­ul világnézeti i Király Ibolya szóbeli kiegészí­tést fűz a Pest megyei úttörőta­nács Írásbeli értékeléséhez. A té­ma: az elmúlt három évben vég­zett munka. Bozsán Péter felvételei nak. Ezután a megyei úttörő- tanács írásbeli értékeléséhez Király Ibolya megyei úttörő­elnök fűzött szóbeli kiegészítést. levelés formái tekre. A cél az, hogy az úttö­rők hozzászokjanak a gyors és aktuális politikai tájékoztatás­hoz, a tömegkommunikációs eszközök információinak át­tekintéséhez, s fokozatosan vonják be őket ne csak az iskola és a csapat, hanem köz­vetlenül a község, illetve a város közösségi életébe. Fel­tétlenül követendő kezdemé­nyezés a budai járásban már rendszeressé vált fórum, ahol állami és társadalmi vezetők válaszolnak a gyerekek kér­déseire. Jó példaként említhe­tő a gödöllői járásbeli Túra, ahol nagy sikere van a Kis marxisták baráti körének. Az úttörőcsapatokban min­dent elkövetnek annak érde- kében, - hogy aktív, közösségi, a társadaldinért felelősséget érző embereket formáljanak. A gyerekek tudják, hogy szük­ség van munkájukra, javasla­taikat figyelembe veszik. En­nek bizonyítéka, hogy Szi- getszentmártonban az úttörő- tanács képviselője ott volt azon a tanácsülésen, amelyen a község további fejlesztéséről döntöttek. A megyei úttörő­parlamenten meghirdetett Vi­rágos faluért — városért mozgalom eredménye, hogy megszépültek a lakóhelyek, parkok, játszóterek létesültek például a szentendrei és a rác­kevei járásban. v S milyen eredményeket ért el az úttörőmozgalom a mun­kára nevelésben? A tanulmá­nyi előmenetel javítása érde­kében meghirdették a Bukás­mentes őrs és a Végezzük el együtt a nyolc osztályt elne­vezésű mozgalmakat. Az ak­ció sikere ellenére látni kell, hogy még mindig nem sike­rült kellő mértékben tudato­sítani a gyerekekben: a ta­nulás alapvető kötelességük. Az úttörővezetők még nem tudták vonzóvá tenni az út­törők és kisdobosok számára az egymást segítéséért vállalt munkát. Vita o mindennapok munkájáról A ma úttörői a holnap fel­nőtt nemzedékét alkotják. A Pest megyei úttörőtanács en­nek szellemében felelősséggel, önkritikusan értékelte az el­múlt háromévi munkát. Meg­állapították: eredményes idő­szakot zárnak. A szövetség a korábbinál is rendszeresebben kapott segítséget a pártszer­vezetektől. Tartalmasabb lett a KISZ—úttörő kapcsolat, ha­tékonyabbá vált a gyermekek nevelésében, közösségi életé­nek megszervezésében az is­kolák és a csapatok együtt­működése. Elmondható, hogy a közösségek döntő többségé­nek mindennapi munkájában erősödött a politikai és peda­gógiai egység, az iskolai, va­lamint a csapatélet demokra­tizmusa. Az új oktatási tervek bevezetésével megteremtették a közös nevelőmunka javítá­sának a korábbinál jobb fel­tételeit. Tovább bővültek az úttörőcsapatok társadalmi kap­csolatai. Az eddigi fokozott tá­mogatásnak köszönhető, hogy az elmúlt három esztendőben tizenkét százalékkal emelke­dett a táborozó gyerekek szá­ma. A helyzet további javítása érdekében bővítik Pest megye központi úttörőtáborát Zamár- diban: a konferencia résztve­vői kifejezték azt a reményü­ket, hogy az állami és a tár­sadalmi szervektől maradékta­lan segítséget kapnak a mun­kálatok idei befejezéséhez. Az elmúlt időszakot a po­litikai nevelőmunka. a gyer­mekszervezeti jelleg, a szer­vezeti élet, valamint a veze­tőtestületek munkájának fej­lődése jellemezte. A gaz­dag, az úttörők és a kisdobo­sok számára egyaránt vonzó, évenként meghirdetett moz­galmak, a választható akciók, a versenyek, a mindennapi úttörőélet változatos esemé­nyei maradandó élményeket, a későbbiekben is hasznosítható tapasztalatokat nyújthatnak az úttörőcsapatok tagjainak. Fon­tos útmutatás: a gyerekek vi­lágnézetének formálása nem korlátozódhat kizárólag a po­litikai rendezvényekre és a tanítás során szerzett ismere­A beszámolót követő vitá­ban a pártszervezetek támo­gatásáról, a töinegszervezetek és az úttörőmozgalom együtt­működéséről, a szakpróba­rendszer eredményességéről, a mezőgazdasági szakmák meg­ismerését elősegítő szakkörök munkájáról, az ifivezetők képzéséről, a képzésfelelősök és a csapatvezetők közötti kapcsolatról, a honvédelmi ne­velésről, a társadalmi kap­csolatok továbbfejlesztéséről, a pedagógus KlSZ-alapszerve- zetek úttörőmozgalmait tá­mogató tevékenységerői, vala­mint“- a testvérmegyei kapcso­latok további szélesítéséről és a csapattáborok számának nö­veléséről esett szó. Komáromi János felszólalá­sában hangsúlyozta: a világ­nézeti nevelés eredményessé­géhez jelentősen hozzájárult az úttörőcsapatok és a párt- szervezet közötti eredményes kapcsolat Dr. Arpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának volt első titkára az úttörőmozga­lom gyermekszervezeti jelle­gének erősítéséről beszélt Sze­beni Győző, az úttörővezetők felelősségét hangsúlyozta. A vitában felszólalt Kom- marné Gerőcs Edit, a gödöllői járás úttörőelnöke, Bodor Mihály határőr őrnagy, Drá­vái József, az abonyi Gyulai Gál Miklós általános iskola igazgatója, Kovács Éva, a me­gyei kisdobos szakbizottság ve­zetője, Kovács Istvánná, a pi- iisvörösvári úttörőcsapat veze­tője, Krisár Miklós, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának főelőadója, dr Kri- zsanyik Pálné, a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének szervezője, Lábai László, a vá­ci Sztáron Sándor Gimnázium igazgatója, korábbi Pest me­gyei úttörőelnök, Monori Mi­hály, a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola igazgatója. Nagy István dánszentmiklósi csapatvezető, öcsai István ceglédi általános iskolai igaz­gató, Pintér Érzsébet monori járási úttörőelnök, Pánczél At­tila szentendrei ifivezető, Ré­vész György monori járási út­törőtitkár, Sassné Bárány Pi­roska, nagykőrösi rajvezető. A beszámolót a konferencia résztvevői egyhangú szavazás­sal elfogadták. Megválasztott tisztségviselők A tanácskozáson megválasztották Pest megye ti­zenöttagú úttörőelnökségét, amelynek tagjai; Akucs Lorándné, a letkési általános iskola igazgatója, Csányi János, az üllői általános iskola igazgatóhelyettese, Csiz­madia Endréné tápiószőlősi csapatvezető, Csizmánk Ferenc, a váci úttörőház szakkörvezetője, Csonka Jó- zsefné kerepestarcsai kisdobosvezető, Ecsedi László albertirsai rajvezető, Fülöp Józsefné, az MSZMP da- basi járási bizottságának munkatársa, Kippkéné Ár­mai Sarolta solymári kisdobcxsvezető, Király Ibolya, Pest megye úttörőelnöke, Kovács Margit, Pest megye úttörőtitkára, Martinusz Ferenc, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának általános- iskolai csoportvezetője, Molnár Istvánná gödöllői csa­patvezető, Nyéki Károly ráckevei járási úttörőelnök, Pánczél Attila szentendrei ifivezető és Sassné Bárány Piroska nagykőrösi rajvezető. A Pest megyei úttörőelnökség ezt követően meg­tartotta első ülését, ahol Pest megye úttörőelnökévé is­mét Király Ibolyát, úttörőtitkárrá pedig Kovács Mar- gitot választották. A konferencián megválasztották azt a 19 küldöttet, akik az úttörővezetők VII. országos konferenciáján képviselik Pest megyét. F. G. <

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents