Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-24 / 303. szám
8 Sw?« v 'Kaimat* 1978. DECEMBER 24., VASÁRNAP Négy nemzetiség ünnepei A Pilis lábánál, a Derapatak völgyében terül el a 16 ezer lakosú Pomáz. Nemzetiségi község, lakosságának tíz százaléka ma is német, szerb és szlovák anyanyelvű. Legjobban a szerb lakosság őrzi a sajátos népi hagyományokat. Jelképpé vált a diógerezd A német ajkúaknái a karácsony esti vacsora ma is kilencféle ételből áll. Az asztalról nem hiányozhat a hal, a beigli, a körte, alma, dió és a szőlő A diót a családfő szedi gerezdekre, mézbe mártja és az asztalnál ülőknek ad belőle, jelezvén, hogy együvé tartoznak. Több helyen szívesen fogyasztják a kifliből készült tejes-mákos gubát is. Ma már ők is fenyőfát díszítenek a régebbi boróka helyett. A karácsonyi ünnepeket színesíti a betlehemjárás. A gyerekek és az ifjak kartondobozból és kivágott figurákból betlehemet készítenek, s járják vele a házakat. Magyarul és németül éneklik a Stille Nachtot, vagy magyarul a Csendes éjt, s a többi karácsonyi dalt. Közben megvendégelik őket. A nagyobbja megiszik néhány kupica pálinkát, a kisebbek pedig ajándékot kapnak. Manapság a december végi estén, a kifordított kabátban járkáló betlehemesek egyre kevesebben vannak. Ez a hagyomány se éli túl az idő múlását. Kürtfúvás jelezte A németajkú lakosság körében szertartásos a vacsora utáni karácsony este. A férfiak az éjféli miséig kártyacsatát vívnak, de elhangzik ilyenkor egy-egy vaskosabb tréfa is. Amikor még volt a községben pásztor, ostorcsat- togtatással, kürtfúvással jelezte az éjfél közeledtét, az áj- tatosság kezdetét. Hajdanán karácsony és újév között a német lakosság nem dolgozott, családi kapcsolatait ápolta, ünnepelt. Ma már természetesen ez a szokás is kihalt. A szerbek a magyar és a német ajkúnktól eltérően, két héttel később ünnepük a karácsonyt, mert a Julianus és Gergely naptár ennyivel tér el egymástól, a Pomázon élő szerbek azonban mostanában már megtartják a decemberi karácsonyi ünnepeket is, sőt a magyar anyanyelvűek is megemlékeznek a január 6-i ünnepről. Jó termést, békét A szerb karácsony rönkgyújtással kezdődik, és az égő fát legények őrzik az ünnepek alatt. Nem díszítenek fenyőfát, a gyermekek szalmában kapják az ajándékokat. A vacsorát az ősi szokás szerint ma is mézes almával kezdik, majd haiételt, lencsét, mákos gubát, borban főtt aszalt szilvát fogyasztanak. Különleges ételük a szárma, azaz az úgynevezett bojtos töltött káposzta. Olajban pirított rizst és zsemlyekockát göngyölnek káposztalevélbe, és leöntik pirított hagymával. A karácsonyi tálat, szakajtót a következőképpen készítik: Az aljára szemestermény keveréket tesznek, rá négy piros almát, majd erre a kenyértésztából sütött karácsonyi kalács kerül. Körítésnek narancsot, körtét, almát tesznek. Golub Csárna elmondta, hogy a kalács sokféle alakú lehet, például búzához, galambhoz hasonló. Egyik a jó termést, a másik a békét szimbolizálja. A karácsonyi sütemény közkedvelt a pomázi szerbek között. Csésznicának hívják, s mikor sütik, aranypénzt, azaz mostanában már fém tízforintost rejtenek el benne. Úgy tartják, akinek a pénzes sütemény jut, annak szerencséje lesz. Kedves szokás, amikor a legények elmennek a lányos házakhoz szalmát keresni, s természetesen találnak, és ahány szalmaszálat felmutatnak, annyi csók dukál nekik. A pomázi magyar anyanyelvű lakosoknál a régi szokások közül megmaradt a búzaültetés. December 13-án ültetik el e búzaszemeket, szorgalmasan öntözgetik, hogy karácsonyig kihajtson és a fenyőfa alá helyezhessék. Ettől a szokástól bő termést várnak. Az utóbbi időben egyre divatosabb a nagyközségben a közös karácsonyi ünneplés. A tanácsteremben állítják fel a közös karácsonyfát, és alatta ajándék várja a kisgyermekeket. Az óvodások viszonzásként műsorral kedveskednek. A pomázi idős, magányos emberekhez az ünnep előtti napokban a Vöröskereszt és a Szakmaközi Bizottság nőtagjai látogatnak el, jó szón kívül ajándékkal is kedveskednek. Pomázon a karácsonyi ünnep valóban a szeretet, a megértés és a béke ünnepe. Boldog ünnepeket Meg kell említeni, hogy a községi karácsony megünneplésében az összes pomázi részt vesz, nemzetiségre való tekintet nélkül. December 24-én a nemzetiségiek kívánnak boldog ünnepeket, január 6-án, 7-én pedig a szerb anyanyelvieknek kívánnak hasonlót. Udvardi Gyöngyi Készenlétben a jégtörők Készenlétben állnak a jégtörő hajók az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság ásványrárói hajóállomásán. A Duna viszonylag alacsony vízállása miatt gyorsabban befagyhat. Az ásványrárói hajóállomáson levő hajók szükség esetén nemcsak a hazai, hanem a Duna jugoszláviai szakaszán is részt vesznek a jégtörésben. Hittem, hogy egyszer város lesz Érdi beszélgetés Csuka Zoltánnal KIHŰLT A KÁVÉ mire megérkeztem, pedig úgy főzték, forró legyen j öttömre. Restelkedve adom okát a késésnek: eltévedtem. Csuka Zoltán megértőén bólint, ismeri a magyarázkodást, több mint négy évtizede lakik Érden. Azóta hosszabb-rövi- debb önkéntes vagy kényszerű megszakításokkal él a Sárd utcai házban. Helyesebben élnek, mert Csuka Zoltánról beszélve nem lehet említés nélkül hagyni feleségét, ki nemcsak hű társa, de megértő barátja hosszú évtizedek óta. Edit néni most az ablak mellett üldögél, férjét hallgatja, csak néha szól közbe; az emlékezést segítvén. Csuka Zoltán, a költő, a szerkesztő 1933-ban tért visz- sza Szabadkáról Magyarországra, háta mögött több lapkísérlettel, megjelent és kéziratban levő versekkel, melyekben a fasizmus, az embertelenség ellen emelte fel szavát. Ekkor költözött az érdi A Csemegi-kódextől az új BTK-ig 1878. A magyar parlament történelmi jelentőségű törvényjavaslatot tárgyal. A T. Házban heteken át folyik a vita a halálbüntetésről, a börtönrendszerről és a tervezet számos más passzusáról, sőt magáról a törvényjavaslatról is. Arról, hogy kell-e Magyar- országnak egyáltalán büntetőtörvénykönyv? A városonként, uradalmanként különböző, de kegyetlenségében többnyire közös középkori büntetőjogot, a felvilágosodás után lassan csaknem minden európai országban egységes és liberálisabb szellemű büntetőkódexek váltják fel. Hosszabb disputa után á magyar országgyűlés is megszavazza az ország első büntetőtörvénykönyvét, amit kidolgozójáról elnevezve Cse- megi-kódexként emlegetnek aztán hosszú évtizedeken át. 1978. Az országgyűlés napirendjén ismét BTK-tervezet szerepel. A képviselők az 1961- ben alkotott új típusú büntetőkódexet a honi jogtörténet harmadik törvénykönyvével váltják fel. Ezúttal a kodifikált (egységes szerkezetbe foglalt) büntetőjog évszázados történetében tallózva, néhány jellegzetes jogintézményen keresztül, a jogi normák korhoz kötöttségét igyekszünk bemutatni. Párbajhősök úri börtönökben A Csemegi-kódex, a feudál- kapitalista Magyarország törvénykönyve néhány rendelkezésében még középkorias vonásokat mutatott. Ilyen jog- intézmény volt az államfogház típusú fegyintézet is. Az 1878- as törvénykönyv alapján a párbajért és bizonyos politikai bűncselekményekért elítéltek — vagyis többnyire az arisztokraták és dzsentrik — közönséges fegyház és börtön helyett államfogházban töltötték le büntetésüket. E büntetésvégrehajtási intézet rendtartása meglehetősen különbözött a többi fegyintézetétől: a fogoly nem volt munkára kényszeríthető, továbbra is saját ruháját viselhette, bútorait használhatta és önmagát élelmezhette. Az államfogház belső viszonyait jól mutatja egy későbbi rendelkezés, amely meg akarván szigorítani a büntetést, elrendelte, hogy az államfoglyok nem fogadhatnak női látogatókat (mások szabadon járhattak az elítéltekhez), továbbá fejenként egy liter bornál többet nem hozathatnak be maguknak. Ez „úri” börtönt Magyarországon csak 1946-ban szüntették meg, s azóta több változtatással jutott el a büntetésvégrehajtás a jelenlegi három fokozatú — fegyház, börtön, fogházrendszerhez. Még az 1990-as évek elején is Magyarországon az úriemberek becsületsértésért nemritkán párbajjal vettek elégtételt, bár ezt a középkori szokást — enyhe büntetéssel ugyan — már évszázadok óta tiltotta a jog. A Csemegi- kódex a karddal, pisztollyal vívott klasszikus párbajtól megkülönböztette az úgynevezett amerikai párbajt, amelyben brutálisan leegyszerűsödtek a dolgok, és minden a vakszerencsén múlott. Az amerikai párbajban nem volt küzdelem, hanem a felek kölcsönösen megegyeztek abban, hogy sorshúzás alapján egyikük öngyilkosságot követ el. Az első BTK a hagyományos párbaj győztesét, ha megölte ellenfelét, maximum 5 évi államfogházzal fenyegette, míg az amerikai párbajban élet- benmaradottra — ha megállapodásuk kiderült — 5—10 évig terjedő szabadságvesztés várt. Hajóvontatás és halálbüntetés A felvilágosodás eszméi nemcsak az emberölések kegyetlen végrehajtási módozatait — a karóbahúzást, kerekbetörést, testrészek szétszagga- tását stb. — utasították el, de kétségessé tették magának a halálbüntetésnek a jogosságát is. E legsúlyosabb szankció azóta is a büntetőjog egyik legvitatottabb intézménye. Igen rövid ideig Magyarországon is II. József akaratára eltörölt/ék polgári személyekkel szemben a halálbüntetést, s helyette a dunai hajók életfogytig tartó vontatását vezették be. A kalapos király uralkodása után azonban a kötél és a pallos ismét a büntetésvégrehajtás szerszámai lettek, s az utolsó száz év kodifikált joga is fenntartotta a főbenjáró büntetést. A Csemegi Károly készítette törvényjavaslat a halálbüntetést guillotine-nal tervezte végrehajtatni, de ezt a parlament — talán a francia forradalom kísértő emléke miatt is — elvetette. A polgári személyek kivégzését azóta mindmáig zárt helyen, kötél által hajtják végre. A halálbüntetést a héten megszavazott új BTK is fenntartja, bár az előkészítő munkálatok során a kodifikációs bizottságban vita volt e főbenjáró büntetés sorsáról. Miért lángolnak fel időről időre nyíltan vagy kevésbé nyíltan a hálálbüntetés körül a viták? A kivégzések ellenzői mindenekelőtt a történelem justizmordjaira, a téves bírói ítéletek alapján végrehajtott halálbüntetésekre hivatkoznak, s valóban az igazságszolgáltatás mártírjainak névsora hosszú. Az ellenzők másik érve az, hogy a halál- büntetés a bűnözés alakulását nem befolyásolja — s ezt az ENSZ e témával foglalkozó jelentése is leszögezi. Ugyanakkor a legsúlyosabb szankció mellett kitartók állítják, hogy a halálfélelem visz- szatartja az embereket a legveszedelmesebb bűncselekményektől. Az új magyar kódex törvényalkotói közül néhányan a vitában Kanada példájára hivatkoztak, ahol o kivégzések megszüntetése óta kétszeresére emelkedett az emberölések száma. A pszichológia meggyőző érvei A büntetőjogot bizonyos magatartások tiltásában vagy engedésében nemcsak a politikai viszonyok, hanem a korabeli tudomány eredményei is befolyásolják. Ilyen jellegű igen fontos változást hozott az utolsó évszázadban az 1961. évi V. törvény, a második kódex, amikor alapvetően megszüntette a homoszexualitás, vagyis az azonos neműek közötti kapcsolat büntetését. A jog itt — a közvélemény meglehetősen erős nyomásával szemben — az élettan és a pszichológia eredményeinek engedett. E nemi viselkedés ugyanis többnyire örökletes vagy fejlődési rendellenességben gyökerezik, vagyis: a homoszexuális ember hajlamáról nem tehet. A természetellenességre hivatkozás mégsem látszik alaptalannak — bár bizonyos kultúrákban az ilyen kapcsolat hozzá tartozott a normális nemi élethez —, ám a büntetőjogi szankcionálás ilyen esetekben teljesen hatástalan, sőt inkább tovább ront a helyzeten. Egy 1963-ban megjelent jogtudományi munka így magyarázta az új szabályozást:^ homoszexuálisokat a büntetőjog évtizedeken át a bűnözők egyik kasztjává tette, s e2zel olyan kisebbrendűségi érzést tudatosított bennük, amely megtörte önbizalmukat, és egész életükben titkolózásra, félelemre és hazugságra kényszerítette őket. Pedig általában a homoszexuálisok jó munkaképességűek, és jelentékeny részük átlagon felüli tehetségű. Sok közöttük a művész, a tudós és a kiváló szakember. Kisebbrendűségük felszabadítása jóval kevesebb veszélyt rejt magában, mint állandó fenyegetésük. S 1961 óta az úgynevezett természet elleni fajtalanságot csak kivételesen — kényszerítés vagy mások megbotránkoztatása, valamint, ha 20 éven aluli a partner — büntetik, és ezt a szabályozást az új BTK is fenntartja. Nem mintha ezt a kapcsolatot teljesen normális viszonynak tartaná a jog, ám elismerve, hogy a büntetőtörvény nem gyógymód, és ezért az orvoslást a természettudomány fejlődésére kell bízni. Babus Endre házba, hogy folytassa, amit már korábban elkezdett, építse a szellemi hidat, a magyarság és a szomszédos népek között. — Véletlenül hozta a sors, hogy Érd lett lakóhelyem — emlékezik. — Nem akartam feltétlenül Budapesten letelepedni, nem ragaszkodtam a fővároshoz. Építész barátom, Molnár Farkas, itt talált nekem házat. A Láthatárt szerkesztettem akkoriban, ennek központja Budapesten volt. Én azonban itt dolgoztam, innen építettem ki kapcsolataimat az országban, valamint Erdélyben, Csehszlovákiában és Jugoszláviában élő, baloldali írókkal. Csuka Zoltán először 1944- ben, egy késő novemberi napon hagyta el hosszabb időre otthonát. Ifjúsága városába, Pécsre utazott. Másfél év után Keresztúry Dezső hívó szavára tért vissza. — Újból munkához láttam. Akkor tudtam megvalósítani azt, ami már 1924-ben vágyként született meg bennem, hogy a velünk szomszédos népek kölcsönös közeledését és barátságát előmozdítsam. Ügy éreztem, hogy saját népemet cikkor szerethetem meg igazán, ha a velem egy égbolt alatt élő más népeket is megismerem és szeretem. Az 1947- ben megalakult Magyar—Jugoszláv Társaság ügyvezető titkára lettem. A társaság vezetőségének élére Rajk László került. A többit már ebből sejtheti, öt esztendőt töltöttem le a koholt vádak alapján kiszabott 15 évi fegyházbüntetésből. A hitet könnyen széttörő keserű tapasztalásoktól mások talán összeroppantak volna. Ö kiszabadulása után ismét íróasztalához ült. Műfordítói munkásságát, melyet azóta is folytat, voltaképpen ekkor kezdte el. Ez ideig 120 művet ültetett át magyarra, megírta a jugoszláviai népek irodalmának történetét, melyért József Attila-díjjal tüntették ki. Mindemellett halállal feleselő, emberséget óvó, tisztaszavú versekkel ajándékozott, meg minket. Maradt még ereje arra is, hogy lakóhelyéért tegyen: csaknem húsz évig volt tanácstag. Ha kellett, akár ásóval, vagy lapáttal segítette a község építését. A KÖZELMÚLTBAN Csuka Zoltán megkapta az Érd fejlesztéséért és a társadalmi munkáért adományozott plakettet. — Mindig hittem abban, hogy a község egyszer majd város lesz. És lám, bekövetkezik. Tanúja voltam átalakulásának. 1946-ban, amikor országos kulturális hetet rendeztünk itt, melyen Kassák Lajos is részt vett, akkor még kul- túrháza sem volt Érdnek. Az előadások színhelyei az iskolák voltak. Azóta? Üj művelődési központot kapott a község, mely kiérdemelt otthona a kultúrának. — Közvetlenül a szomszéd1 Ságunkban, fönt a dombon, a szociális- otthon. Ide is gyakran járok. Szeretem az öregeket, nemcsak azért, mert én is közéjük tartozom, örülök nagyon a hírnek, hogy a várossá alakulás után több helyiséggel bővítik majd az épületet. Míg Csuka Zoltánnak lakóhelyéről gyengédséggel formált szavait hallgatom, odakint lassan sötétedik. A szobából nem látni az udvarban levő másik épületet, melyben most a Jószomszédság könyvtára működik. — Hetvenöt éves voltam, mikor elhatároztam, összegyűjtött kézirataimat, könyveimet, levelezéseimet és ezt a házat, a mellette levővel együtt, amit előbb átalakítottam, Érdre hagyományozom. Biztos vagyok benne, örökségem nem kerülhetett volna jobb kezekbe. A Jószomszédság könyvtárnak egyébként — teszi hozzá — egyre több a látogatója. ITT, AZ ÉRDI HÁZBAN született első legjelentősebb fordítása is, mely az azóta már Nobel- díjassá lett Ivó Andriő Híd a Drinán című kötete volt. Számtalan műve olvasását tette azóta lehetővé, egyebek között Krlezától a Zászlók négy kötetét. Az első kötet előbb jelent meg magyarul Budapesten, mint horvátul Zágrábban. Jelenleg a Zászlók utolsó, ötödik kötetét ülteti át magyarra. Úgy érzi, ez egyik legnehezebb munkája. — Ha sétát tennék Érden, a Szapáry-kastélyt, a Kutyavár romjait látogatnám meg. A kilátás pedig az érd-ófalui temetőből a legszebb. Onnan még a Duna is előtűnik a távolban. S ami még különösen kedves nekem, az itteni levegő. A búcsúzás előtt, még Érdről váltva szót, azt kérdezem tőle, ha kívánhatna valamit ennek a községnek, úgy mi lenne az? — Valósítsa meg álmait, álmodóinak vágyait, s minél szebb várossá fejlődjön. Az álmok? A műemlék romok helyrehozatala, helytörténeti gyűjtemény, múzeum. A gyógyvíz, amit a felszabadulás után találtak, s talán még gyógyfürdőt is építhetnének, esetleg szállodát. Hallgatnám még szavait, de siettet az idő. És ma még fordítania is kell. Ám bármennyire szűkös ideje, nem hagyja, hogy egyedül távozzak. — Elkísérem a főútig, ott már nem fog eltévedni — mondja, miközben zseblámpa után néz. — A sáros utcán ennek fényével óv, vigyázzon, mondja, könnyen megbicsaklik a láb. Aztán, megszegve szavát, mégsem fordul vissza, az autóbuszmegállóig jön. Beszélgetünk, épp a mai magyar költészetről, mikor begurul a busz; időt nem hagyva a köny- nyen ügyefogyottá sikeredhető búcsúzáshoz. Koffán Éva Főpróbán az ipari robot mm Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az egri Finomszerelvény- gyárral közösen különleges robotberendezést készített. A nehéz fizikai munkát elvégző gépeket a Szovjetunióban tv-kép- csövek gyártásánál alkalmazzák. A képen: a robotokat összeszerelés után kipróbálják, bejáratják. Man eh Attila felvétele
