Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-23 / 18. szám
A PEST MEGYEI HÍRÍAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1979. JANUÁR 23., KEDD Vitára bocsátják az idei terveket A megyei verseny elsői között Jelentős a társadalmi munka értéke Végvári Nándorral, a váci Városi tanács társadalmimun- ka-szervezőjével beszélgettünk. A napokban készítette el jelentését a múlt évről, melyben a tervezett 10 millió forinttal szemben, Vácott 13 millió 526 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A teljesítményhez a lakosok 693 ezer forint, a vállalatok dolgozói 7 millió 569 ezer forint, az intézmények dolgozói külön 4 millió 876 ezer forint összeggel járultak hozzá, vagyis összesen 13 millió 138 ezer forinttal. Ehhez jön a megyéi fejlesztést segítő munka a kistarcsai kórház építésében, az Omszki park kialakításában, a hadházi vasútvonal bontásában, 388 ezer forint értékben. Kiemelkedően, példamutatóan segítettek a város lakosai tavaly. Főként a járdák, útburkolatok építésében, a csapadékvíz elvezetésében, a virágosításban, parkosításban, fásításban, jeleskedtek, de a sövényültetésből, a törmelék eltakarításából, valamint a Virágos Vác mozgalomból is kivették a részüket. Az élenjárók, Rónai Ferenc és Almás- si Zoltán tanácstagok vezetésével, a deákvári, valamint Nyerges Lászlóné tanácstag vezetésével, a kisváci lakosok. Az Alsó utca burkolásában 119 ezer forint értékű, a Bacsó Béla utcai szennyvízcsatorna építésében 160 ezer forint, a kisváci Duna-parti gyermek- játszótér elkészítésében több mint százezer forint értékű munkát végeztek. A csaknem nyolcvan váci vállalat, intézmény, közül ötvenegyben rendszeresen végeznek társadalmi munkát a dolgozók és mintaszerű információs jelentést is adnak a tanácsnak. Az előző évben a DCM patronálta a Radnóti utcai iskola építését, ott négyszázezer forintos társadalmi munkát végeztek dolgozói. A DCM áll az első helyen több mint egymillió forintot érő társadalmi munkával. A tanácsi kommunális és költségvetési üzemének dolgozói is több rníiit egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a város szépítéséhez. A kommunális üzem műszaki gárdája külön kiemelkedik a műszaki tanácsok adásával, a társadalmi munkában végzett műszaki ellenőrzésekkel. Csak egyet említsünk: az üzem műszaki vezetője, Honti János készítette el társadalmi munkában az Ifjúsági park további építésének tervét. Ennek a munkának az értéke Önmagában száznyolcvanezer forint. Általában a vállalatok, erejükhöz mérten azt teszik, amit tenniük kell, a Forte sokszor még erején felül is tesz. A Forte Fotokémiai Iparról szólva feltétlenül említést kell tennünk arról a pénzben ki nem fejezhető támogatásról’ mellyel brigádjai' az iskolákat, napközi otthonokat, az idősek napköz otthonát segítik. A Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat patronálja a 32 munkahelyes orvosi szakrendelő építését, a Könnyűipari Alkatrész Ellátó Vállalat a városi és járási könyvtár új épületének átalakítási munkálatait, a Sztáron Sándor Gimnáziummal együtt, a .KISZ-bizottság pedig a szigeten levő úttörőtábor építését, további bővítését. Valamikor divat volt a középületek falán hatalmas márványtáblán feltüntetni a tervező, az építő neve alatt a király, a főispán, a polgármester és több akkori vezető nevét, noha éppen ők nem tettek semmit a munkák érdekében. Ma feladatunknak kellene érez- nünk azt, hogy azokon a létesítményeken, amelyek teljesen társadalmi munkában épültek, emléktábla örökítse meg a társadalmi munkások, vállalatok nevét. Például a váci úttörőtábor parkosított téré. nek közepén. A társadalmi munkák között ilyen tétel is szerepel: „eszmei”. S ez a szó 1 millió 169 ezer forintot takar. Ilyenek a Vox Humana és a Mu- sica Humana hangversenyei, a pedagógusok, iskolások munkája például a békenap és a Suhl megyei nap megszervezésében. S ki ne felejtsük a középiskolásokat, valamint a honvédokat, rájuk mindenkor lehet számítani. A Bá- thori utcai Általános Iskolában Buchnitz Zoltán testnevelő tanár vezetésével készült el a tanintézmény jégpályája. A múlt évi jelentés megírásával együtt, kidolgozzák az idei tervet. Ennek elészítése során nagyon sok gondolat merült fel. Például az, hogy a volt zsinagóga melletti, düle- dező lakóházat le kellene bontani, helyét parkosítani és a zsinagógában az ország első fotómúzeumát berendezni. A társádalmimunka-tervet a vállalatok, intézmények igazgatói, szakszervezeti titkárai, párttitkárai és a tanácstagok megvitatják, kiegészítik. Első helyen szerepel a 32 munkahelyes orvosi szakrende. lő, második helyen a városi és jánási könyvtár, majd a Gombás úti hatvan személyes bölcsőde. Ezeken a helyeken, valamint a Sirály utcai óvoda építésében, az úttörőtábor, a Radnóti úti iskola és a Gábor József iskola bővítése munkálataiban számítanak a társadalmi munkásokra. — Szép lenne — mondta Végvári Nándor —, ha meg tudnánk tartani az 1977-ben el. ért negyedik helyezésünket a megyei versenyben. Nagy a versengés az első helyekért. Mészáros Gyula Tájékoztatás — leszerelitek Az Esze Tamás honvédlaktanyában, a nevelőmunka szerves részeként a leszerelés előtt állókat előkészítik a polgári életbe való visszatérésre és tájékoztatják őket azokról a tudnivalókról, amelyek segítik a munkahelyi beilleszkedést, a családi problémák megoldását. A laktanya-parancsnokság felkérésére, a napokban dr. Hampó Ferencné dr. Tolerián Mariann, a Híradástechnikai Anyagok Gyára jogtanácsosa tartott tájékoztatót azoknak, akik már nem viselik sokáig az egyenruhát. Részletesen elmondta, hogy a bevonulásuk óta eltelt időben milyen fontosabb törvények, rendelkezések jelentek meg, hogyan változott meg a Munka Törvény- könyve. Ismertette a leszerelek jogait a régebbi munkahelyen, ugyanakkor felhívta a figyelmüket, hogy mielőbb kapcsolódjanak be a termelőmunkába, s a polgári életben is hasznosítsák azt a tudást, amit szereztek a katonaévekben. Több kérdést tettek fel a tájékoztató után, az előadó mindenkinek válaszolt. P. R. A lakosság sok segítséget ad az út- és a közműépítéshez Kedvezmény — részletfizetésre Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Pénzügyminisztérium rendelete értelmében, az út- és közműépítés költségeinek egy részét a telektulajdonosoknak kell viselniük. Vácott első ízben tavaly vetettek ki hozzájárulást az 1976-ban és 1977-ben megvalósult fejlesztések után. A múlt évben megépült utak, járdák és csatornák után járó hozzájárulást márciusig vetik ki. Mint a városi tanács pénzügyi osztályán megtudtuk, a hozzájárulás mértéke lakótelkenként legfeljebb 15 ezer, társasházi lakásonként 11 ezer 500, többszintes épületben levő lakások után 7 ezer 500 forint lesz. Tavaly a Tavasz, a Tél és a Beniczki utcában építettek szilárd útburkolatot, mely után telkenként, illetve lakásonként 3 ezer 500, a Beniczki utcai szennyvízcsatorna építése után 4 ezer 700 forintot kell fizetniük a tulajdonosoknak. Az Alsó utca is szilárd burkolatot kapott, a hozzájárulás ősz- szege 3 ezer forint. A Gombá- si lakótelepen járda épült; ott 650 forintot kell fizetni lakásonként, illetve telkenként. Azok, akik a fejlesztéseket társadalmi munkában segítették, munkájuk értékét levonhatják a hozzájárulásból. Az elvégzett munkát a körzeti tanácstag, illetve a kommunális üzem igazolja. A közműfejlesztési hozzájárulásra részletfizetési kedvezményt lehet kérni a városi tanács pénzügyi osztályától. A kedvezményt a beépített telkek után 5, a beépítetlenek után általában két évre adják meg. M. Gy. Műszerüzem a tsz-ben Kétszeresen kitüntetett brigád Az előzetes számítások szerint, mintegy 3 millió 500 ezer forinttal túlteljesítette árbevételi tervét a letkési termelőszövetkezet műszerüzeme. A sikerhez hozzájárult a kétszeresen kitüntetett Klára Zetkin szocialista brigád is. A 27 tagú közösség vezetője, Hering Gyuláné elmondta, hogy nyáron csaknem egy hónapot dolgoztak a termelőszövetkezet répaföldjén és ribizli- ültetvényén, de segítettek a községi általános iskola nemrég átadott FORFA-tantermei- nek építésében is. Az ügyes kezű asszonyok transzformátor tekercseket készítenek (alsó kép). A műszerüzemben a legnagyobb gondot az elavult gépek karbantartása jelenti. A berendezések között csaknem félszáz esztendősek is találhatók, amelyek napjában többször Is elromlanák. Horváth András tmk-s is egy 1938- ban készült angol tekercselő gépet javít (jobb oldali kép). Barcza Zsolt (elvételei Februári műsorelőzetes A rádió gyermekkórusa is fellép Az esztendő második hónapja egyben'a farsang hava. Jelzi ezt az előzetes februári váci műsornaptár is. Tizenkettedikén, Nem vagyok teljesen őrült! címmel, nagyszabású show-műsort mutatnak be a színházteremben, Koós János, Zentai Anna, Latabár Kálmán s más fővárosi vendégművészek szereplésével. Tótágas az általános iskolásoknak szóló vidám farsangi műsor címe; 25-én 14-től 19 óráig tart a nonstop előadás, Dévai Nagy Kamiiul, Mikolai László, Kefe és Paradicsom bohócok felléptével. Könnyű- és komolyzene válEmber és természet Városlakó — a tanyai életről llku János fotói a Madách Galériában Ilku János tehetséges budapesti fotóamatőr, mint fiatal gépésztechnikus, 1969-ben kezdte el a rendszeres fotózást, és 1974 óta állít ki önállóan. Képeivel szerepelt az országos fotóművészeti kiállításon, a Tanya című sorozatáért a Fotóművészek Szövetségétől nívódíjban részesült. A művelődési központ emeletén látható tárlat képeinek elkészítése hosszas előtanulmányozást igényelt a művésztől. A Balmazújváros környékén felfedezett kis tanyára többször visszatért, ahol mindig újabb és újabb érdekes részletet fedezett fel, lassan ismerőssé váltak egymás számára — a tanya és' a fotográfus. Később az elkészített részfotókból. okosan szelektálva, majd szintetizálva, sikerült egy gondolat kifejezése érdekében csoportosítania a képeit. A fotómontázsokba a népballadák tömörségével belevonta mindazt, amit egy városlakó fiatalember megismerhetett az elhalóban levő tanyai életből. Négy ciklus „A tanyáról, a tanyai életről sok vita zajlott az utóbbi évtizedekben. A megszüntetni vagy örökérvényűnek tekinteni merev szembeállítás ellenében a józan gazdaság- és társadalompolitika a jövőbeni megszűnés törvényszerűségét jelezve óv a türelmetlen felszámolás igényétől" — írja Albertini Béla a katalógusban. A kiállítás furcsa ellentmondást rejt, hisz a művész, bár maga is belátja a tanyák megszüntetésének szükségességét, együtt érez az ábrázolt idős emberpárral. Érzéseit lírai fotói közvetítik a nézőknek. „Mennyire más így a tanyasi élet, mint ahogy elképzeltük’ — írja a vendégkönyvben egy váci látogató. Ez a más nemcsak a kiállítás tartalmi mondanivalójában rejlik, hanem a formában is. A képek okosan felépített rendben követik egymást, hogy kerek, egységes egészet alkossanak. A szerző négy ciklusra osztotta fotósorozatát. Epizódok Az első, Hármaskép című ciklusban bemutatja, a tanyát,. az ott élő idős házaspár rendkívül karakteres, természetes portréját, azokét, akik azonosulva környezetükkel, szinte eggyé válnak vele. A tanya, mint főszereplő egy drámában, a maga végtelen nyugalmával, egyszerű szépségével őrzi a már eltűnőben levő paraszti életforma nyomait. Az Epizódok című részben a tanyai élet szépségeit és nehézségeit ismerhetjük meg azáltal, hogy a művész betekintést nyújt az idős házaspár hétköznapjaiba. Ez a tiszta és természetközeli életforma minden nehézsége és kényelmetlensége ellenére is vonzó és megkapó a XX. század embere számára, hiszen mentes a civilizáció minden káros hatásától. A művész lírai finomsággal ábrázolja a végtelen róna és benne a tanya romantikáját, az elaggott gémeskutat, a szamárkóíót, az omladozó házat. De nemcsak a puszta romantikája ragadta meg az alkotó figyelmét, hanem a természet kíméletlen, öntörvényű világa is. Kegyetlen realizmussal érzékelteti azt a kemény küzdelmet, amelyet a parasztember vív a természettel a szikes földdel. A kaszálás, kapálás nem kis fizikai erőkifejtést igénylő munka, de ez az idős parasztember el sem tudná képzelni gépekkel ugyanazt a tevékenységet. Vérévé vált a nehéz, gyötrelmes életvitel, amihez még ma is ragaszkodik. A környezetében rendszertelen, össze-visszaság- ban heverő, málladozó kerekek, rozsdásodó vasekék és boronák, mind-mind valamikor nélkülözhetetlen, ma már kidobott, elhasználódott kellékei egy letűnőben levő életformának. Az Emlékeim című ciklusban szintézist képez a szerző azokból az emlékkép-töredé- kekből, amelyek a legmélyebb nyomot hagyták benne. A szikes, repedezett föld keretébe ágyazva, még elő-előtűnik a pusztulóban levő tanya valamikori virágzó életéből egy- egy kép, hogy aztán végleg átadja helyét az enyészetnek. Analízis Az Analízis című, befejező ciklusban a szerző újra elemeire bontja a már múltnak számító emlékképeket, mintegy nosztalgikus villanásokban, kiemelve a legjellemzőbbeket az elhalt tanyából. Az elmúlás tragikus, visszafordíthatatlan voltát fejezi ki, epi- lógusszerűen. Külön említést érdemel a kiállítás fotóinak remek technikai kivitelezése, amely nélkül aligha sikerülhetett volna a gondolati tartalom ilyen érzékletes kifejezése. A megszokott fotótechnikát észlelve, találkozhatunk olyan újdonsággal is, amely a képzőművészeti technikára emlékeztet. Ilyen a montázs és a fotógrafika. Tendencia manapság, hogy az egyes művészeti ágak között elmosódnak a határok, amint ez a kiállításon is tapasztalható. A fotó épp oly értékű kifejezési forma, mint a művészet bármely más ága, feltéve, ha olyan művészi igényességgel műveli alkotójuk, mint azt Ilku János teszi. Az alkotó így vall további elképzeléseiről: — El kell jutnom addig, hogy képekben tudjam kifejezni önmagam, a gondolataimat. Képekben, hogy látható legyen mások számára is, és, gondolkodásra késztesse a nézőt. , Teknős Erzsébet ★ A kiállítás január 25-ig tekinthető meg a váci Madách Imre Művelődési Központ galériájában. fogatja egymást a jövő havi műsorban. Elsejére hirdetik az Illés együttes koncertjét, 14-én Margittay Sándor orgonái a zeneiskolában, a filharmóniai kamarabérlet sorozat keretében. Kétszer köszönthetjük városunkban a Magyar Rádió gyermekkórusát: 16-án és 21-én mutatja be műsorát városi és járásbeli általános iskolásoknak, középiskolás tanulóknak, 24-én lesz a Deák-bigband hangversenye. A népdal- és a nótakedvelők február 26-án meghallgathatják a Jaj, de szépen muzsikálnak! című esten Bojtor Imre, Urbán Katalin, Csák Húgó s mások énekszámait. A csillagászati szakkörben kedd esténként a földtípusú bolygókról, a Merkúrról, a Venusról s a Földről, mint égitestről lesz szó. Az egész évben tartó, rendszeres diavetítés szinte példa nélküli az országban. A Dunakanyar Fotóklub Baráti Köre gondozásában, Moszkváról, Leningrádról és Krakkóról mutatnak be színes diasorozatokat, továbbá az északi sarkkör titkait ismerhetik meg a hallgatók s gyönyörködhetnek Markovics Ferenc fotóművész felvételeiben. A 10 éves pedagógusklub jubileumi ünnepségét február 7-én, szerdán rendezik meg. Ágh Bíró Béla iskolaigazgató Romániáról tart előadást, Erőss Anna rádióbemondó hivatásának érdekességeiről beszél. Dunakeszin farsangi estet rendeznek, Gödön disznótoros vacsorát. Az Üj barátok klubjának lesz a vendége a hónap első napján örsi Ferenc író. újságíró. Megemlítjük Konyorcsik János és Gacs Gábor közös kiállítását, Szüts Miklós grafikusművész tárlatát és a Természettudományi Múzeum újabb. Egy csepp víz című vándorkiállítását. A Színészműhely következő vendége Oszter Sándor lesz. A Madách Színház együttese két Gyárfás Miklós-színművet mutat be 19-én, a Népszínház a legkisebbeket szórakoztatja a Hagymácska különleges kalandjai című mesejátékkal. Papp Rezső — A Színészműhely sorozatban ma, január 23-án, este hét órakor Horváth Teri Kos- suth-díjas művész mutatja be műsorát, Lelkes Péter közreműködésével, a Madách Imre Művelődési Központban. i i
