Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

t 1979. JAVUÄR 28., VASÄHNAP A tűk művészei öt földrész húsz országába exportál a Gobelin Házi­ipari Szövetkezet tóalmási részlege. Bartos Istvánná most egy 120x40 centiméteres ka- napétámla-borí- tón dolgozik, ami több mint egy hó­nap alatt készül eL Több százezer sűrű és ritka öltés váltogatja rajta egymást. Bozsán Péter felvétele Pihen az ügyfélszolgálat Nem jönne ön hétfőn? Hivatalokban, üzemekben szabad szombaton Aki nem szívesen kér sza­badnapot a munkahelyén, szombatra halasztja ügyes-ba­jos dolgainak elintézését. De valójában el intézheti-e? Egy­általán, nem bénítja-e meg a megye, az ország életét a sza­bad szombat? Munkatársunk ennek nézett utána. Találomra választottunk ki egy útvonalat, hogy tapaszta­latokat szerezzünk arról, mi történik szombaton az üze­mekben, hivatalokban. Minden második — A titkárságra szeretnénk felmenni — közöltük a Pevdi írószergyára portáján. — Hétfőn tessék jönni — közölte velünk a portás. — Ma szabad szombat van, az irodában nem dolgoznak. — Bemehetnénk az üzem­be? — Csak az igazgató, vagy a főmérnök engedélyével lehet­ne, de itit minden második szombat szabad, ilyenkor csak a karbantartók dolgoznak. Te­hát nem kaphat engedélyt. A szentendrei papírgyár portáján Egerszegi Ferencné portástól hasonló információt kaptunk. Császti Lajos papír­gyártó és Szepesi Zsigmond késélező társadalmi munkán dolgoztak ezen a napon. A tegnapi munkásőrgyűlés után tették rendbe a klubszobát. Tőlük tudtuk meg, hogy a 600 főnyi munkásgárdából csak a folyamatosan üzemelő papír­gyártó részlegnél dolgoznak vagy nyolcvanan. Itt nincs szabad szombat, hat munka­nap után jár két szabadnap. A műszaki ügyeletes 10 óra­kor hazament. — Akkor talán egy műveze­tővel beszélnénk a papírgyár­tó részlegnél — közöltük az újabb kívánságot. Hosszan berregett az üzem­rész telefonja, de a hallgatót nem emelték fel. Bezárt a pénztár — Életbiztosítást szeretnék kötni — mondtam az Állami Biztosító szentendrei kiren­deltségén, ahol mindössze hár­man voltak bent. — Nem jönne ön hétfőn? — kérdezték nagyon kedvesen — mert már lezárt a pénztár és nincs itt, aki az ügyet elintéz­hetné. — Fél 12 volt, fél 1-ig tartott a munkaidő a kiírás szerint. — A városi tanács folyosó­ján hivatalos embernek néz­tek és eligazítást kértek tő­lem. — Érdeklődjünk az ügy­félszolgálatnál — javasoltam, aztán bekopogtunk. Az irodát üresen találtuk. — Az ügyfélszolgálatosunk ma szabad szombatot tart — mondták az anyakönyvi és népességnyilvántartó irodán — mi helyettesítjük. — Ezt honnan tudhatják meg az ügyfelek? — Igaz, Még nem írtuk ki. Késői kenyér — Ma kivételesen nagy volt a forgalom — mondta a po- mázi tanácsnál Boros István elnök. Az üzemi nagy szabad szombatok idejére mindig a legjobb szakembereket állít­juk be, akik több területet is jól ismernek. Nagyon oda kell figyelni ilyenkor a kereske­delmi ellátásra, ami egyéb­ként sem kifogástalan. Meg­esik, hogy például későn hoz­zák a kenyeret, akkor Is csak úgy, ha a tanács közbelép. Balogh Gyula igazgatási és szervezési előadó szerint több­nyire az élnök hatáskörébe tartozó ügyekben keresték őket. Sokan voltak a műszaki osztályon, hárman lakást igé­nyeltek, egy bérlő minőségi cserét kérit, a nagyközség egyetlen úttisztítóját sürgősen ki kellett rendelni egy belvíz elvezetéséhez. Weisz Lászlóné anyakönywezető mindig csak elvben tart szabad szombatot, mert gyakorlatilag ez a napja a legforgalmasabb. Tegnap három fiatal pái^t adott össze. Dr. Tárcsái Imre, a községi orvosi rendelő ügyeletese déli 12 óráig egy beteget fogadott. Hétfőn van a csúcsforgalom, amikor negyvenen-ötvenen is jelentkeznek vizsgálatra. Ér­dekes, szombaton nem bete­gek az emberek. Zárva az üvegajtó A bejárat mellett kifüggesz­tett tábla szerint szombaton 9—14 óráig tart nyitva Buda- kalászon a községi könyvtár. Fél 1-kor csengettünk a bezárt Mi új épül Pest megyében? Rendelőintézet, ABC-k és felvásárlótehp A Pest megyei fogyasztási következetek a korábban negkezdett hálózatfejlesztési beruházásaik befejezését te­kintik idei legfontosabb fel­adatuknak. Terveik szerint hat ABC-áruház készül el az idén — Tápiószelén, Zsámbé- con, Pécelen, Ceglédbercelen, Törteién és Sülysápon —, összesen mintegy 4000 négy­zetméter alapterülettel. Ezzel a fejlesztéssel 40-re növekszik a szövetkezeti ABC-üzletek száma Pest megyében. Pilisbo- rosjenőn vegyesboltot, Magló­don cukrászati termelőüzemet adnak át rendeltetésének, s még az idén elkészül az áfé- szek zsámboki, váci és nagy­kőrösi felvásárlótelepe. A be­ruházások jelentős része házi kivitelezésben valósul meg, Így az átlagosnál olcsóbban I és gyorsabban készíthetik el az új létesítményeket. A Pest megyei járóbetegel­látás régi baját hivatott eny­híteni viszont az az új járási szakorvosi rendelőintézet, amelynek építését az idén kezdték meg Dabason. A nagyközség központjában ka­pott helyet a mintegy 30 mil­lió forint költséggel készülő 17 munkahelyes rendelőinté­zet. A kétszintes épületben a hagyományos szakrendelések mellett fizikoterápiás kezelé­sekre, a reumatikus betegsé­gekben szenvedők vizsgálatá­ra és kezelésére is lehetőség nyílik. Az intézményben kor­szerű laboratóriumot alakíta­nak ki. A tervek szerint a rendelőintézetet 1980-ban ad­ják át rendeltetésének. üvegajtón, de csak a gondnok nyitott ajtót, mert a könyvtá­ros tegnap nem ment be. Illés Gyula, a Petőfi téri hüsbolt vezetője maga is gyengének minősítette a szom­bati húsellátást. Reggel 9 órá­ra minden elfogyott. Akik ez­után érkeztet haza a munká­ból, már nem tudtak vásárol­ni. — Az utóbbi időben álta­lában két mázsával keveseb­bet szállítanak, mint ameny- nyire szükség lenne — mond­ta. A 83-as számú élelmiszer- boltból ezen a napon hiány­zott a zacskós tej, csak a 4 forinttal drágább tartós tej volt kapható. Kevés volt a felvágott. Márkus Szilárd üz­letvezető szerint ez csak azért fordulhatott elő, mert szom­bat-vasárnap leltároznak; te­hát kevesebb árut rendeltek. Az Óbuda Tsz virágcserép- üzemébe fél egy után csen­gettünk be — hiába. Szó sze­rint értendő, hogy a kutya sem ugatott meg bennünket. Közömbösen pislogott ránk a kerítés mögül. Fél kettő után Budapest felé vettük útunkat Lassan min­denütt befejeződött a munka­idő. Munkanap volt ez is, de ahogy e néhány helyen ta­pasztaltunk, hét végi hangu­lattal. K. T. L Számítástechnikáról reálisan, Pest megyei példákkal Érzelmes gépek és a. valóság — Ha buszsofőr lenne, most biztos nem engednék kocsira ülni — fordul felém Jágor Sándor programozó, s a kom­puter frissiben felrajzolt dia­gramjának mélypontjára mutat. A bioritmusomat ábrá­zoló görbe szerint ugyanis ezekben a napokban érzelmi, fizikai és értelmi, képessé­geimnek — finoman szólva — nem állok a magaslatán. Vé­gül annyiban maradunk, hogy a riport megírását el kellene halasztani, kedvezőbb napok­ra. Pedig olyan barátságosan in­dult: Szeretettel üdvözöljük osztályunkon és kérjük, tegye el emlekbe ezt a lyukszalagot — írta az R—10-es számítógép sajátkezűleg, azaz saját sza­laglyukasztóján. És erre ilyen bioritmust vág hozzám. Nyil­ván haragszik. Nos, ez a rövid bevezető is jól mutatja, milyen könnyű a számítógépnek fantáziánkban érzelmeket kölcsönözni, tulaj­donságokkal felruházni — azaz tovább építeni azt a mí­toszt, mellyel a gondolkodó gépet, az elektronikus agyat körülvesszük. Pedig ennek alig van több értelme, mintha mondjuk, a háziasszony ha­sonló sajátságokat fedezne fel mosógépén. Ez is, az is csak eszköz, s bár kétségte­len, hogy a számítógép ma a legbonyolultabb szerszámaink egyike, értékét és jelentőségét mégis csak az határozza meg, mire használjuk — például a termelésben, az oktatásban, a kutatásban. Három nap alatt A már bemutatott Videoton gyártmányú R—10-es gép a Mechanikai Művek rendszer- szervezési és' számítástechni­kai osztályán működik. Az osztály vezetője, Kiing Ferenc: — A termelést közvetlenül segíti, hogy a géppel készítjük el a havi programokat, ezen vizsgáljuk a berendezések ki­használtságát, elemezzük az állásidőt, valamint itt összesít­jük a termelési napi jelenté­seket. A vállalat teljes sze­mélyzeti és munkaügyi adat­bankja is a gép memóriáiban van, tehát azokat a statiszti­kákat, amilyeneket nap mint nap kell szolgáltatnunk, már nem az emberek idejét rabló manuális munkával, hanem gépi úton készítjük el. Büsz­kék vagyunk rá, hogy a ko­rábban hosszú hetekig tartó nyereségrészesedés-számítás az R—10 segítségével három nap alatt készül el. Legközelebbi tervünk a fes- tőaggregát termelésirányítási rendszerének kiépítése. Ez annyit jelent, hogy egy-egy gyártandó készülékhez — a műszaki dokumentáció, a gyártmánycsaládfa alapján — a géppel állíttatjuk össze a szükséges alkatrészek és anya­gok jegyzékét. Ez év második felében már alkalmazzuk ezt a rendszert, először a hagyo­mányos módszerrel párhuza­mosan, majd 1980. január 1-től — ahogy mondani szokták — élesben lövünk. Nem csodaszer A Csepel Autógyárban már 1968 óta folyik a lövészet. Az első, akkor korszerű, nagy tel­jesítményű számítógépüket több mint tíz évvel ezelőtt he­lyezték üzembe. Az időközben kinőtt berendezésen elvégzett adatfeldolgozási műveletek puszta felsorolása is elrémí­tené a laikust, így ragadjuk ki például azt, hogy a gyárt­mányok darabjegyzékéből anyag-, alkatrész- és norma- óraszükséglet-számításokkal pontosan meg tudták határoz­ni, hogy melyik gyáregység­ben, milyen gépcsoporton kell dolgozni. — Ebből most úgy tűnhet, ezzel egy csapásra megoldot­ták a gyártásszervezést. • — A gép egyáltalán nem tölt be meghatározó szerepet — mondja Dómján István, a számítástechnikai főosztály vezetője. Egészen egyszerűen adatokat dolgoz fel, informá­ciókat ad a gazdasági dönté­sekhez. De hogy ezek meny­nyire lesznek hatékonyak, az a vállalat szervezettségének a függvénye. Nem szenzáció — de jó ötlet A wáeszenfSásxüÓB váfffosaf Sok kicsi sokra megy, tart­ja a közmondás. A vácszent- lászlói Zöldmező Tsz takar­mánykeverő üzemében beve­zetett újítás félmillió forint megtakarítást jelent a szövet­kezetnek, arról nem is beszél­ve, hogy a gépek feleannyi helyet foglalnak el, mint a hagyományos megoldás ese­tén. Az említett összeg nem nagy summa egy több száz millió forinttal gazdálkodó tsz kasszájában. Nem világszen­zációról van tehát szó, a do­log jelentősége mégis túlmu­tat a gazdaság határán. Mielőtt azonban erről szól­nánk, ismerkedjünk meg a ta­lálmány lényegével. Szlav- kovszlci István, a szövetkezet tervezőmérnöke, a feltaláló így mutatja be az ügyes konstrukciót: Keverőgép a mérlegen — Tulajdonképpen igen egyszerű az egész. Mint köz­tudott, a tápok sokféle nö­vényanyagból készülnek: a végső terméket kukoricából, búzából, szójából és ki tudja még hányféle szemes ter­ményből állítják össze. A komponenseket recept szerint, előre meghatározott arány­ban keverik össze egymással. A módszer idáig az volt, hogy előbb kiporciózták az adago­kat, majd az egész mennyi­séget egy távolabb levő be­rendezésbe juttatták és ott ke­verték össze. A szállításhoz természetesen külön energiá­ra, gépre és kézimunkára volt szükség. Hogy kiiktassam ezt a tulajdonképpen felesleges folyamatot, a keverőgépet rá­szereltem a mérlegre. Ennyi az egész — magyarázza sze­rényen Szlavkovszki István., aki láthatóan inkább munka­köri kötelességének tekinti az efféle ténykedést, mintsem valami -zseniális felfedezés­nek. Bizafom az újítónak Azt már mástól tudom meg, hogy a tervezés 4 ezer órát vett igénybe s ahhoz, hogy a kérdéssel a Találmányi Hiva­tal érdemben foglalkozzon, előbb meg kellett építeni az új rendszerű tápgyárat. A be­ruházáshoz a gazdaság adott pénzt, anyagot bocsátott ren- relkezésre és szerelőket, s ami a legfontosabb, bizalmat sza­vazott az újítónak. Mostaná­ban sokat beszélnek arról, hogy szükség van a szövetke­zetek vállalkozó kedvére, ar­ról azonban kevesebb szó esik, mi történik akkor, ha egy ilyen kísérlet kudarcba fullad. A gazdaság vezetői ugyanis érvelhettek volna úgy is, hogy ha az illetékeseknek — akik nyilvánvalóan legjobb értői az efféle dolgoknak — nem nyújt elegendő biztosí­tékot a tervrajz, miért hinné­nek éppen ők benne. Szeren­csére nem így történt. A tán­keverő üzem a napokban megkezdte a termelést, s ha teljes üzemben dolgozik majd, óránként három tonna abrak kerül ki belőle. A három mű­szak bevezetésére is sor ke­rül, amint lesz elegendő meg­rendelés. Mint elmondták, évente 300 vagon nyúltápot is készítenek majd, amellyel fő­ként a kistermelők igényeit szeretnék kielégíteni. A Zöld­mező tehát nyert a vállalko­záson: olcsóbban gyárt elesé- get, nevel állatot Nem jövő­re vagy azután.­Nem éppen gyors Miközben Szlavkovszki Ist­ván a piros-zöld színű gom­bok rendeltetését magyaráz­za, és arról beszél, mennyivel könnyebb dolga lesz itt a ke­zelőknek, eszembe jut egy, még az irodában elejtett megjegy­zése: — Általában három eszten­dő kell ahhoz, hogy egy ilyen ötletből szabadalmazott talál­mány, gyártmány legyen — mondta. Számára az ügyintézésnek ez a nem éppen gyors módja úgy látszik természetes. Talán mert nem az első újításáról van szó. Akárhogy is, kicsit hosszúnak tűnik számomra a gondolattól a megvalósulásig vezető út, különösen akkor, amikor a népgazdaságnak sok ilyen pénzkímélő ésszerűsítés­re lenne szüksége. A nagygazdaságok közül egyre több az, amely önellá­tóvá válik a takarmányozás­ban. Ennek a haszna vitatha­tatlan, hiszen nem lehet pa­nasz a minőségre, folyamatos az ellátás. A termelő és a fel­használó ugyanaz. Várható tehát, hogy egyre több mező- gazdasági üzem él ezzel a le­hetőséggel, épít új takarmány­keverő üzemet. Reméljük, már a vácszentlászlói változatban. V. B. Csupán a komputertől tehát nem lehet eredményt várni — sőt éppen a gép az, aminél: eredményes működését külső tényezők határozzák meg. — Gondot okoz, hogy az in­formációk keletkezési helyük­ről — tehát például az üzem­ből — túl lassan vagy hibásan kerülnek hozzánk. Így előfor­dulhat, hogy hamis adatok­kal számolunk, tehát a vég­eredmény is téves — mondta Dómján István. A korszerűtlen szervezet te­hát félrevezetheti a gépet. Ezen most sajátos módon akarnak az autógyárban vál­toztatni. 1 — Ez év harmadik negyedé­ben érkezik meg az új, még na­gyobb teljesítményű számító­gépünk, az K—40. Az infor­mációs folyamat korábbi problémáit erre már nem sze­retnénk átvinni — sőt nem is szabad —, így a régi géppel oldjuk meg a korszerűsítéshez szükséges változtatásokat. Az alapoknál kezdeni A gép használhatósága te­hát a szervezettségi szint kor­szerűségének, / a megbízható adatközlésnek a függvénye. De legalább ilyen mértékben számít a szakemberek ismere­teinek mennyisége és minősé­ge. Ezért szerveznek például a Mechanikai Művekben idén márciusban számítástechnikai előadássorozatot a különböző szintű vezetők részére, s ezért érdemel külön figyelmet, hogy egy felsőoktatási intézmény milyen mértékben foglalkozik ezzel a modern tudománnyal. Dr. Kocsis Károly, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese: — Egyetemünkön hetedik éve működik számítóközpont. Feladata elsődlegesen az ok­tatás területén van, hiszen a mezőgazdasági főiskolák szá­mítástechnikai tanító tevé­kenységét is mi koordináljuk. Gépészmérnöki karunkon ötö­dik éve tananyag a kompute­rek használata, nálunk folyik a szakmérnökök ez irányú továbbképzése is. Tudományos diákköri dolgozatok, diploma­tervek készülnek az egyetem számítógépének felhasználá­sával. Igényeink azonban túlnőttek a gép adta lehetősé­geken, ezért idén egy nagyobb teljesítményű berendezést, az R—22 típusút szerelik be. A korszerűbb technika se­gítségével elsősorban az okta­tási tevékenységet bővítik Gödöllőn. Ezenkívül tervezik egy olyan információs köz­pont létrehozását, amely szá­mítógépben tárolja az összes hazai mezőgazdasági kutatás témáját és eredményeit, ké­sőbb pedig a kutatási alapada­tokat is. Ha csak utalunk arra, hányszor esett már szó a pár­huzamos kutatások jelentette felesleges idő- és pénzpocsé- kolásról, máris látható a ke­csegtető eredmény. Felgyorsul! folyamatok Embertől kapott adatokat tárol, dolgoz fel és ilyen adatokat szolgáltat — ha tet­szik, akkor a bioritmusról —•, s mindezt úgy teszi, ahogy az ember által előírt program er­re utasítja. Jelentősége mind­össze abban rejlik, hogy eze­ket a folyamatokat hallatlanul felgyorsítja, s megkíméli az embert a papír és a ceruza koptatásától. Működésének eredménye pedig attól függ, mire használ­ja az ember a kapott adato­kat. Arra például, hogy még optimálisabb gazdasági dönté­sekkel dolgozzon — mint a Mechanikai Művekben, ahol erre az évre hat különböző tervvariációt dolgoztattak ki a géppel — vagy esetleg egy­szerűen figyelmen kívül hagy­ja, mint ez más gazdasági te­rületen már előfordult. A reális szemlélet, mely a misztifikálás ellen lép fel nem lehet ugyanis azonos a le kezeléssel. Weyer Béla

Next

/
Thumbnails
Contents