Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA .A-CÉG LEPI JAPAS ES XXII. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1978. DCEMBER 17., VASÁRNAP Megyei tanácstagi csoportülés Utak ás közlekedésbiztonság Kis pénzből, társadalmi összefogással Az évszakot meghazudtoló, langyos eső hullt a napokban. Pocsolyákban állt a víz a város utcáin, s egy tanács­kozás szünetében megjegyezte valaki, ilyenkor a mezőgaz­dászokat és a tanácselnökö­ket foglalkoztatja legjobban az időjárás: az egyik a mély­szántásra, a másik az útháló­zatra és az út menti csator­nákra gondol. Járásszerte sok-sok millió forint kellene ahhoz, korszerű gépek és elegendő hozzáértő ember, hogy valóban változ­tatni lehessen a helyzeten, ne csak addig nyújtózkodni, mindig ameddig a takaró ér. A ceglédi járás, a város és a szomszédos Nagykőrös útviszonyairól, közlekedé­si helyzetéről tárgyalt legutóbb a megyei tanács­tagok csoportja, együtt a tanácselnökkel, ille­tékes hivatali osztályvezetők­kel. A terület közlekedésbiz. tonsági helyzetéről, az idei baleseti statisztika alakulásá­ról és a sokirányú társadalmi összefogásról Rétyi Pál rend­őr alezredes, a járási-városi közlekedésbiztonsági tanács titkára számolt be. Nagy forgalmú a 4-es orszá­gos főútvonal, amelynek 42 kilométeres szakasza a ceglédi járáson halad át. Hasonlóan népes volt — főként a nyári turistaszezonban — a 441-es nagykőrösi és a 313-as jász­berényi út is. A ceglédi járás közlekedé­si helyzetét, mint az ország­ban sok más területét, befo­lyásolja, hogy megszaporodtak a településeken élő családok járművei. Sajnos, nem erő­södött kellően a közlekedési morál, és az utak hálózata — főként a két városban — messze elmarad a szükséges­től. A VOLÁN l./ll. számú Vál­lalat teherszállító gépkocsijai és a 20-as VOLÁN távolsági autóbuszai nagy forgalmat bonyolítanak le. A teherszál­lítók átlagosan- 425 ezer kilo­métert tesznek meg havonta, az utasokat vivők naponta 9 ezer, 10 ezer embert visznek egyik településről a másikra, piaci napokon még többet. Az ipari üzemek munka­erőhelyzetét is érzékelteti, hogy vidékről dolgozni nap mint nap hányán kerekednek fel. Sok üzem, gyár, vállalat saját szállító gépjárműveit használja, a termelőszövetke­zetekben több mint 200 teher­autó, 600 nál több vontató, ezernél több pótkocsi és szá­mos autóbusz is akad. A járás területen most 4 ezer 950 személyautó van magántulajdonban, szin­te minden tizenkilencedik ember autótulajdonos. Tíz évvel ezelőtt csak min­den huszadik család birtoká­ban volt személyautó, A por­tákon 3 ezer 500 motorkerék­párt és igen sok segédmo­tort, kerékpárt tartanak. Statisztika készült a 4-es országos főútvonal forgalmá­ról is: amig 1970-ben a régi 4_es járásbeli szakaszán 4 ezer 966 jármű fordult meg átlagosan naponta, az új 4- esen ez a szám már, azonos időszakban 21—22 ezerre nőtt. A Nagykőrösre vivő úton napi 4—6 ezer, Jászbe­rény felé 6—8 ezer jármű ha­lad át. Az utak állapotán megér­zik a megnövekedett forga­lom, többet kell költeni fenn­tartásukra. A KPM Budapesti Közúti Igazgatósága a közle­kedési jelzőtáblák elhelyezésé­re, korszerű fényvisszaverős- re cserélésükre sokat költött, segítve a közlekedés biztonsá­gát. Baleset, szám szerint keve­sebb fordult elő, mint ré­gebben. de sok volt a szemé­lyi sérülés. A statisztikát nézve, elmondható, hogy az utóbbi tíz esztendőben a város és a ceglédi járás útjain 3 ezer ember lett közlekedési baleset sé­rültje, áldozata. Ebben az évben a közleke­désbiztonsági tanács, az ön­kéntes rendőrök és a társa­dalmi aktivisták serege segí­tett az ellenőrzésekben, vala­mint a KRESZ oktatásában. Külön akciók alkalmával foglalkoztak az idősekkel, a gyerekekkel, a kerékpárosok­kal, a lovasfogathajtókkal. Az ellenőrzések alkalmával ta­pasztalt szabálysértési ügyek­ben tanulságosan eljártak. Ez a „zsebre és járművezetői jo­gosítványra menő” eljárás a jövőben még szigorodik. A tanácstagok és a hivatali vezetők gondjaikat, terveiket elmondták a .tanácson. Szó került a közutak fenn­tartásának, karbantartásá­nak helyzetéről, lehetősé­géről, a helyi és a hely­közi utasszállítás alakítá­A készülődés napjai, órái — Mi kerüljön a karácsony­fa alá? — állunk meg töp­rengve, az év végi ünnepek­re készülve, a kirakatok előtt. Megnőtt a forgalom a bol­tokban. Nagy a tömeg a ceg­lédi áruházban is. Tolongunk. Még néhány perc, és a pult­hoz érek, rám kerül a sor, kérhetem a keresztlányomnak kiszemelt ajándékot a polc­ról. Jó volna odébb lépnem, a hátam mögött türelmetlenke­dő asszony kosarával nyomja az oldalam, de nem lehet, nem taposhatok a mellettem álló lá­bára. Nézem az eladónőt. Gyors mozdulatokkal, kedves sza­vakkal kínálja az átüt, taná­csaival segít a döntésben, meg­írja a blokkot, azután zörög­het a pénztárgép. Gyermeksírás hallatszik. — Anyu, hol vagy? Gyere ide már! — kiabál, könnyeit maszatolva mögöttünk egy kislány. Az anyja kilép a sorból, visszafojtott hangon korholja. — Ne sírj! Várj itt türelem­mel, míg megveszem Katinak a pulóvert. Nem akarlak be­vinni oda, a nénik, bácsik kö­zié, a tömegbe. — Ne hagyj itt! — könyörög a kislány. — Nem jó, nem szeretem, félek! Az anyja beletörődő sóhaj­jal a karjára veszi, megpró­bál visszaállni a helyére. Sértő megjegyzések kísérik, miért tolakodik. Zavartan tekint körül. Már lépne vissza, lemondva az ajándék megvételéről, de az eladónő máris kedves mosoly- lyal fordul feléjük: — Tessék csak vásárolni. A földíszített f^iyőfa a bé­kesség, a szeretet jelképe. Job­ban kellene ügyelnünk rá, hogy ne csak az ünnepek legyenek kellemesek, hanem a készülő­dés pillanatai, órái is. B. J. * I Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik dr. Ilorinka László ügyvéd | elhunya alkalmából a temetésen I megjelentek, részvétüket nyilváni­I tották, hálás köszönetét fejezi ki a gyászoló család. sáról, javításának szüksé­gességéről. A nyársapátiak, csemőiek ar­ról adtak tanúbizonyságot, hogy társadalmi összefogással, ha a település érdeke úgy kívánja, sokat lehet segíte­ni. Az útkarbantartással, fel­újítással kapcsolatban el­hangzott a kérdés: a gyors munka a jó vagy a drága? A nagykőrösiek az autóbuszpá­lyaudvar környékén élők ne­vében emeltek szót panaszu­kat tolmácsolva. Summázva a jövő léhetősé- geit, megfogalmazódott a ta­nácskozáson : a közlekedési helyzet javítása érdekében, meg kell próbálni, hogy kis pénzből, teljesebb összhang megteremtésével és társadalmi összefogással segíthessenek, ahol csak lehet. Elhangzott az is, hogy a jö­vőben — az értekezlet hasz­nos tapasztalataiból kiindul­va — hasonlóakat kell ren­dezni, mert ötleteket adnak, célra vezetnek az ilyen tájé- kpztátások, megbeszélések. E. K. Korpát visznek a malomból Havonta 160—165 vagon búzát őrölnek a ceglédi Körösi úti malomban. Képünkön: Lengyel Mihály és Sárii István korpaszállítmányt készít elő. Apáti-Tóth Sándor felvétel* Pódiumon aMagyarHárfásTrió A ceglédi zeneiskola pódiu­mán mutatkozik be holnap, december 18-án, 18 órai kez­dettel a Magyar Hárfás Trió, Sz. Molnár Anna hárfamű­vész, Vermes Mária Händel- díjas hegedűművész, Szeredi S. Gusztáv brácsa- és viola d’amore-művész. Ök alkották meg ezt a maga nemében pá­ratlan kamarazenei műfajt. A trió eddig 12 országban szerepelt már, nagy sikerrel. Második otthonuk a napközi Pest megyében ebben az évben ünnepelték a napkö­zi otthonok fennállásának 25. évfordulóját. Nyársapáton még fiatal, öt­esztendős csak a gyerekeket és szülőket egyaránt segítő .in­tézmény. Jelentősége egyre növekszik, hiszen a faluban élő fiatal nők munkaköre egyre kevéssé szorítkozik csak a háztartásra, a kerti mun­kákra: sokan üzembe, gyárba járnak dolgozni, A két évfordulót a napok­ban ünnepelték meg a nyárs­apáti általános iskolában. A napközisek nagy igyekezettel, gonddal készülődtek rá már a tanév eleje óta: dalokat, színdarabot tanultak, köztük Donászy Magda Akarom! cí­mű jelenetét. Nyársapáton különösen fon­tos a napközi. Mióta megszün. tek a tanyarészi, külterületi iskolák, a korszerű, új épü­let a messzebbről jövő gyere­kek második otthona épp úgy, mint a közelben lakóké. Az iskolai életről odahaza gyakorta beszámolnak. Sok újdonságot hallhatnak tőlük azok a szülők is, akik nem olyan régen még épp úgy az iskola padjait koptatták, mint most csemetéik. Szívesen el­jöttek hát többen az iskolai ünnepségre, hogy gyermekeik­kel együtt köszöntsék az év­fordulót. Bíró Józsefné pedagógus vezetésével, bemutatkozott az ügyes bábszakkör is, amely­nek tagjai főként napközis gyerekek. Részt vettek az ün­nepségen a patronáló szocia­lista brigádok, valamint a község vezetői és a munkakö­zösség tagjai is. A könyvtárban kiállítás nyílt meg, amely a szabad órák hasznos eltöltését igazol­ja. - , Takács Imréné Megállták a helyüket Elsők a megyei ranglistán Jugoszláviában jártak az úttörőbirkózók Torna A serülő II. osztályú egyéni magyar bajnokságon — bár nem sikerült első helyezést szerezniük — jól szerepeltek a ceglédi tomászlányok. Ép­pen öt év telt el azóta, hogy legalább ilyen eredményt éri­tek el a CVSE versenyzői. A siker Fehér Éva nevéhez fűződik, aki az egyéni össze­tettben bronzérmes lett, s a szerenkénti versenyben is ott volt a legjobbak között: ug­rásban — holtversenyben — és talajon egyaránt második lett, korláton a negyedik he­lyen végzett. Összetettben Gyarmati Erikának a nyolca­dik hely jutott. A CVSE ötvenkét pontot szerzett a pontversenyben, a Pest megyei szakosztályok kö­zül a legtöbbet. Birkózás A Ceglédi VSE úttörő birkó­zócsapata Jugoszláviában, Zen- tán vendégszerepeit, részt vett a hagyományos egyéni verse­nyen. A ceglédieken kívül há­rom jugoszláv csapat indult, közöttük a házigazda zentai. A Vasutas fiataljai remekül megállták a helyüket, különö­sen az alsóbb súlycsoportok­ban. Ha a gyerekek állhatato­sak maradnak a birkózósport­ban és szorgalmuk nem lan­kad, még sok örömet szerez­hetnek a sportág híveinek. A száznyolcvan induló jól sikerült viadalán az összetett pontversenyt a Zenta 31 pont­L özeledvén az esztendő -*-*• utolsó napjai, mindenki pakkokat cipel. Persze, nem­csak a kölcsönös örömszerzés kisebb-nagyobb meglepetései­nek kedves hagyományai ele­venednek fel ilyenkor, hanem mintha hirtelen megnőne az emberek étvágya, egyben a szom ja is. Népesek a piaci sorok, fogy a baromfi, kelendő a hízott kacsa, a pulyka, ve­szik a libát a ludaskásához, a savanyú káposztát a toros­káposztához. A húsboltokat karajért, vesepecsenyééért, da­gadóért, nagy fazékba való le­veshúsokért, pörköltbe aprít­ható húsfélékért ostromolják. Híznak a szatyrok, rendelésre készülnek a torták, mákos és, dióskalácsok, megkezdik ván­dordíjukat a hasas demizso- nok, a bütykösök. A helytelenül értelmezett jólét jele a mértéktelen evé- szet, ivászat. Kétségtelen, ün­nepekkor igényesebbek va­gyunk, több fogás, finomabb falat kerül az asztalra, s nem­csak a karácsonyra, szilvesz­terre kell gondolnunk, hanem a népszerű névnapokra, kö­szönteni illik az Évákat, Ist­vánokat, Jánosokat is. Gya­koriak a családi és a baráti összejövetelek, melyeken egy kicsit mindenki igyekszik túl­licitálni a másikat. Persze, versengeni okosan is lehet. Modern gondolkodású fiatal családokról hallottam, melyek abban vetélkednek JEGYZET Szokások csapdájában egymással, ki tud addig még nem próbált, új recept szerint készült ételt tenni az asztalra. Van, aki a kalóriákat számlál­ja, s nemcsak a jól kigondolt fogásokra terjed ki a figyel­me, hanem arra is, hogy némi ötletességgel, ünnepi hangula­túvá varázsolja a terített asz­talt, a vendégeket fogadó szo­bát. Sajnos, az a tapasztalat, hogy az iszogatás már ürügy­ként sem kapcsolódik csak a névnapokhoz, ünnepekhez, más jeles eseményekhez, ha­nem mind többek megszokott napi szükségletévé válik. Az egyik közeli településen több asszony, lány összefogott, és elhatározta: hetenként két­szer rendszeresen 'tornára jár. Üzemben, boltban, iskolában, irodában dolgozó nők, akik úgy érzik, szükségük van rá, hogy időnként megmozgassák az izmaikat, leadják a felsze­dett fölös kilókat, egyáltalán az az igényük, hogy szemre- valók, fiatalosak maradjanak. Egy testnevelőtanár irányítá­sával, szorgalmasan és fegyel­mezetten végzik a legnehezebb gyakorlatokat, s a már több év óta kialakult szokás szerint, öt-hat barátnő minden alka­lommal a másik lakásán talál­kozik. A kemény igénybevé­tel után, jólesik a beszélgetés, egy kis pihentető semittevés, és rendszerint előkerül az üveg szeszes ital is. Igaz, volt köztük egy bátor kezdemé­nyező, aki megpendítette: ihatnának teát, narancslét .vagy másfajta üdítőt is, de a többiek lehurrogták. Érthetet­len, hogy még azok sem kö­vetkezetesek, akik az átlagos­nál nagyobb áldozatokra gépe­sek — önmaguk érdekében. A napokban az egyik ceg- lédi boltban a nagyke­reskedelmi vállalat bemutatót rendezett. Néhány órára az üdítő italok, a Gyöngy és a Márka család tagjai, a kóla­félék kerültek a fő helyre. Jól időzített akcióról volt szó, amelyet több üzletben megis­mételnek. Amikor a pezsgős és a konyakos polcokon ma­tatnak a legtöbben, akkor kell propagálni az ártatlan italo­kat is. És mintha lassan megtörne a jég: voltak, akik a bevá­sárlókosárba a vodka és a pá­linka mellé tettek azért né­hány kupakos üveget, mond­ván, hogy napjainkban a rö­viditalt tonikkal inni a módi. T. T. tál nyerte meg, a második, 2t pontos CVSE előtt. Eredmények: 30 kg-ban 1. Szikra Tamás, 33 kg-ban 1. Nagy László, 2. Támadi Tibor, 36 kg-ban 1. Sárik József, 39 kg-ban 3. Cserháti Zoltán, 42 kg-ban 1. Mészáros Imre, 45 kg-ban 1. Tarkó Imre, 3. Tamasovszki Pál, 49 kg-ban 1. Gombár De­zső, 3. Zsikra János, 53 kg-ban 2. Tóth László, 57 kg-ban 2. Gyurika Róbert, 61 kg-ban 2. Tokaji Sándor, Asztalitenisz Miskolcon I. osztályú rang­listaversenyt rendeztek, me­lyen ott voltak a CVSE ver­senyzői is. Férfi egyéniben Beleznay jutott legtovább, a tizenhat között Börzseit (BVSC) verte meg, majd kikapott az ugyan­csak BVSC-s Takács II.-tői. Kudelich és Bodrogi a főtáb­lára került, de az első for­dulóban már vereséget szen­vedett. Párosban is értékes minősí­tő pontokat gyűjtöttek a ceg­lédiek: a Péter—Karsai kettős és Németh—Kováccsal (Ki­lián FSE) az oldalán — egyaránt a legjobb nyolc kö­zött volt, a Kudelich—Börzsei páros már hamarabb búcsú­zott a mezőnytől. Ifjúsági egyéniben Gyura az elődöntőbe jutásért Szöghivel (BVSC) találkozott, aki 2:1 arányban győzte le a ceglédi fiúi Serdülő egyéniben Gyura István újabb érmet szerzett, ezúttal ezüstöt (a döntőben Fróna (Miskolc) győzött elle­ne). ★ A Szovjetunióban, a mogil- jovi nemzetközi utánpótlás­versenyen Gyura is tagja volt a magyar csapatnak, s jelen­tős részt vállalt a második hely eléréséből: a csapatküz­delmek során csupán kétszer szenvedtek vereséget. U. L Gyógyítás, tudomány A kórház tanácstermében rendszeresek a tudományos bizottság szervezésében az or­vosi összejövetelek, előadá­sok. A múlt héten a szomszéd város, Nagykőrös kórházának orvosad — dr. Kása Ferenc belgyógyász főorvos, dr. Har- mos Csaba üzemi főorvos és dr. Horváth Ernő adjunktus — tartottak esetbemutatást. MEGKERÜLT A KÉK KERÉKPÁR, TULAJDONOSA ÁTVEHETI November 29-én az esti órákban ellopták a ceglédi MÁV-állomás épülete mellől, a város felőli oldaláról vala­kinek világoskék festésű, B. 7. —19 022 alvázszámú, Camping típusú kerékpárját. A jármű megkerült, tulajdonosa átve­heti a rendőrkapitányság Kos­suth téri épületében, az I.' emelet 16. számú szobában, kellő igazolás ellenében. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents