Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-14 / 11. szám

Eltérő forma Készül a kupola Oldható kötéssel Ismeretes, az épülő gödöllői művelődési ház, akárcsak váci és fővárosi testvérei, kupolával épül, amelyet az első tervek szerint a Magyar Hajó- és Darugyár váci üzemében ké­szítettek volna. A konténer­gyártás azonban annyira le­köti a váciak erejét, hogy rém vállalhatták a kupola el­készítését. Uj kivitelező után kellett nézni. A fáradozás si­kerrel járt, a kupolát a KIP- SZER gyártja le, nem hegesz­tett, hanem oldható kötésű kivitelben, s formája is eltér a kőbányaitól és a vácitól. HÍREK - HÍREK - HÍREK — A túrái Bartók Béla művelődési házban a múlt esztendőben a különböző ese­ményeknek, műsoroknak, tán­cos rendelvényeknek, vetél­kedőknek, mozielőadásoknak összesen 42 ezer látogatója volt. — Felhívással fordult Túra szocialista brigádjaihoz, gaz­dasági egységeihez, társadal­mi szervezeteihez, intézmé­nyeihez, munkabrigádjaihoz és lakosságához a nagyközség nőtanácsa és népfrontelnök­sége, hogy társadalmi mun­kával és pénzfelajánlással is járuljanak hozzá a nemzet­közi gyermekév sikeréhez. — A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat, mint neve is sejteti, nem­csak városunkban és a me­gyében dolgozik, jóval na­gyobb területen. Jelenleg Vá­cott szennyvíztelepet és víz­tározó medencét épít. Tavaly Csepelen, Óbudán, Kispesten és Pestlőrincen végeztek mélyépítési munkálatokat. — Uj gyermekkönyvtár mű­ködik január 1-től Túrán, amelyet a művelődési ház ud­varáról, a Pesti-féle ház első ajtaján át lehet megközelíte­ni. Az új részleg megnyitásá­val változott a kölcsönzési rend: hétfőn szünet, kedden 9 és 12, 14 és 17, szerdán 14 és 16, csütörtökön 9 és 12, 14 és 17, pénteken 14 és 18 óra között látogathatják a gyere­kek; szombaton ismét szünet. — Jól sikerült dohányzás el­leni rajz- és plakátkiállítást rendeztek Aszódon, a Petőfi Sándor gimnáziumban. A leg­sikerültebb munkát Miláno- vics István első osztályos ta­nuló készítette. — Célcsoportos formában tavaly műszakilag befejező­dött Kerepestarcsán 210, Aszó. dón 24, Szadán 1 lakás. A pé- celi 10 lakás műszaki átadása elhúzódott. A PEST •VJ»-..' k VI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1979. JANUÁR 14., VASÄRNAP Átfogó értékelés A verseny a legjobb hajtóerő Ha minden mozzanatáról nem is, a város üzemedben, szövetkezetedben folyó munka­versenyről rendszeresen be­számolunk. Érthetően többet foglalkoztunk vele 1977-ben, amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója tiszteletére a csepeliek kezdeményezésére nemzetközi méretű verseny bontakozott ki. Valamelyest talán csökkent a lendület, de nem lanyhult a verseny a jeles nap után sem, s tavaly, a Kommunisták Magyarországi Pártja megala­kulásának 60., valamint a Ta­nácsköztársaság idei. szintén jubileumi évfordulója tiszte­letére újabb fellendülés kö­vetkezett be. T ükör Irtunk brigádokról, terme­lési kollektívákról, év végén összegezést is készítettünk, ám olyan átfogó képet, amely az egész város üzemeinek ver­senyét, fő jellegzetességeit mu­tatná be, s több évet is át­fogna, nem volt módunk adni. Ezúttal abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a városi pártbizottság gazdaság- politikai bizottsága nyomán, melynek jelentését a párt vb is megtárgyalta, ilyet mutat­hatunk be. Mindenekelőtt szembetűnő és örvendetes, hogy a felaján­lások általában helyesen tük­rözik a népgazdaság előtt álló feladatokat, és azokat a célo­kat, amelyeket a vállalatok a megoldásukhoz való hozzájá­rulás végett tűztek ki. Az Árammérőgyárban a tőkés­export növelése, a Humán Ol­tóanyagtermelő és Kutatóin­tézetben a magyar egészség­ügy igényeinek lehető legtel­jesebb kielégítése, a Gödöllői Gépgyárban a tartalékok még Tapétázás és paiteSszerslés A Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Gödöllőn, a Szabadság téri lakótelepen a második tízemeletes torony­házban 88 lakásból már 64- nek a tapétázását fejezte be. Eddig 68 ezer 400 négyzetmé­ter tapéta került a helyére. Az épületet az év első negyedé­nek végére átadják a lakók­nak. A bal oldali képen: Ja- kubec József és Erdős Béla tapétáznak. Alsó képünkön: a harma­dik lakóház kilencedik szint­jén a panelek szerelését feje­zik be az építőipari vállalat dolgozói. Barcza Zsolt (elvételei jobb feltárása, a Közép-ma­gyarországi Közmű- és Mély­építő VállalatnáJ a termelé­kenység javítása volt ilyen. Nem mondható el ugyanez a kutatóintézetekről és a szö­vetkezetekről, ahol a feladatok meghatározásában többnyire megelégszenek a népgazdasági fő feladatok idézésével. A legjobban gazdálkodó he­lyeken felismerték a verseny hatóerejét, régóta támaszkod­nak rá, a gyengébbek csak az idén. főiképpen az időközben megjelent rendelet hatására tulajdonítanak jelentőségének megfelelő szerepet. Ahol épí­tenek rá, ott idejében ismer­tetik a következő esztendő feladatait, a végrehajtás irány­elveit. Ott kellően érvénye­sül a verseny irányításában, szervezésében a társadalmi, politikai és gazdasági szervek összhangja. Hármas Vita alakult ki arról, vajon kié legyen a kezdeményező szerep, ki élessze a verseny- szellemet, másképpen fogal­mazva, mekkora részt vállal­jon ebből a gazdasági és poli­tikai vezetés, illetve mennyi­re hagyatkozzanak a sponta­neitásra, a dolgozók, a kollek­tívák, a brigádok kezdemé­nyezésére. Többen úgy vélik, ma még direkt módon irányí­tott a verseny, ahelyett, hogy a vezetés kitűzné a célokat, a dolgozók kezdeményezéseit politikusán korrigálnák, s irá­nyítanák a helyes célra. A másik nézet szerint nem olyan rossz a helyzet. Ok ab­ból indulnak ki, hogy egy-egy vállalat terveit, céljait termé­szetszerűleg a legfelső gazda­sági és politikai vezetés isme­ri, éppen ezért nekik kell megszabni azokat a feladato­kat, . amelyek megoldásához kérik a brigádok felajánlása­it. Ez korántsem zárja ki az alulról jövő kezdeményezést, éppen ellenkezőleg, a munka­padoknál dolgozók nagyon is sok hasznos ötletet, módszert találhatnak a jobb, gazdasá­gosabb. gyorsabb megoldások­hoz. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hármas követelmény- rendszer másik két elemének teljesítésében mennyi önálló­sága, lehet a brigádoknak, be­láthatjuk, szó sincs annak csor­bításáról. Érdekességként jegyezzük meg, amit a végrehajtó bizott­ság ülésén egy gazdasági veze­tő fogalmazott meg, a válla­latvezetés segíthet a brigádok­nak o kulturális vállalások összeállításában is. Egy másik első számú veze­tő, nevezetesen a KKMV igaz­gatója arról számolt be, mi­lyen jótékony hatással van a versenyre a többszöri értéke­lés. Náluk év közben is fel­mérik a brigádok teljesítmé­nyét, s ha az nem éri el a kí­vánt szintet, megmondják a kollektívának, ha így folytat­ják, akkor bizony nem kap­ják meg a maguknak kitűzött címet, fokozatot. Természete­sen. arra is rámutatnak, hol kell javítani munkájukon. További jellegzetessége a mai brigádmozgalomnak, hogy egy­re nehezebb elérni egy bizo­nyos fokozatot. A mai szin­ten minden talpalatnyi előre­haladásért a korábbinál többet kell tenni. Részben ezzel ma­gyarázható, hogy a brigádok száma sem emelkedik olyan látványosan, mint korábban. Bizonyítására egyetlen adat: 1977-ben 390 brigád működött a város üzemeiben. 1978-ban 409. A követelmények szigo­rodását jelzi továbbá az is, hogy a 400 brigádból körül­belül 300 ér el valamilyen fo­kozatot tavalyi munkája alap­ján. Mérlegelés Végezetül egyetlen mondat a pártszervezetek ezzel kap­csolatos tevékenységéről. Min­denütt részt vesznek a felada­tok mérlegelésében, kitűzésé­ben, folyamatosan beszámol­tatják azokat, akik valami­lyen módon felelősek a ver­senymozgalomért, a brigád­mozgalomért. K. P. Veresegyház Korszerű áruház Kifizetődő ötlet Az elmúlt nyolc hónap ta­pasztalatai elég bizonyság ar­ra, hogy a Gödöllő és Vidéke Áfész jó szolgálatot tett a ve­resegyházi, 15-ös számú élel­miszer-áruházának létrehozó, savai. A község forgalmas he­lyén, tágas parkolóval, korsze­rű belső berendezésekkel ki­alakított üzlet havi forgalma 3,2—3,4 millió forint. Eddigi legnagyobb havi forgalmát de­cemberben érte el, 3,9 millió forinttal. Az élelmiszer-áru­házban a megnyitás óta eltelt nyolc hónap alatt összesen 26,5 millió forint értékű árut adtak el. Munkásmozgalmi emlékek Megalakult az operatív bizottság Pártmunkások és tanulók keresik fel a veteránokat Ünnepelni készülünk, az idén lesz hatvan esztendeje, hogy hazánkban kikiáltották a Tanácsköztársaságot. A 133 napig tartó proletárdiktatúra Gödöllőn is új helyzetet te­remtett. Már az első tobor- zóra zászlóaljnyi helybeli férfi állt a vörösök közé és ment a frontra, hogy védje a munkás-paraszt hatalmat. A kortársak, az események sze­replői közül néhányan még élnek. E veteránokat és hoz­zátartozóikat keresik fel a pártmunkások és a fiatalok. Hogy az emlékek ne vessze­nek el, hogy lehetőleg minél több részletet megtudjunk az akkori időkből, ezen munkál­kodik több mint öt éve váro­sunkban a munkásmozgalmi emlékeket gyűjtő bizottság. Idei első ülésén a megérn­ie .ezések tervezetéről is szó volt, továbbá arról a kiad­ványról, amelyben emléket állítanak a hősöknek. Heltai Miklós Gábor, a városi gim­názium igazgatója, az emlék- bizottság elnöke ismertette a megjelentetésre javasolt kéz­iratokat, közöttük azokat az írásokat, amelyek lapunkban jelentek meg a gödöllői mun­kásmozgalom jelentős szemé­lyiségeiről. Közzéteszik Kari­kás Frigyes és Stromfeld Aurél életrajzát, hiszen nekik szoros kapcsolatuk volt Gö­döllővel. Végezetül a megemlékezé­sek szervezésére operatív és propagandabizottságot hívtak életre. Cs. J, * Kisiparosok Társadalmi munka a községekért A KIOSZ gödöllői körzeti csoportja 1300 környékbeli kisiparos érdekvédelmét látja el. Itt szervezik részükre a különféle programokat, s egyebek mellett figyelemmel kísérik társadalmi tevékeny­ségüket is. Már elkészült a gyorsmérleg a kisiparosok múlt évi társadalmi munká­járól, amelyet a város és a járás közintézményei számá­ra, többnyire a tanácsok szer­vezésében végeztek. A munkák nagy részét is­kolák, óvodák, bölcsődék, utak, járdák építésénél telje­sítették. Részt vettek a kere- pestarcsai kórház szakipari munkálataiban. Számos eset­ben nem saját szakmájukban dolgoztak, hanem egyéb fizi­kai munkát végeztek, hol, mire volt szükség. — Év végi számvetésünk­ből kitűnik, hogy kisiparo­saink egyötöde vállalt és tel­jesített tavaly társadalmi munkát. Ennek értéke több mint félmillió forint — tájé­koztatott Bánkúti Béláné, a gödöllői körzeti csoport tit­kára. — A Veresegyházon dolgozó kisiparosok 100 ezer forintnyi társadalmi munkát végeztek, Valkón Povozsán Péter, lványi József, Kovács Sándor, \ Boros Lajos és M. Szabó Mihály 41 ezer 700 fo­rint felett teljesített. A gödöl­lői ifjú Hrustinszky Mihály szobafestő-mázoló 17 ipari ta­nulóval tavaly nyáron a ba- latonlellei úttörőtáborban töl­tött három napot: a tábor épületeinek karbantartásán dolgoztak, s 36 ezer forint értékű társadalmi munkát vé­geztek. Kartalon Lados József, Vr- bán László, Csécsei Miklós, Túrái Afész Nagy forgalmú könyvesbolt Lexikonból — pótrendelés A pulit előtt fóliába csoma­golt ikönyvhalom. Figyelmezte­tés arra, hogy most érdemes böngészni — megjöttek a könyveit! — Ma érkezett meg az Üj magyar lexikon hatodik és hetedik, egyben sorzáró kö­tete, mutat a rendezés alatt álló könyvekre Bohunka Má­ria, a túrái Galgavidéke Afész aszódi könyvesboltjának vezetője. — Egy évvel ezelőtt csaknem százan rendelték meg nálunk ezt a lexikont, mi százötvenet igényeltünk a könyvellátótól, mert arra gon­doltunk az első kötetek láttán mások is szeretnék megvásá­rolni, de ez is kevésnek bizo­nyult, ezért erre az évre újabb százat rendeltünk. Ezek csak később érkeznek. Az üzletben a szépirodal­miak mellett ipari, mezőgaz­dasági, köztük a kistermelőket érdeklő szakkönyveket, vala­mint hanglemezeket is árusí­tanak. Munkájukban néhány hónapja minőségi változás állt be: korábban konténerekben és postán kapták az új köny­veket. Ezt a szállítási formát most némileg visszaszorítot­ták, mert a megjelenésük után későn kapták meg a könyveket Budapestről. Már­pedig azt szerették volna el­érni, hogy vevőik legfeljebb egyhetes késéssel, tehát fris­siben hozzájussanak az új­donságokhoz. Ezért most már ők maguk hozzák ki gépko­csival a könyvöket a fővá­rosból. Igaz, ez bizonyos több­letmunkát ad Bohunka Má­riának és helyettesének, dr. Bazan Istvánnénak, hiszen az üzletben mindössze ketten dolgoznak, de a vásárlókért nem sajnálják ezt a fáradsá­got. Az aszódi könyvesbolt tavaly 2 millió 350 ezer forintot for­galmazott, amelyből a bese- gítők, a bizományosok is ki­vették a részüket. A környé­ken 38 könyvbizományossal tartanak rendszeres kapcsola­tot. Közülük különösen az Ipari Műszergyárban, a gö­döllői MÉM Műszaki Intézet­ben, az ikladi takarékszövet­kezeti kirendeltségben és az ABC-ben, a kartali iparcikk­boltban; az aszódi 2-es számú, a kartali^ a domonyi, a túrái és a hévizgyörki általános is­kolában, valamint az aszódi papírboltban levő bizományo­suk dolgozik eredményesen. Ezt a hálózatot tovább bőví­tik ebben az évben. Külső elárusítók tavaly összesen 1 millió 205 ezer forint érték­ben adtak el könyveket. F. Kelemen Mihály és Tóth La­jos kisiparosok 7100 forintot teljesítettek. Galgahévízen 110 ezer forintra rúgott a kisipa­rosok segítsége, ott tizenkét-' ten vállaltak társadalmi munkát, köztük Albert György festő 30 ezer, Gábor József lakatos 15 ezer, Juhász Miklós vízvezetékszerelő,' Doszpod János kőműves és Danyi Mihály burkoló 10—10 ezer forint értékű munkát végzett. Túrán elsősorban a gyermekorvosi rendelőnél akadt munkája Mandrik Pál asztalosnak, Ötvös László üve-. gesnek, Pozsonyi Ferenc köz­pontifűtés-szerelőnek, Petro- vics Gyula lakatosnak és Medveczky János kőműves­nek; ők összesen 45 ezer fo­rintos társadalmi munkát vé­geztek. Bagón tíz kisiparos 28 ezer 700 forintot; Galgamá- csán két kisiparos 4500 forin­tot teljesített. Pécelen tizen­hat kisiparos 70 ezer forint- nvi társadalmi munkát vég­zett. / F. I. i Tágasabb tornaterem Üzemek is használhatják Nagyobb lendülettel, pénz-» ügyi nehézségek miatt, a Lég­szesz utcai iskola tornatermét a tavalyi év második felében kezdték építeni. A késedelem­nek ez esetben előnye is van. Eredetileg a terem alapterüle­te 450 négyzetméter lett vol-' na. A terv harmadik variáció­jában már 1000 négyzetméter, szerepel. A jócskán megnagyobbodott tornateremben egyszerre két osztály gyakorolhat majd, nemzetközi méretű lesz a ké­zilabdapálya, s nem oktatási intézmények, tehát üzemek dolgozói is igénybe vehetik. Az utóbbiért cserébe minden bizonnyal sok-sok társadalmi munkával segítik a város la­kói a csarnok építését. JEGYZET Parázsló tűzkosár A nagy hideg dacára is dolgoznak az építők a Sza badság téri lakótelepen. Melegedésre a szabadban kokszkosarakat használnak. Ez eddig rendjén is volna, ám a minap is (kedden) a közelben levő óvodától egy lépésre még izzott néhány széndarab, pedig a munká­sok már rég hazafelé tar­tottak, lévén este fél hat. A telep néhány tüzes gyere­kének örömére szolgált ez a hanyagság, s hordták a kosárba a szemetet, pa­pírt ... Lobogott a tűz, bűz- lött a műanyag, gumi, füs- tölődött a környék és pör. kölődött a közelben álló malterosláda. Az arra já­rók mit sem törődve ha­ladtak el a lángok mellett, senki nem srólt a kicsik­nek, pedig a területen levő gyúlékony anyag könnyen lángra lobbanhatott volna, a tűz pedig a közömbösség bűnjelévé. M. , j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents