Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
i vygyyfCTP 1978. DECEMBER 8.. PÉNTEK Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság megállapította: a termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél : a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nem egyszer háttérbe szorulnak. Gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. 2 A XI. kongresszuson jó- ■ váhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai főirányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakqrlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: A TERVEZETT NÖVEKEDÉS 1979. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI * 1 * 1 Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai összesen Égy lakosra jutó átlagos nominál jövedelem Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban Fogyasztói árszínvonal Ugy lakosra jutó reáljövedelem Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset A lakosság fogyasztása Az összes lakásépítés ebből állami lakás Az állami költségvetés bevétele legalább kiadása legalább 3—I százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 204—206 milliárd Ft 7 százalék 6 százalék 4,7—4,9 százalék 2 százalék 1 százalék 1,0—1,5 százalék 2,5—3,0 százalék 90 ezer 31 ezer 8,4 százalék 6,1 százalék A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Äz ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesíthető termékek, alkatrészek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban lévő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, taikarmá- nyok — ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló és feldolgozó kapacitások bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szorosabb együttműködésével javítani keli a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nominál jövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnék. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíjkiegészíté- sen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőmként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek a termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zai, a bölcsődei helyeké 4200-zál, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A célcsoportos és egyéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz képest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen lassítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel összetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságira, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. 3 Az 1979. évi népgazda- ■ sági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítják gazdaság- politikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző kereset-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdekeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelő egységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlős- di, és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az ifjúságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munka/ver- seny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termék- szerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása. A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. — Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dolgozók értsék és cselekvőén (támogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a jó kezdeményezések ismertetése, az eredményes munka hiteles ábrázolása. A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában élért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi nép- gazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefogásával feladatainkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi nép- gazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széles körűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkás- mozgalom régi harcosaitól, munkahelyi kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, társadalmi és tömegszervezetektől, úttörőcsapatoktól, társadalmunk legszélesebb köreitől, párttagoktól és pártonkí- vüliektől kapott az évfordulón. A magyar marxista—leninista forradalmi párt megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helytállásának szólnak és barátságot, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemlékezésekért. Komputeres gazdálkodás Számítógép a Rozmaring és a Duna tsz-ben Duna varsán yban a tejtermelést irányítja A mezőgazdasági nagyüzemekben mind több helyen vezetik be a számítógépes adat- feldolgozást; az egyenként több száz millió forintos termelési értéket előállító gazdaságokban a Mezőgazdasági Ügyvitelszervezési Iroda segítségével szémítógépekkel teszik biztonságosabbá, köny- nyebbé a gazdasági döntéseket, a belső tartalékok feltárását, az üzemegységek irányítását, valamint a különféle szakmai adatok nyilvántartását. Az utóbbi 5 évben 250 millió forintos beruházással 900 könyvelőgépet vásároltak a termelőszövetkezetek és 400 gazdaságban teljes egészében átálltak a gépi ügyvitelre. A belső információs rendszer korszerűsítését jól segítette a PM—MÉM rendelet, amely a gépi adatfeldolgozás megvalósításához 40 százalékos állami támogatást biztosított. A számítógépes programokat a mezőgazdasági üzemekben két formában valósítják meg. Az egyik lehetőség, amikor a gazdaság kisebb teljesítményű elektronikus számítógépet vásárol a hozzá tartozó adatrögzítő tárolóval együtt.' Ilyen berendezést alkalmaznak a Rozmaring és a Duna tsz-ben, valamint a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben. Jövőre a Rákosmezeje Tsz-ben is ilyen berendezéssel korszerűsítik a munkát. A másik lehetőség: több nagyüzem összefogásával elektronikus számítógép-központot, tehát egy nagyobb gépegységet tartanak fenn. Az első ilyen számítóközpontot a mezőgazdasági ügyvitelszervezési irodában alakítják ki: R—22-es számítógépet alkalmaznak. Több nagy tsz kapcsolódik be ebbe a központi nyilvántartásba, egyebek között a főváros tejellátásának egyik fontos gazdasága, a dunavar- sányi Petőfi Tsz, ahol a tehenészet számitógépes termelésirányítását bízzák a komputerre. Az iroda a Hajdúságban is dolgozik számítógépes központ kialakításán, terv szerint ezt az önálló komputerközpontot a Hajdúsági Agráripari Egyesülés vállalatai és gazdaságai üzemeltetik majd várhatóan 1980-tól. Áfészek évzárás előtt Vúlasstékbövítők — építők Az áfészek és vállalataik ipari termelésének idei összértéke várhatóan megközelíti a 8 milliárd forintot. A szövetkezeti üzemek — alapvetően a helyi munkaerő- és nyersanyagforrások hasznosításával — sokféle áruval bővítik az üzletek, áruházak választékát. A húsüzemekben az idén mintegy 500 ezer sertést és 40 ezer mázsa kisállatot dolgoznak fel. Csaknem 400 ezer mázsa kenyeret és.. 35 .millió darab finompékárut sütnek, körülbelül 900 ezer hektoliter szikvizet állítanak elő szövetkezeti üzemekben. Híresek a Kecskeméti Univer tubusos ételízesítői — különösen a piros arany, a gulyáskrém, a vegyes zöldségkrém és a mustár —, a berettyóújfalusiak bihari házitésztái, a kunszentmártoniak cukrászipari és hidegkonyhai készítményei, a a Győri Áfész tartósítóüzemének savanyúságai, befőttjei és szörpjei. Jelentékeny az az építőanyagipari termékmennyiség is, amit az áfészek adnak a kislakásépítési program megvalósításához, a lakáskarbantartáshoz, korszerűsítéshez. Csaknem 300 millió forint értékű betonárut, mozaiklapot, cserepet, téglát, ajtót, ablakot gyártanak. Ellátják a több mint 24 ezer szövetkezeti kereskedelmi és vendéglátó egység tatarozási és karbantartási feladatait is, és saját kivitelezésben építenek föl számos kisebb alapterületű ABC- áruházat, vendéglátóegységet. Vannak olyan áfész-ek, amelyek ipari jó hírnevüket egy- egy sajátos profilnak köszön- szönhetik. Ilyen az Őrségi. Áfész is, amelynek faipari üzemében — a helyi cigány lakosság foglalkoztatásával — 30 féle terméket — vendéglátóipari üzletberendezéseket, kerti bútorokat, díszmozsarakat és any- nyi vállfát készítenek, hogy azokkal látják el iaz ország nagyobb ruhagyárait, nagykereskedelmi vállalatait. Már úgyszólván kihalóban levő szakmát művelnek — nélkülözhetetlen borászati eszközöket gyártanak — a Za- lalövői Áfész kádárüzemében. A teljesen gépesített kisüzem hordókat, kádakat gyárt. Cikkei olyannyira keresettek, hogy a keresletet az idén is csat« részben tudják kielégíteni. Vácott beszerelik Az Egyesült Izzó hajdúböszörményi gyárában izzólámpákhoz, rádiócsövekhez készítenek izzószálakat. Az izzószálakat Nagykanizsán, Budapesten és Vácott szerelik be a lámpákba. Oláh Tibor felvétele III.