Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
197». JANUÁR 27., SZOMBAT Helytállás munkában, kiképzésben Egységgyűlés a Csepel Autógyárban r Tegnap délután a Csepel Autógyár művelődési központjában rendezték a ráckevei járási Lakatos Péter munkás- őregység ünnepi egységgyűlé- Bét. Az eseményen megjelent Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára, Raf- fay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke, valamint a bázisüzemek, intézmények vezetői. Az elnökségben foglalt helyet, az 1956-os ellenforradalom idején a Köztársaság téri pártház védői között hősi halált halt névadó özvegye is. A ráckevei járás munkásőreinek elmúlt évi munkáját Baráth László egységparancsnok értékelte. Egyebek között hangsúlyozta; az előírt feladataikat maradéktalanul végrehajtották. s mindehhez sokoldalú segítséget kaptak a pártszervezetektől. Az egység tagjai nemcsak a kiképzésben állták meg a helyüket — a lövészeten kiváló minősítést szereztek —, hanem a politikai, gazdasági tennivalók végrehajtásában is élenjártak. A munkásőrök döntő többsége a ráckevei járásban szocialista brigádokban dolgozik, s munkahelyi, társadalmi, valamint fegyveres pártmegbízatásuk együttes kiemelkedő teljesítéséért sokan kaptak elismerést, kitüntetést. A testületben eltöltött két évtizedes helytállásáért Szolgálati Érdemérmet kapott Ács Lajos, a Csepel Autógyár üzemvezetője, Akócsi Lajos, a Csepel Autógyár műszakvezető diszpécsere, Balogh János, a Pestvidéki Gépgyár csoport- vezetője. Hári Lajos, a Pest- vidéki Gépgyár csoportvezetője, Kocsis János, a Csepel Autógyár autószerelője, id. Füstös Antal, a kiskunlacházi Petőfi Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára, Kucsera József, a Pestvidéki Géogvár diszpécserei Merkert József, a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának szervező titkára, Mihulik János, a Szerszámipari Művek halásztelki Fejlesztő Intézetének gépésze, Orbán Lajos, a Csepel Autógyár csoportvezetője. Urbán József. a Csepel Autógyár le- jrlezlakatosa, Szenyán Pál, a Csepel Autógyár szerelője és Zahalka Ottó, a Szerszámgépipari Művek halásztelki Fejlesztő Intézetének főkonstruktőre. Kiváló parancsnok kitüntetésben négyen, a tesületben eltöltött 15 év után járó Szolgálati Érdemérmet pedig hárman vehették át. Az ünnepi egységgyűlésen elbúcsúztak a leszerelők, illetve a tartalékállományba vonulók társaiktól: nevükben Simon János, az 1919-es Tanács- köztársaság egykori vöröskatonája adta át a fegyvert jelképesen lllencz Jánosnak, a Pestvidéki Gépgyár fiatal szerszámszerkesztőjének, aki tizenhét társával együtt most fogadott örök hűséget a mun kásőrségnek. A megyei szakalegységek közötti szocialista versenyben első helyezést ért el a Csepel autógyáriak kollektívája: az érte járó zászlót, s oklevelet Akócsi Béla hegesztő vette át. Az ünnepi egységgyűlésen Jónás Zoltán elismerő szavakkal méltatta a ráckevei járás munkásőreinek dicséretes tevékenységét. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviseletében Nyi- kolaj Klimov alezredes szólalt fel. A ráckevei járás munkásőreit a halásztelki, a sziget- szentmiklósi, valamint a szigethalmi úttörő-munkásőral- egység tagjai köszöntötték. S tegnap nyílt meg a Csepel Autógyár Művelődési Központjában az egység huszonkét esztendős történetét korabeli dokumentumok segítségével felelevenítő kiállítás. F. G. A szentendrei járási-városi Biksza Miklós munkásőregy- ség a 18. évzáró-évnyitó egységgyűlését rendezte meg tegnap a Pest megyei Művelődési Központban. A Móricz Zsig- mond Gimnázium énekkara elénekelte a Himnuszt, majd Kassai Béla tartalékos munkásőr megnyitotta az egységgyűlést. Részt vett az eseményen Csonka Csaba, az MSZMP Szentendrei járási bizottságának első titkára. Hanes László, a városi pártbizottság titkára, Gerencsér Ár- pádné dr., az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztály- vezetője, és dr. Űjszászi Róbert, a munkásőrség Pest megyei parancsnokhelyettese. Az ünnepségen ott voltak a társfegyveres testületek, üzemek, intézmények képviselői is. 1 Onger Vilmos' egységparancsnok ártól szántóit be; A Minisztertanács tárgyalta Munkamegosztás a környezetvédelemben A Minisztertanács csütörtöki ülésén felosztotta a tárcák között a környezetvédelemmel kapcsolatos irányító munkát. E határozatot indokolja, hogy hazáinkban több száz jogszabály védi az emberi környezetet. E jogszabályoknak érvényt szerezni csak úgy lehet, ha megvalósítják a szervezett állami környezetvédelmet, de szükség van valamennyi magyar állampolgár részvételére, támogatására is. Ma már a környezetvédelmi szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni az üzemek fejlesztésénél, a beruházásoknál sem, sőt az anyagi lehetőségek figyelembevételével a régebbi létesítményeknél is pótlólag kell beszerezni a környezetet védő berenedezéseket. Az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi törvény rendezte a környezetvédelem átfogó feladatait, összefoglalta elsősorban az emberi életkörülmények javításának, a környezet megóvásának és tervszerű alakításának szabályait. A törvény végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi határozat előírta, hogy a környezetvédelmi tevékenység irányítására javaslatot kell kidolgozni. Az országos feladatok ellátása. az egyes szakterületek irányítása már az elmúlt évtizedek során kialakult, néhány kérdést viszont nem rendeztek egyértelműen. A Minisztertanács a törvénnyel összhangban hozta meg mostani döntését, mely szerint a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter egyebek között a talaj- és a védetté nem nyilvánított természetes növényvilág, az egészségügyi miniszterrel egyetértésben a mikroorganizmusok, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével egyetértésben a részben vadászható, halászható védett vad és halfajok, a kipusztulóban lévő háziasított állatfajtáik védelmével kapcsolatos tevékenységeket irányítja. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a települési környezet, a nehézipari miniszter (a Központi Földtani Hivatal elnöke útján) az ásványvagyon, az OKTH elnöke a levegő és a természet védelmének, az OVH elnöke pedig a hidromeliorá- ciónak az. irányításáért felelős. Eddig szabályozatlan volt a szennyeződések és káros hatások — például a zajártalom — megelőzésével kapcsolatos munka irányítása. Most az egészségügyi miniszterrel egyetértésben az OKTH irányítja majd ezt a munkát hogy kiképzési feladataikat eredményesen végrehajtották, az egység fegyelme tovább szilárdult. Tavaly a testület pár- tonkívüli tagjainak tíz százaléka nevelődött kommunistává. A szentendrei és szentendrei járási munkásőrök tavaly is fontos feladatnak tartották a szocialista versenyt. Az egység legjobb szakasza kitüntető címet immár harmadszor a dunabogdányi, a legjobb raj címet, a pomázi szakasz csobánkai raja érdemelte ki. Az egységgyűlésen Kiváló parancsnok kitüntetést kapott: Kugler István, a KÖVIZIG üzemmérnöke, Gombás Ernő, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat., budakalászi „..gyiírápak művezetője és Sipos Mihály a Volán 20. Vállalatának gépkocsivezetője. Szolgálati Érdemrend kitüntetést kapott húszévi szolgálatáért Simon Sándor, az ERFA ellenőre. Holt- ner Elemér, a Ganz Villamos- sági Művek óbudai gyárának diszpécsere és Pintér László, az Óbuda Tsz raktárosa. Tízen 15 évi, nyolcán 10 évi, tizenegyen 5 évi szolgálat után kaptak kitüntetést. Huszonhármán dicsérő oklevelet vettek át tartalékállományba helyezésük, illetve leszerelésük alkalmából. Tizennégyen kaptak munkásőr emlékérmet. Az új tagok eskütételét jelképes fegyverátadás követte: Balogh Gábor az ERFA anyag- gazdálkodója átnyújtotta a fegyvert Petrov Lászlónak, az ÉLÉPSZER technikusának. Az egységgyűlést záró műsorban közreműködött a Kossuth Lajos Katonai Főiskola pol-beat együttese, a Móricz Zsigmond Gimnázium Irodalmi Színpada és a Vujicsics együttes. U. Gy. Új KRESZ-táblák az utak mellett Helyére kerül — még ékezet híján — az útelágazást jelző iránymutató tábla. Akik felállítják: Bertók Tibor, Demeter István és Hullár Károly, a KPM Közúti Igazgatóság törökbálinti forgalom- technikai telepének dolgozói. Bozsán Péter felvétele Az egyéniség kibontakoztatása Kádermunka Pesi megyében Az MSZMP határozata értelmében az élet minden területén a végzett munka hatékonysága kerül előtérbe. A hatékonyság tényezői a kádermunkában is jogos igényként jelentkeznek. Az a tapasztalat, ahol az' üzem, intézmény vezetői jól szervezik meg a saját munkájukat, illetve az alsóbb szinten dolgozó vezetők és beosztottak tevékenységét, az a munka termelékenységében, a munka végeredményében is megmutatkozik. Azok a gondolatok is megfogalmazódtak a megyei pártvégrehajtóbizottság ülésén, amely áttekintette a Központi Bizottság 1973. nov. 28-i, a kádermunkára vonatkozó határozatának végrehajtási tapasztalatait a megyében. Megállapította a testület, hogy a megyei pártbizottság és annak szervei, a határozat megjelenését követően, elsődleges feladatunknak tartották a határozat széles körben történő ismertetését és a kádermunkára vonatkozó feladatok egységes értelmezését. A megyei pártbizottság határozata nyomán tett intézkedések hatására a megyében tervszerűbbé és tudatosabbá vált a káderpolitikai tevékenység, az alapelveknek a gyakorlatban való érvényesülése, ia végrehajtás folyamatos ellenőrzése. Kialakult a megyében a pártszervek hatásköri rendje, az alapszervezetek véleményezési joga. A döntési jogkörrel rendelkező pártszervek hatásköri listáinak módosítása azt eredményezte, hogy a vezetők oda tartoznak, ahol munkájukat, magatartásukat a legjobban ismerik és reálisan meg tudják ítélni. Ma már általános tapasztalat, hogy az állami, gazdasági és szövekezeti vezetők tiszteletben tartják a pártszervek káderhatáskörét, illetve a párt- alapszervezetek véleményezési jogát. Kellő időben kérik az illetékes párttestület előzetes döntését, vagy állásfoglalását. Jó érzéssel állapította meg a párt-végrehajtóbizottság, hogy a vezetők társadalmi rendszerünk szilárd hívei, meggyőződéssel végzik munkájukat és hajtják végre a párt politikáját. A párt-, állami és gazdasági vezetők nagy többsége jelentős közéleti, társadalmi tevékenységet folytat. Közülük többen országos és-megyei választott szervek tagjai. Jelentősen emelkedett a határozat óta eltelt 5 év alatt a pártapparátus politikai felkészültségének, szakmai műveltségének a színvonala, amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az apparátus munkamódszere, munkastílusa jobban megfelel a választott pártszervek által támasztott követelményeknek. Tovább javult a párthatározatok végrehajtásának helyszíni segítése és ellenőrzése, amely az alapszervi munka magasabb színvonalát eredményezte. Az elmúlt években tovább erősödött az apparátus tekintélye és ezáltal szorosabbá vált munkakapcsolata az állami, társadalmi, gazdasági szervek vezetőivel. A megyében folyó káderpolitikai munka eredményességét igazolja, hogy a párt XI. kongresszusa óta tovább szilárdult a választott párttestületek stabilitása. Az 1975-ös pártválasztások során több olyan fizikai munkást, nőt. és fiatalt választottak meg a különböző párttestületekbe, akik korábban nem végeztek ilyen jellegű munkát. Politikai, szakmai iskoláztatásuk, a velük való rendszeres foglalkozás eredményeként alkalmassá is váltak a választott tisztségek betöltésére. Jól sikerültek a középtávú szakmai és politikai képzést biztosító tervek is, ezek segítségével a párt- és a gazdasági vezetés között megfelelő összhang alakult ki a szakmai és politikai képzés tervezésében. A megyében a káderpolitikai elvek végrehajtása során érvényesül a politikai, szakmai és vezetőkészségbeli hármas követelményhez való igazodás. Az eredmény: jelentősen növekedett a politikai, világnézeti elkötelezettség. Mindezt elősegítette az a nagyarányú oktatási program, illetve a vezetőképzési rendszer továbbfejlesztése, amely a megyében a megyei pártbizottság irányításával, mindenekelőtt az oktatási igazgatóság keretei között megvalósult. Pest megyében a rohamos fejlődés mindenekelőtt az egészségügyi, oktatási és kulturális intézményi rendszer továbbfejlődését. olyan új, fiatal vezető káderek kinevelését eredményezte, amelyre nem volt példa az elmúlt években. A tapasztalatok még inkább meggyőztek bennünket abban, hogy nem lehet szem elöl téveszteni a kádermunka gyakorlatában azt az elvet, hogy az emberek megítélésénél a végzett munka legyen a döntő. Csökkenteni kell a helyenként még tapasztalható szubjektivizmust. Igaz, hogy már csak elvétve, de még mindig előfordul, hogy egyes vezetőket körülvesznek úgynevezett „szürke emberek”, akik a vezetőd munkát is következetlenné és szubjektívvá teszik. Az emberek nevelése, a napi munkában a velük való foglalkozás, a gyakorlati tapasztalatok átadása, a kiadott feladatok megfogalmazása, a feladatok elvégzésére való mozgósítás, követelmény állítás mind olyan tényezők, melyek a káderpolitikai nevelő munkában meghatározó jelentőségűek. Nagy szerepet töltenek be a vezetők munkájának értékelésénél a minősítések. Ezek azonban csak akkor érik el céljukat, ha alapjuk a mindennapi munka, s ha tovább szolgálják a személyiség, az egyéniség kibontakoztatását Ezért az .szükséges, hogy a minősítések minden vonatkozásban reális összegezést tartalmazzanak az illető munkáiéról és őszintén tárják fel gyengeségeit és határozzák meg további feladatait A Választott testületekben tudatosult, hogy a politika, a gazdaság és az ideológia terén feladatainkat megoldani csak politikailag megbízható, eszmeileg szilárd, felkészült, a bonyolult helyzetekben eligazodni tudó, demokratikus vezetői erényekkel rendelkező személyekkel lehet. A pártszervek éberen ügyelnek tehát arra, hogy a megyében kulcsfontosságú állami, gazdasági, társadalmi vezető posztokra — testületi döntés és véleményezés alapján — olyan vezetők kerüljenek, akik elvi szilárdságuk, gazdag vezetői tapasztalatuk alapján helyileg képesek a párt politikájának maradéktalan megvalósítására. Érvényesül megyénkben az a fontos káderpolitikai alapelv is, hogy párttisztséget kivéve, ha arra alkalmas, minden vezető beosztást pártonki- vüli személy is betölthet. A pártszervek és párta lapszervezetek napi munkájának szerves része olyan munkakapcsolat kialakítása a vezetőkkel, amely erősíti a pozitív vezetői tulajdonságokat és módszereket. a demokratikus légkör szélesebb kibontakozását Esetenként a vezetők helytelen módszereinek bírálatával elősegítik a vezetők és beosztottak korrekt viszonyának erősödését Megállapította a testűiét, hogy a párt- és állami szervek, valamint gazdasági egységek munkájában jaúult és egyre tervszerűbbé válik a káderutánpótlás belső tartalékainak feltárása, politikai és szakmai képzésük. Ugyanakkor a kívántnál lassúbb vezető funkciókba való kinevezésük. Indokolt a jövőben is különös ügyeimet fordítani az állami személyzeti munka feladatait ellátó személyzeti apparátus felkészültségének javítására. További feladatok vannak o k&derpolitikai elvek érvényesülése során a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. A vezetők nagy többsége nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal rendelkezik és eredményesen dolgozik a párt politikájának a mezőgazdaságban történő megvalósításán. Azonban meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben az úgynevezett „második és harmadik sor” felzárkózását. Ezt indokolja a vezető állományban bekövetkező korosodás; a lehetőség alapja pedig az, hogy egyre több szakmailag és politikailag felkészült és már megfelelő tapasztalatot szerzett fiatal és középkorú szakembergárda áll rendelkezésre. Fel kell számolni a helyenként tapasztalható funkcióféltést, melynek során nem támogatják a tehetséges utódokat. A megyében folyó eredményes kádermunkát, a Központi Bizottság erre vonatkozó határozatának következetes megvalósítását bizonyítják a megye eredményei az iparban, a mezőgazdaságban, valamint a társadalmi-politikai életben egyaránt. Az a széles körű társadalmi összefogás, kezdeményezés. ami a megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben és községeiben megvalósul, bizonyítéka annak, hogy ezen szervek élén, a káderpolitikái elveknek megfelelően, olyan vezetők vannak, akik képesek a párt és az állam politikájának elfogadtatására a dolgozó tömegekkel és képesek annak végrehajtására is mozgósítani. A káderek képzése, nevelése, emberek ügyeivel való foglalkozás társadalmi rendszerünkben csak a szocialista humanizmus jegyében valósulhat meg. Emellett természetesen szükség van a megfelelő következetességre, nyíltságra és őszinteségre. Mindezeket a fontos alapelveket a megyei pártbizottság vezetése a jövőre vonatkozóan is irányadónak tartja káderpolitikai munkájában. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára i Munkásőré vzárá Szentendrén
