Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
Országos termelési siker Eredményes évet zárnak Pest megye állami gazdaságai Az előzetes számítások szerint Pest megye állami gazdaságai 12,7 százalékkal növelik az idén termelésük értékét. Ezzel elsők az országban. A teljes produktum 3,4 milliárd forint lesz. Mindezt a tervezettnél kevesebb munkással, tehát jobb szervezéssel, hatékonyabb gazdálkodással érték el. Különösen a növénytermesztési ágazat dicsekedhet jó eredményekkel, így többek között a kukoricatermelés is. A népgazdasági igényeknek megfelelően 3 ezer hektárral több tengerit vetettek mint tavaly és minden eddiginél nagyobb mennyiségű abraktakarmánynak valót gyűjtöttek ba a szántóföldekről. A jók közül is kiemelkedik a Monon Állami Gazdaság és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság. Ezekben az üzemekben a hozamok meghaladják a hektáronkénti 60 mázsás átlagot. Pozitív a zöldségmérleg is. A Kertészeti Egyetem Soroksári Tangazdasága, amely a hazai hagymatermesztés gesz- ■ torgazdasága, nagyüzemi kísérletek sorát állította be tábláin és az összegyűjtött tapasztalatok alapján idén is korszerűsítette technológiáját. A Gödöllői Tangazdaság szintén hozzájárult a zöldségnövények területi arányának növeléséhez. A paradicsomlévonal kialakításával, a feldolgozásban is jelentős lépést tettek előre. A növénytermesztés dinamikus fejlődésével szemben az állattenyésztés egyes ágazataiban bizonyos megtorpanás tapasztalható. S bár az állattartás tervezett termelési értékét az üzemek mintegy 20 Értelmes versenyt! E jy évvel ezelőtt, tavaly decemberben látott napvilágot ;a Szakszervezetek Országos Tanácsának, valamint a KISZ Központi Bizottságának a munkaverseny továbbfejlesztéséről szóló közös állásfoglalása. Ennek lényege áz, hogy a munka- verseny-mozgalom minél inkább szolgálja főbb gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, segítse a munka hatékonyságának növelését, a termelékenység javítását, a vállalati belső tartalékok feltárását és az export fokozását A munkaverseny fejlődésében tapasztalható kedvező jelenségek — amelyek ugyan nem újak, de csak az utóbbi egy-két évben kezdtek igazán meghonosodni — azt bizonyítják, hogy ezek a követelmények nem maradtak csupán jelszavak. Az újságok — köztük lapunk is — nap nap után adnak hírt az új kezdeményezések elterjedéséről. A szolgáltató vállalatok brigádjai indították el a „munkád mellé add a neved” mozgalmat, amelyet aztán más közösségek is átvettek. Az építő- és szerelőipari vállalatok brigádjai közül egyre több ad garancialevelet elvégzett munkája mellé. A könnyűiparban a „ne adj tovább hibás terméket” mozgalom terjed és még hosszan sorolhatnánk a változatos elnevezésű kezdeményezéseket, amelyeknek azonban egyetlen közös célja van: a munka minőségének javítása. Egyre több üzemi kollektíva kapcsolódik be az anyag- és energiatakarékosság jegyében indított mozgalmakba is. A kohó- és gépiparban dolgozó szocialista brigádok például ez évre több mint 2 milliárd forint értékű anyag és 300 millió forintnyi energia megtakarítását vállalták, s az évközi eredmények arról tanúskodnak, hogy várhatóan sikerül is teljesíteni felajánlásaikat. A felsoroltakon kívül számos helyi kezdeményezés törekszik a munkaidő, a gépek kapacitásának jobb kihasználására, a munkafegyelem javítására, sok brigád kiveszi a részét a szervezési intézkedések végrehajtásából és mindazokból a feladatokból, amelyek a termelés hatékonyságának fokozását szolgálják. A jó példával elöl járók nevével, kezdeményezéseivel gyakran találkozunk, s igaz az is, hogy egyre többen követik őket. De az egész munkaverseny-moz- galomra mégsem ők a jellemzők, az átlagot, a derékhadat még nem ők képviselik. Az idei vállalások és teljesítések között tallózva még most is találni olyan felajánlásokat, amelyekről 7nár messziről lerí, hogy formálisak, nem lényegre törők. És vannak olyan munkaverseny-szervezők, gazdasági vezetők, akik nemcsak elfogadják, hanem értékelik is ezeket. Még dívik a mennyiségi szemlélet is, amelyen az ismert kivételektől eltekintve, túlhaladt az idő. A z élenjárók példája azt bizonyítja, hogy a munkaverseny, a szocialista-brigádok lelkesedése, ténniakarása ma is hasznosan járulhat hozzá a korábbiaknál jóval bonyolultabb gazdasági feladatok megoldásához. Ám még ma is akadnak olyan közösségek, amelyek képtelenek szabadulni a régi beidegződésektől. De a legnagyobb gond mégsem ez. A nehézségek fő oka asz, hogy hiába a lelkesedés, a tenni- akarás, mert gyakorta nincsenek rífeg a helyi feltételek a tartalmasabb, hasznosabb vállalások megtételére és végrehajtására. Az utóbbi hetek, hónapok szocialista brigádvezetői tanácskozásain, nemegyszer nagyon indulatosan nehezményezték a ‘résztvevők, hogy az anyag- és alkatrészellátás, a munkaszervezés hiányosságai, az egyértelműen a mennyiség fokozására ösztönző anyagi érdekeltség és más tényezők nagyban hátráltatják őket vállalásaik végrehajtásában. Elvárjuk és szorgalmazzuk a munkahelyi közösségek kezdeményezését, azt, hogy járjanak elöl az önművelésben, a tudatformálásban, s utóbb már azt is, hogy mindezzel elsősorban a munka és a termékek minőségének javítását, a hatékonyság növelését szolgálják. De még mindig vannak olyan munkahelyek, ahol csak szavakban élnek ezek az elvárások, ahol a hely szelleme nem igényli ténylegesen a mozgalom minőségi változásait. Ahol az anyag- és alkatrészellátás zavarai miatt csak döcög a munka, ahol megbízhatatlan a gépek, szerszámok nagy része, ott egyetlen brigád sem adja jó szívvel a nevét a munkájához. nem vállai és nem vállalhat garanciát a termékeire. És hiába is követelnénk meg tőlük a mennyiségi szemlélet feladását, hiszen a legnagyobb bajuk éppen az, hogy rajtuk kívül álló okok miatt még a mennyiségi tervet sem tudják teljesíteni. ’m járhat külön utalni kon a munkaverseny, céljai nem szakadhatnak el az üzemi környezettől. A mennyiségi szemlélet például nem a munka- versenyre jellemző elsősorban, nem a mozgalom hibája, hanem a vállalati vezetésé. A vásár persze kettőn áll. A brigádoknak kritikai észrevételeikkel, kezdeménvezéseikkel segíteni ük" kell a gazdasági vezetőknek a belső tartalékok meglátásában, feltárásában. A vezetésnek pedig olyan értelmes, hasznos célokat kell állítaniuk a brigádok, a versenyzők elé, amelvek arra inspirálják a kolllektí- vákat. hogy megtegyék a magukét a minőség, a hatékonyság iavítására. Karcagi László millió forinttal •meghaladták néhány gazdaság nem használta ki megfelelően lehetőségeit. Elsősorban a sertéstenyésztésben van visszaesés, amely több okra vezethető vissza. Tavaly az év végén végrehajtott, az indokoltnál nagyobb mérvű, kocaeladásnak, a Mo. norl Állami Gazdaság elhúzódó sertéstelep rekonstrukciójának egyaránt szerepe volt a mérsékeltebb eredményekben. A szarvasmarha tartásban a tehenészet ért el magas színvonalat: a tehenenkénti éves átlagban kifejt tej év végére eléri a 4290 litert. Komolyabb gondok csak a Kiskunsági Állami Gazdaságban voltak, itt a Holstein- Friz állomány borjúszaporulata volt alacsonyabb a kívánatosnál, de problémát okozott a takarmány rossz minősége is. Az idei tervbevett beruházások túlnyomórészt megvalósulnak, a fontosabbak közül csak a soroksári Tangazdaság hatszáz vagonos hagymatárolójának építése húzódik át jövőre. A gödöllői Tangazdaság ezer férőhelyes tehenészeti telepét, amelyet a legkorszerűbb berendezésekkel szereltek fel, még e hónapban átadják. i V. B. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! . AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ÁRA «0 (ILLER 1978. DECEMBER 13., SZERDA Közös célt szolgálva A főváros és hat magye szerződése Pest megye az aláírók sorában A tanácsi munkával is zöld utat kell biztosítani az olyan jelentős népgazdasági beruházásoknak, mint a dunántúli nagy bányanyitási program, a tervezett Dunántúli Gyűjtőerőmű és a Gabcsikovó— Nagymaros vízlépcső rendszer. E nagyberuházások határidőre való befejezésének támogatása minden vonatkozásban központi helyet kapott abban az együttműködési szerződésben, amelyet kedden írtak alá Tatabányán a fővárosi, a Fejér, a Győr-Sopron, a Komárom, a Pest, a Veszprém, és a Vas megyei tanács vezetői. Abból indultak ki, hogy a következő évek sok újszerű feladata az eddiginél szóróvíz alá Az Egyesült Izzó normál Lámpa-gyártó üzemében készülnek a korszerű fényforrások, melyek védőbura nélkül használhatók szabadban és víz alatt is. Az üzem már teljesítette idei exporttervét. sabb együttműködést kíván az egymáshoz kapcsolódó területektől. A gazdasági tennivalók átlépik a közigazgatás, határokat. Jóllehet, a szerződők eltérő sajátosságaik miatt, nem minden feladatban tudnak egyformán részt venni, erőik összpontosítása országos célokat szolgál. A sokrétű megállapodás minden egyes pontja arra irányul, hogy a meglevő lehetőségek gazdaságos kihasználásával többet és jobbat nyújtsanak: összehangolják a munkaerő- gazdálkodást, a szakmunkás- képzést, együttműködnek a lakásépítésben, a kereskedelmi hálózat és a szolgáltatások bővítésében, a vízgazdálkodásban, a környezetvédelemben, a közlekedés kulturáltabbá tételében. Összpontosítják erőiket a Komáromban tervezett dízel-vontatási telep, a Gönyü térségében tervezett hajókikötő megvalósításában. Megteremtik a feltételeket az egyes speciális egészségügyi ellátási formák kölcsönös igénybevételére, átadják egymásnak az orvostudományi kutatások eredményeit. Hasonló széles körű tapasztalatcserét valósítanak meg az oktatási, a köz- művelődési munkában és a sportmozgalomban. Új modellek — olcsóbb építkezés Egységesebb műszaki megoldások Idén tovább csökkent a mezőgazdasági típustervek száma. A gazdaságok ezzel nem rövidültek meg, ellenkezőleg: miután a tervjegyzékből a MÉM jóváhagyásával törölték a régebbi és időközben elavult modelleket, az újabb ajánlatokkal kiegészült tervgyűjtemény sokkal hatékonyabb beruházói munkát és később gazdaságosabb üzemeltetést tesz lehetővé. Az AGROBER tavaly 229 típustervet tartott nyilván,, a mezőgazdasági üzemek ezekből rendelték meg a beruházásaik megvalósításához szükséges dokumentációs anyagot. Az idén már csak 156 típusterv állt rendelkezésükre, viszont ez a gyűjtemény a műszaki megoldások szempontjából sokkal egységesebb. A tervjegyzékbe az idén mintegy 30 új modell került be. E tervek alapján már több gazdaságban építkeztek. Ezek alapján az egy férőhelyre jutó beruházási költség 50 ezer forintot tesz ki. Ez 30—50 százalékkal kevesebb aá országos átlagnál. Biztató december Diósdon Folyamatosan emelkedik a termelés a csapágygyárban A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárának dolgozói — bár az elhúzódó rekonstrukció a termelést még mindig hátráltatja — ez évben a termelés 30—32 százalékos növekedésével számolnak, tájékoztatott Mészáros István, a gyár gazdasági vezetője. A megnövekedett feladatokat változatlan létszámmal, a termelékenység növekedésével oldják meg. Az év végéig a fő gyártmányukból, a kúpgörgős csapágyból 3 millió 400 ezer forint, a Csepel Autó és a győri Mezőgép részére Megkezdődött a gépjavítás Épül a sxarvasmarkatelep Hercegi?ohmon A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság az idén is eredményes esztendőt zár. Mintegy 350 millió forintos termelési értéket értek el, s a tervnek megfelelően dolgoztak. Az elmúlt évben lett rendszergazda a HKG a hungahib sertésfajtával. Jelenleg 65 mezőgazda- sági üzemmel van kapcsolatuk és 27 ezer termelő kocát ellenőriznek rendszeresen a gazdaság szakemberei. Idén 3600 vagon táp készül s ebből 1300 vagonnal juttattak a háztáji és kisgazdaságoknak. Mintegy 8 millió forintot tesz’ ki a gazdaság közvetlen exportja, többek között lucernagranulátumból, illő olajból és tenyészsertés- ből. Ez utóbbiból a napokban indul az utolsó szállítmány Görögországba. A gazdaság egyik jelentős beruházása az idén kezdődött el a 65 millió forintos költséggel \ épülő 900 férőhelyes szakosított szarvasmarha-telep, ahol már mintegy 25 millió forintos értékű munkát fejeztek be az építők. Elkészülte 1980- ra várható. Az őszi munkákkal végez- ! tek Herceghalmon, az 1000 hektáros kukoricaterületükről hektáronként 60 mázsa májusi morzsolt tengerit takarítottak be. Befejezték 2200 hektáron az őszi mélyszántást, a tavaszi vetésekhez. . A hét elején a gépműhelyben termelési tanácskozáson ismertették a vezetők a gépműhely ejőtt álló feladatokat, ami nem kisebb munka, mint az egész évben üzemelő me. zőgazdasági gépek felújítása: 50 MTZ-t, 4 Joon-Dere-t, 30 egyéb munkagépet és 80 pótkocsit kell tavaszra előkészíteni. Kép és szöveg: Koppány György gyártott kardán csapágyakból pedig 330 ezer forint értékűt állítanak elő. Exportmérleg is kedvezően alakul, a szocialista országokba mintegy 125 millió forint értéket, a tőkésországokba pedig 38 millió forint értéket küldenek. Ezekben az eredményekben már az új forgácsoló automaták és sajtológépek munkája is benne van. Ennél lényegesen jobbak lennének az eredmények, ha a rekonstrukció során épü_ lő edzőüzem és a görgőt köszörülő Mödler gépek is termelnének. A vállalat illetékesei már korábban felfigyeltek arra, hogy az iparilag fejlett országokban az úgynevezett növelt teherbírású csapágyak iránt egyre nagyobb a kereslet. A fejlesztők ezért a Diósdon gyártott különböző kúpgörgős csapágyak minőségét azzal javították, hogy a jobban megmunkált felületekkel a használat közbeni zajszintet is csökkentették. A gyárat idén már szinte teljes egészében ezek az átszerkesztett, nagy teherbírású csapágyak hagyják el. B. Gy. KOZELET Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese — aki a magyar—szovjet gazdaság: és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság elnöki megbeszélésein vett részt Moszkvában — tegnap hazaérkezett Budapestre. Valerij A. Baltyjiszkij, a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetségének elnöke — a Magyar Vöröskereszt meghívására — küldöttség élén tegnap hazánkba érkezett. Karsai Lajos hazánk hanoi nagykövete tegnap átadta a Magyar Szolidaritási Bizottság Vietnamnak küldött több mint 12 tonnányi, élelmiszerekből álló segélyszállítmányát.
