Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
V. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM 1978. DC EMBER 17., VASÁRNAP Tanácstagok az élen Több szilárd burkcSatú Járda Tartós használatba adják Kevesebb lesz a parlagföld Alig két hét, s ismét elmúlik a fejünk felett egy munkával töltött esztendő. Itt a számadások ideje, a városi tanácson is most összegzik a többi között a társadalmi- munka-teljesítményeket. Az eredményről tudakozódtunk Jakus Lászlónétól, a tanács szervezési főelőadójától, majd bekapcsolódott a beszélgetésbe Márton József, a műszaki osztály osztályvezetője ist Mindketten elmondták, hogy a társadalmi munkából az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói egyaránt kiveszik a részüket. A városfejlesztés mindannyiunk közös gondja, s ma ezt már mind többen belátják. A tanácstagi körzetekben a szocialista lakóközösségi mozgalomban s a különféle akciókban sokan különösen a járda- és útépítésben jeleskednek. Rákos-patak A járdaépítéshez először 1974-ben kérték a tanácsiak a lakosság segítségét. Abban az évben 10 kilométernyi épült, a rá következő két évben 8—8, tavaly 9 kilométerrel gyarapodott a szilárd burkolatú járdák hossza. Az idén csak hat kilométer a teljesítmény. A csökkenés oka a szerényebb anyagi lehetőség, a híd- és útalappal ugyanis úgy kellett gazdálkodni, hogy nagyobb összeg jusson a Rákos-patak rendezésére, amely az idén kezdődött. A meder egy részét burkolták, négy hidat építettek, s felújították a hozzájuk vezető utakat is. A munkát jövőre is folytatják a Lumniczer, illetve a Szőlő utca irányába. Négy évvel ezelőtt a tanács végrehajtó bizottsága tizenöt éves járdaépítési tervet fogadott el, azóta a társadalmi összefogás lehetővé tette, hogy öt évvel hamarabb megvalósulhassanak a tervek. Ehhez nagyban hozzájárultak o tanácstagok is, akik a körzetekben szervezik a munkát a lakóbizottságokkal, a párt- és a népfrontos összekötőkkel égyütt. Érdemes megemlíteni a tanácstagokat, akiknek a körzeteiben az idén összefogással készült a járda: Ber- náth Józsefné, Kinizsi utca; Gömöri Gusztáváé, Fenyvesi fő út, Fenyves-köz; Kocsárdi Lajos, Alkotmány utca; Tóth Vilmosné, Észak utca; Szalai Károlyné, Gellért utca; dr. Mi- kóla Jenő, Balogh Ádám út; Török Sándor, Röges út; dr. Dömsödi László, Munkácsy út; Plutzer Miklós, János utca; Szeles Sándor, Bihari János, Vak Bottyán és Hajnal utca; Czeczulics Istvánná, Simon Győző és dr. Tóth Zoltán, Munkás utca, Somogyi Béla utca és Május 1. utca; Rung Ferenc és Borsos Mihályné, Mosolygó A. utca; dr. Menyhért Zoltán és Arany János, Blaháné utca első szakasza. Aszfalt A Légszesz utcai általános iskola udvarán Plutzer Miklós- né megbízott iskolaigazgató, a Damjanich általános iskola udvarán Pál István igazgató és Bencsik Ernő igazgatóhelyettes irányításával dolgoztak a diákok és a szülők, a társadalmi munkások. Az idei járdaépítési tervet mindenütt teljesítették, s jól haladtak az utak stabilizációjával is. Ez azt jelenti, hogy a korábban földes utakat újraalapozták és kaviccsal befedték. Ha lehetőség lesz rá, leöntik aszfalttal. Arra mindenesetre a stabilizáció is elegendő, hogy a járművek ne süllyedjenek kerékagyig a sárba, kátyúba. Huszonegy utcában készültek el ezzel a munkával az idén. A tanácsra már beérkeztek a tanácstagi felmérések, ame- lyekben 1985-ig foglalták ösz- sze terveiket. Addig évente 6—7 kilométer új járdát építhetünk a városban, s ezzel 1985-re valamennyi utca mindkét oldala szilárd burkolatú lesz. Kivételes esetekben, amikor például előbb a vízvezetékeket kell lefektetni, vagy támfalat építeni, elhúzódhat a dolog. Márton Józseftől a Városgazdálkodási Vállalat közreműködéséről kérdeztünk. Elmondta, hogy a társadalmi munkában készülő járdákhoz központi segítség is kell, s a városgazdálkodásiak mindenütt segítenek, ahol kell. Ha van is lemaradásuk, azt év végére mindig teljesítik, amit vállaltak. A parkfenntartásról ugyanez már nem mondható el, kevés a szakemberük, s a A negyvenes évek egyikében meg kellet számolni, hány szilvafa található Hévízgyörk határában. A háromezer holdas határban akkor két csősz, vagy akkori elnevezés szerint két mezőőr vigyázta a termést. A feladatot nem végezték el — ehhez kevesen vagyunk — mondták, de hogy a faszámlálást elrendelő hivatalnak a községi elöljáróság mégis jelenthessen valamit, a családok számát szorozták tízzel, s az így kapott adat adta a szilvafák darabszámát. Sok ez a mennyiség vagy kevés, ma már nem tudná megmondani senki, egy azonban bizonyos, hogy a szilvafák száma a hévízgyörki határban ma is tetemes. Híres Szeretik a györkiek ezt a hamvasan kékellő gyümölcsöt, s amikor itt a szilvaszüret ideje, sok-sok vagonnal szállítanak belőle a dunakeszi hűtőházba csakúgy, mint a fővárosi piacokra. Azt mondják, minden második mirelit szil- vásgombócban hévízgyörki szilva illatozik. Az a gyümölcs sem megy kárba, amit a felvásárló nem vesz át, és nem kell a pesti háziasszonynak sem, ugyanis Hévízgyörkön működik a bagi nagyközségi közös tanács messze földön híres szeszfőzdéje, ahol a hullott, faalja szilvából a halottat is feltámasztó, kristálytiszta, valódi kisüsti pálinkát főzik. tanácstagi bejelentések nyomán is gyakran késlekedve intézkednek. Jó gép Éppen ezért a parkrendezéshez is kéri a tanács a lakók segítségét. Jó példa a gyors szervezésre a Mosolygó-lakótelep: Albert János lelkes agi- tációja nyomán máris szépen előrehaladtak a parkosításban. A tanács egyébként ehhez is ad anyagot. Választ kértünk a műszaki osztály vezetőjétől néhány problémára is. A Blaháné út az M3-as autópálya hídjánál megszakad, járda sincs, a vizet sem vezették el. A Radnóti utcától kifelé csak ezer veszélyen át, a forgalmas úton lehet közlekedni. Márton József elmondta, hogy a panaszokat jegyzőkönyvbe vették, s jövőre a Betonútépítő Vállalat rendezi az ügyet. Jó hír az is, hogy jövőre, augusztusban egy nagy teljesítményű masinát, grédert kap a tanács két hétre a Pest megyei tanács útügyi osztályától, s ezzel a legnehezebb munkákat gyorsan elvégezhetik. De a gép nem minden, s ez cikkünkből is kiderült. A lakók összefogása gyakran felér a drága gépekkel. Sok jó példát említettünk, zárjuk a sort ismét eggyel: A Báthori utca stabilizációjáért dicséret illeti a környék lakóit, akik Pará- di Lajos lakóbizottsági elnök irányításával régi bajukon segítettek. A községi szeszfőzde vezetője, B. Kovács Pál hatodmagá- val próbálja kielégíteni az igényeket, mert a helybelieken kívül ide hozzák a főznivaló anyagot Bagról, Galgahévíz- ről, T.uráról, Ecsédről, Boldogról, Galgamácsáról, Domony- ból, Gödöllőről, vagyis a közeli és távoli környékről. — 1958-ban, éppen húsz éve, hogy a szeszfőzde vezetésével megbízták — mondja B. Kovács Pál. — Két évtizeddel ezelőtt egy öreg, düledező épületben, roggyant-rozoga üstben próbáltuk elvégezni a munkánkat. Rengeteg gondunk, problémánk akadt. A hetenként legalább kétszer jelentkező különböző meghibásodások miatt több volt az állás-, mint a hasznos idő. Az ügyfeleink szidtak minket, mi pedig szidtuk a tanácsot. Persze, a sok káromkodástól nem javult meg az üst, s nem csepegett a pálinka sem. 1965- ben kaptunk új felszerelést; a tanácsnak ez a beruházása gyorsan megtérült, no meg a korszerű gépek minőségi és mennyiségi javulást is hoztak. Mindenki A . szeszfőzde körülkerített, zárt udvarán sorakoznak a különböző teli edények, amelyekben az összeszedett gyümölcsöt tárolják a tulajdonosok. Beszélgetésünket többször is megzavarják. — Palikám, mikor kerülhetek sorra? Konkrét időpontot a vezető nem ad, csak feljegyzi a jelentkezők nevét, aztán megASZÓD Segítőkész úttörők Bevásárolnak, takarítanak Az aszódi 2-es számú általános iskola hetedik osztályának Tádé nevű úttörőőrse olyan feladatot vállalt, amelynek teljesítése az emberszeretet és kötelességérzet szép példája. Az őrs tizenegy úttörője egy mozgássérült embert gondoz és lát el napról napra. Mindennap elmennek az üzletbe bevásárolni, bekészítik a szenet, elhozzák az ebédjét és kitakarítják lakását. IKLAD A tervet túlteljesítik Javuló gazdálkodás A határozottabb és célratörőbb vezetési stílusnak is köszönhetően javultak a gazdasági eredmények az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezetben. Idei tervüket várhatóan túlteljesítik, a növény- termesztésben 10—12 százalékkal. Állattenyésztési ágazatuk is sikeres, a fajlagos tejtermelés megközelíti a 3270 litert. JAVULÓ ARÁNY Pedagógusellátottság Tovább javult a járás általános iskoláinak pedagógusellátottsága. A 662 pedagógus 78 százaléka szaktanár s ez az "arány jobb a tavalyinál. A képesítés nélküliek többsége az alsó tagozatban tanít. A napközis csoportok 70 százalékát is szakképzett pedagógus vezeti. Ezek a számok az átlagról beszélnek, vannak azonban iskolák, ahol nincs szakképzetlen pedagógus. FORDÍTOTT arány Aláírt és névtelen bejelentések A közérdekű bejelentések és panaszok vizsgálatakor érdekes eredményre jutott a járási-városi népi ellenőrzési bizottság. A tavaly és tavalyelőtt beérkezett, névvel ellátott bejelentések 75 százaléka bizonyult alaposnak. A névtelen bejelentéseknél pontosan fordított: háromnegyed részük nékülözte a hitelességet. nyugtatásul közli: — idejében küldünk értesítést. Basa Balázsné, a szeszfőzde egyik dolgozója megjegyzi: — A györki határban egy szem gyümölcs sem veszik kárba. A lehullott szilvát, vagy más gyümölcsöt a legidősebb családtag ugyanúgy összeszedi, mint a legfiatalabb gyerek. Igaz, egy kis hajlongássai jár, de hát ezt mind a kettő kibírja. Amikor aztán befejeződnek az őszi munkák és beköszönjenek a semmire sem jó hosszú éjszakák, közeledik a búcsú meg a karácsony, újév ünnepe, ráérnek az emberek a nyári hulladék hasznosítására, a pálinka kifőzésére. B. Kovács Pál az előjegyzési füzetet mutatja. — Jól bent járunk majd a tavaszban, amikorra mindenki kifőzhette a cefréjét, pedig 1976-ban ismét nagyobbodtunk. Akkor szűnt meg a bagi szeszfőzde, s akkor szerezték be részünkre azt a nagy kapacitású üstöt, amelybe egyszerre 640 liter anyagot lehet felönteni. Ebben az üstben történik a cefre le- durázása, itt derül ki, hogy az összegyűjtött gyümölcsből mennyi és milyen minőségű pálinka lesz. A legutolsó műveletre a finomítóüstben kerül sor, ahonnan, ha a víztiszta, illatos lé lecsöpög, hamarosan sor kerülhet a kóstolásra. Amíg B. Kovács Pál a kóstolásra használt kupicát keresi, én a dolgozókat nézem. Basa Balázsné, Fercsik Gáborné. Kovács Jánosné, B. Kovács Pálné, Tamás Gergelyné. VaTavasszal és ősszel rendre visszatérő téma lapunk hasábjain a parlagoké. A meg- műveletlen földek ügye mindenképpen figyelmet érdemel. Az elgazosodott földek nemcsak a mezőgazdasági termelésből hiányoznak, a környékükön levő művelt táblákat is veszélyeztetik A hasznosítás erőfeszítései azonban ez idáig nem érték el a kívánt eredményt. Pedig a városi-járási földhivatal munkatársai s a határszemle-bizottságok évről évre nagy munkával igyekeznek felkutatni a parlagokat, s a szükség szerint intézkednek is. Az idén ősszel ismét a végső, ha nem is azonnali megoldás reményében kezdtek hozzá a felmérésekhez, s ezúttal, a tavaszi intézkedésekkel együtt talán sikerül valamelyest a végére járni a dolognak. A földhasználók csoportjai más-más gondokkal küszködnek. A legnagyobb teher azonban kétségtelenül az államra nehezedik, végső soron neki kell gondoskodnia a hasznosításról, ha az másként nem megy. Sokat tehetnek, illetve tehetnének a szövetkezetek is, s az utóbbi időben ennek számos jele tapasztalható. Követendő példák Az egyéni földhasználók elhanyagolt s többszöri felszólításra is műveletlenül hagyott földjei állami tulajdonba kerülnek. A tavaszi, második határszemle után az idén 29 hektárnyi parlaggal gyarapodott a községi tanácsok kezelésében levő föld. A 141 földrészlet többsége lsaszegen, Ve- resegyházon és a domonyi zártkertben található. De mi lesz a földek további sorsa? Az isaszegiek a budapesti vállalatoknál, üzemekben propagálják a dolgozóknak a tartós használatot: a fővároshoz közel, szép és egészséges környezetben kedvezményesen juthatnak telekhez az érdeklődők. A parlagföldek után 5 évig nem kell adót fizetni, s a tartós használat is előnyös. Bár ma még sokan idegenkednek ettől, és saját tulajdonú telket szeretnének, mert nem tudják, hogy a tartós használamennyden fiatalasszonyok. Melletük szorgoskodik Albert János, aki már nyugdíjas. Ök lennének a kóstolóbrigád? Kovácsműhely helyett A szeszfőzdevezető nevet a kérdésemen. — Azt mondják, a cukrász nem eszi a tortát, a csokoládégyári munkás a csokoládét. Elteltek vele. Ezek az asszonyok soha nem ittak az általuk főzött pálinkából, elteltek és telnek a szagával. Kólával, traubiszódával koccintanak a boldog és büszke szesztulajdonossal, mert csak annak van igazán jó pálinkája, akinek a gyümölcse is érett, napsütötte, ízes volt. Kovács Pál sem issza a pálinkát. Nem szereti, csak a vele való munkát, a folyamatot, amíg a sokak által használhatatlannak és haszontalannak nevezett gyümölcsből a mértékkel fogyasztónak kedvcsináló, erőt és egészséget adó nedű lesz. — A főzéshez szükeséges tűzifát is a főzető személy hozza — tájékoztat tovább az üzemvezető — és talán ettől is olyan baráti, családias a munkánk. Elüldögél, elbeszélget az ember, amíg lecsöpög a szesz. Rakjuk a tüzet, saccol- gatjuk a várható mennyiséget és minőséget, közben szót ejtünk mindenről: családról, faluról, nagyvilágról. Nincs már kovácsműhely, ahol a régi falusi politizálások zajlottak, hát itt folytatódik az eszmecsere. A gazda hoz magával egy csatos üveg bort, azzal koccintgatunk, s amikor végzett, arra a kordéra, amin a tűzifát és a nyersanyagot hozta, felpakoljuk a teli demi- zsonokat. Kézfogás, búcsúzkodás, jövőre is jó termést kívánó baráti szavak. Fercsik Mihály lat 50 évre szóló szerződésen alapul. Az így birtokolt területre, ha más szabályok nem tiltják, építeni is lehet, amelynek a tulajdona az építtetőé lesz, s ezt a szerződés lejárta után sem veszti el. A föld örökölhető is, a tartós használat díja pedig kedvező részletekben is fizethető. Ez a forma látszik a leginkább alkalmasnak arra, hogy a parlagföldeket hasznosítsák. Ehhez persze az kell, hogy a tanácsok is felismerjék a lehetőséget. lsaszegen és Veresegyházon felismerték. Az üdülőterületéről híres Veresegyházon már megrendelték a Geodéziai Vállalattól a zártkerti parlagföldek parcellázási tervét. A helyi Vörös Csillag Szakszövetkezettől is átveszi a tanács azt az 56 hektárnyi műveletlen területet, amivel mind ez idáig senki sem tudott mit kezdeni. Ha az elképzelések valóra válnak, a jókora terület sem terheli tovább a parlagföldek kimutatásait — már jövőre. Községi felmérések Az őszi határszemlén egyébként kiderült az is, hogy a községek egyikében-másiká- ban még o kimutatások is hi- bádzanak. A nyilvántartások hiányosságai miatt pontosan meg sem állapítható, hogy mennyi a parlagföld. Ezért a földhivatal kezdeményezésére a járási hivatalban összehívták a községi tanácsok ügyintézőit, akik kellő felvilágosítás után azt a feladatot kapták, hogy december 31-ig készítsenek teljes körű felmérést. A nagyüzemekben a tavasz- szal 14 hektárnyi belvízzel borított területet találtak a határszemlén, ezeket, amint lehetett, a gazdaságok megművelték. A szántókkal tehát nincs baj, annál több a parlag a zártkertekben. Két termelő- szövetkezetben, a Rákosvölgyében és a Szilasmentiben összesen 177 hektár műveletlen szőlőt és gyümölcsöst találtak a felmérők. A mogyoródi, szadai, csömöri parlagok sorsa már korábban is sok fejtörést okozott a földhivatalnak. Büntetéssel nem sokra mennének, ehelyett jobb megoldást kerestek, s találtak. Ezeket, a nagyüzemileg nem hasznosítható területeket is átveszik a községi tanácsok. A földhivatal segédkezik az átadás-átvétel körül, s útmutatást ad arra is, hogy a községek hogyan hasznosítsák a birtokukba jutott földeket. Itt is a tartós használatba vétel jelentheti a megoldást. A szövetkezetek már nem tudnak mire menni ezekkel a zártkerti földekkel, a tanácsok viszont több évi tervszerű munkával végre újra hasznosítani tudják. 100 hektár Túrán Más a helyzet Túrán és kör-' nyékén, ahol az idén kiderült: a 278 hektárnyi zártkertben több mint 100 hektárnyi a parlagföld. A túrái községi taná- I csőn most pontos felmérés és hasznosítási terv készül. Figyelembe veszik a természeti adottságokat is, s a termelő- szövetkezet földjeinek határában újabb, nagyüzemi művelésre alkalmas területeket alakítanak ki, ami a közös gazdaságé lesz, s a többi területéhez hasonlóan hasznosítja. A zártkert területét pedig akkorára kell csökkenteni, amekkorát valóban megművelnek a tulajdonosok. Ez az elv egyébként a járás egész területére érvényes. A földhivatalban, s egyre több tanácson is azon vannak, hogy csökkenjen a műveletlen, -s növekedjék a mezőgazdaságilag hasznosított terület. Ahol pedig erre nincs mód, a kiskertek; az üdülőtelkek, a gondozott parcellák vegyék át a ma még elvadult, s értéktelenedő földek helyét. G. Z. Csiba József Megszámlált szilva fák Gyümölcsből tiszta nedű
