Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
1978. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Párthatárosatok nyomán ki olvas® népért - Pest megyében Az olvasó népért mozgalom méltán élvez kiemelt figyelmet Pest megye kulturális életében. Tömegeket mozgatott meg és sodort magával szervezőként, aktív résztvevőként. A tömegek összetétele magában hordja azokat a sajátosságokat, amelyek megyénket jellemzik. Az agrár jellegű megye iparivá vált, amelyben a legkorszerűbb üzemek telepedtek meg az utóbbi évtizedben. Felgyorsult a várossá szerveződés és a városiasodás folyamata is. A mezőgazdaságban elterjedtek az iparszerű termelésit rendszerek, új technológiákat alkalmaznak, miközben a nagyüzemi gazdaságokban foglalkoztatottak aránya alig haladja meg az összes dolgozók 13 százalékát. Az iparban elhelyezkedettek jelentős része nem lakóhelyén dolgozik. Mintegy 180 ezer dolgozó Budapestre jár munkahelyére, s igénye is fővárosi színvonalú, amelynek kielégítése a megye szervezeteire, intézményeire vár. Sajátos körülmények Ebből ered az is, hogy az olvasó népért mozgalom aktívái, az olvasók egy része egy-, három vagy még ennél is több órás utazás után térnek haza lakóhelyükre. A napi utazást jelenleg a művelődés, az olvasási kultúra fejlesztése tekintetében holt időnek tekinthetjük. A közlekedési eszközök döntő többsége túlzsúfolt, rosszul világított. Gyakran előfordul, hogy fűtetlen és piszkos. Ilyen körülmények között az utazás fárasztó, lehangoló. A megye sajátossága az is, hogy évente mintegy 12—14 ezer lakos érkezik hozzánk távoli megyékből — ez páratlan jelenség az országban — akik nemcsak otthont akarnak alapítani, hanem igénylik a bölcsődei, óvodai, iskolai ellátást, művelődési feltételeket, az egészségügy, kereskedelem fejlesztését is. Több mint 20 ezer cigány él A megyében. Többségük elindult a beilleszkedés útján. Sokan olvasnak is már közülük. A könyv megszerettetése körükben mégis nagy odaadást, türelmes munkát igénylő feladat. Jó tapasztalat, hogy működik már számukra letéti könyvtár, saját közösségük közreműködésével. Pest megyét a különböző statisztikai kimutatások, szociográfiai kiadványok úgy mutatják be, mint ahol a települések jelentős részén alacsony a könyvtári ellátottság szintje. Ez így van, noha az elmúlt tíz évben az Összefogás, az erőfeszítés hatására a megye fejlődési üteme meghaladja az országos átlag fejlesztési szintjét. A párt közművelődéspolitikai határozatának végrehajtását önálló napirendként 1977. szeptember 20-án tárgyalta meg a megyei párt-végrehajtóbizottság. Megvizsgálta a könyvtárügy, az olvasási kultúra, az olvasó népért mozgalom helyzetét és határozatot hozott a fejlődés meggyorsítására. Ufek és korszerűbbek A módszertani, a szakmai irányításban és ellátásban jelentős eredménynek ítéljük a megyei művelődési központ és könyvtár tevékenységének kibontakozását. Külön is nagy örömet jelent, hógy egységes irányítású, komplex intézményként ért el jelentős eredményeket a megyében. Az ötéves terv során mintegy 30 községi könyvtár berendezéseit korszerűsítették. A könyvtárak alapterülete több mint 500 négyzetméterrel növekedett. Budaörs, Tápió- györgye után most kap új könyvtárat, illetve bővítik a meglevőt Vácott, Farmoson, Kákán. Valamennyi olyan községben, amelyben ötezernél több lakos él, főfoglalkozású könyvtáros dolgozik. Megkezdődött a háromezren felüli lélekszámú községekben a könyvtárosok beállítása. Majdnem hatvan százalékkal nőtt a könyvtárosok tiszteletdíja. A kölcsönzött ismeretterjesztő irodalom aránya 28-ról 35 százalékra emelkedett. A tanulóknak több mint a fele rendszeres olvasó. A 190 üzemi szakszervezeti könyvtár, a szervezett dolgozók hatvan százalékának ellátását biztosítja. S gyarapodott a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat bázisa, hálózata. A párt-, a tanácsi, a tömegszervezeti, és a gazdasági szervek keresik-kutatják, hogy társadalmi összefogással, meglevő intézmények bővítésével, e célra átalakítható épületek, helyiségek, felhasználásával, tömegszervezeti irodák, nagytermek, klubok sokoldalú kihasználásával. Érdért faházak felállításával hogyan növelhetnék a könyvtárak alapterületét. Az a tapasztalat, hogy összehangolt, jó együttműködéssel sok feltáratlan tartalékra bukkanhatunk. A négy-öt szektor: a községi közművelődési, az iskolai, a gyermekkönyvtári, a szak- szervezeti és a műszaki könyvtári hálózat egymástól függetlenül, összehangolás nélkül, egymás lehetőségeinek és munkájának ismerete és alkalmazása híján, párhuzamosan dolgozott. így az erő szétforgá- csolódott, a legszorgalmasabb munka sem lehet olyan hatékony, mint az egyesített, az összefogott. Sem a tárgyi, sem a személyi lehetőségeket nem használták ki, a lakosságnak csak egy részét ölelték fel. A tárgyi és személyi feltételek hatékony felhasználását is akadályozták. Ennek egyik tényezője, az is, hogy a könyvtárosok politikai és szakképzettsége helyenként hiányos, az ismeretek pótlásának lehetőségei minimálisak. Kedvező hatás A megyei párthatározat nyomán valamennyi járási-városi pártbizottság végrhajtó bizottsági ülésén önálló napirendként megtárgyalta a könyvtár- és az olvasási kultúra helyzetét. A testületek elé ke rült beszámolók komplex módon foglalkoztak e kérdéssel. Nemcsak a tanácsi, az iskolai, a szakszervezeti és a műszaki könyvtárak munkájával foglalkoztak, hanem az egyéni könyvvásárlással és hírlapok terjesztésével is. Ennek nyomán sok helyi kezdeményezés is kibontakozott. Ismeretes, hogy a filmszínházak helyiségeinek döntő többsége a nap nagy részében kihasználatlan. Ugyanezeken a településeken a könyvtárak helyhiánnyal küszködnek. Kísérleti jelleggel módot lehetne keresni az együttes használatra. Ugyanitt a könyvárusítás is lehetséges. Sok esetben a művelődésügyi intézmények vezetői igazgatói tanácsot alkotnak és a helyi tanács irányításával összehangolják azoknak az intézményeknek a tevékenységét, amelyek azonos könyvtárfeladatokat párhuzamosan látnak el. A koordináló testület tagjai megkeresik a találkozási pontokat ebben a fontos tevékenységben. A megyei, a városi és a járási párt-végrehajtóbizottsági határozatok kedvező hatása már kezd kibontakozni. Csak néhány kiragadott példát említek: a Csepel Autógyár társadalmi összefogással mozgókönyvtárat készített és adott át az agglomerációs övezet gondjainak enyhítésére. Ez az autóbusz ma már megszokott közművelődési intézmény várossá alakuló nagyközségünkben. Érden. Budaörsön a könyvtár ' mellett működő kocsmát szüntették meg és helyiségeinek átadásával korszerűbbé, tágasabbá tették a könyvtárat; Tápiógyörgyén november 5-én adták át rendeltetésének a pártházzal együtt épült könyvtárat; Üllőn az új iskola felépülése után a régi iskolát adták át könyvtári, könyvesbolti célra. Megkezdődött a különböző könyvtári rendszerek együttműködése is. Pest megyében a különböző gazdasági egységek jelentős anyagiakat fordítanak a közművelődésre. Megközelítőleg száz intézményünk már közös fenntartásban működik. Ezt a jól bevált gyakorlatot kívánjuk kiterjeszteni a könyvtárakra is. A Népfront is részese Az Olvasó Népért mozgalom a Hazafias Népfront keretében a mi megyénkben is részese mindezen eredményeknek, feltárója a gondoknak. Jól értik, hogy nem valamiféle elkülönülő, az eddigi kulturális feltételeink jelentőségét lebecsülő akcióra van szükség. A köz- művelődés tervszerű munkájának részeként a megyében 1978-ban húsz olvasótábor működött. Ezek a speciális rétegek számára megszervezett közművelődési táborok jól szolgálják az olvasás megkedvelését. Termelőszövetkezeti dolgozók, szakmunkástanulók, szocialista brigád vezetők, ifjú munkásmozgalmi kutatók, nemzetiségek, cigányfiatalok és még sokan mások vettek részt, mintegy nyolcszázan a táborok munkájában. Sokrétű tevékenységükbe illeszkedve irodalmi, zenei, képzőművészeti, közéleti programokban lehetett részük. Barátságuk a könyvvel, az írókkal tartós élményt adott. Visszatérve lakóhelyükre bekapcsolódnak a könyvtárak munkájába. Az olvasótáborok megyei szervezői nem-vállalják azt a téves, helyenként felvetődő szerepet, hogy az iskolák és közművelődési intézmények helyett, azok munkáját pótolva ^dolgozzanak. A népfront, a művelődési szervek, úttörő- elnökségek éá KISZ-bizottságok együttműködése egyre inkább megteremti a több tízezer úttörő, KISZ és építőtábort lakónak az olvasás lehetőségét, az olvasótábort programok megvalósítását. Azt teszik, ami ilyen tekintetben a legkedvezőbb: saját eszközzel a hivatásosak munkáját jól egészítik ki. Az ösz- szehangolás megvalósításában hasznos eszközt adnak, társadalmi munkások százait kapcsolják be az olvasó népért mozgalomba, teljesebbé teszik a közművelődési munkát. BARÄT ENDRE, az MSZMP Pest megyei Bizottságának propaganda és művelődési osztályvezetője Új korszak hírnöke A komsmmisia sajté ssMiefése Ki termelje ? Sokba kerül Idén a káposzta Kecsesen háromezer tonna eladatlan 1” 97, 98, 99 . .1 — számolom külön külön a tíztonnákat nyomó káposztahegyeket, a vecsési Ferihegy Tsz. 4-es országút melletti földjén. Tulajdonképpen örülnöm kellene a bőséges termésnek, a szép árunak, amely minden ékes- szólásnál meggyőzőbben igazolja: szorgalmas, nagy szakértelmű nép lakik errefelé. Mondom, örülnöm kellene, ha nem tudnám, a nehéz munkával sok aggodalom árán termesztett zöldség fölösleges, nem kívánatos, mint nagy családban a sokadik gyerek. Sok vagy kevés — Igen, ilyen a mezőgazdaság — hallom a konyhai bölcselkedést. Kiszámíthatatlan, mikor, miből, mennyi terem: egyszer paprika-dömping van, máskor a burgonyával nem tudunk mit kezdeni: egyik évben a hagyma drága, a másikban a paradicsom. Az okoskodás elfogadhatónak látszik, úgy általában, de Vecsés, na és természetesen a káposzta esetében nem igaz. Mielőtt azonban kinyilatkozásokat tennénk, vegyük sorjába a tényeket. A Ferihegy Termelőszövetkezet, amely tavaly az üllői Üj Tavasz Tsz-szel egyesült, úgynevezett zöldségtermesztő modellgazdaság. Sárgarépát és még vagy féltucat növényféleséget ma Magyarországon a legmagasabb műszaki technológiai szinten ez a gazdaság termeli és a káposztaszükséglet 50 százalékát egymaga tudja kielégíteni. Mint ilyen, betölti a rendszergazda szerepét, módszereiket, szaktanácsaikat partnereik rendelkezésére bocsátják. Elérték azt — ami nem mondható el minden iparszerű termelési rendszerről — hogy míg a hozamok állandóan nőttek, — sok év átlagában 450 mázsa hektáronként — a költségek változatlanok maradtak. A 425 féle termesztési variáció maximális biztonságot nyújt: tizenkilenc fajtával foglalkoznak, amit öt térben elkülönülő területen kétféle módszerrel termesztenek, úgy hogy a szántóföldre a palántákat is három eltérő időpontban ültetik ki. Jelenlegi technikai-szellemi felkészültségük arra is alkalmassá teszi a gazdaságot, hogy viszonylag rövid idő alatt, a partnergazdaságok bevonásával, az egész hazai káposztapiac megrendeléseit fe- gadhassák. A biztonság — pénz De kanyarodjunk még visz- sza a biztonság kérdéséhez. A Ferihegy technológiája alapján — akármilyen is az időjárás — a termés a tervezett mennyiségtől maximálisan húsz százalékkal tér el, lehet több, vagy kevesebb. Tehát a szerződött napi két tonna helyett kedvezőtlen viszonyok között 1,8 tonnát, bőséges csapadék, megfelelő klimatikus tényezők esetén 2,2 tonnát tudnak a földekről lehozni. Így volt ez az idén is. A túltermelők azok a gazdaságok voltak, amelyek csak néhány hektáron kertészkedtek, és eredményeiket nem annyira a szakszerűségnek, mint a természet játékának köszönhetik. Különös módon most mégis az ő portékájuk a kelendőbb. Igaz, olcsón adják —* 38 fillérért kilóját, mert növényük szinte ingyen termett. De volt ez már másképpen is. Például 1976 tavaszán ugyancsak borsos árat fizetett a központi felvásárlás a kistermelőknek, amikor keresve sem találhattunk káposztát a boltokban. A vecsési szövetkezet tehát az idén nem tud versenyezni a zöldségesekkel. Nekik ugyanis 6 forint 80 fillérbe kerül kilója. A rivalizálás és az idei rendkívüli időjárás következményeként most háromezer tonna elsőosztályú termék eladatlan, 20 ezer tonna a társgazdaságokban vesztegel. S mivel a tsz fő jövedelmi forrása a zöldség, veszélyben van az egész évi gazdálkodás eredményessége. De bízhatjuk e magunkat mi fogyasztók a jó időre napsütésre? Mert ha esetleg jövőre elfelejt esni az eső, a sok kis kertecskéből hiába várjuk a káposztát, s az is megtörténhet, hogy a ferihegyieknek is elmegy közben a kedve ettől a veszteséget okozó növénytől. Mi hát a megoldás? Hallgassuk meg a szövetkezet ajánlatát. Két forintért téien-nyáron — Megtermeljük az egész ország káposztaszükségletét úgy, hogy naponta 5 vagonnal adunk át a kereskedelemnek kilogrammonként 2 forintos áron télen-nyáron egyformán. Májusban sem kérünk érte többet, amikor pedig a tárolás miatt a legmagasabbak a költségek. A minőséggel sem lesz baj: elsőosztályú árut szállítunk. De erre csak akkor vállalkozhatunk, ha a Zöldért vállalatok legalább öt évre szerződnek velünk, rögzítjük az árakat és átveszik tőlünk a termést akkor is ha sok akkor is ha kevés van belőle. így a vecsésiek. S bár tudjuk, hogy a gazdasági élet bonyolult mechanizmus, annyira azonban mégsem, hogy ne bízhatnánk ebben az ésszerű javaslatban. Valkó Béla / AAa mar történetem, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja eredményeinek, - sikereinek legfőbb forrása, a pártnak és a 'tömegek- - nek kölcsönös bizalmon nyüg- 1 ó szoros együttműködése volt. . Ez az egy üttműködés azon Dán . nem jöhetett volna létre, ha a párt nem teremü-ztnaa----az aa itációs és propagandamunka személyi és tárgyi feltételeit, eszközeit és eszközrendszerét. "Éppen ezért döntő jelénTöségű, hogy a Kommunisták Ma-! gyarországi Pártja nemcsak fel- ; adatul tűzte ki a proletariátus és más dolgozó rétegek forradalmi nevelését, előkészítését a proletárforradalom kivívására, hanem — az akkori lehetőségekhez mérten — olyan agitációs és propaganda bázist hozott lctre, melynek révén a néptömegek megismerhették célkitűzéseit, stratégiáját és .taktikáját. Az agitáció és a propaganda egyik legjelentősebb eszköze volt a Vörös Újság, az első kommunista sajtó, amely — a párt megalakulása után alig két héttel — 1918. december 7-én jelent meg. A Vörös Újság nem akármilyen lapindulást jelentett, nem egyetlen újságot, hanem teljesen új korszakot. A Vörös Újság az új elveket hirdető, egy új társadalmat előkészítő kor, egy új hatalom, a munkáshatalom világának egyik bölcsője és műhelye volt. A leghaladóbb eszmét, a marxizmus—leniniz- mus eszméjét hirdetve, következetesen képviselte a munkásosztály, a dolgozó nép : érdekét, híven szolgálta a párt ; politikáját. Tájékoztató, mozgósító, szervező és propagan- : da munkája a forradalmi cse- ; lekvést segítette, szavának hi- : telével az új iránti bizalmat erősítette. Ezért minden hala- ; dó elődjét felülmúlta, s az új' : korszak hírnökeként, a mali ' gyár kommunista sajtó szülőJ j jeként emlékezünk rá 60 éti '■ távlatából is. A reakció sötét erői, a i fehérterror idején elfojtották < az igazság krónikáját. A fel- i szabadulás után azonban újra ’ feltámadt, hogy hirdesse az 1 eszmét, segítse az új társada- i lom felépítését. 1 A mai magyar sajtó és mun- i kásái büszkén tekintik az első kommunista sajtót példakép- i nek, melynek fellépése, mun- i kája értékes tanulsággal szol- : gál. Ma, a fejlett szocializmus ^ építésének körülményei között is a sajtó legalapvetőbb szerepe ugyanaz, mi.it a 60 évvel ezelőtti homm/unista sajtóé volt. Legfonf osafib funkciója, flittgy beavassa és meggyerie,g> tömegeket a párt politikájának. Terjessze a marxista—ler:u':;:a ISO.. .-.1 revei je, hi- ' felesén és gyorsan tájékoztfls- sa a lakosságot, mozgósítson és szervezzen legfonfősaBTT feladataink végrehajtására; segítse elő az alkotó aktivitás kibontakoztatását ! U gyanakkor tükrözze a valóságot, a szocialista építés folyamatait, ele-", mézzé a pozitív és a negatív tendenciákat, bemutassa ai eredményeket és a problémákat, valóságfeltáró és kritikai cikkeivel hívja fel a'figyelmet az új jelenségekre, harcoljon az ósdi, a maradi, a marxizmus— leninizmus tanításaival szemben álló nézetek ellen. Általános funkcióinak megtartása mellett a tömegpolitikai munkában azonban figyelembe kell venni azokat a megváltozott körülményeket is, amelyek a fejlett szocializmus építésének mai időszakát jellemzik., Ilyen pl. — ha csak érintőleg is említjük —, hogy jelenleg népgazdaságunk intenzíven fejlődik. Műveltebbek, tájékozottabbak és felkészültebbek az emberek. A legalapvetőbb politikai kérdésekben a társadalom két alapvető osztálya és rétegei között teljes a nézetazonosság. Mind jobban élnek az emberek a szocialista demokrácia adta lehetőségekkel, és fokozódik közéleti tevékenységünk. A szocialista életmód térhódítása következtében a lakosság egyre jobban azonosul a szocializmus értékrendszerével, s növekszik a közösség iránt érzett felelőssége. A tájékoztatás demokratizmusának fejlődése, a tájékoztatási eszközrendszer kiszélesedése — a íjagy példányszámú napi. és hetilapok, folyóiratok, rádió, televízió, filmhíradó -r- lehetővé tette, hogy a tömegkommunikációs eszközök eljutnak az egész lakossághoz. S végül a változó körülményekhez tartozik, hogy a békés egymás mellet élés elvének gyakorlattá válása mellett éleződik az ideológiai harc. Mindebből következik, hogy a tömegközlési eszközöknek megnövekedett olvasói, né- íói és politikai igényeket kell .kielégíteniük. A tájékoztatás- ~nak, az 'urjitációnak jobban be lißll avatnia az emberekét a politikába. A sajtónak még kell értetnie a nehéz és bonyolult társadalmi folyamatokat, s ebben az egyes ember szerepét, feladatát. Más szavakkal: mindennap megmutató ni az egyszerűben a bonyolultat, a bonyolultban az egyszerűt, hogy a kibontakozott 'aktív cselekvőkészséget fenntarthassuk, erősíthessük. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a tömegbefolyásolás minden litika szolgálatában. Állandó, tervszerű és konkrét munkát végez, hitelesen, és gyorsan tájékoztat, a valóságra épít, és' a lényegre orientál, s elkötelezetten szolgálja a politikát; Pártunk az elmúlt több mint két évtizedben marxista —leninista politikájával, munkájával olyan légkört teremtett, az országban, amelyben a társadalmi aktivitás, a szocialista demokratizmus nemcsak kibontakozhatott, hanem követelménnyé is vált. Sajtónk — beleértve a rádiót és a televíziót is — a politikát jól szolgálta, s hozzájárult a párt és a tömegek kapcsolatának további erősítéséhez, a közvélemény érzékeléséhez és formálásához. A tömegkommunikációs eszközök tevékenysége megfelelően tükrözi társadalmi viszonyainkat, egészében kielégíti a vele szemben támasztott követelményeket. Ép- . pen ezen a napon, a magyar | sajtó napján alkalom nyílik afra'^TT, hogi/ Koszontsuk ü'| magyar sajtó munkásait: szer-l kellőkét, újságírókat’,"" tudósí-lj tókat, levelezőket, a technikai alkalmazottakat, a nyomdászokat, és a lapterjesztőket, akik naponta az információ sokasá- gát juttatják el hozzánk. Akik | hűen szolgálják sokrétű és, felelősségteljes munkájukkal \ pártunk politikáját, szocialista I hazánk ügyét és mind jobban I kielégítik az olvasók, a nézők, a rádióhallgatók igényét. Fi- gyelembevéve növekvő feladatainkat, a változó körülményeket, lépést tartanak a fejlődéssel, pártosan és elkötelezetten teljesítik hivatásukci1< NÉMETH JENŐ, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője
