Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

A gazdaságpolitikai munkáról tárgyalt a megyei pártbizottság Beszámoló a Központi Bizottság üléséről — Elfogadták az 19 T9, évi cselekvési programot Hétfőn Budapesten a megyei pártszékházban ülésezett az MSZMP Pest megyei Bizottsága. Az ülésen az MSZMP Köz­ponti Bizottságának képviseletében megjelent és felszólalt dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint részt vettek a megyei fegyelmi bizottság tagjai, a megyei pártbizottság osz­tályvezetői, a járási, a városi pártbizottságok első titkárai. Az első napirend tárgyalásához meghívták a megye több nagy- vállalatának, mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetének, intézményének vezetőit és pártszervezeti titkárait. Balogh Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának el­nökletével lezajlott ülésen három napirend szerepelt: g Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának decem­ber 6-i üléséről, valamint Pest megye 1978-as gazdaság­politikai munkájáról. Az 1979-es év cselekvési programja. g Az 1978-as munkaterv értékelése, javaslat a pártbizott­ság idei munkatervére, a végrehajtó bizottság üléster­vére. 0) Személyi kérdések. Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a Pest megyei párt- bizottság első titkára részletes tájékoztatást nyújtott az MSZMP Központi Bizottságá­nak legutóbbi, december 6-án megtartott üléséről, amelyen időszerű nemzetközi kérdése­ket tárgyaltak és megvitatták, elfogadták az 1978. évi nép- gazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányel­veit. Az országos helyzetkép tük­rében áttekintést adott a me­gyei pártbizottság első titkára Pest megye idei tervteljesítésé­ről is, majd a megyei párt­végrehajtóbizottság nevében beterjesztette az 1979. évi cse­lekvési programot. (A beszámolónak ezt a ré­szét és a programot lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Ezt követően — sorrendben — a következők szólaltak fel: Tóth István, a megyei pártbi­zottság tagja, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat igazgatója, Horváth József, a megyei pártbizottság tagja, a Csepel Autógyár szakmunkása, Lenyó László, a Forte igazgatója, Molnár János, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter (aki fel­szólalásában elismeréssel szólt a Pest megyei eredményekről is, megjelölve a Központi Bi­zottság határozatából adódó további legfontosabb tényező­ket), s Krasznai Lajos, a me­gyei pártbizottság tagja, a bu­dai járási pártbizottság első titkára. A megyei pártbizottság első titkárának a felszólalásokat összefoglaló vitazárója után a megyei pártbizottság egyhan­gúan elfogadta az előterjeszté­seket és határozattá emelte az 1979. évi cselekvési prog­ramot. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára terjesztette elő az idei munkaterv értékelését és a jövő évi munkatervet. Megállapította, hogy a me­gyei pártbizottság és végrehaj­tó bizottsága a munkatervben megjelölt valamennyi napiren­det megtárgyalta, hasonlókép­pen a Központi Bizottság ha­tározataiból adódó feladatokat is. Ennek megfelelően az idei münkatervet eredményesen teljesítették, amelyben meg­mutatkozik a pártbizottság tagjainak aktív részvétele, mind a testület tevékenységé­ben, mind fjedig a munkabi­zottságokban. A második napirendi elő­terjesztést is a megyei pártbi­zottság egyhangúan elfogadta. A továbbiakban Arató And­rás személyi kérdéseket ter­jesztett elő. Bejelentette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának kez­deményezésére a megyei párt­végrehajtóbizottság javasolja, hogy dr. Lökös Zoltánt — aki közel nyolc éve eredményesen tölti be a Pest megyei Hírlap főszerkesztői munkakörét — érdemei elismerésével ment­sék fel beosztása alól. A Központi Bizottság agit.- prop.-osztályának javaslatára ugyanis a Magyar Nemzet he­lyettes főszerkesztőjének ne­vezték ki, 1979. január 1-i ha­tállyal. A megyei pártbizottság az előterjesztést elfogadta, s dr. Lőkös Zoltánt, ugyancsak érdemei, eredményes munkás­sága elismerésével felmentette a megyei pártbizottsági tagsá­ga alól is. A párt-végrehajtóbizottság további javaslatára főszer­kesztőnek kinevezte dr. Sághy Vilmosnét (Sági Ágnest), a lap eddigi helyettes főszer­kesztőjét és kooptálta a me­gyei pártbizottság tagjai sorá­ba. A megyei pártbizottság sa­ját kérésükre, illetve munka­körük változása miatt fel­mentette tagjai sorából — a pártbizottságban végzett mun­kájuk elismerésével — Sinka Sándornét, a tápiógyörgyei Zöldmező Mg Tsz tagját és Mazzag Pált, az SZMT politi­kai munkatársát. A megyei pártbizottság tag­jai sorába kooptálta: Födi Sándornét, a Ganz Műszer Művek Gödöllői Árammérő Gyára műanyagfeldolgozó szakmunkását, az üzemi párt- bizottság tagját; Bezzeg Sán­dornét, a farmosi Tápiómente Mg Tsz növénytermesztési munkacsapatának vezetőjét, a nagykátai járási pártbizottság tagját, Nagy Istvánnét, a Nagykőrösi Konzervgyár kon­zervipari szakmunkását, alap­szervezeti párttitkárt. Sürgető az energiatakarékosság Az utóbbi években némileg csökkent hazánkban az ener­giafelhasználás növekedésé­nek üteme, de energiahelyze­tünk megköveteli, adottsá­gaink pedig lehetővé is teszik, hogy még takarékosabban gaz­dálkodjunk a villanyáram­mal, az olajjal, a gázzal és más tüzelőanyagokkal — ál­lapította meg hétfői sajtótá­jékoztatóján Simon Pál ne­hézipari miniszter. Az ener­giahordozók hazai termelése immár nem képes követni a növekvő igényeket, az idén az ország szükségletének 53 szá­zalékát fedeztük saját forrá­sainkból, 47 százalékát pedig külföldről szereztük be. A jövő évben még inkább a külföldi beszerezésre kény­szerülünk, energiaszükségle­tünk nagyobb részét kell im­portból fedezni. Szükségszerű tehát, hogy az eddiginél haté­konyabban, takarékosabban gazdálkodjunk az energiával. A tervidőszak első éveiben a legkézenfekvőbb lehetőségek kihasználásával és a szocialis­ta munkaverseny eszközeivel az ország 184 nagy energia­felhasználója együttvéve még évente egymilliárd forint érté­kűnél több energiát takarított meg, de erőfeszítéseik az idén már lanyhultak, holott a szük­ség az ellenkezőjét indokolná. A vállalatok a jelenlegi terv­időszakban eddig 1,1 milliárd forint értékű állami támogatást kaptak a körültekintőbb energiagazdálkodást célzó be­ruházásokra. A vállalatok lényegében a jövő évben sem számíthatnak az ideinél több energiára, te­hát a termelés növelését ha­tékonyabb eneregiagazdálko- dással kell megalapozni. A ne­hézipari ágazat évek óta va­lamennyi energiahordozóból kielégítette az ország igényeit, s feladata, hogy a jövő év­ben is a népgazdaság rendel­kezésére bocsássa a valóban szükséges mennyiséget, de nem vállalkozhat túlbiztosítás­ra, a pazarlás fedezésére. Hosszú évek óta nem volt az országban energiakorlátozás, és most sem terveznek ilyen in­tézkedéseket, de a kedvezőt­len körülmények kényszerű összejátszása esetén — ha a szükség megkívánja — egyes vállalatok termelésének kor­látozására sor kerühet, ami a lakosságot nem érinti, bár maguk a háztartások is sokat tehetnek az energiatakarékos­ságért.1 Néhány villanyégő, ki­sebb áramfogyasztó felesleges használatának kikapcsolása a háztartás költségvetésében alig észrevehető megtakarítás, de az ország háztartásában már a sok kicsi is sokra megy. Társadalmi ügy tehát az ener­giatakarékosság. A sajtótájékoztatón dr. Si­mon Pál a Pest megyei Hírlap munkatársának kérdésére el­mondta, hogy a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat és a Duna- menti Hőerőmű, a két 'száz­halombattai óriás igen sokat tehet azért, hogy kevesebbet költsön az ország a drága szénhidrogénekre. Az előbbi úgy, hogy csökkenti a feldol­gozás közbeni veszteségeket, az utóbbi pedig azzal, hogy az áramelőállításhoz keve­sebb földgázt és kőolajat hasz­nál fel, csökkenti a fajlagos hőfelhasználást. Mindkét üzem korszerű technológia sze­rint épült, mely lehetővé te­szi a takarékos munkát, s az ott dolgozó műszakiak és munkások is példamutatóan törekednek az ilyen jellegű költségek csökkentésére. Szóvá tettük, hogy szerte az országban, így Pest megyében is az építőipari technológiák. illetve időnként a rossz mi­nőségű munka miatt huzato­sak a lakások, ezért az „ut­cára fűtünk”. A miniszter ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy természetesen nemcsak a korábban felsorolt intézkedé­sekkel, hanem olyan módon is takarékoskodni akarnak a drága, jórészt importból szár­mazó energiával, hogy precí­zebb, o lakásokat jobban szi­getelő technológiákat alkal­maznak. Sőt az új épületeken, illetve a fűtési berendezések rekonstrukciója során a radiá­torokra egyre több helyen sze. relnek elzárókat, hogy minden­ki csak annyira fűtsön, ami számára kellemes közérzetet biztosít. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ■ A. BAZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE) TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Ált A 110 FILLÉR 1978. DECEMBER 19., KEDD As országgyűlés féli ülésszakán A költségvetésről és az új BTK-ról Mélykúti Attila, az MTI par­lamenti tudósítója írja: Az elmúlt napokban befe­jeződött az országgyűlés téli ülésszakának előkészítése, s az állandó bizottságok tanácsko­zásai után várhatóan a jövő évi költségvetésről és az új Büntető Törvénykönyv javas­latáról döntenek a képviselők. Á szerdán kezdődő parla­menti ülésszak előtt a költség- vetés törvényjavaslatát meg­vitatták a megyei képviselő- csoportok és az országgyűlés 11 állandó bizottságának tag­jai. Sokoldalú, konstruktív vi­tában elemezték az idei gaz­dálkodás tanulságait, a jövő évi népgazdasági terv és a költségvetési előirányzat ösz- szefüggéseit. Véleményt for­máltak az ágazatok 1979-es elképzeléseiről, a fejlesztésre, kutatásra és a társadalmi ki­adásokra fordítható államház­tartási milliárdok sorsáról. A bizottsági vitasorozat száznál több hozzászólásából summáz­ható a végső megállapítás: a Pénzügyminisztérium, az Or­szágos Tervhivatal és más ága­zatok vezetői, munkatársai kö­rültekintő, a gazdasági hely­zetünket reálisan felmérő elő­készítés után állították össze a jövő évi költségvetési ter­vezetet. A vitában felszólalók vala­mennyi tanácskozáson aláhúz­ták: a parlament elé kerülő javaslat összhangban áll az MSZMP Közpon' Bizottságá­nak legutóbb hom.t. a népgaz­dasági egyensúly helyzetének javításáról szóló határozatá­val. A bizottsági üléseken ipa­ri és mezőgazdasági munká­sok, vezetők, valamint peda­gógusok, orvosok, a társadalom valamennyi rétegének képvise­lői egyetértésükről és támoga­tásukról biztosították a kor­mányt a jövő évi tervek vég­rehajtásában. A képviselők következetes­ségre, az ellenőrzés szigorítá­sára, a takarékosabb, éssze­rűbb gazdálkodásra szorító sza­bályozók betartására buzdí­tották a Minisztertanácsot. Üd­vözölték a gazdaságtalan ter­mékek elhagyására az eddigi­nél erőteljesebben ösztönző rendelkezéseket, amelyek az anyaggal, készlettel, energiá­val és munkaerővel való haté­konyabb sáfárkodásra szorít­ják az üzemeket. A reális lehetőségeknek megfelelően a legtöbb tárca jövő évi költségvetési előirány­zata is alacsonyabb ütemben nő az ideinél. Az előkészítés egyik legfontosabb mozzana­taként hangsúlyozta a pénz­ügyminiszter: a parlamenti bi­zottságok az ország érdekeit szem előtt tartó, felelősség- teljes elemzés után mondtak véleményt az ágazatok elő­irányzatáról. Említésre mél­tó az is, hogy az elmúlt idő­szakban hozott politikai hatá­rozatoknak megfelelően — a nehezebb gazdasági helyzet el­lenére — az égető gondokkal küszködő egészségügyi ágazat az átlagosat jóval meghaladó, az ideinél mintegy 9 száza­lékkal magasabb költségve­tésből gazdálkodhat majd. Folytatják tehát a gyógyító­megelőző munkában kulcssze­repet játszó kórházak építé­sét, felújítását, s újabb mo­dern orvosi műszereket. be­rendezéseket vásárolhatnak. A bizottságok az 1979-es költségvetést az országgyűlés­nek elfogadásra ajánlották. Ám ehhez az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke még egy gondolatot hozzátett: Magyarországnak folyamatosan kell követnie a nemzetközi gazdasági élet vál­tozásait, s a „pályamódosítás” nem egyetlen esztendő, nem­csak az 1979-es év teendője. Jogalkotásunk jelentős ál­lomása az új Büntető Tör­vénykönyv — tervezeteit ugyancsak megvitatja az or­szággyűlés. Négyesztendős, a szocialista jogalkotás tapasztalatait fel­használó előkészítő munka és széles körű társadalmi vita után olyan törvénykönyvterve­zet kerül az országgyűlés elé, amely megfelel társadalmunk fejlettségének és várható fej­lődésének — állapította meg múlt heti ülésén a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság. A vitában felszólalók ki­emelték: a tervezet a korábbi­nál egyszerűbben és közérthe­tőbben szól a társadalomra ve­szélyes cselekményekkel szem­beni védelemről. Több kép­viselő üdvözölte nemzeti ér­tékeink rongálóinak, csempé­szeinek, orgazdáinak a szigo­rúbb megbüntetését biztosító paragrafust, valamint o diffe­renciáltabb felelősségre vonás és büntetésvégrehajtás lehe­tőségét. A bizottság tagjai — a társadalmi vita tanulságai alapján — a közvélemény he­lyes tájékoztatására, az új Bün­tető Törvénykönyv céljának és rendelkezéseinek árnyalt, valamint részletes bemutatá­sára is felhívták a figyelmet. Üzeni próba az Adria-vezetéken Elkészültek a tartályok Százhalombattán Az Adria-kőolajvezeték ma­gyarországi 192 kilométeres szakaszán az építők befejez­ték a beruházás első szaka­szát. Hétfőn megtörtént az utolsó hatósági vizsgálat, amelyen megállapították, hogy a csővezeték olajszállításra al­kalmas. A magyarországi szakasz két végpontján: a Csurgónál és Százhalombattá- nál lévő szivattyúállomáson el­készítették a technológiai be­rendezéseket és megkezdődött a december 23-ig tartó üze­mi próba. Százhalombattán közvetlenül átadás előtt ál) két, egyenként 30 ezer köbmé­teres tartály is. A magyar- csehszlovák közös beruhá­zásban épülő Adria-vezeték jelenlegi állapotában évi öt­millió tonna olajat tud továb­bítani. Pártvezetők testületi üléseken Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja hétfőn Budapest XVIII. kerü­letébe látogatott. Részt vett a látogatáson Bihari László, a budapesti pártbizottság osz­tályvezetője. Biszku Béla részt vett és felszólalt a kerületi pártbi­zottság ülésén, amelyen meg­vitatták az 1978. évi terv vég­rehajtásának kerületi tapasz­talatait, és megbeszélték a jö­vő évi gazdaságpolitikai fel­adatokat. Délután a vendégek a kerület vezetőinek kíséreté­Nincs hóakadály az utakon Tegnap reggel arra ébred­tünk, hogy vastag hótakaró borítja az ország nagy részét. Lelassult a közlekedés, az autóbuszok, a vonatok késve érkeztek a végállomásokra. Pest megyében — csakúgy mint országszerte — a KPM Közúti Igazgatóságának hó­ekéi, szórógépei már a kora hajnali órákban megjelentek az utakon. Dicséretes gyorsa­sággal megtisztították a főút­vonalakat, így hóakadály se­hol sem keletkezett. A hegy­vidéki autóbuszjáratok is el­érték végcéljukat. Míg a gye­rekek örömmel fogadták a hó­esést, addig az utak tisztítói­nak, a járművezetőknek sok gondot okozott az időjárás. Felvételünk a KPM Közúti Igazgatósága budai üzemmér­nökségének tárnoki központjá­ban készült: fűrészporral ke­vert sóval töltik az egyik munkagépet, ezzel az anyag­gal szórják az utakat. (Riportunk a lap 6. oldalán.) ben megtekintették a Dunai Vasmű lőrinci hengerművét. Biszku Béla találkozott és el­beszélgetett a gyár vezetőivel, szocialista brigádvezetőivel és munkásokkal is. A Tolna megyei pártbizott­ság hétfőn kibővített ülést tar­tott Szekszárdon. Az ülésen részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. A testület meghallgatta és tudomásul vette K. Papp Józsefnek, a Tolna megyei pártbizottság el­ső titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsága december 6-i üléséről, vala­mint a népgazdasági terv idei teljesítésének megyei tapasz­talatairól, majd a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról határozott és elfogadta az ar­ra vonatkozó cselekvési prog­ramját. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hétfőn a főváros II. kerületébe látoga­tott. Részt vett a látogatáson Murai György, a budapesti pártbizottság osztályvezetője. A vendégeket a II. kerületi pártbizottság székházában Zá- horzik Teréz első titkár tájé­koztatta a városrész politikai, társadalmi, gazdasági életéről, majd felkeresték a SZOT 250 dolgozót foglalkoztató Munka- védelmi Tudományos Kutató Intézetét. A látogatás befejező része­ként Sarlós István részt vett és felszólalt a II. kerületi párt- bizottság kibővített ülésen.

Next

/
Thumbnails
Contents