Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-12 / 292. szám

Á PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ceglédi jApás és cegl XXII. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM 1978. DECEMBER 12., KEDD Kelendő a szárított zöldség fi tavalyinál több jut exportra Ventillátor óv a befülledéstől Ä Kertészet és Szőlészet című szaklap legutóbbi szá­mában Mécs Judit, a növek­vő exportlehetőségeket te­kintve át cikkében, ekként fogalmaz: „A hazai konyha ugyan sokáig konzervatív maradt, s még ma is elég alacsony szinten áll nálunk a szárítmányfelhasználás, ter­mékeink iránt azonban ke­reslet mutatkozott a tőkés és a szocialista piacokon. így exportunk — egészen a leg­utolsó évekig — szinte töret­lenül fejlődött... Ma már megfelelő minőség esetén 3— 4 ezer tonna szárított hagy­mát értékesíthetünk a tőkés­piacokon, ami 30—40 ezer tonna nyers vöröshagymá­nak felel meg .. A hazai szárítmányexport Jelentős mennyisége a Nagy­kőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében készül. A vá­rost belengő illat alapján joggal mondják a helybeliek: nálunk a dollár hagymasza- gű. A gyáregységben nagy mennyiségű gyökérzöldséget, petrezselymet, kaprot, para­dicsompaprikát, karfiolt, ká­posztát, zöldborsót, kajszi- barackot és csipkebogyót is szárítanak. A választék a ve­vők mindenkori igényéhez alkalmazkodik. A készítmé­nyek zömét az angolok, nyu­gatnémetek, svédek, hollan­dok, kanadaiak vásárolják meg, és egyre nagyobb fel­vevőpiacot jelent a Szovjet­unió is. A jelenlegi esztendő jobb eredménnyel zárul Ceg­léden, mint az előző. De­cember tizedikén teljesí­tették az éves tervet, amely a korábbinál na­gyobb feladatot rótt a gyáregységre. A siker részben a megfelelő nyersanyagtermelésnek kö­szönhető. Növekedett a zöld­ségtermesztési kedv, a hely­beli Magyar—Szovjet Barát­ság, az abonyi Űj Világ, a nyársapáti Haladás és a nagykőrösi Arany János ter­melőszövetkezetből, továbbá más Pest megyei gazdasá­gokból a vártnál nagyobb mennyiségű áru érkezett. Az időjárás elsősorban a vörös­hagymának és a gyökérzöld­ségeknek kedvezett. A ceglédi gyáregység, mely 18 ezer tonna zöldségfélét vett át, az év első napjától, folyamatosan, három mű­szakban működött. A korai tervteljesítéshez hozzájárult, hogy a főszeonban a munká­sok tíz vasárnapon is dolgoz­tak. Igaz, a fizetségük sem volt rossz, kedvezően alakul­nak a bérek, és már szinte stabilnak látszik 550 ember. Az idei előirányzat 2 ezer mázsa szárítmánnyal több volt, mint az előző esztendei. Miután a városi pártbizott­ság gazdasági cselekvési programjában különös fon- tosságúan szabta meg a tő­késexport növelését, a gyár­egységben igyekeztek eleget tenni* a követelményeknek. Tudták, hogy a jó minőségre is gondolniuk kell, ezért be­vezették az önmeózást. A vá­logató, árukibocsátó asszo­nyok valamennyien számot kaptak, amelyet ráírnak a kezük alól kikerülő tasakok- ra. S amióta érzik a nagyobb felelősséget, még kevesebb a reklamáció. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Nemzet, a Nép­szava és a Magyar Hírlap november 24-i száma a Ceg­léden megnyílt, új bölcsődé­ről számol be olvasóinak, kiemelve a helyi üzemek és intézmények dolgozóinak tár­sadalmi munkáját. ★ A MEDOSZ Lapja november 15-i számában arról olvasha­tunk, hogy mikor fejeződik be a Cegléd és Csemő között el­terülő putrisárki erdő pihe­nőerdővé alakítása. ★ A Kertészet és Szőlészet cí­mű folyóirat november 18-i száma elkalauzol egy Budaka- lászon élő, szenvedélyes faj­tagyűjtő szőlőmúzeumába, ahol a Cegléden nemesített Cegléd szépe is megtalálható. ★ A Magyar Hírlap november 24-i száma arról számol be, hogy a Kistarcsán felépülő kórházba várják a ceglédi egészségügyi szakközépiskolá­ban végzett ápolónőket is. ★ A Délmagyarország novem- oer 10-i számában a Szegedi Válla­közöl Magas- és Mélyépítő lat tervteljesítéséről cikket. A vállalat gondosko­dik egyebek között a ceglédi liftek szereléséről és javításá­ról is. ★ A Magyar Konzervipar no­vember 15-én megjelent szá­mában T. Tóth János, a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyáregységének vezetője nyilatkozott a vöröshagyma feldolgozásának gondjairól. M. E. MA Vidám koldusok Burns-műsort rendeznek a mai napon, december 12-én, 17 és 19 órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Művelődési Központ emeleti termében, a Vidám koldusok címmel, Zsurzs Kati és Bénicő Péter színművész, valamint mások közreműködé­sével. A délután ötkor kezdődő a középiskolások bérleti előadá­sa lesz, az esti pedig a Pódium irodalmi bérleté. CEGLÉDI APROHIRDETESEK "Ttűó a Kenderföldön ' v'.üosány utca 6. szá- ú ház és építési te­le. Érdeklődni: Ceg- '1 II.. Virág utca 10. V ceglédi járási hiva- al takarító—hivatal­segédeket , vesz fel. Érdeklődni, jelentkez­ni lehet: Rákóczi út 14. sz. titkárságon, munkaidőben 8—16 óra tözötu Eladó ház. Cegléd, Déllő utca 16. szám. Beteg édesanyám mel­lé gondozót keresek, lehetőleg egészségügyi dolgozót. Nyugdíjas is lehet. Ajánlatokat es­te 18 óra után foga­dok. Cím: Cegléd, Virág utca 22. Varga Gyuláné. _____________ Fe hér kan kuvasz el­veszett. Megtalálóját jutalmazom. Cegléd, Nyúl utca 12. Eladó új gázresó pa­lackkal. Cegléd, Jókai utoa 19/a. Bontásból eredő jó minőségű faanyag, gerendák, szarufák, ajtók, ablakok, 40x40- es pala. nagymé­retű tégla, vályog és 22 kg-os gáz­palack falifűtővel el­adó. Cegléd, Mátyás király utca 29. Ä bázisévhez viszonyítva, 119 százalékos eredményt ér- tek el, részint az anyagyár­ral kiépített jó kapcsolat, ré­szint a technológiai előírások szigorú megtartása követ­keztében. A gyáregységnek új szá­rítóberendezésekre is szüksé­ge volna, melyeket — várha­tóan — a hatodik ötéves terv idején vásárolhatnak meg; akkor korszerűsítik a jelen­legi előkészítő és szárítógép­parkot. A nyersáru tárolását pél­damutatóan oldották meg: a fedett tárolótérben felhal­mozott vöröshagymát nagy teljesítményű ventillátorok óvják meg a befülledéstől. A gyáregységben tizenhét szocialista brigád működik. A hónap első szombatján kommunista műszakot tar­tottak, amelynek pénzössze­gét a balatonmáriai üdülő fejlesztésére fordítják. A napokban értékelték a munkaverseny-vállalások teljesítését, és 152 ezer forint jutalmat fizettek ki a legjobban dolgozó brigádoknak. A ceglédi konzervüzem lát­hatóan mindent elkövet, hogy helyt álljon áz export­ban. Munkája teljes értéké­ről azonban mégsincs pontos áttekintése. Nem ismeri az alapvető adatokat, amelyek alapján kiszámíthatnák: sa­ját termelésében hány fo­rintba kerül egy dollár? Erre vonatkozóan a beve­zetőben említett ■ szakcikkből kaphat támpontot, amely sze­rint „... megalapozottnak lát­juk azt a tervet, hogy az ed­digi szárított zöldségekért kapott évi 6—8 millió dollárt 15—20 .millióra növeljük”. Ebben a törekvésben jelentős szerep jut a ceglédi szárító­üzemnek is. Tamasi Tamás Szakmai verseny a Cifra csárdában Mit tudnak a fiatal szakácsok? A hozzávalók: száz ragunak való rák, 400 gramm rizs, 120 gramm vaj, 8 deciliter húsleves, 100 gramm rákvaj, kész rák­mártás, 100 gramm zöldborsó, só, törött bors, Cayenne bors, köménymag és hagyma. Az ügyes szakács mindebből rák- meridont készítene, ha rákhoz egyáltalán hozzá lehetne jutni. Sajnos vizeink hátráló, ollós lakóit nem is olyan régen sú­lyos kór pusztította, az étlap- tervezők legjnagyobb bánatá­ra. A rákmeridon mégsem merült el a feledés hományá- ban. Tanulnak róla a Ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola diákjai is. Bizonyság erre a napokban megtartott szakmai tanulmá­nyi verseny egyik tétele is, mely szerint a harmadéves felszolgáló tanulónak a nagy­kőrösi Cifra csárdában a kö­vetkező menühöz kellett meg­téríteni. Kaviár vajjal, pirított kenyérrel. Erőleves Royal módra. Rákmeridon. Töltött borjúszegy. Tejszínes karotta. Szőlős metélt. Gyümölcs. Fe­ketekávé. A mesterség alapelemei — Nemcsak megteríteni, felkészülni kellett — mondja Nagy István üzletvezető —, hanem az italajánlat összeállí­tása is feladat volt. Ennek a versenyzőnek lényegében ez is sikerült, bár én merészebb ajánlatot is elképzeltem volna. — Végeredményben a menü is csak képzeletbeli volt. Rák- meridont nem készítettek a szakácsok... — Valóban nem. Ennek a diáknak végül is velőropogóst kellett kihozni hollandi már­tással. Ehhez persze újra kel­lett terítenie. Ezzel együtt vált teljessé a vizsgafeladat. — A diákok előmeneteléről a tanárok között illik érdek­lődni. Most mégis térjünk el ettől a gyakorlattól. Mi a vé­leménye a jövő pincéreiről és szakácsairól a Cifra csárda ve­zetőjének, a tanulmányi ver­senybizottság elnökének. — A szakácsok és a felszol­gálók is nagyon jól felkészül­tek. Bármilyen vendéglátóipa­ri üzemiben lehet építeni a tu­dásukra. A mai ételajánlatok közül a legtöbb vendéglőben hiányoznak a mártások. Rend­kívül fontos volna, hogy ezek készítése és ajánlása megszo­kottá váljon. Berni mártás, madeiraimárLás, bakonyi már­tás, tejfeles gombamártás, holland mártás. Ezek voltak a versenyfeladatok. Nem vélet­lenül kerültek ezek a tételek közé. Elkészítésük alapos tu­dást igényel, olyan ismerete­ket, melyek a szakácsmester­Véss nyomán — virág, falevél Üj életet kezd a faanyag a ceglédi Stylus Faipari Szövet­kezetben: faragott díszítőelemként kerül a kolóniái bútorok­ra, csavart oszlop, akantuszlcvél, virág formájában. A képen: Bállá Mihály fafaragó vésője nyomán alakul a levélcsoport. Apáü-Tólh Sándor felvétele ség alapelemeinek gyakorlásá­hoz is szükségesek. Ugyan­ezért volt feladat bevert tojás ételek készítése is. Sok ötlet és szorgalom kell — Mis szóval savanyú to­jáslevest is kellett főzni... — Igen, de a jó savanyú to­jásleves elkészítése ugyancsak próbára teszi a szakácsot. Kis­sé lebecsült étel ez, pedig jó ízű és olcsó is. Gyakrabban szerepelhetne aiz étlapokon. — Most ehettek a vendégek, akik egyébként kivétel nélkül szakemberek, a versenybizott­ság tagjai voltak. A verseny jegyzőkönyvei szerint ezek a vendégek különböző mérték­ben, de mégis elégedettek vol­tak. A diákok állták a próbát. Miben bizonyultak az elvár- hatónál gyengébbnek? — Talán nem szerencsés a diákok gyengesége iránt ér­deklődni. Mindenesetre elég sok probléma akad szerte az országban a vendéglátás körül, s ezért érthető az ilyen irá­nyú kíváncsiság. — Nos, sze­rintem — mondja Nagy István — a diákok fantáziájával volt baj. Nagyszerűen tudták, amit megtanultak, de a gyakorlati munkában ismereteiket nem egészítették ki egyéni ötletek­kel. A szakácsok nem díszítet­ték úgy a tálakat, ahogy az ma már elvárható volna, s a felszolgálóik is igyekeztek a tananyag keretein bedül ma­radni. Ez nagyon jó eredmény. Olyan biztos adap, amire lehet építeni, függetlenül attól, hogy a mai diák első vagy harmad osztályú üzembe kerül-e. A vendéglátóipari üzemek között ugyanis vannak különbségek, ez az osztályba sorolás alapja, ám vendéglátás csak egyféle van. A harmadosztályú üzem­nek a saját körülményei kö­zött ugyanazt kell produkál­nia, mint az első osztályúnak. Hogy ez sikerüljön, ahhoz na­gyon sok ötlere, szorgalomra s legelsősorban alapos szakmai tudásra van szükség. A Nagy­kőrösön versenyző diákok, akadt közöttük nagyon jól sze­replő nagykőrösi is, szorga­lomból és tudásiből nem vizs­gáztak rosszul. — Miért kisérte a felszol­gálókat az asztalhoz a szakács is? — A vendégeknek jólesik, ha az étel készítője kíván az ebédhez jó étvágyat... Először felejteni Nagykőrös. Cifra csárda.' December 7-e, 1978-ban. A nyolcvanas, kilencvenes évek, sőt, az ezredforduló szakácsai, felszolgálói vizsgáztak. A fei- szolgálók egyebek között meg­jelenésből, szervezésből, terí­tésből, ételismeretből, ital- ajánlatból, s a tényleges fel­szolgálásból. Egyszóval á szi­gorú bírák nem akadémiai tudományokban pontoztak. Főzni va'pr legalább teríteni valamennyien tudunk. Csak­hogy nem jól. A vendéglátó- ipari ismeretek elsajátítására váró diáknak éppen ezért elő­ször el kell felejteni mindazt, amit a korábbi években ott­hon, napköziben, rokonoknál tanult, hogy elsajátíthassa mindazt, ami a mai vendéglá­táshoz szükséges. S ez elsajá­títandó ismeretek tárában nem a rákmeridon a legfonto­sabb tudnivaló. A ceglédi diá­kok sem e különlegesség is­meretéből vizsgáztak. Ha min­dent összeadunk, megnyugod­va állapíthatjuk meg, hogy ez a csütörtöki verseny egyetlen célt szolgált. Azt, hogy a mai tanulók holnap a sarki biszt­róban a bográcsgulyást, s a Hilton étteremben a csőben sült borjúmirigyet és persze az előbb említett bográcsgu­lyást is jól készítsék el, s megfelelőképpen szolgálják fel. A tizenkét diák természete­sen még nem tudott mindent, amire a szakmában szükség lehet. Munkájuk mégis re­ményt kelthetett az érdeklő­dőkben: jó szakemberek ke­rülnek Ceglédről a vendéglá­tóiparba. F. P. A rendelet szerint Egységesebb szociális gondozás Számítanak azokra, akik segítőkészek Cegléden igen sok idős em­ber él, közülük nem kevés magányosan tengeti napjait Szó szerint értendő, hogy ten­geti, mivaL 'belenyugodott sor­sa alakulásába, abba, hogy egy idő után, mert széthullt a csa­lád, magára maradt Van, akinek életét megköny- nyíti az a humánus kapcsolat, amelyet évek során szomszé­daival sikerült kialakítania. Ha baj van, nem késik a segítség: mentesítik a bevásárlás, a ház körüli tennivalók nehezétől, rányitják az ajtót, ha gyengél­kedik, orvosért küldenek, gyógyszert hoznak, jut egy tál meleg étel a betegnek, tiszta, rendes környezetben gyűjthet erőt Sokan elzárkózva élnek, megromlott egészségük, öreg­kori magatartásuk, személyi­ségváltozásuk embérkerülővé teszi őket Néhányuknak jut csak hely a szociális otthon­ban, mert akkora otthon épí­tésére. amelyben elférne a vá­ros valamennyi magányos el­aggottja, lehetőség nincsen. Más megoldáshoz kellett tehát folyamodni. November 1-én volt öt esz­tendeje, hogy megnyílt Ceglé­den az öregek napközi ottho­na. Ez az intézmény a szociá­lis betegotthonhoz kapcsolódik, része ama miniszteri utasítás megvalósulásának, amely az idős korúakat gondozó szociá­lis intézmények szervezetének további fejlesztését szorgal­mazta már ebben az évben. A kapcsolódás célja az, hogy a szociális gondozást egysége­sítse, hatékonyságát növelje, az adminisztráció csökkentése és az idős emberek sorsának tovább javítása érdekében. A szociális betegotthon és az öregek napközije január 1- tól új nevet kap: a Városi Ta­nács Egyesített Szociális In­tézménye, s Cegléden a szo­ciális gondozás egységes, teljes rendszere alakul ki. Természetesen továbbra is napirenden marad az ottho­nukban élő, idős, magányos emberek felkutatása, a róluk való messzemenő gondoskodás. A házi betegápolói rendszert akarják tovább erősíteni. A vöröskeresztes aktivisták, a Hazafias Népfront nőbizottsá­gának aktivistái, a szocialista brigádok tagjai igen sokat tud­nak segíteni. Számítanak a ta­nácstagokra, az utcabizottsá- gokra: bizonyára lesz, aki szí­vesen bekopog a zárkózottan élő, magányos, idős ceglédiek­hez, jó szóval, segíteni készen, emberségével támogatva a vá­ros )ügyét. E. K. Pénteken és szombaton Diákok- koncertdobogón A ceglédi Erkel Ferenc Ál­lami Zeneiskolában javában tartanak a növendékhangver­senyek: az intézmény több száz tanulója ad számot kö­zönség előtt a tanultakról, do­bogóra lépve. Pénteken, december 15-én, dr. Molnár Attiláné hegedű- és Szepes Sarolta zongorasza­kos tanítványainak hangver­senye kezdődik, délután 6 órakor. Másnap, szombaton, délután fél öt órai kezdettel, Béres Károlyné zongoraszakosai sze­repelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents