Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
t 1979. JAVUÄR 28., VASÄHNAP A tűk művészei öt földrész húsz országába exportál a Gobelin Háziipari Szövetkezet tóalmási részlege. Bartos Istvánná most egy 120x40 centiméteres ka- napétámla-borí- tón dolgozik, ami több mint egy hónap alatt készül eL Több százezer sűrű és ritka öltés váltogatja rajta egymást. Bozsán Péter felvétele Pihen az ügyfélszolgálat Nem jönne ön hétfőn? Hivatalokban, üzemekben szabad szombaton Aki nem szívesen kér szabadnapot a munkahelyén, szombatra halasztja ügyes-bajos dolgainak elintézését. De valójában el intézheti-e? Egyáltalán, nem bénítja-e meg a megye, az ország életét a szabad szombat? Munkatársunk ennek nézett utána. Találomra választottunk ki egy útvonalat, hogy tapasztalatokat szerezzünk arról, mi történik szombaton az üzemekben, hivatalokban. Minden második — A titkárságra szeretnénk felmenni — közöltük a Pevdi írószergyára portáján. — Hétfőn tessék jönni — közölte velünk a portás. — Ma szabad szombat van, az irodában nem dolgoznak. — Bemehetnénk az üzembe? — Csak az igazgató, vagy a főmérnök engedélyével lehetne, de itit minden második szombat szabad, ilyenkor csak a karbantartók dolgoznak. Tehát nem kaphat engedélyt. A szentendrei papírgyár portáján Egerszegi Ferencné portástól hasonló információt kaptunk. Császti Lajos papírgyártó és Szepesi Zsigmond késélező társadalmi munkán dolgoztak ezen a napon. A tegnapi munkásőrgyűlés után tették rendbe a klubszobát. Tőlük tudtuk meg, hogy a 600 főnyi munkásgárdából csak a folyamatosan üzemelő papírgyártó részlegnél dolgoznak vagy nyolcvanan. Itt nincs szabad szombat, hat munkanap után jár két szabadnap. A műszaki ügyeletes 10 órakor hazament. — Akkor talán egy művezetővel beszélnénk a papírgyártó részlegnél — közöltük az újabb kívánságot. Hosszan berregett az üzemrész telefonja, de a hallgatót nem emelték fel. Bezárt a pénztár — Életbiztosítást szeretnék kötni — mondtam az Állami Biztosító szentendrei kirendeltségén, ahol mindössze hárman voltak bent. — Nem jönne ön hétfőn? — kérdezték nagyon kedvesen — mert már lezárt a pénztár és nincs itt, aki az ügyet elintézhetné. — Fél 12 volt, fél 1-ig tartott a munkaidő a kiírás szerint. — A városi tanács folyosóján hivatalos embernek néztek és eligazítást kértek tőlem. — Érdeklődjünk az ügyfélszolgálatnál — javasoltam, aztán bekopogtunk. Az irodát üresen találtuk. — Az ügyfélszolgálatosunk ma szabad szombatot tart — mondták az anyakönyvi és népességnyilvántartó irodán — mi helyettesítjük. — Ezt honnan tudhatják meg az ügyfelek? — Igaz, Még nem írtuk ki. Késői kenyér — Ma kivételesen nagy volt a forgalom — mondta a po- mázi tanácsnál Boros István elnök. Az üzemi nagy szabad szombatok idejére mindig a legjobb szakembereket állítjuk be, akik több területet is jól ismernek. Nagyon oda kell figyelni ilyenkor a kereskedelmi ellátásra, ami egyébként sem kifogástalan. Megesik, hogy például későn hozzák a kenyeret, akkor Is csak úgy, ha a tanács közbelép. Balogh Gyula igazgatási és szervezési előadó szerint többnyire az élnök hatáskörébe tartozó ügyekben keresték őket. Sokan voltak a műszaki osztályon, hárman lakást igényeltek, egy bérlő minőségi cserét kérit, a nagyközség egyetlen úttisztítóját sürgősen ki kellett rendelni egy belvíz elvezetéséhez. Weisz Lászlóné anyakönywezető mindig csak elvben tart szabad szombatot, mert gyakorlatilag ez a napja a legforgalmasabb. Tegnap három fiatal pái^t adott össze. Dr. Tárcsái Imre, a községi orvosi rendelő ügyeletese déli 12 óráig egy beteget fogadott. Hétfőn van a csúcsforgalom, amikor negyvenen-ötvenen is jelentkeznek vizsgálatra. Érdekes, szombaton nem betegek az emberek. Zárva az üvegajtó A bejárat mellett kifüggesztett tábla szerint szombaton 9—14 óráig tart nyitva Buda- kalászon a községi könyvtár. Fél 1-kor csengettünk a bezárt Mi új épül Pest megyében? Rendelőintézet, ABC-k és felvásárlótehp A Pest megyei fogyasztási következetek a korábban negkezdett hálózatfejlesztési beruházásaik befejezését tekintik idei legfontosabb feladatuknak. Terveik szerint hat ABC-áruház készül el az idén — Tápiószelén, Zsámbé- con, Pécelen, Ceglédbercelen, Törteién és Sülysápon —, összesen mintegy 4000 négyzetméter alapterülettel. Ezzel a fejlesztéssel 40-re növekszik a szövetkezeti ABC-üzletek száma Pest megyében. Pilisbo- rosjenőn vegyesboltot, Maglódon cukrászati termelőüzemet adnak át rendeltetésének, s még az idén elkészül az áfé- szek zsámboki, váci és nagykőrösi felvásárlótelepe. A beruházások jelentős része házi kivitelezésben valósul meg, Így az átlagosnál olcsóbban I és gyorsabban készíthetik el az új létesítményeket. A Pest megyei járóbetegellátás régi baját hivatott enyhíteni viszont az az új járási szakorvosi rendelőintézet, amelynek építését az idén kezdték meg Dabason. A nagyközség központjában kapott helyet a mintegy 30 millió forint költséggel készülő 17 munkahelyes rendelőintézet. A kétszintes épületben a hagyományos szakrendelések mellett fizikoterápiás kezelésekre, a reumatikus betegségekben szenvedők vizsgálatára és kezelésére is lehetőség nyílik. Az intézményben korszerű laboratóriumot alakítanak ki. A tervek szerint a rendelőintézetet 1980-ban adják át rendeltetésének. üvegajtón, de csak a gondnok nyitott ajtót, mert a könyvtáros tegnap nem ment be. Illés Gyula, a Petőfi téri hüsbolt vezetője maga is gyengének minősítette a szombati húsellátást. Reggel 9 órára minden elfogyott. Akik ezután érkeztet haza a munkából, már nem tudtak vásárolni. — Az utóbbi időben általában két mázsával kevesebbet szállítanak, mint ameny- nyire szükség lenne — mondta. A 83-as számú élelmiszer- boltból ezen a napon hiányzott a zacskós tej, csak a 4 forinttal drágább tartós tej volt kapható. Kevés volt a felvágott. Márkus Szilárd üzletvezető szerint ez csak azért fordulhatott elő, mert szombat-vasárnap leltároznak; tehát kevesebb árut rendeltek. Az Óbuda Tsz virágcserép- üzemébe fél egy után csengettünk be — hiába. Szó szerint értendő, hogy a kutya sem ugatott meg bennünket. Közömbösen pislogott ránk a kerítés mögül. Fél kettő után Budapest felé vettük útunkat Lassan mindenütt befejeződött a munkaidő. Munkanap volt ez is, de ahogy e néhány helyen tapasztaltunk, hét végi hangulattal. K. T. L Számítástechnikáról reálisan, Pest megyei példákkal Érzelmes gépek és a. valóság — Ha buszsofőr lenne, most biztos nem engednék kocsira ülni — fordul felém Jágor Sándor programozó, s a komputer frissiben felrajzolt diagramjának mélypontjára mutat. A bioritmusomat ábrázoló görbe szerint ugyanis ezekben a napokban érzelmi, fizikai és értelmi, képességeimnek — finoman szólva — nem állok a magaslatán. Végül annyiban maradunk, hogy a riport megírását el kellene halasztani, kedvezőbb napokra. Pedig olyan barátságosan indult: Szeretettel üdvözöljük osztályunkon és kérjük, tegye el emlekbe ezt a lyukszalagot — írta az R—10-es számítógép sajátkezűleg, azaz saját szalaglyukasztóján. És erre ilyen bioritmust vág hozzám. Nyilván haragszik. Nos, ez a rövid bevezető is jól mutatja, milyen könnyű a számítógépnek fantáziánkban érzelmeket kölcsönözni, tulajdonságokkal felruházni — azaz tovább építeni azt a mítoszt, mellyel a gondolkodó gépet, az elektronikus agyat körülvesszük. Pedig ennek alig van több értelme, mintha mondjuk, a háziasszony hasonló sajátságokat fedezne fel mosógépén. Ez is, az is csak eszköz, s bár kétségtelen, hogy a számítógép ma a legbonyolultabb szerszámaink egyike, értékét és jelentőségét mégis csak az határozza meg, mire használjuk — például a termelésben, az oktatásban, a kutatásban. Három nap alatt A már bemutatott Videoton gyártmányú R—10-es gép a Mechanikai Művek rendszer- szervezési és' számítástechnikai osztályán működik. Az osztály vezetője, Kiing Ferenc: — A termelést közvetlenül segíti, hogy a géppel készítjük el a havi programokat, ezen vizsgáljuk a berendezések kihasználtságát, elemezzük az állásidőt, valamint itt összesítjük a termelési napi jelentéseket. A vállalat teljes személyzeti és munkaügyi adatbankja is a gép memóriáiban van, tehát azokat a statisztikákat, amilyeneket nap mint nap kell szolgáltatnunk, már nem az emberek idejét rabló manuális munkával, hanem gépi úton készítjük el. Büszkék vagyunk rá, hogy a korábban hosszú hetekig tartó nyereségrészesedés-számítás az R—10 segítségével három nap alatt készül el. Legközelebbi tervünk a fes- tőaggregát termelésirányítási rendszerének kiépítése. Ez annyit jelent, hogy egy-egy gyártandó készülékhez — a műszaki dokumentáció, a gyártmánycsaládfa alapján — a géppel állíttatjuk össze a szükséges alkatrészek és anyagok jegyzékét. Ez év második felében már alkalmazzuk ezt a rendszert, először a hagyományos módszerrel párhuzamosan, majd 1980. január 1-től — ahogy mondani szokták — élesben lövünk. Nem csodaszer A Csepel Autógyárban már 1968 óta folyik a lövészet. Az első, akkor korszerű, nagy teljesítményű számítógépüket több mint tíz évvel ezelőtt helyezték üzembe. Az időközben kinőtt berendezésen elvégzett adatfeldolgozási műveletek puszta felsorolása is elrémítené a laikust, így ragadjuk ki például azt, hogy a gyártmányok darabjegyzékéből anyag-, alkatrész- és norma- óraszükséglet-számításokkal pontosan meg tudták határozni, hogy melyik gyáregységben, milyen gépcsoporton kell dolgozni. — Ebből most úgy tűnhet, ezzel egy csapásra megoldották a gyártásszervezést. • — A gép egyáltalán nem tölt be meghatározó szerepet — mondja Dómján István, a számítástechnikai főosztály vezetője. Egészen egyszerűen adatokat dolgoz fel, információkat ad a gazdasági döntésekhez. De hogy ezek menynyire lesznek hatékonyak, az a vállalat szervezettségének a függvénye. Nem szenzáció — de jó ötlet A wáeszenfSásxüÓB váfffosaf Sok kicsi sokra megy, tartja a közmondás. A vácszent- lászlói Zöldmező Tsz takarmánykeverő üzemében bevezetett újítás félmillió forint megtakarítást jelent a szövetkezetnek, arról nem is beszélve, hogy a gépek feleannyi helyet foglalnak el, mint a hagyományos megoldás esetén. Az említett összeg nem nagy summa egy több száz millió forinttal gazdálkodó tsz kasszájában. Nem világszenzációról van tehát szó, a dolog jelentősége mégis túlmutat a gazdaság határán. Mielőtt azonban erről szólnánk, ismerkedjünk meg a találmány lényegével. Szlav- kovszlci István, a szövetkezet tervezőmérnöke, a feltaláló így mutatja be az ügyes konstrukciót: Keverőgép a mérlegen — Tulajdonképpen igen egyszerű az egész. Mint köztudott, a tápok sokféle növényanyagból készülnek: a végső terméket kukoricából, búzából, szójából és ki tudja még hányféle szemes terményből állítják össze. A komponenseket recept szerint, előre meghatározott arányban keverik össze egymással. A módszer idáig az volt, hogy előbb kiporciózták az adagokat, majd az egész mennyiséget egy távolabb levő berendezésbe juttatták és ott keverték össze. A szállításhoz természetesen külön energiára, gépre és kézimunkára volt szükség. Hogy kiiktassam ezt a tulajdonképpen felesleges folyamatot, a keverőgépet rászereltem a mérlegre. Ennyi az egész — magyarázza szerényen Szlavkovszki István., aki láthatóan inkább munkaköri kötelességének tekinti az efféle ténykedést, mintsem valami -zseniális felfedezésnek. Bizafom az újítónak Azt már mástól tudom meg, hogy a tervezés 4 ezer órát vett igénybe s ahhoz, hogy a kérdéssel a Találmányi Hivatal érdemben foglalkozzon, előbb meg kellett építeni az új rendszerű tápgyárat. A beruházáshoz a gazdaság adott pénzt, anyagot bocsátott ren- relkezésre és szerelőket, s ami a legfontosabb, bizalmat szavazott az újítónak. Mostanában sokat beszélnek arról, hogy szükség van a szövetkezetek vállalkozó kedvére, arról azonban kevesebb szó esik, mi történik akkor, ha egy ilyen kísérlet kudarcba fullad. A gazdaság vezetői ugyanis érvelhettek volna úgy is, hogy ha az illetékeseknek — akik nyilvánvalóan legjobb értői az efféle dolgoknak — nem nyújt elegendő biztosítékot a tervrajz, miért hinnének éppen ők benne. Szerencsére nem így történt. A tánkeverő üzem a napokban megkezdte a termelést, s ha teljes üzemben dolgozik majd, óránként három tonna abrak kerül ki belőle. A három műszak bevezetésére is sor kerül, amint lesz elegendő megrendelés. Mint elmondták, évente 300 vagon nyúltápot is készítenek majd, amellyel főként a kistermelők igényeit szeretnék kielégíteni. A Zöldmező tehát nyert a vállalkozáson: olcsóbban gyárt elesé- get, nevel állatot Nem jövőre vagy azután.Nem éppen gyors Miközben Szlavkovszki István a piros-zöld színű gombok rendeltetését magyarázza, és arról beszél, mennyivel könnyebb dolga lesz itt a kezelőknek, eszembe jut egy, még az irodában elejtett megjegyzése: — Általában három esztendő kell ahhoz, hogy egy ilyen ötletből szabadalmazott találmány, gyártmány legyen — mondta. Számára az ügyintézésnek ez a nem éppen gyors módja úgy látszik természetes. Talán mert nem az első újításáról van szó. Akárhogy is, kicsit hosszúnak tűnik számomra a gondolattól a megvalósulásig vezető út, különösen akkor, amikor a népgazdaságnak sok ilyen pénzkímélő ésszerűsítésre lenne szüksége. A nagygazdaságok közül egyre több az, amely önellátóvá válik a takarmányozásban. Ennek a haszna vitathatatlan, hiszen nem lehet panasz a minőségre, folyamatos az ellátás. A termelő és a felhasználó ugyanaz. Várható tehát, hogy egyre több mező- gazdasági üzem él ezzel a lehetőséggel, épít új takarmánykeverő üzemet. Reméljük, már a vácszentlászlói változatban. V. B. Csupán a komputertől tehát nem lehet eredményt várni — sőt éppen a gép az, aminél: eredményes működését külső tényezők határozzák meg. — Gondot okoz, hogy az információk keletkezési helyükről — tehát például az üzemből — túl lassan vagy hibásan kerülnek hozzánk. Így előfordulhat, hogy hamis adatokkal számolunk, tehát a végeredmény is téves — mondta Dómján István. A korszerűtlen szervezet tehát félrevezetheti a gépet. Ezen most sajátos módon akarnak az autógyárban változtatni. 1 — Ez év harmadik negyedében érkezik meg az új, még nagyobb teljesítményű számítógépünk, az K—40. Az információs folyamat korábbi problémáit erre már nem szeretnénk átvinni — sőt nem is szabad —, így a régi géppel oldjuk meg a korszerűsítéshez szükséges változtatásokat. Az alapoknál kezdeni A gép használhatósága tehát a szervezettségi szint korszerűségének, / a megbízható adatközlésnek a függvénye. De legalább ilyen mértékben számít a szakemberek ismereteinek mennyisége és minősége. Ezért szerveznek például a Mechanikai Művekben idén márciusban számítástechnikai előadássorozatot a különböző szintű vezetők részére, s ezért érdemel külön figyelmet, hogy egy felsőoktatási intézmény milyen mértékben foglalkozik ezzel a modern tudománnyal. Dr. Kocsis Károly, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese: — Egyetemünkön hetedik éve működik számítóközpont. Feladata elsődlegesen az oktatás területén van, hiszen a mezőgazdasági főiskolák számítástechnikai tanító tevékenységét is mi koordináljuk. Gépészmérnöki karunkon ötödik éve tananyag a komputerek használata, nálunk folyik a szakmérnökök ez irányú továbbképzése is. Tudományos diákköri dolgozatok, diplomatervek készülnek az egyetem számítógépének felhasználásával. Igényeink azonban túlnőttek a gép adta lehetőségeken, ezért idén egy nagyobb teljesítményű berendezést, az R—22 típusút szerelik be. A korszerűbb technika segítségével elsősorban az oktatási tevékenységet bővítik Gödöllőn. Ezenkívül tervezik egy olyan információs központ létrehozását, amely számítógépben tárolja az összes hazai mezőgazdasági kutatás témáját és eredményeit, később pedig a kutatási alapadatokat is. Ha csak utalunk arra, hányszor esett már szó a párhuzamos kutatások jelentette felesleges idő- és pénzpocsé- kolásról, máris látható a kecsegtető eredmény. Felgyorsul! folyamatok Embertől kapott adatokat tárol, dolgoz fel és ilyen adatokat szolgáltat — ha tetszik, akkor a bioritmusról —•, s mindezt úgy teszi, ahogy az ember által előírt program erre utasítja. Jelentősége mindössze abban rejlik, hogy ezeket a folyamatokat hallatlanul felgyorsítja, s megkíméli az embert a papír és a ceruza koptatásától. Működésének eredménye pedig attól függ, mire használja az ember a kapott adatokat. Arra például, hogy még optimálisabb gazdasági döntésekkel dolgozzon — mint a Mechanikai Művekben, ahol erre az évre hat különböző tervvariációt dolgoztattak ki a géppel — vagy esetleg egyszerűen figyelmen kívül hagyja, mint ez más gazdasági területen már előfordult. A reális szemlélet, mely a misztifikálás ellen lép fel nem lehet ugyanis azonos a le kezeléssel. Weyer Béla
