Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

%/fhiav 1978.1 y^CEMBER 17., VASÄRNAP Magyarország építő módon vesz részt az ENSZ munkájában Kart Waldheim a világpolitika legidőszerűbb kérdéseiről A legutóbbi fejlemények is megmutatták, hogy a közel- keleti kérdés átfogó rendezé­séhez valamennyi érdekelt fél bevonására szükség van — jelentette ki pénteken Kurt Waldheim.. Az ENSZ főtit­kára Heltai Andrásnak, az MTI és Szabó L. Istvánnak, a Népszabadság tudósítójá­nak adott nyilatkozátában síkraszállt a genfi konferen­cia összehívásáért, elítélte az úgynevezett választásokat Na­míbiában és köszönetét fejez­te ki Magyarország értékes hozzájárulását az ENSZ mun­kájához. A kelet—nyugati viszonyról, az enyhülési politika alakulá­sáról, kijelentette: bár sike­rek visszaesésekkel váltakoz­tak, az elmúlt hónapokban „jelentős haladás” volt ta­pasztalható. „Véleményem sze­rint világosan látható mind­két oldal, mindenekelőtt a két nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok óhaja, hogy behatóbbá tegyék kapcsolataikat és a tárgya­lásokon megoldják a függő­ben maradt kérdéseket. Ügy tűnik, jövőre megszülethet a második hadászati fegy­verzetkorlátozási egyezmény. Ez minden bizonnyal elősegíti majd a jobb politikai lég­kört, az enyhülés ügyét A közel-keleti problé­mákkal kapcsolatban kijelen­tette, hogy megoldásának kul­csa a Palesztinái kérdés és csak átfogó rendezés hozhat tartós békét a térségnek. „A legutóbbi fejlemények is meg­mutatták, hogy a közel-keleti kérdés átfogó rendezéséhez tűk a genfi békekonferencia mindkét társelnökére: az Egyesült Államokra és a Szovjetunióra” — mondotta. „Kétség nem fér hozzá, hogy a Dél-Afrika által Na­míbiában rendezett »választá­sok-« érvénytelenek és sem­misek — kommentálta a fej­leményeket a főtitkár. Vélemé­nye szerint a dél-afrikai kor­mány által az év végéig ígért választól függnek, hogy az ENSZ-főtitkár visszaküldheti-e személyes képviselőjét Na­míbiába, mód nyílhat-e ENSZ békefenntartó erők ki­küldésére, illetve választások rendezésére Namíbiában, a világszervezet ellenőrzése alatt. Jelentős mértékben a namíbiai fejleményektől függ a rhodesiai helyzet alakulása is: amennyiben sikerül ér­vényt szerezni az ENSZ ha­tározatainak és békésen ren­dezni a helyzetet, jó remény van a kibontakozásra Rhode­siában is. Arra a kérdésre, mit tart az ENSZ fő eredményeinek 1978-ban s mit vár az új esztendőtől,' a többi között a leszereléssel kapcsolatos rend­kívüli közgyűlés jelentőségét méltatta. Ugyancsak igen jelentősnek minősítette a fej­lett és a fejlődő országok pár­beszédét is. „Derűlátó vagyok, ha elő­retekintek 1979-re, mert bí­zom benne, hogy az eny­hülés politikája mind a fegy­verzetkorlátozásban, mind más területeken tovább szé­lesedik.” — „Személyes meg­győződésem, hogy a két nagy­hatalom, amely kölcsönösen valamennyi érdekelt fél be- | rendelkezik az egymás elpusz- yonására szükség van, köz- I títására alkalmas fegyverek­Bojkottfelhívás Chile és Nicaragua ellen A Szakszervezeti Világszö­vetség felhívást adott ki a chilei és a nicaraguai rend­szer bojkottálására. A felhívás rámutat, hogy az amerikai AFL—CIO szak- szervezeti tömörülés és a hasonló irányzatú más szer­vezetek demagóg kampányt indítottak, hogy elvonják a munkástömegek figyelmét an­tifasiszta és antiimperialista céljaiktól. Az SZVSZ felhív­ja a világ haladó erőit, el­sősorban a nemzetközi mun­kásosztályt, hogy utasítsák vissza az AFL—CIO, valamint az amerikai C1A titkosszolgá­lat provokációit, amelyek a latin-amerikai fasiszta rend­szerek érdekeit szolgálják. — Az SZVSZ és egész sor más nemzeti regionális szak- szervezeti tömörülés nem­rég elhatározta a Chilébe és Nicaraguába irányuló ten­geri, légi és szárazföldi szál­lítás bojkottját. kel, tudatában van felelőssé­gének és annak, hogy egy esetleges háborúnak nem lehet győztese’’ — hangoztatta Kurt Waldheim, s befejezésül ki­jelentette: „Magyarország mindig is jelentősen hozzájá­rult a világszervezet tevé­kenységéhez, építő, segítőkész magatartást tanúsít a közgyű­lés vitáiban. Szeretném fel­használni ezt az alkalmat ar­ra, hogy őszinte köszönetemet fejezzem ki a magyar kor­mánynak, a magyar népnek az ENSZ munkájának támo­gatásáért”. Mexikói békeharcosok Moszkvában A Szovjet Békebizottság meghívására mexikói béke­mozgalmi delegáció tett láto­gatást a Szovjetunióban. A találkozóról kiadott közös közleményben a latin-ameri­kai reakciós és fasiszta dik­tatúrák elleni harc támogatá­sára hívják fel a világ hala­dó erőit. A két szervezet éle­sen elítéli a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző rendszert. A közel-keleti helyzet igazsá­gos és átfogó rendezését sür­geti, amely csak valamennyi érdekelt fél, köztük a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet részvételével lehetséges. Egyiptom kész tárgyalni Butrosz Ghali egyiptomi ügyvezető külügyminiszter szombaton beszámolt az egyiptomi parlament külügyi és arab ügyekkel foglalkozó bizottságainak az egyiptomi— izraeli különtárgyalásokról. Egyiptom a jövőben is min­dig kész a tárgyalásokra — hangsúlyozta —, de olyan bé­keszerződést soha nem fog alá­írni, amellyel egyidejűleg nem kötnek kiegészítő megállapo­dásokat. Az egyiptomi miniszter há­rom csoportba sorolta az arab országokat, aszerint, hogyan reagáltak az egyiptomi—izrae­li különtárgyalásokra. Az el­ső, csoporthoz tartozó orszá­gok — Szudán, Marokkó, Oman, Szomália és Tunézia — támogatják az egyiptomi poli­tikát — mondotta. A második csoportba azokat sorolta, ame­lyek visszautasítják a külön- tárgyalásokat, A harmadik cso­port pedig a miniszter szerint „a csendes többség alkotja, amely valójában nem foglal állást”. Ghali nem nevezte meg az utóbbi két csoportba sorolt országokat. Terrortámadás Az NSZK-beli Freiburgban terroristák támadást intéztek a jugoszláv konzulátus épülete ellen. Az egyik ablakon benzi­nes palackot hajítottak be, amely károkat okozott a be­rendezésben, de szerencsére Senki sem sebesült meg. Egy másik, az épület bejárata előtt elhelyezett benzinespalack fü­zet okozott, azt azonban sike­rült gyorsan elfojtani. A rend­őrség még nem akadt a táma­dók nyomára. Radovan Makics bonni jugo­szláv nagykövet szombaton a legélesebben tiltakozott 'az NSZK külügyminisztériumá­ban a freiburgi jugoszláv konzulátus ellen elkövetett ter­rorista támadás miatt. Kérte, hogy a hatóságok tegyék meg a szükséges intézkedéseket a jugoszlávellenes terrorizmus megszüntetése érdekében, mert ■ ezt megköveteli a két ország I közötti jó viszony. Sajtósztrájk Olaszországban Az olaszok szombaton hiába mentek újságért, az újságírók és a nyomdászok pénteki sztrájkja miatt szerte az or­szágban egyetlen napilap sem jelent meg. A rádió és a tv hírszerkesztőségei is szünetel­tették a munkát. Csak a vati­káni rádió számolt be szoká­sos hírperiódusaiban az ese­ményekről. Az újságírók és a nyomdászok magasabb bé­rért és egyéb szociális jutta­tásokért léptek sztrájkba Január 1-től Diplomáciai kapcsolatok az USA és Kína között Megosztó amerikai vélemények a döntésről Az Egyesült Államok január elsejével felveszi a teljes jogú diplomáciai kapcsolatot Kíná­val és megszakítja diplomá­ciai, majd katonai kapcsola­tait Tajvannal — jelentette bp pénteken este James Carter amerikai elnök, az országos rádió- és tv-ben. A hivatalos amerikai tájékoztatás szerint a kínai vezetés szorgalmazta a megegyezést és a jelek sze­rint Peking annak fejében el­fogadta a korábban támasz­tott amerikai feltételeket: Tajvan fenntarthatja sokrétű nem hivatalos kapcsolatait Washingtonnal, Kína nem al­kalmaz erőszakot a sziget el­foglalására. Carter elnök pénteken éjjel a sajtó előtt reményét fejezte ki, hogy más országok, köztük a Szovjetunió jól fogadják majd a döntést. Hangoztatta: Véleménye szerint a fejlemény nem hat majd ki a SALT-tár- gyalásokra. A Szovjetuniót előzetesen tájékoztatták a kérdésről és a szovjet veze­tők Carter szerint — tudják: az Egyesült Államok nem kí­vánja felhasználni a Kínához fűződő kapcsolatait a Szovjet­unió ellen. Carter történelminek nevez­te, az utóbbi hetekben párat­lanul szigorú titoktartás köze­pette kidolgozott megállapo­dást, amelynek értelmében Washington felmondja a Taj­vannal kötött védelmi egyez­ményt. Kivonják a maradék amerikai csapatokat a sziget- országból — de az „korláto­zott mértékben” továbbra is kap majd az Egyesült Álla­moktól védelmi fegyvereket. A teljesen váratlanul beje­lentett döntés első amerikai kommentárjai megoszlottak. A törvényhozásban Gold­water republikánus szenátor élesen elítélte a lépést és har­cot hirdetett ellene. Hua Kuo-feng kínai pártel­nök és miniszterelnök szom­baton délelőtt rendkívüli saj­tóértekezleten jelentette be a Peking és Washington közötti diplomáciai kapcsolatok felvé­telét. Hua Kuo-feng, aki hatalom» ra jutása óta első ízben tar­tott nemzetközi sajtóértekezle­tet, ugyancsak „történelmi je­lentőségűnek” minősítette a döntést. A hírügynökségek jelentései szerint a tajvani kormány ke­serűséggel, egyszersmind ag­godalommal válaszolt arra, hogy Washington és Peking felveszi a diplomáciai kapcso­latokat, Csang Csing-kuo ál­lam- és kormányfő hivatalos nyilatkozatban szemére vetet­te Washingtonnak, hogy mi­után éveken keresztül bizony­gatta: fenntartja a diplomá­ciai kapcsolatokat Tajpejje l, és teljesíti szerződésbeli köte­lezettségeit, most megszegte szavát. Jelentés érkezett arról is, hogy Sen Csang-huan tajvani külügyminiszter lemondott. A hivatalos Tokiót nem ér­te meglepetésként az amerikai —kínai diplomáciai kapcsola­tok felvételéről szóló wa­shingtoni és pekingi bejelen­tés, bár politikai és gazdasági körök véleménye szerint „a vártnál valamivel korábban” történt. Carter elnök a beje­lentés előtt másfél órával tá­jékoztatta a döntésről Ohira Maszajosi japán kbrmányfőt. Szonoda Szunao külügymi­niszter közölte, hogy Japán közvetítő szerepet játszott az amerikai—kínai viszony ren­dezésében. Eonzalez és Carillo - választásokat sürget A Spanyol Szocialista Mun­káspárt és a Spanyol Kom­munista Párt végrehajtó bi­zottságának küldöttsége, a két főtitkár, Felipe Gonzalez és Santiago Carrillo vezetésé­vel megtartott megbeszélésén a kiadott közlemény szerint a két küldöttség teljesen egyet­értett abban, hogy sürgős a községtanácsi választások megtartása és azokat a Cortes által megszabott határidőn belül kell megtartani. Mind­két párt egyetértett abban, hogy nem támogathatja a je­lenlegi kisebbségi kormány parlamenti beiktatását, de el­tér a véleményük abban, ho­gyan lehet egy új, erős, de­mokratikus parlamenti támo­gatással rendelkező kormány megalakításához eljutni. Ä hét három kérdése Magasabb sebességfokon Gyászünnep tömegtüntetéssel — Megbékülés az óhazával — Bekerítő arcvonal HÉTFŐ: Szaddam Husszein Iraki aleinSk Moszkvában. — Bejelen­tik, hogy december 21-én ismét találkozik a szovjet és az amerikai külügyminiszter. — Rhodesiai légitámadás Mozambik ellen. KEDD: Bizalmi szavazás Portugáliában: a szocialisták tartózkodá­sa megmenti a jobboldali kormányt. — Mengisztu Varsóban. — Zam­biában újraválasztják Kaunda elnököt. SZERDA: Folytatódnak az iráni tüntetések, válságos helyzet az olajiparban. — II. János Pál pápa fogadja Mladcnov bolgár külügy­minisztert. — Közzéteszik Castro és a kubai emigráns vezetők tárgya­lásainak jegyzőkönyvét. — Gazdasági kérdésekben leszavazzák a brit kormányt. CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ratifikálja a Vietnammal kötött szerződést. — A VSZK külügyminisz­tere Tokióban. — 73 testvérpárt ideológiai kérdésekkel foglalkozó tanácskozása a bolgár fővárosban. — A LEMP Központi Bizottságának plenáris ülése. PÉNTEK: Az NDK Népi Kamarájának tanácskozása. — Izrael visszautasítja az egyiptomi módosítási javaslatokat, bizonytalanság a különbéke-szerződés körül. — Olasz és ír csatlakozás a nyugat-európai pénzügyi rendszerhez. — Elítélik a namíbiai látszatválasztásokat. SZOMBAT: A Pravda cikke a politikai tanácskozó testület ülésé­ről, az imperialista kihívásra adott válasz szükségességéről. — Wa­shington és Peking teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat létesít. Az elmúlt hét különösen terjedelmes eseménynaptára szinte a világpolitika „év végi hajráját”, a történések sűrű­södését és magasabb sebesség­fokozatát jelzi. A szocialista országokban a mérlegkészítés, valamint a jövő évi feladatok jegyében tanácskoznak a párt- plénumok és parlamentek. Európa nyugati felében ma ke­rül sor az esztendő utolsó vá­lasztására, Belgiumban járul­nak az urnák elé, s két bizal­mi szavazáson, Lisszabonban és Londonban a kormány ép­pen hogy „átvitte a lécet”. Wa­shingtonban , megszaporodtak az elnöki nyilatkozatok, s mi­közben Vance közel-keleti in­gázása sem bizonyult csoda­szernek a különbéke-szerződés ügyében, folyik a készülődés, a szerdán Genfben kezdődő szovjet—amerikai külügymi­niszteri találkozóra, amely a SALT—2. útjában álló utolsó akadályok elhárítására lenne hivatott. S egy „hétvégi meg­lepetés” is történt: a korábbi pekingi álláspont megváltoz­tatása lehetővé tette, hogy tel­jes jogú diplomáciai kapcsolat jöjjön létre Washington és Peking között. Kínai részről immár nem kívánják az ame­rikaiak tajvani katonai köte­lezettségeinek feladását... Bonyolult és mozgalmas vi­lágunk három érdekes témája kívánkozik ezúttal kommentár­jainkba: HOGYAN ALAKULNAK AZ IRANI FEJLEMÉNYEK? Másfél milliós tömegtünte­téssel — Teheránban viszony­lag békésen, de a vidéki váro­sokban 42 halálos' áldozattal — zajlott le az Asura, a síiták gyászünnepe. (Az egyházalapí­tás során mártírhalált halt Husszein imám meggyilkolá­sától' számított negyvenedik nap mindig kemény próba a rendfenntartó közegeknek: a fanatizált tömegek mezítláb, ruhájukat megszaggatva, gyak­ran önmagukat korbácsolva teszik meg hosszú zarándok­útjaikat.) A ma még megválaszolatlan kérdés, hogy vajon ez volt-e a tetőzés, vagy csupán újabb összetűzések előszeleként érté. kelhetjük. Az iráni udvar, amely változatlanul bízik fegyveres testületének hűségé­ben, abban reménykedik, hogy a tömegmozgalom megfárad, s kiütköznek belső ellentétei. Ezeket elő is kívánja mozdíta­ni: miközben a síita főpap, a Franciaországban élő Ho- meini hajthatatlannak tűnik, a sah tárgyal a nemzeti front főtitkárával, megbeszéléseik tárgya nyilván egy koalíciós kormányzat lehetősége volt. A" képet teljessé teheti, hogy megjelentek az első tüntető csoportok az uralkodó mellett, igaz, mozgósításuk magán vi­selte a szervezettség erőszakolt jegyeit. Ugyanakkor az utcai harcok a gazdasági hadszíntér­re tevődtek át, s a világ máso­dik legnagyobb olajexportőrjé­nek termelése egyötödére esett vissza. Ha ez a folyamat foly­tatódik, valószínűleg még sú­lyosabb válságot idézhet fel. MI A JELENTŐSÉGE FIDEL CASTRO S A KUBAI EMIG­RÁNS VEZETŐK PÁRBESZÉ­DÉNEK? Hetek óta folyik az eszme­csere Havannában Fidel Cast, ro s több kubai emigráns szer­vezet vezetői között: a megbe­szélések eredményeit immár jegyzőkönyvben is rög­zítették. A legérdekesebb moz­zanatok, hogy Kuba — kivéve a Batista-rendszer súlyos, nép­ellenes cselekedetekért fele­lősségre vont kiszolgálóit — hajlandó szabadon engedni a jogerősen elítélt politikai fog­lyokat, s amennyiben azok tá­vozni akarnak, szabad utat en­ged számukra az Egyesült Államokba. Felvetődtek a családegyesítés, a kölcsönös látogatások kérdései, Kuba hajlandó ösztöndíjakat biztosí­tani az emigránsok gyérme- keinek a havannai felsőokta­tási intézményekben. Gyakorlatilag ez annyit je­lent, hogy a főként Floridá­ban élő kubai emigráció na­gyobbik és józanabbik része látja az óhaza társadalmi rendszerének szilárdságát és előnyeit, megbékülésre törek­szik. Havanna részéről termé­szetesen nem volt akadálya az együttműködésnek, sőt külön­böző gesztusokat tettek. Ezzel gyengült a Kuba-ellenes aknamunka és própagandahá- ború eddigi bázisa, elszigete­lődtek a szélsőséges, terrorista csoportok. Az Egyesült Álla­mok került sok tekintetben kellemetlen helyzetbe, hiszen a kubai hatóságok által sza­badon engedett foglyokat olyan lassan engedi be amerikai te­rületre, hogy ez a kis arányú bevándorlás is 76 évig húzód­na el. Természetesen most már a kubai emigránsok közül is mind többen felteszik a kérdést: meddig akar Wa­shington gazdasági blokádot alkalmazni Havannával szem­ben, mire valóak a kubai par­tok körül rendezett provoka­tív célzatú amerikai hadgya­korlatok? MIT JELENTENEK A VSZK KÖRÜLI ÜJABB DIPLOMA- CIAI LÉPÉSEK? _____________ Mo szkvában a Legfelsőbb Tanács elnöksége ratifikálta a Vietnammal kötött barátsági szerződést, s az ünnepélyes ak­tus ismét jó alkalom volt a szolidaritás kifejezésére. A VSZK külügyminisztere első ízben tett látogatást Tokióban, ahol a kétoldalú kapcsolatok mellett a délkelet-ázsiai hely­zetet is áttekintették. Üjabb, befolyásos amerikai társadal­mi küldöttség járt Hanoiban. A vietnami diplomácia meg­élénkülése természetes követ­kezménye annak, hogy a VSZK, mint Délkelet-Ázsia tekintélyes, szocialista állama, testvéri kapcsolatokat épít ki a szocialista országokkal, szo­rosra zárja egységét az anti­imperialista erőkkel, s a köl­csönös előnyök alapján békés egymás mellett élésre törek­szik valamennyi állammal. Ennek jegyében zajlott Pham Van Dong látogatássorozata az ASEAN tagországaiban, s több más diplomáciai akció. Mindez ugyanakkor meggá­tolta azt a pekingi próbálko­zást is, hogy valamiféle Viet- nam-ellenes „bekerítő arcvo­nalat” hozzanak létre. Nem ti­tok, hogy a kínai vezetők Dél kelet-Ázsiában és Tokióba! tett útjainak hátterében vol ilyen számítás. A Vietnam Szocialista Köztársaság konst­ruktív politikája és diplomá­ciai kezdeményezése azonban ezeket a számításokat is át­húzzák. A délkelet-ázsiai diplomáciai körkép lényeges mozzanata a Kambodzsai Nemzeti Egység­front megalakulása is. A tér­ségben minden reális szem­lélőnek tudomásul kell ven­nie, hogy megfelelő ellensúly jelentkezett a népellenes Phnom Penh-i rezsimmel szemben, s a harc Kambod­zsán belül folyik azért: merre vezessen a sokat próbált or­szág útja a jövőben. Réti Ervin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents