Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

Pártküldöttségünk Mozambikban A Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) központi bizottságának meghívására va­sárnap Maputóba érkezett az MSZMP küldöttsége Gyenes Andrásnak, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésével. A küldöttség tagja Hoós Já­nos, a KB osztályvezetője és Gál Gáspár Tamás, a KB munkatársa. A küldöttséget Joachim Chissano, a FRELIMOI állandó politikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára, külügyminiszter fogadta a repülőtéren. A két küldöttség hétfőn megkezdte a hivatalos tárgya­lásokat. Négyezerkétszáz lakás Dunakesziről Nehéz, de eredményes évet zárt a hájgyár Nehéz évet zárt a 43. sz. Ál­lami Építőipari Vállalat. Né­hány nappal ezelőtt Dunake­szin, a vállalat 3. számú ház­gyárában jártunk, ahol tavaly is krónikus munkaerőhiány­nyal küszködtek. A szükséges létszámból olykor ötven em­ber is hiányzott. Petliő István­tól, a házgyár vezetőjétől arra kértünk választ, hogy ilyen nehézségek után sikerült-e tel­Tervszerűen R itkán, legalábbis a kel­leténél ritkábban fi­gyeljük meg egy-egy hivatalos állásfoglalás szóhasználatának tényle­ges mondandóját, a fogai- 1 mazásban rejlő hangsúlyt. Az MSZMP Pest megyei bizottságának 1979. évi gaz­daságpolitikai cselekvési programja kimondja: • elő kell segíteni... „a vízter­melő és szennyvíztisztító kapacitások, a vízhálózat és a csatornahálózat t érv szerinti építését.” A ritkított szedésmód köny- nyen fölismerh-etővé teszi, mire helyeződik a szóban- forgó feladatnál a hang­súly. A tervszerűségre. Az ötödik .ötéves terv eddig el­telt három esztendejében ugyanis nem sikerült ezen a területen megvalósítani mindazt, amit a tervek tar­talmaztak. Az adósság an­nál keservesebb, mert az egészséges ivóvíz a me­gyében települések sokasá­gán alapvető ellátási gond, lényeges közhangulati té­nyező. Ilyen súlyú teendő Tököl nagyközségben is az ivó­vízgond megoldása, évek óta nem kerül le a napi­rendről, ahogy a ráckevei járás más településein is — Dunaharasztin, Ráckeve- Űjtele pen — középponti kérdés, hogy megelőz sok minden mást, amit a kí­vülről érkező fontosabb­nak vélne. A gondok jelle­ge településenként más és más. Tökölön addig jutot­tak el, hogy bankhitel se­gítségével megkezdhették a vízvezeték-hálózat átfogó tervezését, Dunaharasztin viszont már arról van szó, hogy a meglévők mellé — igaz, arányuk szerény még, mindössze az állomány nyolc-kilepc százaléka — mikor kapcsolódhatnak rá a bővítendő hálózatra újabb lakások. Hiszen a türelmetlenség akkor iga­zán nagy, amikor már van­nak boldogok és szerencsé­sek, akik csak odanyúlnak a csaphoz ... Idén újabb 5,4 kilométerrel lesz hosz- szabb a vízvezeték Duna­harasztin, ha persze a terv szerint valósulnak meg az elképzelések, ahogy arra a cselekvési program utal. L épjünk át a szomszé­dos járásba, a dabasi- ba. Itt tizenöt telepü­lés közül kilencen a lakos­ságnak még nélkülöznie kell a vezetékes víz áldá­sait, azaz csak hat köz­ségben, nagyközségben, közös tanácsú nagyközség­ben jutottak el addig, hogy realitás e közüzemi szolgál­tatás, ha persze még nem is mindenki, sőt, némely helyen csak a szerény ki­sebbség számára. Az előb­bi, települési rangokból ál­ló mondatrész korántsem szószaporításból került a szövegbe. Annak érzékelte- tője, hogy gyakran a tele­pülés szerepkörének, rang­jának, közigazgatási jog­állásának nem sok köze van ahhoz, hol tart e fon­tos ellátási’ tényező alakí­tásában. Hosszú időn át meglehetősen ötletszerűen sikeredett a közművek fej­lesztése járásokon, s a me­gyén beiül is. Voltak sze­rencsések, jó természeti adottságokkal, azután áldo­zatkészek, akik belenyúl­tak a zsebbe, s akadtak erőszakosak is. akik min­. dig tudták, hol vannak . azok az ajtók, melyeken ’ nem hiába kopogtatnak, tá- i mogatást, hozzájárulást, kedvező hitelt kérve. Valójában csak a negye­dik ötéves terv időszaká- ; ban sikerült átfogóbb prog­ram. egységes ' elv szerint kidolgozni a megye telepü- i léshálózatát figyelembé ve­vő közművesítési elképzelé­seket, s nekilátni azok megvalósításának. Ez a munka folytatódott — szi­lárdabb alapokon, az ész­szerűségnek utat nyitva, el­ismerve a települések sze­repkör szerinti fontosságát — az ötödik ötéves tervben. S ennek a munkának az időarányos részéből gyü- lemlett fel adósság, itt-ott eléggé tetemes mennyiség­ben. Idén a megyében ösz- szesen — a társulási alapon végrehajtott fejlesztésekkel együtt — 144 kilométer7 hosszúságú vezetékhálózat megépítése a teendő, csak — mondják a szakemberek — nagy kérdés, ezt a teen­dőt sikerül-e kivitelezői ké­pességekkel, anyagokkal, alkatrészekkel kellően fe­dezni ? I tt van a kutya elásva. A legutóbbi két-há* rom esztendőben ugyanis nem számított rit­kaságnak az az eset, ami­kor volt pénz a víztermelő kutak, berendezések kiala­kításához, a hálózat lefek­tetésének " megkezdéséhez, de nem volt vállalkozó, aki megcsinálja a munkát! Igaz, az sem számított rit­kaságnak, amikor a pénz­ügyi nehézségek fékez­ték a haladás ritmusát — bár itt kellő rugalmasságot tanúsítottak a felügyeleti tanácsi szervek, átcsopor­tosításokkal, s terven felül megnyitott hitelekkel —, azaz nem mindenkor ott volt a pénz, ahol maradék­talanul fölhasználhatták, s nem mindenütt ott volt a kivitelezői képesség, ahol arra a legnagyobb szükség mutatkozott. Közbeszóiltak azután anyagellátási zava­rok is, cső- és szerelvény­hiány például, amiken me­gyei kereteken belül nem lehetett és nem lehet segí­teni. Az amúgy is szűkös mélyépítői kivitelezői ké­pességek ilyen és hasonló okok következtében szét- forgácsolódtak, nem lehe­tett azokat koncentráltan, a legkedvezőbb hatékonyság­gal kamatoztatni. Summa summarum: nem sikerült a terv szerint bővíteni a közművek e csoportját. Égető feladatokról van szó, hiszen több településen közegészségügyileg elen­gedhetetlen a vezetékes ivóvíz, nem kényelmi okai vannak tehát a beruházás­nak, hanem döntően egész­ségügyiek. S égető a teen­dő ott is, ahol nem a köz- egészségügy, .hanem „csak’’ a kényelem,'azaz a min­dennapi munka könnyítése kívánja, követeli, a háló- , zat megépítését, bővítését. A lakosság a legtöbb tele­pülésen bizonyítékát adja cselekvőkészségének, meg­alakítja a társulatot, fizeti a hozzájárulást, ha kell, akkor társadalmi munkát is vállal. Éppen ezért vala­mennyi, az ügyben érintett szervnek, vállalatnak meg kell értenie:, a tervszerűség nem csupán cél, hanem — kötelezettség. Mészáros Ottó jesíteniük a lakásgyártási ter­vet. — Kevéssel túlteljesítettük tavalyi lakásgyártási tervün­ket, több mint 4200 lakást ál­lítottunk elő — mondta. — Ta­valy csak túlórázással, átcso­portosítással, a munkaidő jobb kihasználásával sikerült meg­valósítanunk elképzeléseinket. A feszített munkatempót iga­zolja, hogy akadt középveze­tő, aki június-július táján egyáltalán nem bízott abban, hogy legyárthatjuk a tervünk­ben szereplő 4200 lakást. — Tavaly hozzákezdtünk a gépek és a berendezések nagy­javításához. Mindez szükséges ahhoz, hogy még jó ideig biz­tosított legyen a folyamatos termelés. A gépek egyre job­ban elöregednek, a lakásgyár­tási szám viszont nem csök­ken. Az idei tervünkben is­mét 4200 lakás gyártása sze­repel. Készülünk a rekonst­rukcióra, ami a jelek szerint késik. r. r„ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ét-'“!1 ^ • *** . . >■ .£/1 '*■'1' —-——------­XX III. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1979. JANUÁR 16., KEDD Hírközlő mintarendszer a Dunakanyarban Konténeres telefonkoxpont úgabb településeken Telefonközpontokból, mikro­hullámú és kábeles távközlé­si berendezésekből távhívó mintahálózatot alakítanak ki a posta és a híradástechnikai ipari vállalatok a Dunaka­nyar településein. Ezzel nem­csak több telefonhoz jut a környék, de egyben a hazai gyártmányú hírközléstechni­kai berendezések állandó ki­állításaként, működés közben mutatkozhatnak- be a külföldi vásárlónak. Ez utóbbi különö­sen előnyös a híradástechni­kai ipar számára, hiszen az exportpiacokon a kereslet az Új gyártmányok, korszerűbb típusok Motorok bel- és külföldre Ikladról Nemrégiben még arról szá­moltunk be ezeken a hasábo­kon, hogy útjukra indultak az utolsó, exportra szánt moto­rok Ikladról, az Ipari Műszer­gyárból. Az azóta eltelt idő­ben nemcsak az elmúlt év munkáját értékelték, hanem az 1979-re szóló feladatokat is meghatározták. Breuer Gábor, a gyár gaz­dasági igazgatóhelyettese ar­ról tájékoztatott, hogy az V. ötéves terv időarányos teljesí­tését is megvizsgálták. Ered­ményeik azt mutatják, jól dolgoztak és gazdál­kodtak az ikladiak az elmúlt években. Akár a tel­jes termelés, az összes árbevé­tel, a tőkés exportkötelezett­ségek, akár az egy főre jutó termelékenység mutatóit te­kintjük, túlteljesítették az idő­arányos és az 1978-ra szóló ter­veket. Közben a termékszer­kezetet is folyamatosan átala­kították, illetve alakítják az elkövetkező években. Az Ikladon gyártott moto­rok nagy része háztartási gé­peket hajt, vagy mezőgazda- sági kisgépekbe szerelik be. Az egyre növekvő hazai igénye­ket egyrészt a már említett termékszerkezet-váltás, más­részt a terelés növelése révén a tervezettnél magasabb szin­ten elégítették ki. Az elmúlt év-ben tizenhárom féle elavult gyártmánycsaládot szüntettek meg, termékeik 5,5 százalékát. Helyettük korszerűbb típuso­kat kínálnak partnereiknek. Ilyenek voltak 1978-ban az ál­lattartást segítő berendezések, az asztali körfűrész, vagy a festékszórók motorjai. Exporíkötelezettségeinek is eleget tett a gyár. A nem rubel elszámolású ex­port árbevételi tervét 108 szá­zalékra teljesítették. A legtöbb motort az NSZK-ba, Jugo­szláviába, Angliába és Olasz­országba szállították Ikladról. Az idei terv szerint a kö­zéptávú tervhez és az elmúlt évhez képest is dinamikusab­ban fejlődik a gyár. A kitű­zött termelési érték az ötéves terv 124, az 1978-as eredrpé- nyek 109,6 százalékát ' teszi ki. Ez évi terveik között a leg­lényegesebb, hogy elsősorban a megnövekedett belföldi igé­nyeket kívánják kielégíteni. Ezzel együtt jelentős előrelé­pést tesznek a termékszerkezet átalakításában is. Az új gyártmányok — új típusú vil­lamosforgó gépek, szabályozó­vezérlő berendezések és más motoros készülékek értéke el­éri majd az összes termelés 8,5 szá­zalékát. Nem tervezik viszont a nem rubel elszámolású export nö­velését. Céljuk, a tényleges kötelezettségek maradéktalan teljesítése. A fennmaradó le­hetőségeiket a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva a hazai igények kielégítésére fordítják. Ám az ikiadi mo­torok nagy százalékát végül is exportra kerülő berendezések­be szerelik, így ha közvetve is, de részt vállalnak az export növeléséből. G. M. Hernádi szalagról... Évente 160 vagon vágott csirkét kapnak a hernádi Március 15. Termelőszövetkezettől az áfész üzletek. Pest megyében a csirkehús 90 százalékát Hernád adja. Barcza Zsolt felvétele egyes berendezések helyett mindinkább a komplex híradástechni­kai rendszerek iránt je­lentkezik. A hazai híradástechnikai ipar korszerű termékeivel ed­dig is jó hírnévnek örvendett a világban, az eszközök 80 százalékát külföldi partnerek vásárolják meg. Jelenleg azonban jobbára csak egyes berendezéseket rendelnek meg más országokból, holott ezek a más-más iparvállalat­nál gyártott vezetékes és mik­rohullámú átviteltechnikái eszközök, telefonközpontok egymással összekapcsolva komplett, automatizálj táv­hívórendszert alkothatnának, s így többféle szolgáltatást képesek nyújtani. A tervek szerint a Budavox híradás- technikai külkereskedelmi vállalat lenne a fővállalkozó, ami azt jelentené, hogy hazai eszközökből épülhet fel — kulcsátadásig — a megrendelő országban a hírközlőhálózat. Főként a fejlődő országok piacain kínálkozik lehetőség hírközlő berendezéseink el­adására, ehhez azonban az áru jó minőségét tanúsító gyakorlati vizsga is szüksé­ges. Ezt a bizonyítványt — jelenleg — a megrendelő kül­földi ország hírhálózatába be­épített mintaberendezések gyakran egy évig is eltartó próbaüzemével lehet csak megszerezni, márpedig ez költséges és hosszadalmas. A kialakítás előtt álló hírközlő mintahálózat ezt ! az időt csökkentené, s felépítése a posta és az iparvállalatok ér­dekeinek szó szerinti össze­kapcsolását is jelentené, hi­szen a posta fejlesztési tervé­ben egyébként is rzerepel a Dunakanyar kYzségei- ben, városaiban a telefon- és hírközlőrendszer bőví­tése. Ennek meggyorsításához a vállalatok anyagi segítséget is adnának, a BHG például kész egyik legkorszerűbb ter­mékéből, a konténeres tele­fonközpontból kettőt saját költségén felállítani. Ezek a központok Dunakeszi és Szó- kolya bekapcsolását tennék lehetővé az országos ^távhívó- rendszerbe. Az előzetes elképzelések szerint a hírközlő mintarend­szer kiépítése a jövő évben kezdődne. Kialakítása után javul majd a telefonössze­köttetés elsősorban Esztergom és Vác között. Ugyanakkor a hazai híradástechnikai ■ ipar bemutatót tarthat a magyar berendezésekből felépülő pos­tai hálózatok megbízható szolgáltatásairól. Marjai József Moszkvában Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, hétfőn Budapest­ről Moszkvába érkezett, a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak kedden kezdődő 88. ülésé­re. Marjai József fogadására a repülőtéren megjelent Konsz- tantyin Katusev, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője, Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, valamint más szemé­lyisegek. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Magyar—csehszlovák szakszervezeti tárgyalások A SZOT meghívására ja­nuár 13—14-én Budapesten tartózkodott a csehszlovák szakszervezetek küldöttsége. Karel Hoffmannak, a Cseh­szlovák Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa (ROH-URO) el­nökének' Vezetésével. A kül­döttség találkozott és megbe­széléseket folytatott a Gáspár Sándor főtitkár vezette SZOT­küldöttséggel. A baráti talál­kozó keretében a két küldött­ség elemezte a nemzetközi szakszervezeti mozgalom né­hány időszerű kérdését és tá­jékoztatták egymást az orszá­gaik szakszervezetei előtt álló legfontosabb feladatokról. A csehszlovák küldöttség vasár­nap elutazott Budapestről. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke, hétfőn Nógrád megyébe láto­gatott. Salgótarjánban, a me­gyei pártszékházban Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első tit­kára fogadta. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja a megyei pártbizottság titkárai­val folytatott eszmecserét a pártmunka időszerű kérdései­ről, A délutáni órákban Benke Valéria Balassagyarmatot ke­reste fel. Megtekintette a ká­belgyárat, majd részt vett és felszólalt a gyár pártszerve­zetének beszámoló taggyűlé­sén. A taggyűlés befejeztével Benke Valéria a városi párt- bizottság székházában balas­sagyarmati párt- és tanácsi vezetőkkel találkozott. KÖZELET Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének pót­tagja, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn Budapestre érkezett. Kísé­retében van Zbynek Soják, a KB osztályvezető-helyettepe. A vendégeket,a Ferihegyi repülőtéren Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára fogadta. Jelen volt Stefán Bodnár, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter vezetésével hétfőn de­legáció utazott Lengyelország­ba, ahol január 16. és 19. kö­zött Wroclawban tartja so­ron következő . ülésszakát a KGST valuta- és pénzügyi ál­landó bizottsága. 1 i i i Benke Valéria Nógrád megyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents