Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

VI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM. 1979. JANUÄR 4., CSÜTÖRTÖK Munkásgyűlés az Árammérőgyárban Termelékenyebbe jó minőségbe Jegyzet Kedvező ellátás Tplmúltalk a karácsonyi J j és az újévi ünnepek, letelt az év végi szabadság és csúsztatás, az üzletek dolgozói is túl vannak a hajrán. Megkezdődtek az ünnepi számvetések, visz- szaviszik az ajándékba ka­pott, de az ízlésüknek vagy a méretnek nem megfele­lő holmit, no meg a keres­kedők is értékelik a forgal­mat. Ami Pécelt illeti, az üz­letek általában jól felké­szültek az ünnepekre. Ki­vételesen idejében érkezett a boltokba a kenyér, a tej, nem volt baj a húsellátás­sal sem. Halból több is fo­gyott volna és sokan ke­resték a kocsonyának valót is, s ha lett volna, jó né­hány üveg pezsgőt is elvit­tek volna még a boltokból. A Pácéi—Isaszeg Áfész vezetői naponta járták az üzleteket, ha kellett, gyor­san intézkedtek, gondos­kodtak a hiánycikkek be­szerzéséről. Ennek is kö­szönhető például, hogy az utóbbi hetekben alig-alig kapható rizsből is vásárol­hattak a péceliek. Persze, ezek a napok sem múltak el panasz nél­kül. Némely vendéglátók engedéllyel vagy engedély nélkül az ünnepek alatt és közben zárva tartottak, vagy nem a hivatalos idő­ben nyitottak ki. Űjév reg­gelén például csupán egy vendéglátóhely volt nyitva, ahol, mint mondani szokás, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Sokan nem értették, hogy egy-két ven­déglő az ünnepnapon miért kilenc órakor nyitott, miért változtatták meg a szabad­napokat. Reméljük, az ille­tékesek a jövőben a szabá­lyok és rendeletek megtar­tására nagyobb gondot for­dítanak. A. I. E'fagyott a vízvezeték Az elmúlt napok viharos időjárása Pécelen is okozott károkat. Az orkánszerű szél több épülőfélben levő családi házról lesodorta a cserepeket, szabadban álló gépkocsik ron­gálódtak meg, a község egyes részein teljesen megszűnt a közvilágítás. A hirtelen'bekö­vetkezett hideg miatt jelentő­sen emelkedett a gázfogyasz­tás. Néhány lakásban elfagy­tak a vízvezetékek. Jó eredményekről s a még meglevő hiányosságokról le­vont tapasztalatokról hallhat­tak tegnap a Ganz Műszermű­vek gödöllői árammérőgyárá­nak dolgozói, igazgatójuktól. Szabó Istvántól, s egymástól is, hiszen a munkásgyűlésen a beszámoló után az üzemegy­ségek, műhelyek, osztályok, a szocialista brigádok képvise­lői is beszéltek a tavalyi ter­melési örömökről és gondok­ról, S’ hozzászóltak az idei ter­vekhez. Műszaki fejlesztés A munkásgyűlésre, amelyen részt vett Hámori György, a városi pártbizottság titkára is, a vállalat nagytermében gyü­lekeztek a műszakból érkező dolgozók, akiket először Szabó István tájékoztatott a tavalyi eredményekről. A többi között örömmel állapította meg, hogy az ötödik ötéves terv első há­rom évének feladatait mara­déktalanul teljesítették, sőt, néhány területen túlteljesítet­ték. Ilyen például a tőkés ex­portterv. A kivitel üteme dina­mikusan növekedett az elmúlt években, s már tavaly elérték az 1930-ra kitűzött tervet. Az idén az egész tervidőszakra meghatározott mennyiség a cél. A gyár mérlege most készül, de az előzetes adatokból is kiviláglik, hogy tavalyi ter­melési tervüket 2 százalékkal túlteljesítették, s egész évben ütemesen dolgoztak. Sikerült előbbre lépniük a műszaki fej­lesztésben is, új gyártmányo­kat vezettek be, amelyek iga­zodnak a piac igényeihez. Folytatták a gyárban a re­konstrukciót is, tovább fejlesz­tették az erdőkertesi üzemegy­séget. Jó eredményeket értek el az árammérőgyárban a mun­kaerő-gazdálkodásban is. Job­ban kihasználják a munkaidőt, változatlan létszámmal s ter­melékenyebben dolgoztak 1978- ban, mint a megelőző évek­ben. Selejt nélkül Az igazgatói beszámolóból azonban nem hiányoztak a kri­tikai! megjegyzések sem. A ve­zetői munka hiányosságairól éppen úgy szó esett, mint a munkafegyelem megsértésé­ről. A munkásgyűlés résztve­vői hallhattak az anyaghiányok okairól, s arról, hogy milyen területeken nem sikerült ki­elégítően megoldani a felada­tokat. Szó esett a vállalati koo­peráció hiányosságairól, a gyártmányfejlesztés gondjai­ról, a rekonstrukció egyenet­lenségeiről. A megengedettnél magasabb volt tavaly a szállí­tási, raktározási veszteség, a készletgazdálkodás sem dicsér­hető. Ezeket a hiányosságokat az új évben kell megszüntet­ni, ha előbbre akarnak lépni a gödöllői gyárban. Márpedig akarnak, s ez a ter­vekből, s a hozzászólásokból Is kiderült, Akárcsak az egész népgazdaságban, az árammé­rőgyárban is nehezebb felté­telek között kell helytállni az idén. S méghozzá nem is akár­hogyan. A gyárban bizakod­nak, hiszen eddig is jobban dolgoztak az átlagnál, elég, ha csak az exportra gondolunk. De minden lehetőséget meg kell ragadniuk ahhoz, hogy jövőre se kelLjen szégyenkez­niük. A minőség javítása, ez az egyik legfontosabb cél. Hogy mennyire fontos, azt jól mu­tatják az igazgató által emlí­tett adatok: az idén a többi között havonta 38 ezer egy­fázisú mérőt, 8 és fél ezer egy­fázisú szet-aikatrészt és 13 ezer háromfázisú fogyasztásmérőt kell gyártaniuk, selejt nélkül, kifogástalan minőségben. Eh­hez az kell, hogy tovább emel­kedjen a termelékenység, hogy rendezzék a normákat, s a ko­rábbinál szigorúbban betart­sák a munkafegyelmet. Kitől mit várnak A hozzászólók is egyetértet­tek a javaslattal, a munkaidő alatt csökkentsék még az in­dokolt eltávozások idejét is. Mások az anyagellátás javí­tását kérték, s többen felhívták a gyár vezetőinek figyelmét: a jobb szervezés sokat köny- nyíthet a munkán. A szocia­lista brigádok az idén _is_ a munkaversenyben bizonyítják, hogy egyetértenek a termelési célokkal, s azokat igyekeznek elérni. Akárcsak tavaly, az idén sem feledkeznek meg a szociális intézmények fejleszté ­séről, s már most két kommu­nista szombat bevételét aján­lották fal a gödöllői művelő­dési ház építéséhez. A münkásgyűlésen elhang­zottakat hamarosan részlete­sebben is megbeszélik a dol­gozók, január közepétől tart­ják a termelési tanácskozá­sokat, amelyeken mindenki megtudja, mit várnak tőle, ho­gyan kell dolgoznia. ' G. Z. Leánykérés tegnap és ma Változó élet, változó sídíások Változó világunkban robba­násszerűen változik az embe­rek életmódja. Ami tegnap még bevett szokás volt, mára elavult, meghalt, ugyanakkor vannak olyanok, amelyek ma­kacsul tartják magukat, s újak is születnek. Változnak hét­köznapjaink, ünnepeink, csa­ládi és baráti összejöveteleink, változik azok külső formája és belső tartalma egyaránt. Hogy mindez mennyire igaz, bi­zonyságul álljon itt két leány­kérés története. Az első 28 év­vel ezelőtt Hévízgyöfkön, a másik tavaly a hosszúra nyúlt háromnapos karácsony első napján történt Bagón. A galamb Hárman kopogtattak be Hajdú Gábor családi házának ajtaján 1950 augusztusában. A belső szoba mélyéről érkező tessék beljebb jönni felszólí­tásra, Spisák Gábor és felesé­ge, valamint legényfiuk, Spi­sák György beléptek a gyen­gén megvilágított szobába.1 Hajdú Gáborné rendet tett az asztalon, a vendégek iránti tiszteletből kötényével letöröl­te az egyébként tiszta karos lócát, s férjével együtt biztat­ta helyfoglalásra az érkezőket. A kisebb gyerekek a másik szobába menekültek, a nagy­lány, Hajdú Erzsébet egy pil­lanatra sem nézett fel a var­rásból. Gyuri is félénken hall­gatott. A szülők beszédbe ele­gyedtek. Időjárásról, beszol­gáltatásról, a megélhetés gondjairól. Hajdúné kirántott húst tett az asztalra, tudta ő, hogyne tudta volna, hisz Bös- ke lánya elmondta, hogy Gyű­rték kérőbe jönnek — ezért aztán került hús meg egy kis bor a vendégeknek. Az első poharak összekoccintása előtt Spisák Gáborné felállt a he­lyéről, és ma is állítja, hogy a következőket mondotta: — Estefelé a páromra vár­va, kiálltam házunk kapujába. Feltekintettem az égre, s a magasban láttam röpülni egy csodálatosan szép galambot. Kiabáltam a közben megjött páromnak, szóltam a fiamnak, eredjünk a nyomiába. A ga­lamb a kentek udvarába szállt le. Azt keressük, mert ha ma nem, hát három hét múlva magunkkal akarjuk vinni. Adiák-e kendtek? Keresni kezdték a galambot. Ott varrt a szoba közepén. Pirosán, szegyei lösen, hang sem jött ki pirosra harapdált száján. Hallgatott a vőlegény is. Csak sokára szólalt meg Hajdú Gáborné, rámutatva szeretettel és annyi gonddal nevelt lányára: — Ha őt kere­sik, hát őt adjuk. Örömszülők összecsengtek a poharak. Az édesanya és leánya a bú­csúzó leánykérőknek átadta az egy életre szóló zálogot, a kendőlakást. A rózsás pántli­kával átkötött csomaigban nyakra való rojtoskendő, ró­zsás szaténkendő, kézzel hím­zett virágos fejkendő, fehér, vasalt, ropogósra pirosított vállkendő, piros szegélyes at­laszkendő, valamint a meny­asszony és a vőlegény monog­ramjával ki varrott — a meny­asszony hány öltése kellett eh­hez! — slingelt zsebkendő la­pult. Gyuri Böske ujjára gyűrűt húzott. Vékony karikagyűrűt. Három hát múlva megvolt az esküvő. Az örömszülők ettől a naptól kezdve, hiába voltak gyerekkori cimborák, legény­vagy lánypajtások, magázták egymást, s a megszólításban ragaszkodtak a nászuram, nászasszony titulushoz, mert tisztelni illett azokat, akik lányt neveltek a fiuknak, s férjet a lányuknak. Sok kéz 1978. Karácsony ünnepének első napján messzire világít a bagi István utca sarkán épült ház minden ablaka. Villanyok égnek az udvaron, a bejárati ajtó fölött, a kertben, csillá­rok ragyognak a ház minden szobájában. Magnó szól, a ze­ne kihallatszi'k a-z utcára. Nagy Sándor és felesége, a nagyszülőkkel együtt az ajtó­ban várja az érkező vendége­ket, akik Ági lányuk, illetve unokájuk és Konoróth Zoltán eljegyzésére érkeznek. A konyhában két gazdasszony szorgoskodik, ám ők nem ma érkeztek, már tegnap kezdték a munkát, vágták a tyúkokat, készítették a töltött káposztát, dagasztották, nyújtották, csa­varták a háromféle rétest. A vendégek jönnek. Hozzák az ajándékukat. Falióra, vázák, asztalterítők, faliszőnyeg, ét­kezőkészlet és sok más, de van olyan is, aki borítékot csúsz­tat a vőlegényt ölelő meny­asszony kezébe. Délután 5 óra. Érkeznek a menyasszony keresztiszülei, Katona József és családja. Többen is kísérik őket, mert hárman nem bírták elhozni az ajándékokat. Csak süteményt két táltel hoztak, s aztán az italok, no meg a dobozba cso­magolt egyéb ajándék. Sok kéz kellett a készülődéshez, a szállításhoz úgyszintén. Szólt a zene Az első osztályú étterembe is beillő és dicséretére váló terített asztalokhoz huszonha­ton ülnek. A vőlegény és a menyasszony közeli rokonsá­ga. A főhelyre a fiatalok ke­rülnek, s amint helyet foglal­nak valamennyien, szólásra emelkedik Kéri Sándor, a vő­legény sógora és megbízottja. — Kedves szülők! Kereszt- szülők! Engedjék meg, hogy megkérjem önöktől Zoltán ré­szére Ágika kezét. Egy rövid igen az édesanya és édesapa részéről, mindenki feláll, a metszett poharakban csillogó itallal koccintanak a fiatalok közös boldogságára. Az örömszülők pertut isz­nak, s ezentúl keresztnevükön szólítják egymást. A fiatalok boldogok, örömmel nézegetik gyűrűiket, az átlagosnál jóval vastagabb karikagyűrűt meg a kísérőt. A vőlegény gázgyúj­tóval gyújt cigarettára. Nagy Sándomé, a meny­asszony édesanyja jelt ad a vacsorához. Gőzölgő csirkera- gu-leves, májgaluskával; főtt hús tormával; töltött káposz­ta, csillogó tejfölös öntettel, sült húsok, kirántott húsok, töltött hús, ropogósra sült, Megkezdték a sorozatgyártást A múlt év utolsó hónapjá­ban futott le az SZ—100-as és a DT 75-ös lánctalpas trak­torokhoz készülő fékszalag 0- szériája a Mezőgép Tröszt mo- norl gyárának aszódi gyár­egységében. Az idén kezdődött meg a sorozatgyártás, mely­nek során 8 ezer fékszalagot készítenek az év végéig. A fel­ső képen: Korsós József né a DT 75-ös típusú fékszalaghoz lemez alkatrészt sajtol az ex- cenier présgépen. Jobb oldali felvételünkön: Nagy Imréné szállítás előtt ellenőrzi a gyár­tott szalagokat. Barcza Zsolt felvételei Hírek Pécsiről Megtartotta évzáró igazgató- sági ülését a péceli lakásszö­vetkezet. Hortobágyi István, az igazgatóság elnöke elmond­ta, hogy 1978-ban megfelelő ütemben folyt az építkezés. Mind az öt többszintes épület falai állnak már, van ahol az ajtókat, ablakokat is behelyez­ték, rövidesen megkezdhetik a belső szerelést. A ki tudja hányszor módosított határidők közül, elfogadhatónak látszik, hogy az idén negyvenhat la­kásba beköltözhetnek a több­ségében fiatal házasok. Felszó­lalt az igazgatósági ülésen Ku- rucz László, a Pest megyei MÉSZÖV főmunkatársa, aki újabb szövetkezeti lakások épí­tésének lehetőségét helyezte kilátásba. ★ A szövetkezeti ABC-áruház és a körzeti orvosi rendelő mégis porhanyós burgonyával. Aztán kürtőskalács, dióskosár­ka, Kati-szelet, rétesek, s a többi sütemény, amelynek ne­vét sem én, sem asztalszom­szédom nem tudta, az biztos, hogy kilenc tálon illegették- billegették magukat a külön­böző tészták. Az asztal köze­pén hencegve terült el a ko- maasszony által hozott há­romrészesen töltött csokoládé­torta. Aztán beszélgetni kezdtek az időjárásról, az autókról, a nyaralásokról, a fiatalok ré­szére berendezendő lakásról, miközben egymásután ürültek ki a zöldszilvánis-, muskotá- lyosüvegek, de aki sört kért, annak az habzott a poharában. Nem kellett sokat várni a pezsgősüvegek zizegő durra­nására sem. A zene szólt. A menyasz- szony apja a vőlegény anyjá­val táncolt, a keresztapa a só­gorasszonyt forgatta meg, a sógor a keresztanyát; végül táncolt mindenki, csak a vő­legény és a menyasszony nem. Egymást átölelve élvezték, hogy ezen az estén őket ün­nepük. A kirándulók Hajnal. Csomagolnak. Min­denkinek jut: torta, más süte­mény, sült hús, leves is a ceglédi-kannában, töltött ká­poszta a nylonzacskóban. Az ablaknál még állnak a kíván­csiskodók. A nagymama nekik is visz kóstolót. Ök mondják el majd másnak, mindenki­nek: — Nagy eljegyzést csa­pott Bagón, az István utca sarkán Nagy Sándor és csa­ládja. Változnak ünnepeink, csalá­di összejöveteleink. Fercsik Mihály építkezésénél a péceli tanácsi költségvetési üzem igyekezett téliesíteni a munkahelyeket. A rendelőben ez sikerült, kevés­bé az áruházban, itt nem va­lami kedvező körülmények között dolgoznak. Hasonló a helyzet a vasúton túli iskola építésének előkészítő munká­lataival is, ahol a vízlevezető árok betonozását egyelőre szü­neteltetik. Folytatódik a belső szerelési munka a TRI-TON Háziipari Szövetkezet új te­lephelyén; az épületek műsza­ki átadására a napokban ke­rült sor. Fiatalok Újjáváfasztoti vezetőség Járásszerte készülnek a KISZ-esak az év eleji összejö­vetelekre. Az első úgynevezett nulladik taggyűléseket február elejéig tartják, amelyen a szer­vezeti eseményeket beszélik mag. A következő taggyűlésen a vezetőségek beszámolnak a tavalyi munkáról, értékelik az akcióprogramot, a rendez­vény- és üléstervet, valamint a költségvetést. Az egyéni vál­lalások teljesítéséről is szó lesz, s ezeken a taggyűléseken újjáválasztják a vezetősége­ket. Elkészült Itegsporfnaptár A városi-járási testnevelési és sportfelügyelőségen összeál­lították az idei tömegsport versenynaptárt. Az első jelen­tősebb sportesemény a falusi dolgozók téli spartakiádja. A sakk- és asztalitenisz sport­ágakban már januárban ösz- szecsapások lesznek, a járási döntőt március 4-én, Gödöllőn rendezik. A. munkahelyi spar- takiád versenyeit februártól júniusig tartják, a városi dön­tő időpontja: június 24. Ugyancsak Gödöllőn lesz a MEDOSZ téli' spartakiád dön­tője, február 24-én. A termé­szetjárók csak tavasszal indí­tanak túrákat, a városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokság áp­rilisban kezdődik. Az idén is megrendezik város- és járás­szerte az ünnepi versenyeket. A rendezők remélik, hogy a kupák újra sokakat mozgat­nak meg. 1

Next

/
Thumbnails
Contents