Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ?AZ- MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 300. SZÁM ÁRA BO FILLÉR 1978. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK Vita az 1979. évi költségvetési törvényjavaslatról A pénzügyminiszter expozéja — Huszár István és Gáspár Sándor felszólalása Szerdán délelőtt 11-kor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett dr. Orbán Lászlóról, az őszi ülésszak óta elhunyt országgyűlési képviselőről, akinek élete ifjú korától haláláig összeforrt a szocializmusért, az emberek boldogulásáért vívott küzdelemmel. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Orbán László emlékének, érdemeit pedig jegyzőkönyvben örökítette meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényérejű rendeletről szóló jelentést. A jelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. O A Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetéséről szóló .törvényjavaslat; O A Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat; Interpellációk. Ezután, a napirendnek megfelelően, megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Elsőként Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A pénzügyminiszter expozéja után Bognár József, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: valamennyi, a korábbi bizottsági üléseken felszólaló képviselő hangsúlyozta, hogy az új gazdaságpolitikai koncepció megértésével és helyes alkalmazásával a különböző gazdasági és nem gazdasági ágazatok alapvető feladatai megoldhatók. A vitában ezután felszólalt Gajdócsi István (Bács- Kiskun megye, 13. vk.), megyei tanácselnök, Bognár Rezső (Hajdú-Bihar megye, 3. vk.), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára, Kasó József (Baranya megye, 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója. Ezt követően Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. A vitában ezután Forgony László (Borsod megye, 14. vk.), az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének vájára, Radnóti László (Somogy megye, 10, vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, Gajdos János (Nógrád megye, 7. vk.), a Balassagyarmat és Vidéke Áfész elnöke, és Csillik András (Budapest, 61. vk.), az MSZMP XX. kerületi bizottságának első titkára következett. Ezután szólalt fel Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Pest megye 18. sz., szigetszentmiklósi választókerületének országgyűlési képviselője, öt Szentkereszty Tamás (Békés megye, 13. vk.), a szeghalmi rendelőintézet szakorvosa, Rubóczki Istvánná (Szabolcs-Szatmár megye, 5 vk.), az ibrányi takarékszövetkezet elnöke, Jávorkai István (Komárom megye, 2. vk.), a tatabányai II. bányaüzem vájára és Legény Béláné (Szolnok megye, 14. vk.), a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemének munkása követte felszólalásával. Az országgyűlés ülése Apró Antal zárszavával fejeződött be. A képviselők csütörtökön folytatják tanácskozásukat. Falu végi tagos: A terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása Az 1979. évi állami költség- vetés benyújtása előtt részletesen és kritikusan megvizsgáltuk gazdaságunk helyzetét, az V. ötéves tervidőszak már eltelt három évében lezajlott gazdasági folyamatokat. Ebben a munkában és feladataink kijelölésében mindenekelőtt az MSZMP Központi Bizottságának ez év december 6-i és korábbi határozataira támaszkodhattunk. Gondosan mérlegeltük azokat az ajánlásokat, amelyeket az országgyűlés terv és költségvetési bizottsága tett. Megállapításaink és költségvetési előirányzataink összhangban vannak ezekkel és természetesen a jövő évre vonatkozó népgazdasági tervvel is. Azonban erőfeszítéseink ellenére sem bontakoztak még ki eléggé a népgazdaság hatékonyabb fejlődését tartósan segítő folyamatok. A fejlődés minőségi követelményei nem érvényesülnek eléggé. A létrehozott nemzeti jövedelem az elmúlt három évben — akárcsak 1978-ban — nem fedezte teljesen a belső fel- használást, azaz a fogyasztást és a felhalmozást. Ezért — hogy céljainkat megvalósíthassuk — a hiányt behozatali többlettel, hitellel kellett pótolni. Mérsékeltebb növekedés, intenzívebb fegiödlés Feladatainkat a következő évre és évekre ebből a — könnyűnek és egyszerűnek korántsem mondható — helyzetből kiindulva kellett meghatározni ! Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása. A gazdasági egyensúly fokozatos elérésének útjára csakis úgy léphetünk, ha mérséklődik a növekedés üteme, mindamellett erőteljesebben kibontakozik az intenzív gazdasági fejlődés jegyei; ha a hatékonyság és a növekedési ütem új, kölcsönös egymásra hatása alakul ki. A belföldi felhasználásnak erőnkön felüli fokozását nem folytathatjuk. Ezért a jövő évben a fogyasztás csak kevéssel növekedhet, s a felhalmozásnak csökkenie kell. A lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal bővülhet, az életszínvonal emelésében tehát a folyamatosság — ha szerényen is, és nem minden réteg számára, de megvalósítható. Az egy lakosra jutó nomi- náljövedelem átlagosan 7 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalékkal lesz magasabb. A fogyasztói árszínvonal emelkedésében — mint a korábbi években — hatósági áremeléseknek és piaci tényezőknek egyaránt szerepe lesz. Az egy főre jutó reáljövedelem végül is mintegy 2 százalékkal nő. Az életkörülményekben mindinkább meghatározó a jó áruellátás, a szélesebb áruválaszték. Nemcsak a kereskedelemnek, hanem a termelővállalatoknak is sok a tennivalójuk abban, hogy az áruellátásban az elért színvonal fennmaradjon, s ahol miód van rá, javuljon is. Föltesszük: társadalmunk minden rétegének egyetértésével találkozik az a költségvetési előirányzat, amely lehetővé teszi, hogy fölemeljük a régen megállapított alacsony nyugdíjakat, s ezáltal enyhítsük egy társadalmi gondunkat. •A végső felhasználás másik tág köre, a felhalmozás az elmúlt években nagyon gyorsan bővült, jócskán túllépve az V. ötéves terv első három évére számítottat. A növekedést átmenetileg meg kell állítani. A gazdálkodás tényein kívül átgondoltuk a tervezésnek, a szabályozásnak és az intézményrendszer működésének a színvonalát és hatásfokát. Be kell látnunk, hogy a gazdasági fejlődés megváltozott feltételeinek sürgető kényszerét alábecsültük, belső alkalmazkodóképességünket pedig némileg túlértékeltük. Beruházásra ilyenformán ösz- szesen 204—206 milliárd forintot fordíthatunk. Beruházásunk 1979-ben — bár az ez évinél alig nagyobb — így is kereken 20 milliárd forinttal haladja meg a középtávú terv időarányos előirányzatát. Ez pénzügyi szempontból lehetővé teszi, hogy a már megkezdett beruházások tervszerűen megvalósuljanak. Az új kezdések elé azonban korlátokat állít. Elsősorban közgazdasági eszközökkel A népgazdasági tervben és az előterjesztett állami költségvetésben arra törekedtünk, hogy az irányítás elsősorban közgazdasági eszközökkel befolyásolja, de ahol szükséges, ott határozott és egyértelmű fellépéssel kiigazítsa a gazdasági folyamatokat. Amellett, hogy módosítottuk a vállalati tevékenységet befolyásoló gazdasági szabályozó eszközöket, a közvetlen állami döntéseket is szigorítottuk. Ezeknek a változtatásoknak általános céljai a következők: — A vásárlóerőt úgy szabályozzuk, hogy a felhalmozás és a fogyasztás tervszerűen alakuljon, a vállalati jövedelmek kerüljenek jobban összhangba a valóságos eredményekkel és teljesítményekkel, és az befolyásolja a vállalati bérpolitikát; — a megváltozott gazdasági feltételeket, az erőforrások valóságos költségeit a vállalatok jobban érzékeljék, mint eddig; — végül a nem gazdaságos tevékenységet határozottabban szorítsuk vissza, hogy ezáltal — és ez a lényeg — a jól dolgozó vállalatok gyorsabb fejlesztéséhez erőforrások szabaduljanak fel. A fenti célok eléréséhez szükséges változások módosítják a vállalati gazdálkodás pénzügyi feltételeit a következők szerint: — a vállalatoknak több adót kell fizetniük; az általános nyereségadó kulcsa, amely eddig 36 százalék volt, ezután 40 százalékra emelkedik. Így a vállalatok az elért nyereségből az eddiginél kevesebbet helyezhetnek saját érdekeltségi alapjaikba. Ennek az intézkedésnek az alapokat csökkentő hatása csak 1980-tól válik érzékelhetővé, hiszen a nagyobb adókulcs az 1979-ben képződő nyereséget terheli. Elengedhetetlen azonban, hogy ez a vállalatokat már jövőre meggon- doltabb döntésekre késztesse; — az Í978. évi adózott nyereségből az eddigi 15 százalék helyett 25 százalékot kell a kö- telező tartalékalapba tenni. A tartalékalapoknak már jövőre érvényes növelése — jóllehet, csökkenti a pillanatnyi vásárlóerőt — nagyobb biztonságot ad a későbbi években; — a felhalmozás szabályozására irányuló intézkedéseink együttes hatására, számításaink szerint, 1979-ben a vállalati fejlesztési alapok nagysága nem haladja meg az ez évit. A vállalatoknak persze továbtjii is eleget kell tenniük a villáit törlesztési kötelezettségeiknek, sőt a fejlesztési alapjukból Ätöbbet kell a forgóalap feltlltésére fordítaniuk, mint eddig. A vállalatok kiegészítő beruházási forrásként a tervben megjelölt célokra összesen az ez évivel megegyező mértékű állami támogatást vehetnek igénybe, de a jövőben az erre szánt összegeket szigorúbb gazdaságossági követelményekkel kívánjuk kihelyezni. A mezőgazdaságban is szükség van a beruházási vásárlóerő mérséklésére, mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben. Itt is növekedik a kötelező tartalék és a forgóalapnak saját eszközökből való képzése. A támogatásokat összpontosítjuk. Továbbra is támogatjuk az ültetvénytelepítést és a sertés- és juhférőhelyek bővítését, de csak akkor, ha az üzemek az eddiginél nagyobb arányban járulnak hozzá saját forrásaikkal. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek a jövőben is számíthatnak az eddigi támogatásokra. Termelővállalatoknak elsősorban olyan beruházásokhoz ad új hiteleket a bank, amelyekkel bővül a korszerű, verseny- képes, exportálható termékek gyártásának a kapacitása. A bérek és a keresetek növelésének szabályai szintén szigorodnak. (Folytatás a 2. oldalon.) KÖZÉLET A Politikai Bizottság tagjai az ülésteremben Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság főszerkesztője szerdán Győr-Sopron megyébe látogatottBorbély Sándornak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának meghívására december 14— 20-a között látogatást tett a Jemeni Népi Demokratiku Köztársaságban az MSZM küldöttsége. A delegációt fogadta Abdi Fattah Ismail, a JSZP K első titkára és Ali Nasszí Mohamed, a JSZP Politik! Bizottságának tagja, az elnöl tanács elnöke, minisztereiből A tárgyalásról közleménj adtak ki. A delegáció tegna hazaérkezett Adenből.
