Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
XXIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. 1979. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK Felnőttoktatás — gondokkal Kijárni mind a nyolc osztályt Az üzemekben támogatják a tanulókat Felnőttoktatás: amióta az MSZMP Központi Bizottságának 1972-ben született közoktatás-politikai határozata felhívta a figyelmet a munka utáni tanulás fontosságára, szinte vissza-visszatérő refrénné vált ez a szó. A tsz-ekben — Hogyan boldogulnak a váci járásban a felnőttoktatással? — kérdeztük Szabó Lajost, a járási hivatal művelődésügyi osztályvezetőjét. — Nyilvánvaló, ahhoz, hogy oktatni tudjunk, előbb fel kell mérnünk a dolgozók iskolázottságát — hangzott a válasz. — A járás termelőszövetkezeteiben megnyugtató gyakorlat alakult ki: a különböző oktatási formákat a betanított és a szakmunkásigénnyel összhangban szervezik. A péceli és az Örkényi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet irányításával működnek például a bentlakásos és kihelyezett tagozatok, amelyekben az állattenyésztés, a tartástechnológia, a takarmánynövény-termesztés és egyebek alapelemeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Jó eredményeket értünk el a mezőgazdasági szakközépiskolai tagozatok szervezésében is, noha sem a püspökhatvani, sem a vámos- mikolai tagozaton nem tudunk folyamatosan egymást követő osztályokat indítani. Vámos- mikolán az idén nem jött létre első osztály, elmaradása, úgy érzem, nem a szervezés hibája, sokkal inkább' a termelő- szövetkezetek jelenlegi szakemberigényét tükrözi. — Nem az érdeklődés hiányával magyarázható? — Aligha. Hadd illusztráljam a választ néhány számadattal: míg 1977-ben a betanított munkások továbbképzésén 86 dolgozó vett részt, addig 1978-ban már 125 jelentkezett a tanfolyamokra, s az idén további emelkedést várunk, már csaknem kétszáz hallgatóval számolunk. őrbottyáni téglagyár és az Alagi Állami Tangazdaság. — Beszélgetésünk kezdetén már szó esett a középiskolai felnőttoktatásról. Ügy tudjuk, tavaly újfajta szervezeti formáját is kipróbálták. — Valóban. Foton, a dunakeszi gimnázium kihelyezett tagozataként, elkezdődött az oktatás a szakmunkások szak- középiskolájában. Mivel ez a kezdeményezés nagyon friss még, az osztályok létszámának folyamatos biztosítása érdekében, fokozott beiskolázási propagandára lesz szükség. — Hogyan működnek az általános iskolai tagozatok? — Azok szervezésében akad a legtöbb adósságunk. Az ok? Részint a szakképzettséget nem igénylő munkák hatása, részint a bejáró dolgozók nagy száma. A tény viszont megdöbbentő: a váci járásban az alktív keresők 49 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Jóllehet, felméréseink igazolják, hogy e munkások nagy része már megette a kenyere javát, mégis, csupán 14 üzemet vizsgálva, 223 olyan 30 év alatti dolgozóra találtunk, aki nem járta ki még az általános iskolát sem. Ennek következményeként, az előző három évben fokozatosan csökkent az általános iskoMegbecsülés — Az üzemek támogatják a munkások továbbtanulási törekvéseit? — Messzemenően. A tanulás üzemen belüli megbecsülése általunk is érzékelhető. A munkaidő-kedvezmények, a kedvező műszakbeosztások, a céljutalmak, a tankönyv- és tanszerellátás folyamatossága mind-mind ösztönzően hat a dolgozókra. Különösen sok segítséget nyújt munkásainak a szobi szörpüzem. az lai felnőttoktatási tagozatok száma, 16 helyett immár csak 9 működik s veliük együtt a hallgatóké is, 180-ról százhétre. Együttműködés — Elképzeléseik a helyzet javítására? — A felnőttoktatás vonzóvá tételét már eddig is sok intézkedés szolgálta, gondolok itt a felnőttoktatás sajátosságait jobban figyelembe vevő tantervekre és tankönyvekre. Itt-ott már tapasztaljuk is a tanulási légkör kedvező változását, s örömmel mondhatom, hogy szinte teljesen megszűnt a tanulmányi kudarcok miatti lemorzsolódás. A további fejlődés alapja az oktatási és a közművelődési intézmények közötti kapcsolatok kiszélesítése lehet. A művelődési házak és a könyvtárak nagy részt vállalhatnak a felnőttoktatás további kibontakoztatásából, hogy csak a különböző előkészítő tanfolyamokat, a kiegészítő programokat vagy éppen a segédanyagok biztosítását említsem. S ha ez az együttműködés a következő időszakban megvalósul, akkor elmondhatjuk, ismét léptünk egyet előre. Hegyi Iván Nagyon szereti az embereket Ezrek egészségére vigyáz Az Egészség című folyóirat december végén megjelent számában Karczag László bemutatja dr. Áfra Tamás körzeti orvost, aki 1962 óta dolgozik Vácott, ahová mindjárt az egyetem elvégzése után került. Meglehetősen nagy körzet tartozik hozzá, mintegy ezer ember egészségére kell vigyáznia, 70 százalékuk aktív dolgozó, a többi' idős, nyugdíjas. — Nagyon szeretem az embereket — vallja dr. Afra Tamás. — Rendkívül lényegesnek tartom a körzeti orvos munkájában a betegekkel való kapcsolat lélektani vonatkozásait, az, hogy kihez milyen hangon szól az orvos, tulajdonképpen meghatározza munkánk eredményességét is. A hat érdekes fényképpel illusztrált írásból megtudjuk, hogy dr. Áfra Tamás hozta létre 1937-ben a legnagyobb városi vöröskeresztes alapszervezetet, amelynek taglétszáma -350. Fáradhatatlan fel- világosító munkájáért a váci körzeti orvos megkapta a MaSikeres esztendő után A lövészet már tömegsport Bajnokság az Sikeres esztendőt zárt a | városi-járási sportlövő szak- szövetség. Tavaly januárban a Sallai Kupa versenysorozattal I kezdődött és a december 3-i, j gyar Vöröskereszt Országos Elnökségének aranyérmét. Bemutatja a cikk Afra doktor három kislányát, közli, hogy a . lányok apja szereti a zenét, s ha ideje engedi, olvas, utazik. P. R. A n' "'^politikai határozatok---------, hatása itt is, ott is m e^..........;ozik, de az, hogy az utóboi évtizedben egyre több családban születik gyermek, számosban három-négy. az édesanya munkába állásával különféle gondok járnak. E gondok közül egy s nem is a legsúlyosabb: a gyermekek étkeztetésének megoldása. Vácott a város általános iskoláiban 1703, óvodáiban 1041 gyermek kap délben meleg ételit, s a napközi otthonosok uzsonnát is fogyaszthatnak. Kétezer kosztos Több mint két és fél ezer gyermek étkezik tehát napköziben az óvodai, iskolai konyhákról, nem mindegy, hogy milyen feltételek között dolgoznak bennük a szakácsok, főzőasszonyok és munkatársaik. Néhány évvel ezelőtt szinte aggasztó helyzetet okozott a konyhai személyzet elvándorlása az üzemekbe, ahol többet tudtak nekik fizetni. Azóta a gyermekintézményekben a bérrendezés, mely a konyhákban dolgozókra is kihatott, sokat javított a helyzeten, s mára elmondható, a legritkábban fordul csak elő, hogy valaki anyagi okok miatt válik meg munkahelyétől. A személyi feltételek tehát 'szinte jók, s az előző esztendőkben a városi tanács művelődési és pénzügyi osztályának jóvoltából, javítottak a konyhák felszereltségén, gépeket vásároltak, továbbá a Sirály utcai óvoda felépülése után, 1977-től kezdődően, azt is elérték, hogy az óvodások kifejezetten óvodakonyhákról kapják a kosztot. Korábban volt rá példa, hogy a kicsik is az iskolásoknak főzött ételt voltak kénytelenek elfogyasztani. Jelenleg négy óvodának, a Sirály utcainak, a Népek barátsága útinak, a Diófa és a Kertész utcai kisgyermekintézménynek van saját konyhája, melyről a testvérintézményeket is ellátják Eképpen annyit már elértek, hogy a 3—6 évesek a koruknak megfelelő kosztot egyék, ami természetesen jobb és változatosabb is lehetne, a gyermekorvosok véleménye szerint. A művelődésügy vezetői és a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok egyaránt állítják, hogy kicsi a norma, egy-egy óvodás napi élelmezési költsége 9 forint húsz fillér, az alsó- tagozatosok kosztjára naponta 10, a felsőtagozatos növendékekére 10 forint 60 fülért fordíthatnak az élelmezésvezetők, beosztani még nagy tömegű nyersanyag vásárlása és főzése esetén sem könnyű feladat. Segítenének az orvosok A gyermekintézmények konyháit a KÖJÁL ellenőrzi, jobbára higiéniai szempontok alapján, ezért a gyermekmenük összeállításakor az élel- mazésveza tőket elsősorban a tapasztalatok vezetik, s csak az utóbbi időben, miután tan- folyamot szervezitek nekik a gyermekélelmezés tudnivalóiból, tudományosan megalapozott ismeretek. Javítana a helyzeten, ha a gyermekkonyhák igénybe vennék a gyermekorvosok közreműködését, akik bizonyára segítenének a mintaétrend kor- osztályonkénti összeállításában. Mégis, így, ilyen csöppet sem könnyű körülmények között is, mind nagyobb igényt kell kielégíteniük a gyermek- konyháknak. Egyre több szülő szeretné, ha gyermeke délben az iskolában vagy az iskola révén étkezhetne, akkor is, ha a napközi otthoni felügyeletre egyébként nem tart igényt. Mit takar asz. iskola révén kifejezés? Három iskola is van a városban, melynek tanulói vagy egy részük, a város valamely üzemének, illetve vendéglátó vállalat éttermében étkezik. A Báthory utcai iskolások közül 203 az Egyesült Izzó váci gyárában, a Gábor József úti iskola növendékei közül 200 a 'í'orte gyár éttermében, a deákvári Petőfi iskola 200 tanulója a szomszédos ételbárban kap délben kosztot. Ez az étkeztetési forma, költségességén túl, azért Még egyszer a fórok világról Laktak ii«e? a város létezett Figyelembe nem vett, lényeges adatok évadzáró versennyel zárult az idény. A lövészet , napjainkra tömegsporttá fejlődött. Ezt bizo- métja, hogy a múlt évben megrendezett versenyeken átlagosan 100—120 fiatal vett részt. Nagy volt az érdeklődés az általános iskolák részéről is, ezért az úttörőknek külön bajnokságot indítottak. A lövészsportban jelenleg a legkiemelkedőbb eredményeket az Esze Tamás érte el, de sok sikert arattak a mária- nosztrai, a váchartyáni, va’a- mint a Híradás SE és a DCM úttörőknek is MHSZ klubjának versenyzői is. Egyre tartalmasabb a munka a Fortéban és a Váci Kötöttárugyárban, de fejlődik Zsbegény és Vámosmi- kola lövészsportja is. A középfokú tanintézetek közül csak a 204. számú Ipari Szakmunkásképző vesz részt a bajnokságban, a többi iskolában nem használják ki megfelelően a honvédelmi nevelés e lehetőségét. Nagy gond az is, hogy az ifjúsági korosztályban kevés a leányversenyző. Az idei esztendő legfontosabb feladata a lövészbíróutánpótlás megoldása, valamint a körültekintőbb versenyszervezés. B. II. Jakus Lajos alapos és lényegre tapintó tanulmányai nyomán, az olvasó előüt mindig olyan kép tárul fel, amely a török rettenetes barbársága következtében teljesen elpusztult várost, felégetett házakat, erdőkbe bújdokló magyarokat ábrázol. ' A török kori világ embert, országot emésztő kavargásából többnyire valóban a török bemutatása szabadította fel a kutatók képzeletét, azokét, akik — a sajnos, nem nagyon bőséges adatok közül — rendszerint az igazolásul szolgáló' és perdöntőnek vélt anyagot használták fel. Vannak azonban egyéb ismereteink is. Hallgató harangok Bevezetőként csak néhány lényeges adatra szorítkozom: 1541 óta a várat többször felrobbantották. 1597-ben például a magyarok, 1599-ben a város házai elhamvadtak a tűzvészben, a török nemegyszer lerombolta, felgyújtotta őket. Talán még az 1625—83 közötti időszak nevezhető békésnek, amikor csak a török uralta a várat és a várost, sőt, a budai pasa 1626—29 között négyszáz kőművessel a várat helyreállíttatta. És mégis laktak a városban, sőt, a protestánsok egyenesen a török fennhatóság elnéző kegyét élvezték! 1626-ig létezett kórház a magyar lakosság részére, mígnem Murtezán pasa feloszlatta. Tehát van egy mag, amely a városi létnek mintegy központja. Jöhet rác, jöhet török, vagy jöhet Bocskai, a város létezik. Jellemző, hogy 1603-ban református püspöke van Várnak. 21 prédikátor pap felett rendelkezik. Da akadnak lényegesebb adatok is. De Bos- sompierre francia utazó 1623- ban Vácott járt, itt meg is szállt, de nem valószínű, hogy sátorban, mivel két nappal előbb Komáromban, sátorban hálván, csúnyán összemarták, a szúnyogok. Louis de Conii herceg, szintén francia, 1685- ben a felégetett Vácott jár, amelynek „csaknem a felét levegőbe röpítették”. S ő mégis a váci táborban időzik. De megbúvik itt még egy adat: a váci reformátusok kérelme Apaffy Mihály erdélyi fejedelemhez, amelyben keserűen vallják, hogy húsz esztendeje hallgatnak a harangok Vácott. Tehát a torony, ha romosán is, de megvolt, sőt, a török pártfogást sem nélkülözte, csak énnen a mohamedán vallás tiltotta a harangozást. Földbe vájt kunyhók Már az 1543. évi pozsonyi rendi javaslat „kevéssé megerősített” Vácról beszél, tehát a vár többszörös felégetése a kor történetében valósággal hadi rutinmunka volt. S ha még azt is tudjuk, hogy a vársem a legkedvezőbb, mert még kevésbé érvényes ülhet a kívánalom: a gyermek kora, testi fejlődése megkívánta étkezésben részesüljön. Ám, ha azt szeretnők, hogy a dolgozó szülők gyermekei mind többen részesülhessenek szüleik terheit csökkentő, intézményes étkeztetésben, akkor csak ez a megoldás kínálkozik — ma. Szervezési megoldások Távlatilag viszont elképzel-, hető központi gyermekkonyha létrehozása, melyben mind a személyi, mind a tárgyi feltételek optimális harmóniája létrehozható, ahol korszerű gépek segíthetnék a munkát, orvos ellenőrizhetné az étrendek összeállítását. Ám erre belátható időn belül minden bizonnyal nem lesz pénze a városnak. Addig tehát különböző szervezési megoldásokkal, viszonylag nem költséges felújításokkal, átalakítással kell a jelenlegi helyzeten javítani, s lehetővé tenni egyre több gyermek étkeztetését. S e vonatkozásban van előbbrelépés. Bizonyság rá a Hársfa utcai óvoda, melyben némi átalakítással, a tálaló- konyhát teszik a KÖJÁL szigorú követelményeinek megfelelően alkalmassá a fűzésre; — már a közeljövőben. Bányász Hédi falaknak a faanyaga ment tönkre, akkor elképzelhetjük, hogy a változó világban a helyrehozás munkája sem tartott sokáig. A lakosság tetemes része földbe vájt kunyhókban lakott, az ilyen kunyhó elsősorban szláv sajátság volt. Ezt megerősíti Bauffremont őrgróf 1737-es, tehát jóval a török kiűzése utáni látogatása Vácott, ahol a „lakók földbe ásott kunyhókban laknak” és még élelemben is szűkölködnek. Mindez arra enged következtetni, hogy a , környék szlovák lakosai húzódtak be ekkor a városba, amely a császári hadak bejövetelével, bizonyos piaclehetőséget is teremtett. Tanúsító oklevél Dvornikovich Düspök nagy érdeme a halaszthatatlafi munkálatok azonnali megkezdése. Személyes felügyelete, rendkívüli szervezőképessége, romjaiból teremtette újjá a várost. Egyéniségének elemzése, a nro- testantizmussal szemben elfoglalt álláspontjának vizsgálata nem tárgyunkhoz tartozik. Aki egyszer is elolvassa az akkor uralkodó magyar királynak az őt tisztségében megerősítő, 1700-ban keltezett oklevelét. némi bepillantást nyerhet a kor válságokkal terhes világába. Dr. RusVay Tibor hírek - hírek - hírek — Főt gyarapodik. Tavaly ismét tovább fejlődött a nagyközség. Bővítették a 2. számú óvodát, élelmiszerüzlet ! épült a Komszomol utcában, : elkészült az új gázcseretelep a Győrffy utca és a József | Attila utca sarkán, valamint az új orvosi rendelő a Bokor i utcában. Korszerűbb lett a. nagyközség postahivatala, lakást kaptak a védőnők és tovább folytatták a 2. számú általános iskola építését, korszerűsítését. — Gyermekvédelmi felelősök az üzemekben. A legtöbb váci üzemben és gyárban eddig is volt felelőse a gyermek- és ifjúságvédelemnek. Most újjászervezik hálózatukat, hogy az eddiginél hatékonyabban foglalkozhassanak munkahelyükön az ifjúságvédelemmel, mindenekelőtt az üzemükben dolgozó, hátrányos vagy kifejezetten veszélyeztetett környezetben élők, kedvezőtlen hatásoknak kitett fiatalkorúak segítését tekintsék fontos feladatnak! Rájuk hárul az utógondozás nem kevésbé felelősségteljes munkája is. — Nem fejlődik a karbantartás. A járás mezőgazdasági szövetkezeteiben az utóbbi években egyre több erő- és munkagépet, szállító járművet vásároltak. Mint egy legutóbbi vizsgálat megállapította, e fejlődést nem kísérte a karbantartó részlegek korszerűsítése, ezért nem csodálható, hogy a közös gazdaságokban az előző évben bekövetkezett balesetek mintegy kétharmada éppen a járművekkel volt kapcsolatos. Sürgető feladat, hogy a nagy gépparkkal rendelkező szövetkezetek — mint amilyen a fóti, gödi és a sző- di, amelynek százötven, kétszáz gépjárműve van — mihamarabb korszerű javítókarbantartó szervizt állítsanak fel. — Véradás. Ma, január 4-én, két váci üzem, az Egyesült Izzó váci gyára és a Du- namenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat önkéntes donorai adnak vért a Vértranszfúziós Szolgálatnak. A járásban január 9-én, jövő kedden lesz az első önkéntes véradónap: Ácsára és Csővárra szállnak ki a «zolgálai munkatársai. — Donorokat ünnepelnek. Ma, csütörtökön, délután fél háromkor, a Híradástechnikai Anyagok Gyára Vöröskeresztszervezete ünnepi taggyűlést tart, melyen a sokszoros véradókat köszöntik és tüntetik ki elismerő jelvénnyel. 4 i I Megfelelő személyi feltételek lilém gépeket vásároltak Tovább fejlődik a gyermekélelmezés
