Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i illéséről I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á*A AEG VEI tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1978. DECEMBER 8., PÉNTEK A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti párt- bizottság titkárai,a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának, valamint ipari, mező- gazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetői és a központi napilapok fő- szerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szódó tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 1 A Központi Bizottság ■ megtárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést, és teljes mértékben jóváhagyta a magyar küldöttség tevékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a politikai tanácskozó testület állásfoglalásait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politikáját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érdekeinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erőknek az összefogása, együttes fellépése képes megakadályozni az imperialista, reakciós körök törekvését,' hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kifejezte egyetértését a politikai tanácskozó testületnek a nemzetközi helyzetről adott értékelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bukaresti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vfett államok vezetőinek találkozói, kiegyensúlyozottabbak lettek a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erősödését; bizonyítja, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában rögzített hosszú távú program helyesen határozza meg a földrész biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket. A Magyar Népköztársaság következetesen munkálkodik e program valóra váltásán. A Központi Bizottság ismételten rámutatott, hogy a békét és biztonságot, az enyhülést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköz- társaság a Varsói Szerződés többi tagországával egyetemben arra törekszik, hogy a fegyverkezési hajsza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításáról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdődjenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártásának betiltásáról és a meglevő készletek fokozatos csökkentéséről, egészen teljes felszámolásukig. Szorgalmazza, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mielőbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapodást a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyezmények kidolgozására a fegyverzetek csökkentéséről, amelyekhez a többi nukleáris hatalom Is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott álláspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások előrehaladását jól szolgálják a szocialista országok 1978. június 8-án beterjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös biztonság elvéből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kívánják biztosítani. A bizalom légkörének erősítését célozza az 1978. november 30-án felújított és kiegészített korábbi javaslatuk, amelyben a résztvevő országok fegyveres erői létszámának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pártunk, kormányunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeményezéseit a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meghatározó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világméretekben tért hódít az enyhülés. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO-tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése miatt szükség van a szocialista közösség védelmi erejének megfelelő színvonalon tartására, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Népköztársaság — országunk és a szocialista közösség biztonsága, békéje érdekében — a jövőben is maradéktalanul teljesíti szövet- ségesi kötelezettségeit, tevékenyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyeztetett törekvések megvalósításában. 2 A szocialista közösség ■ országával fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnökének tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelsőbb szintű magyar—román találkozón született megállapodások végrehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttségének bukaresti megbeszélé- lései. A Központi Bizottság megállapította: további kölcsönös erőfeszítések lehetségesek és szükségesek a magyar—román kapcsolatok népeink érdekeinek megfelelő fejlesztéséhez. 3 A Központi Bizottság ez ■ alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Nép- köztársaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak, a Francia Köztársaságban tett látogatása jól szolgálta Magyarország és Franciaország együttműködésének bővítését, a kölcsönös megértést, az országaink, népeink közti jóviszony erősítését, és hozzájárult az európai biztonság megszilárdításához, a nemzetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy fejlesz- sze a kölcsönösen előnyös magyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturális területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segítette elő a Dán Királyság miniszterelnökének magyar- országi látogatása, az ország- gyűlés képviselőinek találkozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és a portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci és a magyar—japán külügyminiszteri tárgyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten folytatott megbeszélések hozzájárultak egymás álláspontjának jobb megismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításához. 4 A Központi Bizottság • megerősítette a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, melyek az imperialista agresszióval és beavatkozási kísérletekkel szemben hazájuk függetlenségének megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása jelentősen hozzájárult országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaellenes erőivel együtt' küzd az igazságos közel-keleti béke megteremtéséért, fellép a haladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét támogató szocialista országokkal való együttműködés elmélyítéséért. A' magyar nép változatlanul szolidáris az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért, a közel-keleti igazságos és tartós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a Szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kormányzó Tanácsa elnökének, állam- és kormányfőnek magyarországi hivatalos, baráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barátságunk erősítését. A tárgyaláson ismételten kinyilvánítottuk: a Magyar Népköztársaság, a magyar nép szolidáris a fejlődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségének, forradalmi vívmányainak megvédéséért. 5 A Központi Bizottság ■ méltatta azoknak a megbeszéléseknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezetői a testvérpártok és más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok test- vérpártjainak pártszervezéssel foglalkozó KB-titkárai október végén Budapesten hasznos és eredményes tanácskozást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az - ausztrál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkárt Függetlenségi Kongresszus Párt kongresz- szusán. Kádár János elvtárs találkozója Georges Marchais- vál, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internacionalista együttműködését és szolidaritását. Pártunk Központi Bizottsága első titkárának eszmecseréje Francois Mitterand-nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével hozzájárult a két párt közti jobb megértéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a paraguayi, a spanyol, a svájci, a svéd, az új-zálandi testvérpártok vezetőivel. Hazánkban fogadtuk Joshua Nnlcomót, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a Hazafias Front társelnökét. A látogatások, a megbeszélések hozzájárultak az álláspontok alaposabb megismeréséhez, kétoldalú kapcsolataink fejlesztéséhez, valamint kölcsönös szolidaritásunk megerősítéséhez. II. A Központi Bizottság áttekintette az ország gazdasági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. 1 A Központi Bizottság ■ megállapította: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság termelése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirányzata szerint, a nemzeti jövedelem a tervezettet megközelítően nő. Gyarapodtak és korszerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények, az Ózdi Kohászati Művek acélgyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpapírgyár, a Zalaegerszegi Hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üzeme és a Gyulai Húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezettet, a lakosság életkörülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlődés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a termelés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megváltozott és magasabb követelményekhez, a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzottnál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az eddigi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal haladja meg a múlt évit. A felhalmozás — a beruházások és a készletek — növekedése lényegesen nagyobb a tervezettnél. A lakossági fogyasztás az előirányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előreláthatóan az előirányzott 5,5 —6 százalékkal bővül. Az ipart ágazatok — az élelmiszer- ipar és a kohászat kivételével — a számítottnak megfelelően, vagy azt meghaladóan növelik termelésüket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás minőségi követelményeivel. Lassú az előrehaladás a termelés szerkezetének, szervezettségének javításában, a munkaerő, az anyagok és az energia takarékosabb felhasználásában. Az anyagi ráfordítások a termelésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mértékben, 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitelező vállalatok teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos létesítmény és a fővárosi lakások építésében elmaradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfelelően, csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelíti a számítottat, az állattenyésztés annál valamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirányzottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként országos átlagban 42,8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Kukoricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetésterület miatt kevesebb a tervezettnél. Burgonyából és cukorrépából az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből kevesebb a termés. Az állatállomány növekedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej, valamint az egyéb állati termékek termelése és felvásárlása. A takarmánygazdálkodás és -felhasználás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem javul a kívánt mértékben, sok esetben indokolatlanul túllépik a költség- előirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran elhúzódik. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem országos átlagban a tervezett 7—7,4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és alkalmazottaknál 8—8,5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reál- jövedelem várhatóan. 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reálbérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3—3,5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gaz- | dasági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tisztajövedelemnek az állami költségvetésbe központosított hányada; ennek ellenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a nép- gazdasági tervben meghatározott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szervezetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. (Folytatás a 2. oldalon.) t I.
