Pest Megyi Hírlap, 1979. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

Huszár István az NSZK-ba utazott Huszár István, a Miniszter- feinács elnökhelyettese pénte­ken néhány napos látogatás­ra a Német Szövetségi Köz­társaságba utazott. Részt vesz a müncheni magyar napok megnyitásán, majd megbeszé­lést folytat az NSZK kormá­nyának, valamint gazdasági, ipari és pénzügyi életének több vezetőjével. Kíséretében van Btró József külkereske­delmi miniszter és Nagy János külügyminiszter-helyettes. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Jo­hannes Balser, az NSZK bu­dapesti nagykövete. Villamosítás kezdődik a ceglédi vasútvonalon A MA V jobban ügyel a menetrend betartására A személy- és áruszállítási feladatok biztonságos és gazda­ságos teljesítését, a szervezet­tebb, egyenletesebb fuvaro­zást, a szolgáltatások minősé­gének javítását tűzi célul a MÁV idei terve, figyelembe- véve a közlekedési munkameg­osztás, további szélesítéséit. A személyszállításban — ahol a forgalom a múlt évben a tervezettnél is jobban csök­kent — a tavalyinál is 10 mil­lióval kevesebb, kereken 300 millió utassal számolnak. Ezen belül azonban 5 százalékkal bővül a nemzetközi utasfor­galom, belföldön pedig növek­szik a hosszabb távra utazók száma. Nagy gondot fordíta­A Minisztertanács tárgyalta A művelődés: közügy Harminc esztendeje lesz az idén, hogy az azóta várossá nőtt Békés köz­ségben megnyitotta kapu­it az első művelődési ott­hon, Három évtized alatt annyit fejlődött e téren az ország, hogy ma — túlzás nélkül állíthatjuk —, a mű­velődési otthonok ügye már nemzeti méretűvé vált. Ezért rendezte helyzetüket több éves előkészítő munka után a Minisztertanács most ho­zott rendelete. Ha nem is mondanak el mindent a számok, érdemes idézni néhányat a művelő­dési otthonok legújabb ada­taiból. Az országban műkö­dő 2690 közül 119 van Bu­dapesten, 421 a többi város­ban és 2150 a nagyközsé­gekben, illetve községek, ben. Ami pedig látoga­tottságukat illeti, ele­gendő két szám: 1977-ben az ismeretterjesztő előadá­sokat több mint 4 millió 600 ezren hallgatták. A műsoros esteken csaknem 8 millió 700 ezren vettek részi. Vagyis alig akad felnőtt lakosa az országnak, aki egy év alatt legalább egy­szer át ne lépte volna vala­melyik művelődési otthon küszöbét, bizonyítván ez­zel is, hogy mindenkit érin­tő és érdeklő kérdésről van szó. Egyre jelentősebb tehát az a hely, amelyet a műve­lődési otthonok a kultúra terjesztésében betöltenek. Fontos küldetést teljesíte­nek a korszerű műveltség közvetítésében, elsajátítá­sában és újraalkotásában. Ehhez szervezeti, jogsza­bályi keretek eddig is vol­tak ugyan — csaknem két évtizeddel ezelőtt jelent meg a művelődési otthonok mű­ködésének első szabályo­zása — de azóta sokat vál­toztak a viszonyok, tovább nőtt a kultúra, a műveltség terjesztésének jelentősége. Félreérthetetlenül ki­mondta a párt Központi Bizottságának 1974. évi köz­művelődési határozata, majd az ennek nyomán alkotott Közművelődési Törvény: a művelődés áz egész közös­ség, minden állampolgár joga, lehetősége és felada­ta. Mindehhez nem egyet­len. de kitűnő eszköz a jól működő művelődési ottho­nok hálózata. Az új rendelkezés vilá­gosan megfogalmazza a művelődési otthonok társa­dalmi funkcióit és kapcso­lataink formáit. Hangsú­lyozza, hogy ezeknek az in­tézményeknek nyitottnak kell lenniük minden köz­érdekű, korszerű kulturális tevékenység előtt. Érezze magáénak mindenki ezt az intézményt, találja meg ben­ne azt. ami érdeklődésé­nek legjobban megfelel, le­gyen az ismeretterjesztő elő­adás, szakköri foglalkozás, klubélet, hivatásos vagy amatőr színjátszók előadá­sa — s még sokáig lehetne sorolni a lehetőségeket. Rendelkeztek korábban is jogszabályok a művelő­dési otthonokról. Az új mi­nisztertanácsi rendelet és a hozzá csatlakozó min'szte- ri utasítás egyik célja ép­pen az, hogy a jogszabályok egységes keretbe kerülje­nek, a gyakorlatban kömy- nyen alkalmazhatók legye­nek. Kimondja a rendelkezés, hogy művelődési otthont a tanácsok, a vállalatok, in­tézmények, továbbá a szö­vetkezetek és a társadalmi szervezetek is létesíthet­nek, külön-külön vagy együttesen. Közös művelő­dési otthon esetén — s a legtöbb helyen ez az ideá­lis •— egy szervnek, álta­lában a tanácsnak kell fe­lelősen gondoskodnia a fenntartásról és a működés­ről, természetesen, össz­hangban a többi érdekelt szervezettel. Mégis: a legtöbb új fel­adat a művelődési ottho­nok használóira vár, vagy;s a község, a város lakóira. Nem kötelező ugyan, de a rendelet javasolja, hogy mindenütt hozzanak lét­re társadalmi vezetőséget. Számos helyen már van ilyen, s ahol még nincs, szeptember végéig választ­ják meg őket, ötévi idő­tartamra. Munkájukat, jo­gaikat és kötelességeiket nem írják elő — csupán irányelv készült, amelynek alapján mindenütt a helyi sajátosságok figyelembe vé­telével készíthetik el az év végéiig a működési sza­bályzatot, amelyet be kell mutatni a fenntartó szerv­nek, vagyis általában a ta­nács művelődési osztályá­nak vagy csoportjának. A műveltség: közügy. En­nek kell kifejezésre jut­nia abban is, hogy komp­lex művelődési intézmé­nyek jöjjenek létre, közös igazgatás alá vonva — ahol erre megvannak a lehetősé­gek — a művelődési ott­hont, a könyvtárt, az isko­lát, a sportlétesítményeket. Ezzel is újabb lehetőségek nyílnak meg a kultúra, a műveltség terjesztéséhez, közkinccsé tételéhez. Űj művelődési közpon­tok nyitották meg kapui­kat a mostani ötéves terv­ben : Debrecenben, Siófo­kon, Sárváron, Vácott, Di­ósgyőrben és ezeket még újabbak követik. Évente félmilliárd forint körül jár a művelődési otthonok ösz- szes bevétele, s ebből mint­egy 350 millió forintot ad az állam. A most kiadott mlnisz- tertanácsi rendelet a bizonyíték rá: jó ügyet szol­gálnak ezek a kiadások. Or­szágos, nagy ügyet. Várkonyi Endre nak az utasok kiszolgálására, tájékoztatására, kényelmére, növelik a személyvonatok uta­zási sebességét, fokozottabban vigyáz­nak a menetrend betar­tására. A vasút áruszállítási terve — miután a közlekedéspoliti­kai döntések is nagyobb sze­repet szánnak a közúti forga­lomnak — a tavalyihoz ké­pest alig félszázalékos növe­kedést irányoz elő, hangsú­lyozva azonban, hogy a terve­zett 135 millió tonnánál na­gyobb igények kielégítésére is fel kell készülni. Kiemelt fel­adat az árufuvarozás megfe lelő szervezése, az első negyed­évi előszállítások fokozása, s egész évben — ezen belül ha­vi, heti bontásban is —, az egyenletesebb ütemű te­herszállítás. A MÁV idei beruházási ter­vét az ötödik ötéves tervtör­vény előírásainak megfelelően állították össze, mindenkép­pen ragaszkodva elsősorban a pályakorszerűsítési program­hoz, és a biztosítóberendezések hálózatának bővítéséhez. Ugyanakkor csökkentették az induló új beruházások szá­mát. szűkítették néhány állo­más fejlesztési programját. A tavalyinál valamivel keve­sebb. csaknem 8 milliárd fo­rint áll a vasút rendelkezé­sére az eszközállomány fej­lesztéséhez. Az összeg nagy- részét elsősorban a tervezett 338 kilométer hosszúságú vá­gánykorszerűsítésre, az 526 ki­térőcserére fordítják. A tava­lyinál több biztosítóberende­zést szerelnek, s több mint 100 önműködő sorompót állí­tanak fel. A vasútállomások fejlesztésére azonban csak a korábban tervezettnél lassabb ütemben van lehetőség. A program szerint folyta­tódik viszont a villamosí­tás újabb 103 kilométeres vona­lon. Eredményeként az év vé­gére már Budapest—Kelebia között is villamos vontatásé szerelvények közlekedhetnek. Ezenkívül — az eredeti terven felül — energiaracionalizálá­si hitelből megkezdik a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza—Kis­kunhalas közötti vasútvonal villamosítását is. Ugyancsak folytatja a MÁV járműparkjának korszerűsíté­sét. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM ÁH A «0 FILLÉR 1979. JANUÄB 13., SZOMBAT Ä népgazdaság Idei feladatai Fiatal közgazdászok országos tanácskozása Gödöllőn Pénteken . Gödöllőn az Ag­rártudományi Egyetemen meg­kezdődött a fiatal közgazdá­szok országos tanácskozása. A kétnapos eszmecsere mint­egy 250 résztvevőjének több­sége iparvállalatoknál dolgo­zik és már néhány esztendős tapasztalattal rendelkezik munkahelyének gazdasági helyzetére, termelési eredmé­nyeire vonatkozóan. A ren­dezvény gazdája a Magyar Közgazdasági Társaság ifjú­sági bizottsága, valamint a KISZ Központi Bizottságának értelmiségi fiatalok tanácsa. A tanácskozás megrendezé­sével elsősorban azt a célt kí­vánják szolgálni, hogy a köz­gazdász fiatalok részletes tá­jékoztatást kapjanak a nép­gazdaság idei feladatairól, a szabályozó rendszer változá­sairól, s az üzemek, vállala­tok, intézmények tennivalói­ról. Ugyanakkor fórumot kí­vántak adni a résztvevőknek, hogy elmondhassák a témával kapcsolatos tapasztalataikat és javaslataikat. A plenáris ülésen Lugosi Gábornak, a Magyar Közgazdasági Társa­ság ifjúsági bizottsága titká­rának megnyitó szavai után Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke tartott előadást az idei népgazdasági terv cél- és eszközrendszerérői. Ezután a fiatal közgazdá­szok szekció üléseken folytat­ták a tanácskozást. A nehéz­ipari szekcióban Szikszay Bé­lának, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető he­lyettesének elnökletével vitat­ták meg a tennivalókat. Ju­hász Ádám államtitkár elő­adást tartott a gazdasági épí­tőmunka időszerű feladatairól a nehéziparban, a népgazda­sági terv és a szabályozd rend­szer által támasztott követel­Dr. Csikós Nagy Béla az előadás szünetében a fiatal közgazdá­szok egy csoportjával beszélget. Barcza Zsolt felvétele menyek tükrében.’ Előadás hangzott el a struktúra átala­kítás folyamatának fontosabb jellemzőiről is. Ugyanezeket a témákat vi­tatták meg a kohó- és gép. ipari szekcióban, ahol Rabi Béla államtitkár és Bognár Sándor minisztériumi főosz­tályvezető tartott előadást. Itt Lendvai István, az MSZMP Központi Bizottsága osztályve­zető helyettese elnökölt. A könnyűipari szekció Ballai László központi bizottsági osztályvezető helyettes elnök­letével vitatta meg az idő­szerű feladatokat, Dobrotka László miniszterhelyettes és Burkus Egon minisztériumi főosztályvezető tartott elő adást. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szekció Zsuffa Ervinnek, az MSZMP KB osz­tályvezető helyettesének el­nökletével tanácskozott, s Kovács Imre miniszterhelyet­Évzárás, mérlegkészítő értékelés Pest megyei ipari szövetkeze tek tervei vetkezetben is. A tavaly élért 43,5 milliós termelési értékkel szemben idén 45,6 milliót tervez­nek. Fő tevékenységük a férfi­ingek gyártása, de ezenkívül termékszerkezetük mintegy negyedét teszi ki az ágyneműk készítése, s 10—12 százalék­ban népi hímzéssel díszített ingeket, blúzokat állítanak elő. Az elképzelések szerint ter­melékenységük meghaladja majd a termelési érték nö­vekedését, s ez azt jelenti, hogy változatlan létszámmal (326 fő), hatékonyabban dolgozhat­nak. A szövetkezet tőkés partnerei­nek megbízásából 4,2 millió forint értékű bérmunkát is vállal az idén. A szabályo­zók módosulásának, az alap- anyagárak emelkedésének kö­vetkeztében jövedelmezőségük csökken, 3 millió 922 ezer fo­rint nyereséget várnak. G. M. Mennyit termeltünk? Milyen eredménnyel zártuk az elmúlt esztendőt? Mik lesznek a fel­adataink az idén? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a termelőüzemek országszerte az új esztendő kezdetén, a számadások elkészítésekor. A Ruházati Szövetkezetek Budapesti Szövetségéhez tar­tozó két Pest megyei szövet­kezetből jó munkáról, telje­sített tervekről érkezett tájé­koztató Holzinger Miklósáé­hoz, a Ruszöv közgazdasági osztályvezető-helyetteséhez. A Hélios gyömröi Ruhaipari Szö­vetkezetben az előzetes fel­mérések szerint a termelési érték tavaly 50 millió 636 ezer forint volt. Termékeikből, á férfi • felső- ruházati cikkekből 5 millió 643 ezer forint értékben ex­portáltak, valamennyit a tőkés országokba. A szövetkezet mintegy 6 millió forintos nye­reséget könyvelhet el, az egy főre jutó termelési érték pedig meghaladta a 260 ezer forin­tot. Az idén változatlan létszám­mal — 192 dolgozóval — a ter­vek szerint 60 millió 965 ezer forint értéket állítanak elő, s a termelékenység 20,5 szá­zalékos növekedését határoz­ták meg. A gazdaságosabb termelés érdekében 12 száza­lékkal emelik fő cikkeik, a férfizakók és -szafari k gyár­tását. Az elmúlt évinél hatéko­nyabban dolgoznak majd az idén a Vecsési Ruházati Sző­tes, valamint Csendes Béla, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezetője tartott elő­adást. Az előadásokat mind a négy szekcióban élénk vita követte. Ma ismét plenáris üléssel kezdődik a tanácskozás, ame­lyen elsőiként a szekcióelnö­kök tájékoztatják a résztve­vőket a pénteki munkáról. B. L. Tájértekezletek Három körzetben rendezi a népfront A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa pénteken .táj- értekezletet .rendezett Szolno­kon, az MSZMP megyei bizott­ságának oktatási igazgatósá­gán. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tartott vitaindítót az 1979. évi moz­galmi feladatokról, a- HNF ja­nuári ülésén elfogadott hatá­rozatokról. A szolnoki tanácskozás a táj­értekezletek nyitánya. A kö­vetkező napokban Budapes­ten, majd Csopakon tartanak megbeszélést A budapesti ta­nácskozáson vesznek részt Pest megye népfrontvezetői is. Az idei feladatok közül a táj­értekezleten elsősorban a gaz­daságpolitikai célok valóra- váltásának segítése kerül elő­térbe. A tájértekezletek jó lehe­tőséget biztosítanak arra, hogy — a Hazafias Népfront orszá­gos terveit megismerve — a bizottságok meghatározzák a megyei, városi, községi és kör­zeti feladatokat Ugyanakkor a VI. kongresszus óta végzett munka tapasztalatai alapján a mozgalomban dolgozók meg­ismerhetik a más megyékben, bevált helyi kezdeményezése­ket, s maguk is hasznosíthat­ják a legcélravezetőbb mód­szereket. Az első zárszámadás A jól megalapozott terv és a gondos munka nehezebb fel­tételek között is meghozza az eredményt. Ezt tükrözte az ászári Aranykalász Tsz pén­teken megtartott zárszámadó közgyűlése. A közös gazda­ság az ország 1369 mezőgazda- sági termelőszövetkezete kö­zül az idén is — akárcsak évek óta — elsőként tartott zár­számadást. Az ünnepi össze­jövetelen részt vett és felszó­lalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. I A Politechnika Ipari Szövetkezet ecseri üzemében havonta egy­millió Fabulon fémgőzölt zárókupakot készítenek. Barcza Zsolt felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents