Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

Félmillió tekercs ebben az évben Idén félmillió egy- és háromfázisú fogyasztásmérőbe ké­szítenek tekercseket, a Ganz Műszerművek gödöllői árammérő gyárában az automata gépeken. A képen: Gergő Györgyné leszedi az elkészült tekercset. Barcza Zsolt felvételek Kerttársulás Növényvédelmi előadások Baráti összejöveteleket terveznek A Pécel—Isaszeg Áfész tá­mogatásával működő kerttár­sulás tagjainak többsége az el­múlt hetekben tovább gyara­pította ismereteit. A TIT szervezésében Ambrus László agrármérnök és Jenéi István­ná szakmérnök vezetésével növényvédelmi előadásokat tartottak. ,A mintegy kilenc hektár földet a Rákosvölgye Tsz már felszántotta és műtrágyázta. A közeljövőben kerül sor évi rendes taggyűlésükre, ame­lyen többek között szó esik majd a vezetőség munkájá­ról, a szerződéskötések meg­kötéséről, a már rendelkezés­re álló mezőgazdasági kisgé­pek igénybevételének lehető­ségéről, de arról is, hogy akik nem megfelelően művelték a múlt évben parcelláikat, azok ebben az évben arra igényt nem tarthatnak. A vezetőség egyik tagja, Kiss István közölte, igyekez­nek a rendelkezésükre álló földet valóban a népgazdaság érdekeinek megfelelően hasz­nosítani. Baráti összejövetele­ket is terveznek a tagságnak. Pécel—‘Isaszeg Áfész Hasznos kiegészítő tevékenység Biztonságosan dolgozhatnak A Pécel—Isaszeg Áfész alaptevékenységét hasznosan kiegészíti ipari üzemei mun­kája Asztalosokat, lakatoso­kat, építőipari szakmunkáso­kat, villanyszerelőket foglal­koztatnak, irodagépeket, pénz­tárgépeket és olajkályhákat javítanak. Az Áfész üzemei­nek technikai felszereltsége, a dolgozók szaktudása révén fejlesztési céljaikat is köny- nyebben és gazdaságosabban érik el. Űj létesítményeik építése, a régebbiek felújítá­sa házilagos kivitelezésben gyorsabban és olcsóbban ké­szül el. Saját szakembereik építet­ték Pécelen a Maglódi úti italboltot, bontották le, illet­ve húzták fel a 32-es számú vegyibolt raktárát, alakították át az irattárukat. Isaszegen íöldségboltot építettek. Az üzemek kapacitása le­hetővé teszi, hogy a lakos­ságnak és más iparvállala­toknak is végezzenek külön­böző szakipari munkákat. Ezekkel az úgynevezett külső munkákkal gyarapítják a szövetkezet bevételét és nye­reségét. A szövetkezet lehetőségei­hez képest igyekszik megte­remteni a biztonságos munka feltételeit az ipari üzemekben is. Tavaly szerelték fel a mintakészitő műhelyben az elszívó berendezést, ezzel mindkét faipari üzemben megoldották a por elleni vé­dekezést. Valamennyi ipari üzemben működik szocialista brigád, amelyek közül a régebben alakultak mind megkapták az arany- vagy ezüstjelvényt. Az országban elsőként Kis biológusok és matematikusok Kedvező tapasztalatok Több éve különleges foglal­kozásokat tartanak Pécelen az általános iskolás tanulók egy részének. A kis matematiku­sok baráti körét alakították meg, amelyben az alsótagoza­tosok közül két, a felsősök kö. zül három csoporttal foglal­koznak behatóbban a szám­tan rejtelmes, de persze a gyakorlathoz közelálló példái­val. Munkájukra jellemző, hogy a napi tananyagnál elmélyül­tebben töprengenek el egy egy összefüggésen a matema­tikát különösen kedvelő gye­rekekkel. Egy-egy csoportba 15—20 tanuló tartozik, akik­kel Kapronczay Zoltánná, Se­bők Istvánná és Táncos. Vil~ mosné tanárok foglalkoznak. Mint Lehoczky Endre isko­laigazgatótól hallottuk: ha­sonló szakikört hamarosan lét­rehoznak kis biológusoknak is. Erre részben jó indíték, hogy a már működő matematikai körről kedvező a tapasztala­tuk, másrészt közeli barátjuk, Vitárius Sándor, gimnáziumi szakfelügyelő állította össze a kis biológusok szakkörének nagyszerű programját, ame­lyet országosan is elfogadtak. A programot az országban először a péceli általános is­kolában próbálják ki. F. VI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM- -ivV. ­1979. JANUÁR 23., KEDD A mozgalmi munka dokumentumai' Elkészültek az akcióprogramok Két fórumon ismertették és ismertetik a KISZ járási bi­zottságának új akcióprogram­ját a napokban. Csütörtökön délután a községi pártszerve­zeteik ifjúsági felelősei értekez­tek, vasárnap pedig a KISZ- alapszervezetek titkárai gyűl­nek össze, hogy meghallgas­sák az akcióprogramokról szó­ló tájékoztatót s megvitassák a gyakorlati teendőket. Vezérfonal Flóris Tibortól, a KISZ já­rási bizottságának titkárától érdeklődtünk az elkövetkező mozgalmi év feladatairól, az előkészítő munkáról. Először az újdonságokról. — Két változásról számol­hatok be. Az egyik, hogy a KISZ megyei bizottságának út­mutatása szerint az idén kü­lön lakóterületi akcióprogra­mot is összeállítottunk. A má­sik változás ugyan már tava­lyi, de még mindig csak mi csináljuk így: a rendezvény­tervben a különböző területek eseményeit összefoglaltuk, minden KISZ-tagunk nyomon követheti az eseményeket. — Mire valók az akcióprog. ramok, a rendezvényterv? — A mozgalmi munka olyan dokumentumai, amelyek egy egész évre meghatározzák teendőinket. Elkészültek s bi­zottságunk elfogadta a munka­helyi, a lakóterületi s az isko­lai akcióprogramot, a rendez­vénytervet, testületeink ülés­tervét is összeállítottuk már, s a költségvetés is készen áll. Ezek együtt vezérfonalai mun­kánknak. Egy évre előre ki­dolgoztuk azokat az elveket, amikre mindennapi munkánk­ban figyelemmel kell lennünk. A gyakorlati teendők is kiol­vashatók a dokumentumokból. Éppen ezt megkönnyítendő hívtuk össze a tanácskozáso­kat. — Miről hallhattak a részt­vevők az összejöveteleken? — Elsősorban két lényeges szempontra hívtuk fel a fi­gyelmüket. Az egyik a helyi építőmunkába való bekapcso­lódás. A járásban és a köz­ségekben egyaránt a gazdaság fejlesztését kell szem előtt tar­taniuk a fiataloknak. Ezt megkönnyíti, hogy a pártszer­vezetek minden gazdálkodó vállalatnál, szövetkezetben cse­lekvési programot állítottak össze, amihez igazodni lehet. Figyelőszolgálat — Ez túl általános, hallhat­nánk konkrétabbat is? — Több akciót tervezünk. Szeretnénk a társadalmi mun­kákat is a gazdasági építő­munka szolgálatába állítani. Fiataljaink eddig is kivették Egészségügy Fejlődött a hálózat Sokat segítettek a kisiparosok Jelentősen fejlődött tavaly a járás egészségügyi hálózata. Szadán elkészült a körzeti or­vosi rendelő és az egészség­ház, amelyhez egy orvosi la­kás is csatlakozik. Túrán gyermekorvosi és körzeti or­vosi rendelő épült, amihez szintén egy orvosi lakás járul. Pécelen is' átadták már mű­szakilag a négy munkahelyes központi rendelőt, csak a fel­szerelés van hátra. Az új egészségügyi intézmé­nyek érdekessége, hogy a ter­veiket a járási hivatal mű­szaki osztályának Ybl Miklós szocialista munkakollektívája tervezte társadalmi munká­ban. A kivitelezésben a köz­ségek kisiparosai jártak az élen, Szadán Rajcsányi Ká­roly, Túrán Varjú Mihály irá­nyította a munkát. részüket a községek fejleszté­séből, de a munkákat nem mindig szervezték meg jól. Most konkrétabb teendőket tarthatnak szem előtt. Az if­júsági szocialista brigádok munkaversenye is új töltést kap, akárcsak a fiatal értelmi­ségiek mozgalma. A fiatal műszakiak és közgazdászok ta. nácsa a vállalatoknál műkö­dik. A mozgalom tagjaitól azt várja a KISZ, hogy az ifjú szakemberek legyenek kezde­ményezőbbek, kérjenek olyan feladatokat, amelyek valóban hozzájárulnak a vállalatok műszaki színvonalának emelé­séhez, a gazdasági szervező- munka javításához. — S a szövetkezetekben? — A műszakiak és a köz­gazdászok tanácsa mintájára az idén a termelőszövetkeze­tekben megszervezzük a fiatal agrárszakemberek tanácsát. Tekintve, hogy járásunkban a mezőgazdaság a legerősebb ágazat, sokat várunk az ötlet­től. De szeretnénk jobban ki­használni az ifjúsági szervezet gazdasági figyelőszolgálatát is, ettől olyan értékes észrevéte­leket várunk, amelyek a vál­lalatok, szövetkezetek vezetői­nek is hasznára válnak. A munka irányítására a KISZ- bizottság mellett megszervez­zük a termelési munkabizott­ságot, amelynek a fentieken kívül lesz egyéb teendője is. A bizottság szervezi majd a szakmai, politikai vetélkedő­ket, mint amilyen a termelő­szövetkezeti, áfészes és ipari ifjúsági brigádok vetélkedője, vagy a ki minek mestere. — Mi a másik lényeges szempont az új mozgalmi év­ben? — Valamennyi területen ja­vítani akarjuk a társszervek­kel való együttműködést. A lakóhelyen a Hazafias Nép­front bizottságaival, a műve­lődési intézményekkel, az üzemekben és szövetkezetek­ben a szakszervezettel kell bővíteni a kapcsolatokat. De jobb együttműködésre van szükség mindenütt az MHSZ- szel, a Vöröskereszttel is. Gyakran még a gazdasági irányítással s a pártszervek­kel sem működnek kellően együtt a KISZ-szervezetek. Pe­dig a gazdasági munkában, a közművelődésben és a politi­kai képzésben is sok még a kihasználatlan lehetőség. Április 4-től — Mi a teendője a helyi KISZ-alapszervezeteknek? — A járási akcióprogram is­meretében a helyi sajátossá­gokat figyelembe véve kell tervezniük. A KlSZ-bizottsá- gok és az alapszervezetek is összeállítják a négy alapvető dokumentumot, s ehhez segít­séget kapnak a pártszerveze­tektől. A mozgalmi év április 4-én kezdődik, addigra min­denhol el kell készülni a prog­ramokkal. Az idén bizottsá­gunk nagyobb figyelemmel el­lenőrzi és segíti, majd a mun­kát. A politikai képzési, a közművelődési, a sport- és honvédelmi, valamint a ter­melési munkabizottság is rendszeresen beszámoltatja az alapszervezeteket. G. Z. Vöröskeresztes aktivisták Takarítás a kórházban A járásból és a városból Társadalmi munkában taka­rítottak a kerepestarcsai kór­házban a járási és városi vö­röskeresztes aktivisták. Az Ik- ladi Ipari Műszergyárból. Isa- szegről. Mogyoródról, Pácéi­ról, Szilasligetről harminc­egyen, a Ganz Árammérő- gyárból, a Humán Oltóanyag­termelő és Kutatóintézetből, a Laboratóriumi Törzsállatte­nyésztő és Kutatóintézetből, a GYÓGYÉRT gödöllői telepé­ről, a gödöllői Vegyesipari. Szövetkezetből, az Egyesített Vértranszfúziós Állomásról és a Háziipari Szövetkezettől összesen ötvenegy asszony és lány dolgozott szombaton _ a befejezéshez közeledő kórház­ban. Aszód Belvízrendezés Ebben az ötéves tervben’ több mint 7 millió forintot költenek belvízrendezésre az aszódi nagyközségi közös ta­nácshoz tartozó községekben — Aszódon, Ikiadón és Do- monyban. 1979-ben még 2 millió forintot használhatnak fel a központi támogatásból, amelyhez saját erőből félmil­lió forintot kell hozzátenniük. Automata gépek Nagy teljesítményű automa­ta gépek segítik a több ton­na súlyú vas- és acélszerkeze­tek gyártását a Kohászati Gyárépítő Vállalatnál. A két hegesztőfejes, svéd gyártmá­nyú hegesztőautomata egy műszakban mintegy 20 szak­munkás munkáját végzi el. Az NSZK-ból érkezett Wagner típusú, programvezérlésű gép pedig a kellő méretre vágja a vázszerkezeteket, s az össze­szereléshez szükséges lyukakat is elkészíti. — Tavaly a tervezettnél több járdát építettek a járás községeiben. Négy helyett mintegy nyolc kilométerrel gyarapodott a burkolt gyalog­utak hossza. Nagy szükség is volt erre, hiszen az ötéves terv első két esztendejében a tervezettnél kevesebb munkát fejeztek be. Ennek oka az volt, hogy sok helyütt vízve­zeték épült, vagy épül, s ad­dig amíg el pem készülnek, a járdákkal is várni kell. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT VERESEGYHÁZ Három sikeres szakosztály év elején. Nem szakmailag, létesítmény dolgában fordult rosszabbra helyzetük. A csa­patokkal foglalkozók, Pásztor Gyula vezető edző, Lipták István és Rózsai Ferenc se­gédedzők, akik az ifjúsági és az utánpótlás keretekkel fog­lalkoztak, szakmai tevékeny­ségüket jól látták el, noha a szakosztály pályagondokkal küzdött, s küzd most is. Néhány éve új sporttelep létesítését határozták el vVe- resegyházon, építése bizonyos fokig lelassult, még a labda­rúgópálya sincs olyan állapot­ban, hogy az megfelelne a kö­vetelményeknek; ráadásul a régi, jó füves pályájukat a tervezett időnél előbb fel kel­lett adniuk, mert a helyére ipari üzemet telepítettek. Sok mérkőzésüket idegen­ben tudták csak lejátszani, s a járási bajnokságban szerep­lő első csapatuk a tavaszi sze­zonban a kiesés szélére sod­ródott. A kritikus időszakból — amikor ráadásul néhányan visszavonultak, vagy katonai szolgálatra távoztak — mégis kilábaltak, mert néhány ta­pasztalt, már leállt játékosuk; Németh Ernő, Harcos György és Molnár Lajos az első hívó szóra készségesen csatasorba állt, csakúgy, mint Prbkopecz János akkori játékosedző, aki­nek nagy érdemei vannak ab­ban, hogy a klubszeretetre nevelés rpellett szakmailag is összefogta a csapatot, s elke­rülték a kiesést. Az idén munkához látott új edző és fiai nehéz körülmé­Sportkörének közgyűlésére gyülekezett szombaton este Veresegyház apraja és nagyja. A spoiwiÄör vezetői, tagjai éts pártoló tagjainak sorában ott láthattuk a község és intézmé­nyeinek 'több vezetőjét is. A Váci Mihály Művelődési Központban megtartott köz­gyűlésen Kucsa Tamás, a sportkör elnöke számolt be a tavaly végzett munkáról, s vázolta az idei tennivalókat. Az elnökség nevében önkriti­kusan szólt arról, hogy nem miniden tekintetben volt folya­matos a tevékenységük. A szakmai munka általában megfelelőképpen folyt a szak­osztályokban, de a közvetlen irányításban még nem mutat­kozott a kívánt mértékű önállóság, apró-cseprő ügyek­ben is az elnökségre hagyták a döntéseket. Ezért kérte, hogy a közgyűléstől kapott megbízatásuk alapján, a szak­osztályok vezetői bátrabban dolgozzanak a jövőben. A sportkörnek három szak­osztálya van. A három lab­darúgócsapatukat összefogó szakosztály 65 aktív játékosból áll. Tollaslabda-szakosztályuk­ban huszonkilencen tevékeny­kednek, míg a kézilabdát, férfiak és nők együttesen hu­szonnégyen űzik. .Minthogy so­kan érdeklődnek, mi több: gyakorolnak hétről hétre a pingpong- és a sakkasztalok mellett, talán már. az idén ezekkel a szakosztályokkal is gyarapodni fognak. Labdarúgásban bizonyos mélypontra jutottak a múlt nyék között gyakorolnak és játszanak egyelőre, az ered­mény mégis elfogadható: az ősszel a 10. helyen végeztek, továibbjutottak az MNK-ban is. Ide tartozik, hogy a sport­kör és az általános iskola kö­zött rendkívül jó a kapcsolat. Gyenizse Ferenc iskolaigazga­tó és Czene János tanár, az úttörőcsapat vezetője sokak mellett a legjobb támogatói a sportnak, helyet adtak pél­dául az ifjúsági csapatoknak, hogy edzéseik egy részét ná­luk végezzék, aminek fejében a sportkör edzői az iskolai labdarúgócsapatokkal is fog­lalkoznak. Kézilabda. Női csapatuk a járási bajnokság első osztá­lyában, tavaly a második he­lyen végzett. Férficsapatuk 1978-ban alakult meg, s a ne­gyedik helyet érte el. Az utánpótlás nevelése bizonyára nem lesz gond, amit ugyan­csak az iskolai csapatokból látják biztosítottnak. Urbán József, Bódis Agnes, Magyar Béláné és Magyar Béla kézi­labdaedzők is örülnek annak, hogy tavaly az iskoláiban kor­szerű bitumenes, villanyvilá­gítással felszerelt pályát ad­tak át a fiataloknak. Tegyük hozzá, lényegében társadalmi összefogással valósult meg ez a létesítmény: az önzetlen munka értéke meghaladta a hatvanezer forintok Sikeres sportág lett Veres­egyházon az utóbbi években a tollaslabda. Járási, megyei és országos versenyeken is letet­ték már névjegyüket. A múlt évi rangsorolásban a jászka­ra jenőiek és a dömsödiek mö­gött a harmadik, érmes helyen végeztek a megyében. F.L i i 4

Next

/
Thumbnails
Contents