Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

1979. JANUAR 13., SZOMBAT 'izKMao 3 Eázis®k, társadalmi munkában A budai járási munkásőregység ünnepi gyűlése k cselekvés és nevetés színterei párfesoportok munkásának fupusxf^Sutm QocB&BSön A ktáderimsnkáróíl Személyzeti vezetők tanácskozása Több mint százezer közép­vezető és megközelítően tíz­ezer felső vezető irányítja a vállalatok, üzemek, szövetke­zetek munkáját. Az ő tevé­kenységükről, továbbképzé­sükről kezdődött pénteken kétnapos tanácskozás a Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság szervezésében a Technika Házában. A tanácskozás azért külö­nösen időszerű, mert az új, szigorúbb gazdálkodási felté­telek a vezetőkkel szemben is nagyobb követelményeket tá­masztanak, s ezeknek csak az arra rátermett, megfelelő ké­pességekkel rendelkező veze­tők tudnak eleget tenni. Most az egyik legfontosabb feladat — mutatott rá több előadó is — a megfelelő ká­derutánpótlás biztosítása a magasabb követelményekhez. A kádermunka már a kivá­lasztásnál kezdődik, ez pedig a személyzeti vezetők körülte­kintő tevékenységén alapszik. Fontos, hogy a vezetőképzés­ben az eddigieknél is nagyobb arányban vegyenek részt munkások és fiatal szakembe­rek. Nagyobb teret kell adni a nőknek is a vezetésben, külö­nösen azokban az ágazatok­ban, ahol létszámukhoz képest aránytalanul kevesen vesznek részt az irányításban. A tanácskozás tapasztalatait ajánlások formájában foglal­ják össze, s közreadják majd az illetékes szerveknek fel­használásra. Ha egy üzemben 337 fiatal közül csak hatvannégyen vesznek részt az ifjúsági par­lamenten, ha nem készül el az újabb két év feladatait meghatározó intézkedési terv, ha noszogatni kell a véle­ménymondásra, aikkor külö­nösebb bizonyításra nem szo­rul: Itt bizony baj van a fia­talok és a gazdasági vezetés kapcsolatával. Erre a nem ép­pen kellemes következtetésre jutottak az aszódi Ferromecha- nika Ipari Szövetkezetben, a rosszul sikerült, csalódást oko­zó ifjúsági parlament után, amelyről keserű szájízzel tá­voztak a harminc év alattiak és felettiek egyaránt. Az okokat kutatva úgy tű­nik, a szövetkezetbeliek nem keresik a könnyebb megol­dást. Nem hivatkoznak a „szervezési nehézségekre”, az igazi bajokra kíváncsiak. Még­is nehezen indul a beszélgetés Sallai Ernő műszaki vezető­vel, alti a gazdasági vezetést képviselte a parlamenten és Geizer János KlSZ-titkárral. Nem könnyű ugyanis az el­képzeléseket, a vágyakat, a lehetőségeket és az ellent­mondásokkal is tarkított ér­veket közös nevezőre hozni. Nehéz mozgósítani — Jómagam alig több, mint egy esztendeje vagyok itt, s új a szövetkezet elnöke is — magyarázza Sallai Ernő. — A rövid idő alatt sok fontos kérdésben kellett döntenünk. Legfőbb tennivalónk a gazda­ságos termékszerkezet kiala­kítása volt. A jobb munkakö­rülmények kialakítása érdeké­ben felújítottuk a szociális lé­tesítményeket. Természetesen maradt megoldatlan probléma is. Megértem, hogy a fiata­lok türelmetlenek, de gyak­ran ellentmondást érzek tet­teik és szavaik között. A példa, amit említ való­ban magyarázatot kíván. Mi is történt voltaképpen? Ja­vasolták a KISZ-szervezetnek, A budai járási Sziklai Sán­dor munkásőregység tegnap a MOM Művelődési Házában tartotta meg ünnepi egység- gyűlését. Az eseményen részt vett dr. Pethö György, az MSZMP Pest megyei párt- végrehajitó-bizottságának tag­ja, dr. Üjszászi Róbert, a Pest megyei munkásőrség parancs­nokhelyettese, Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bi­zottságának első titkára, vala­mint az egység névadójának özvegye. Sziklai Sándorné. Az elnökségben helyet foglaltak a bázisszervek, üzemek, in­tézmények vezetői, valamint a társ fegyveres testületek képviselői. Az ünnepi egységgyűlésen megemlékeztek a Tanácsköz­társaság megalakulásának 60. évfordulójáról — a résztvevők között ott voltak azok a budai járásbeli veteránok, akik hat évtizeddel ezelőtt fegyvert fog­tak a proletárhatalomért. Az elmúlt évi munkát Varró Ist­ván, a budai járási Sziklai Sándor munkásőregység pa­rancsnoka értékelte. Az egységparancsnok el­mondta: az acélszürke egyen­ruhások munkahelyükén is az élenjárók közé tartoznak, dön­tő többségük aktív közéleti te­vékenységet fejt ki. S az el­múlt évi eredményekhez tar­tozik az is, hogy a budai já­rás munkásőrei társadalmi munkában két korszerű bázist építettek: az egyiket Pilis- szentivánon, a másikat pedig a Mezőgéptröszt székházéban. Az ünnepi egységgyűlésen es­küt tettek az új munkásőrök. A tartalékállományba vonu­lóktól elbúcsúztak: nevükben Katlan Sándor, az ISG szak­munkása adta át jelképesen a fegyvert Csorba Mihálynak, az ISG rendészeti előadójá­nak, aki hét társával együtt hogy a fiatalok gyűjtsék ösz- sze a szövetkezetben lévő vashulladékot, mondván: ad­nak kocsit is, vigyék el a MÉH-be. Felajánlották, hogy az ellenértékikánt kapott mint­egy 20 ezer forintot használ­ják fel kedvük szerint ki­rándulásra, szórakozásra. Ne­héz elhinni, a hulladék még most is a helyén van. Geizer János tehetetlenül tárja szét a karját: — Nem sikerült megszer­veznem. Négyszer is megpró­báltam, de csak egyszer jöttek el, négyen. Ennyien nem tud­tunk megbirkózni a vasakkal. Egyébként sem könnyű meg­mozgatni a társaságot. Nálunk a KISZ még nem tömegszer­vezet, mindössze 20 tagunk van, s csak nyolc-tízre szá­míthatok igazán. Alig egy éve vagyok titkár. Eddig nem volt különösebb probléma, most néhány hónapja nehezeb­ben boldogulok a fiúkkal-lá- nyokkal. Sokat sejtető kézmozdulattal zárja szavait Van még remény Valóban olyan reménytelen a helyzet? — Nem hinném — mondja meggyőzösn Sallai Ernő. — Nem szabad soha sem eleve le­mondanunk a fiatalokról. Ne­künk is jobban figyelnünk kell problémáikra, élő tartalom­mal teli kapcsolatot kell ki­alakítanunk velük. A párt és a gazdasági vezetés azt szeretné, ha miután a hibák­ra felhívták figyelmünket, a megoldásra is javaslatot ten­nének, azt is elmondanák, ők mit vállalnak a tennivalókból. A szűkszavú jegyzőkönyvet lapozva, a rövid hozzászólá­sokban megakad az ember szeme egy-egy félmondaton. Az új vezetők kinevezésénél vegyék figyelembe a helyi fia­fogadott hűséget a munkásőr­ségnek. Az egység számadása a ki­tüntetések átadásával zárult: megjutalmazták a kiemelke­dően helytálló munkásőröket, a legjobb alegységeket. A me­gyei szakalegységek közötti versenyben egyaránt a máso­dik helyet szerezte meg a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, valamint a Sasad Tsz ! kollektívája: az oklevelet Ta- ] kács Sándor, illetve Rédai Im- j re alegységparancsnokok vet­ték át. A budai járási Sziklai Sándor munkásőregység leg­jobb alegysége címet — s a ve­lejáró zászlót és oklevelet — az Ipari Szerelvény- és Gép­gyár (parancsnok: Harangozó János), valamint a Kőfaragó- és Szobrászipari Vállalat pi- lisszentiváni műkőüzemémek gárdája (parancsnok: Aknai József) nyerte el. Húszéves szolgálat után Szol­gálati Érdemérmet kapott Csordás István, a Sasad Tsz betanított munkása. Eke Pé­ter Pál nyugdíjas. Juhász Zol­tán, a Belkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezető-helyet­tese, Lévai János, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat diszpécsere, id. Szűcs Imre nyugdíjas és ifj. Szűcs Imre, a törökbálinti Kertészeti Ku­tató Intézet építésvezetője. A tizenöt éves szolgálat után járó Szolgálati Érdemérmet hatan, a tízéves szolgálat utá­nit tizenegyen vették át. Mun­kásőr Emlé’kj el vényt tizen­nyolcán, Munkásőr Emlékér­met és emlékplakettet hatan, Kiváló Munkásőr jelvényt ti- zenketten, Kiváló Parancsnok jelvényt öten kaptak. Az ünnepi egységgyűlésen felszólalt Krasznai Lajos és Sziklai Sándorné: mindket­ten méltatták a budai járás munkásőreinek kiemelkedő eredményeit. F. G. tatokat, a csoportos bérezés­nél légyen követelmény a differenciáltabb elosztás, job­ban szeretnék ismerni mun- | katerületük terveit, s érezni azt, a szövetkezet kollektívá­jához tartoznak. — Elismerem, jogos kívánsá­gok. Szívesen kiemelnénk fia­taljainkat — magyarázza a műszaki vezető —, de nem tehetjük, ha nincs meg a kellő felkészültségük, szakmai ismeretük hozzá. Fel kell mérnünk, hogy kikre számít­hatunk a szakmai és a poli­tikai továbbképzésben. Meg­értem, hogy munka után sietnek haza a családhoz, so­kan járnak be a környező köz­ségekből, s az utazás időt rabló. Ahhoz azonban, hogy a helyzet változhasson, mindkét félnek lépnie kell. Akarásban nincs hiány Aztán a múltról a jövőre terelődik a szó. Arra, mit le­hetne tenni, hogy változzon a fiatalok közérzete a Ferro- mechanikában. Elképzelésben, együttes akaratban végül is nincs hiány. — ígéretet tehetek arra — mondja Sallai Ernő —, hogy a KISZ-titkárral közösen dol­gozzuk majd ki az intézkedé­si tervet, s a megvalósítására is folyamatosan figyelünk. Jobban kell törődnünk ' fia­taljainkkal, s akkor ők is érzik majd, hogy hozzánk tar­toznak. Volt itt a központban egy klubhelyiség. Csak hallo­másból tudom, hogy azért szűnt meg, mert nem a leg­kulturáltabb volt a szórakozás, 1979-ben a Mélykút utcai rak­tárát átalakítjuk, s a KISZ- szervezet itt új klubhelyiséget kap. Ezzel megteremtjük a lehetőséget arra, hogy jó programokat szervezzenek, összejöjjenek. Gáspár Mária A Magyar Szocialista Mun­káspárt politikája nemcsak a párttagok, hanem egész né­pünk egyetértésével találko­zik. Valóraváltásához cselek­vőén járul hozzá munkás, paraszt, értelmiségi, párttag és pártonkívüli. A kommunista példamutatás, az elkötelezett­ség, a párttagoktól többet kö­vetel, a mérce számukra ma­gasabb. Hogyan felelnek meg ennek a követelménynek a kom­munisták? A párthatározatok végrehajtásában megtalálja-e mindenki a saját, egyéni fel­adatát? A tagkönyv cserét megelőző beszélgetésekből ki­derült: a párttagok igénylik a véleménycserét, annak állan­dó lehetőségét. Ennek megte­remtésében a szervezeti fél­építés legkisebb sejtjének o pártcsoportnak nagy szerepe van. Tervszerűbben, átgondoltan Az MSZMP XI. kongresszu­sa után jelentősen fejlődtek a pártcsoportok. Munkájuk tervszerűbbé, átgondoltabbá vált. A város három nagy­üzemében (a párttagság 3/,2 százaléka dolgozik itt), 84 pártcsoportban 756 kommu­nista tevékenykedik. Ez azt bizonyítja: a város politikai, társadalmi, gazdasági életé­ben nagy súlya van a három nagyüzem kommunista kol­lektívájának. A Ganz Árammérőgyár és a Gödöllői Gépgyár pártcso­portjai munkájuknak a szer­vezésében, a feladatok végre­hajtásában könnyebb helyzet­ben vannak, mint a Közép­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat. Itt a 17 pártcsoportból csak 7 dolgo­zik állandó munkahelyen. A más-más munkahelyeken dol­gozó pártcsoportok élete meg­lehetősen változatos. Az egy építésyéasfcőség pártcsoport já- höz tartozó párttagok' is sok munkahelyen dolgoznak. A pártcsoport munkájának szervezésében- és irányításá­ban jelentős a bizalmiak sze­repe, akik többsége jól felké­szült és érti a megnövekedett, új feladatokat és követelmé­nyeket. Hetvenegy százalékuk alap- és középfokú politikai iskolai végzettséggel rendel­kezik. Többen tanulnak a marxista—leninista esti kö­zépiskolában. Középpontban a gazdálkodás A pártvezetőségek támasz­kodnak a csoportbizalmiak és pártcsoportok munkájára. A szervező-titkárok rendszere­sen tartanak a bizalmiaknak értekezletet. Esetenként veze­tőségi ülésekre is meghívják ŐKet. Megvitatják a soron kö­vetkező gazdasági, ideológiai és közművelődési feladatokat, a taggyűlések napirendjeit. A gépgyárban gyakran előfor­dult, hogy a bizalmiak kezde­ményezésére kerültek egyes témák a taggyűlések napi­rendjére. A fejlődést igazolja, hogy mind a három üzemünkben rendszeressé váltak a pártcso- pobt-értekezletek. Az áram- mérőgyárban, a gépgyárban és a KKMV központi telephelyén sűrűbben (kéthetenként, ha­vonta), a külső építésvezetősé­geken ritkábban, de rendsze­resen tartják a csoportok ér- tetkezlatetket. A pártvezető­ségek a határozatok feldolgo­zásánál, a cselekvési progra­mok kialakításánál, a politi­kai oktatás megszervezésénél és beindításánál, a tagfelvéte­leknél támaszkodnak a párt­csoportok véleményére. Általános tapasztalat, hogy -a pártcsoporLértekezleteken fokozott az érdeklődés a gaz­daságpolitikai kérdések iránt. A kommunisták véleménye legtöbb esetben megalapozott, meg j egyezhetj ük azonban: időnként a negatív jelensé­gekről úgy beszélnek, mintha az egész folyamatnak nem lennének részesei. Nem érzik olykor saját felelősségüket. A marxizmus—leninizmus elméleti és ideológiai kérdé­seivel foglalkozó témáknál ritkán alakul ki vita. A párt­tagok elfogadják az elméletet, de esetenként nem tudják a gyakorlattal összevetni. Hi­ányzik a politikai érzékenység bizonyos jelenségekkel szem­ben. A vallásos világnézet megítélésében sem egysége­sek. Előfordult az is, hogy egyik tapasztalt, nagy tudású párttagunk a gyermekének templomi esküvőt rendezett. Felelősségre vonták, megkap­ta méltó pártbüntetését. Mégis a pártcsoportban so­kon sajnálták az elvtársat, szinte biztatták: fellebbezze meg a döntést. Megfelelő h formációk A páirtcsoportüléseknek ál­talában egy-kiát napirendje vám, amelyek a gazdasági munka széles skáláját fogják át. A komumunisiták foglalkoz­nak a párt belső életével, a politikai továbbképzéssel, a művelődéssel, a párthatároza­tok feldolgozásával, a taggyű­lések napi rendjeinek, megtár­gyalásával. Az utóbbi egy évben rend­szeressé vált, hogy a társa­dalmi szervezetek a bizalmia­kat is meghívják az értekez­leteikre. Fejlődés tapasztal­ható a pártcsoportoknak pártonkívüliekre gyakorolt hatásában. Mindez elsősorban a munkaifegyelem megszilár­dításában, a fluktuáció csök­kentésében nyilvánul meg. A személyes példamutatás, a kommunista magatartás pedig tekintélyt szerez a pártcso­portnak. Nem általános, de több páirtcsoport tagjai meg­tették, hogy a felmondását beadó pártomkívüli dolgozók­kal elbeszélgettek, melynek következtében azok vissza­vonták felmondásukat. A párthatározatokat cső- ' portértekezleteken dolgozzák I fel a kommunisták. Megbeszé­lik, hogy a határozat végre­hajtásában, milyen konkrét í feladatuk van. Ezt a vezető- | ségek összegezik, és beépítik az alapszervezet cselekvési programjába. A valóságot tor­zítanánk el, ha nem tennénk hozzá, hogy e feladattal nem könnyen birkóznak meg párt­csoportjaink. A gondok leg­többször akkor jelentkeznek, ha a pártvezetőség nem fordít kellő időt és figyelmet egy- egy határozat feldolgozására, a bizalmiak felkészítésére. A pártcsoport figyelemmel kíséri a politikai oktatásban résztvevőket is. Beszélgettek a párttagokkal: javult az akti­vitás a szemináriumokon, egyre népszerűbbek a politi­kai vitakörök. A tapasztalat szerint ez utóbbiak témái kö­zel állnak a hallgiatcságihoz, felkeltek érdeklődésüket. Rendszeres értékelés A pártcsoportok rendszere­sen értékelik, a pártmegbíza- tásokat. Mindhárom vállalat­nál jelentős eredménynek számít, hogy a pártmunka el­osztása tervszerűbbé vált. E feladat komoly munkát adott a pártcsoportoknak. Hiszen akadt olyan párttag, aki a há­rom-négy megbízatása mellé inkább vállalt volna még egyet, semhogy akármelyikről lemondjon. Megesett annak az ellenkezője is, amikor egy-egy párttagot meg kellett győzni arról, hogy alkalmas a megbí­zatás ellátására. A munkát évente egyszer értékelik a pártcsoportok tagjai. Még nem jellemző, de egy-két pártcsoport év közben is ér­tékelte a munkát — figyel­meztető szándékkal. A csoportok kiemelt felada­tuknak tekintik a párttaggá nevelést. A felvételét kérőnek feladatokat adnak, amelyek­nek végrehajtását segítik. Gyakran elbeszélgetnek a le­endő párttaggal. Egy-egy ta­pasztalt kommunista vállalja, hogy foglalkozik vele, még dkfccw is, ha nem ő aiz ajánlója. A tagfelvétel előtt a csoport javaslatot tesz a ve­zetőségnek. A fejlődésnek következ­ménye az is, hogy erősödött az elvi-politikai, szervezeti és a cselekvési egység a három nagyüzemben. A kommunis­ták a nagyobb horderejű kér­désekben azonos álláspontot képviselnek. A bizalmiak időnként hiányolják azonban a tájékoztatást a kisebb jelen­tőségű kérdésekben. Az egyik gyárban például nemrég meg­történt, hogy öt-hat vezető beosztású dolgozó a társadal­mi tulajdon egy részét úgy­mond „egyéni tulajdonba” akarta venni. A visszaélőket leleplezték, a hír futótűzként terjedt a gyárban, természete­sen eltorzítva, tát-ott felna­gyítva. Ha a bizalmiak időben megtudták volna a pártveze­téstől, hogy ml is történt valójában, a párt- és a gazda-' sági vezetők milyen intézke­déseket szándékoznak tenni, lecsillapodtak volna a felfo­kozott indulatok. Konkrét feladatok A pártcsoportok a legki­sebb sejtek, ahol nagyon is konkrétan jelentkeznek a fel­adatok. Sokszor kis hord­erejű, kevés embert érintő gondok, amelyek azonban je­lentősen befolyásolják a poli­tikai hangulatot. Es régi igaz­ság: helyesen kell dönteni a kis dolgokban is, hogy a párt tekintélye, tömegbefolyása to­vább erősödjék. Most, a beszámoló taggyű­lésekre készülődve összegez­zük eredményeinkét, megha­tározzuk feladatainkat. Fon- | tos ilyenkor az is, hogy a ten­nivalók meghatározása konk­rét legyen. A pártcsoportok kritikusan elemezzék munká­jukat, legyenek igényesek ön­magukkal szemben. A bizal­miak következetesebben segít­sék a párt politikájának meg­ismertetését, hogy a tagság helyesen tudjon és merjen ér­velni. Segítsék a demokrácia érvényesülését — a kötelesség oldaláról is. Az elmélet elsajátítása min­den kommunistának alapvető kötelessége. Fontos ezért, I hogy a pártcsoportok a politi- | kai oktatást, az agitációs I munkát magasabb színvonalra I emeljék. A pártmegbízatások j teljesítését kísérjék folyama- ! tosan figyelemmel. Folytassa­nak tudatos nevelőmunkát a pártonkívüliek körében, tá­mogassák továbbra is az új párttagok nevelését, különö­sen a munkásfiatalokét. FEHÉRVÁRI PALNÉ, az MSZMP Gödöllő Városi Bizottsága PTO vezetője A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat izotópröntgen laboratóriumában a vállalat építkezésein beépítésre kerülő vasszerkezetek, gáz- és vízvezetékek hegesztéseit ellenőrzik. Hassnas esmiééás Mimikét félnek lépnie kell I i

Next

/
Thumbnails
Contents