Pest Megyi Hírlap, 1978. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
A PEST MEQYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM 1978. DECEMBER 12., KEDD Koszorúzás, megemlékezés Közműveiiffés—magasabb fokm A púrfbszoítság és a fanács együífes ülése Gödöllő .ma 34 esztendeje szabadult fel. A jeles évíor- dulmalkalmából tegnap délelőtt a város párt- és állami vezetőinek, az üzemek, intézmények, mozgalmak képviselőinek jelenlétében koszorúzást ünnepséget tartottak a Fel- szabadulás téri MÁV-állbmás épületének emléktáblájánál. A harmincnégy évvel ezelőtti eseményekről, a felszabadulás jelentőségéről Vilmos György, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára beszélt, majd a MÁV-állomás párt- alapszervezetének, a városi tanács, a népfront városi bizottsága, a KISZ járási és városi bizottsága, a városi úttörőelnökség képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit. Délután a városi pártbizottság és a tanács együttes ülésén is a felszabadulásra emlékeztek. A Légszesz úti általános iskola tanulói kultúrműsorral, versekkel, dalokkal idézték fel a történelmi napokat, ezt követően Benedek János, Gödöllő város tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet, melyben röviden összefoglalta a város fejlődésének, a lakosság anyagi és szellemi gyarapodásának legfontosabb állomásait. Társadalmi aktivisták Az ünnepi megemlékezés után a városi pártbizottság megtartotta munkaülését, amelyen két napirendi pontot tárgyalt. Az elsőben Herczeg Sándornak, a propaganda- és művelődési osztály vezetőjének előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Városi pártbizottság 1975. június 6-í közművelődési határozata végrehajtásának eddigi eredményeiről szóló jelentést. A második napirendi pontban Fehérvári Pálnénak, a pártbizottság pto-vezetőjének szóbeli előterjesztésében megtár- gyálita és elfogadta a városi tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányításának helyzetéről készült jelentést. A közművelődési határozat végrehajtásáról szóló jelentés bevezetőben megállapítja: a pártszervezetek többsége évente megvizsgálja az üzemben, intézményben folyó .közművelődési munkát. A párt köz- művelődési határozatának és az azt követő közművelődési törvény végrehajtására a pártbizottság és a városi tanács sokrétű együttműködést alakított ki, melybe bevonták a tömegszervezeteket és -mozgalmakat is. A tevékenységet a pártbizottság mellett működő közművelődési bizottság, valamint a városi tanács művelődési állandó bizottsága koordinálja, ezek a testületek rangsorolják a feladatokat is. Az üzemi, intézményi közművelődési munkát a nagy- és középüzemekben társadalmi aktivistáiból alakult kulturális, illetve 1977-től közművelődési bizottságok irányítják, szervezik és ellenőrzik. A következő rész az üzemek és intézmények közművelődését tárgyalja, különös tekintettel a munkásművelődésre. A határozat megszületése óta növekedett a szakképzett dolgozók aránya, többen szereztek képesítést második szakijából. Kevesebben vannak, akik nem végezték el a nyolc általánost. Jó eredményeket ért el e téren a Gödöllő és Vidéke Áfész, az incsői fafeldolgozó üzem és a Betonútépítő Vállalat.. A Ganz Árammérő- gyárban az idén a tizenötödik tanévet kezdte meg a kihelyezett tagozat. Ugyanakkor úgyszólván hatástalan a propaganda a bejárókra, a kétla- kiakra és a többgyermekes anyákra. Nagyobb a súlya a közművelődésben a szocialista brigádoknak. Majdnem minden vállalatnál rendszeressé váltak a közös kirándulások, a színházba, moziba járás. Különösen a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál tapasztalható örvendetes fejlődés. Az üzemi, Intézményi közművelődési tevékenységet többségében társadalmi munkások vállalták magukra, főfoglalkozású népművelő az Agrártudományi Egyetemen és az Árammérőgyárban van. Ennél lényegesen többre és több helyen volna szükség. A hiányt a társadalmi aktivisták képzésével igyekeznek pótolni. Az iskola- rendszerű tanfolyamokra történő beiskolázás azonban nem megfelelő, az egész városból évente mindössze egy-két személy jelentkezik. A végrehajtó bizottság jelentése a közművelődéi intézmények tevékenységének értékelése után az iskolák munkáját elemei. Valamennyi városi közoktatási intézményben, hangsúlyozza, nagyobb gondot fordítanak a nevelőtestületeit és a technikai dolgozók szakmai, politikai, általános műveltségének gyarapítására, a tanulók művelődési igényeinek felkeltésére, a közéletiség- re való nevelésre, a szülők, sőt a szélesebb érteleimben vett felnőtt társadalom fokozottabb bevonására a közművelődésbe. Több szakképzett ember A továbbtanulás és a javuló kádermunka közös eredményeként csökkent a képesítés nélküli óvónők száma, majdnem százszázalékos a képzett pedagógusok aránya. Ezzel szemben a technikai dolgozók között jelentős réteget képviselnek azok, akik nem végezték el a nyolc általánost, és ráadásul a tanulási kedv, a művelődési igény is hiányzik belőlük. A tanulóifjúság körében a műveltség megalapozásán kívül nagy gondot fordítanak a gyerkek látókörének bővítésére, esztétikai igényeik felkeltésére, a szabad idő tartalmas eltöltésére. Evégett fejlesztik a különböző kabineteket, ösztönöznek az olvasására, a szakköri és művészetköri munkára, valamint a sportolásra. Befejezésül a társadalmi szervezetek közművelődéséről szól a jelentés. A KISZ városi bizottsága fokozott gondot fordít erre, amelynek eredményeképpen javult a politikai képzés rendszere, kevesebb fiatal nem rendelkezik általános iskolai végezttséggel, többen törekednek magasabb szakmai ismeretek elsajátítására. Az úí- törőszövetség jól szervezett programjai igen sok gyermeket mozgatnak meg, erősödött az iskolák vezetésének és az úttörőcsapatok kapcsolata. Kihasználatlan lehetőség Eredményesen munkálkodnak a szakszervezetek is a munkások, a fiatalok és a nők kulturális színvonalának emelésén. A népfrontnak az Olvasó népért mozgalomban a szülői munkaközösségek művelődési munkájában és a krónd- kaíró mozgalomban jelentős a szerepe. A Vöröskereszt és a TIT városi szervezete szintén sikerrel dolgozik a műveltség gyarapításáért. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házával 1976-ban kötött együttműködési megállapodás révén élénkült a város és az intézmények kapcsolata, a lehetőségektől azonban messze elmarad. Az évenkénti egy-két hetes rendezvénysorozaton kívül a kapcsolat jószerivel a tudomány házában tett csoportos látogatásokra korlátozódik. A pártbizottsági ülés végezetül megállapította: az 1975- ben kidolgozott intézkedési terv hasznosnak bizonyult, végrehajtása során szép eredmények születtek, de a haladásért tovább kell munkálkodni a közművelődés minden területén mindenkinek. K. P. Mezőgazdasági körkép Magtárban a kukoricatermés El csendeseden a határ Csendesedik a határ. A szántóföldekre hajnalonként vastag dér telepedik, az utóbbi napokban a fagy keményítette meg a földet. De már jöhet a tél, a gazdaságok zömében befejezték az őszi munkákat. Mezriczki László, a járási hivatal kereskedelmi- és élelmiszergazdasági osztályának helyettes vezetője tájékoztatott arról, hogy az őszi mélyszántás és a trágyázás kivételével mindent elvégeztek a termelőszövetkezetekben, amit az ősszel kellett. Vegyük sorba, mit és mennyit termeltek a. járás mezőgazdaságában. Dö hozamok Krumpliból 1074 hektárt ültettek a járásban, amioen a háztáji és egyéni gazdaságok is benne vannak. Jól példázza a szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságát az összehasonlító adat: a járási termésátlag 143 mázsa, a szövetkezeti 463 hektáron viszont 174 mázsa a hozam. Kiemelkedik a gazdaságok közül a galgamácsai Ösz- szefogás eredménye: 148 hektáron termesztettek krumplit s hektáronként több mint 200 mázsát takarítottak be. A cukorrépát is felszedték már a földekről, a termésátlag 266 mázsa. A répa cukor, tartalma 3 százalékkal nagyobb, mint tavaly volt. Az őszi szárazság 20—25 mázsával csökkentette a termést. A napraforgó is jól fizetett. Betakarították a kukoricát is, amelynek három hetet késett az érése. Az elhúzódó aratás a munka körültekintő szervezését követelte a gazdaságok vezetőitől, a kombájnok és szállítóeszközök kezelőinek pedig a szokottnál is erősebb tempóban kellett dolgozniuk. Nem hiába fáradoztak, a 48 mázsás tervezett helyett 52,3 mázsát takaríthattak be. A kukorica a krumplihoz hasonlóan mutatja a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A járási átlag a háztáji és egyéni gazdaságokat is beleszámítva, több mint 5 mázsával kevesebb a szövetkezetinéi. A jó kukoricatermésnek azért akadnak szépséghibái is. Jócskán megnövelte az önköltséget a magas víztartalom, 15—20 százaléknyi nedvességet is ki kellett vonni a szemekből. Nem termett egyenletesen a kukorica az egész járásban: a terméseredmények 38-tól 60 mázsáig, szóródnak. Kiemelkedően jó eredményt ért el a dányi Magvető Termelőszövetkezet. tömegtakarmányáról is: a siló- kukorica és a nyáron betakarított borsósiló elegendő lesz. A silókukorica különösen jól sikerült az idén. Hektáronként 220 mázsát takarítottak be pedig eddig még sosem sikerült elérni a 200-at sem. A jó kukoricatermés persze nagyrészt a kivételes időjárásnak köszönhető. A szilázs szárazanyagtartalma 30—32 százalék közötti, ami szintén nagyon jó. Betakarították az őszi zöldségeket, a gyümölcsöt és a szőlőt. A szüret nem sikerült túl jól, hektáronként csak 35 mázsa szőlő termett. A magyarázat: a tavaszi fagyok, a nyári jég, a kevés napsütés. Zárszámadás következik Most már csak az őszi mélyszántás és a szervestrágyázás ad munkát a gazdaságok dolgozóinak. A fagyok miatt már csak a nagy gépek bírják a kemény talajt, de nincs sok hátra; a szervestrágyázás 80, n mélyszántás 90 százalékával már végeztek. A határ csendesedik, az irodákban viszont most kezdődik a hajrá. Valamennyi gazdaságban leltároznak, s készülnek az évi végi mérlegek, közeleg a zárszámadás ideje. G. Z. T akarmány Gondoskodtak a termelőszövetkezetekben az állatok téli Történelmi, sorsfordító napok JT^nyhe idővel köszöntött be a december 1944-ben. A háború mind közelebb került Gödöllőhöz, az ágyúk, fegyverek hangja egyre jobban hallatszott. December 8-án elrendelték a község kiürítését, ám a lakosság nem hajtotta végre; némely hivatal és a csendőrség költözött el. A magaslatokról elvonultak a tüzérségi ütegek, a lakosság óvóhelyeken figyelte és várta az eseményeket. A menekülő németek mindent elvittek, amit értek. Kirabolták a kastélyt, és elhurcolták a MÁV-állomásról is azt, ami gyújtogatásuk után még megmaradt. December 11-én a kora reggeli órákban a Juharos-tetőn, és az Antal-hegyen megjelentek a felszabadító csapatok előőrsei. E helyekről továbbhaladva nagy karéjban fogták körül Gödöllőt. Déltájban már az Öreg-hegyen és a Blaha-fürdő- nél jártak a szovjet egységek. Még ezen a napon elérték a község középpontját, a nagy Dózsa György utat, másnap felszabadultunk. A felszabadulás híre csakhamar előcsalogatta aá embereket rejtekhelyükről. Szovjet katonák járták az utcákat, nyugtatták az embereket. Az első közéleti megbízatást idős Czeczulics János kapta, mégpedig a polgármesteri teendők ellátására. Megkezdődött a romok eltakarítása. Az első nagy politikai megmozdulás a moziban tartott gyűlés volt, ami gyertyafénynél zajlott le. Czeczulics János volt a szónok, de beszélt a megjelentekhez Szidorov kapitány, a település politikai parancsnoka, és Zelenin főhadnagy községparancsnok. A népgyűlést követő napon nagy lendülettel folytattuk a helyreállítást, szovjet katonák üzembe helyezték az első tábori kemencét, majd a tüzelő szállításában segítettek. A volt királyi kastélyból és a járásbíróság épületéből kórház lett; ideszállították a Pest körüli harcok sebesültjeit. December 20-án megjelent a felhívás az iparosokhoz. A polgármester felkérte őket, azonnal lássanak munkához, mindenekelőtt az iskolákat hozzák rendbe, hiszen minden ablak ki volt törve, a padok egy részét elvitték, a többi használhatatlan volt. Minden nap hozott valami újat, minden napnak meg volt a jelentősége. A lakosság zömét felelősségérzet hatotta át, arra törekedtek, hogy minél hamarabb rendet teremtsenek, minél gyorsabban rendes kerékvágásba fordulhasson az élet. \± akkori idők sok embert hoztak közel egymáshoz, akik még ma is szívesen gondolnak vissza az összefogás, a segíteni akarás és a barátság szép példáira, és kegyelettel emlékeznek azokra, akik eltávoztak közülünk. Cs. J. Párfmegbizatása: munkásőr 1 !ne2¥aló§Ét álmuk öröme fi veszélyzónában véd a fénykorlát A balesetek megelőzésére úgynfevezefct fénykorlátot alkalmaznak a Beton- és Vasbetonipari Művek üzemeiben, egyszerű, de ötletes talál- ány lényege, hogy a gépi ablonmozgatást végző, bal- etveszélyes láncpályák vagy örgősorok kritikus területeit iptikad fénysugárral határolják körül. A fénysugarak megszakítása — ha például valaki veszélyeztetett területre lép — a mozgó gépet azonnal leállítja. Újbóli beindítása csak akkor válik lehetővé, ha a fény körébe került akadály megszűnik,' vagyis a veszélyzónába került személy eltávozik. A Pest megyei Hírlap egyik legrégebbi tudósítója, a uodöllő és Vidéke különkiadás Indulása óta legszorgalmasabb külső munkatársa, aki gondos statisztikus is, elérkezett háromezer-ötszázadik írásához. Alább ezt közöljük. Régóta dédelgetett tervem, hogy háromezerötszázadik írásomban egy sokoldalú nyugdíjast mutatok be, Elérkezett az ideje. A kiválasztott: Sári István, a járási-városi Kobzi János munkásőregység alapító tagja. A minap, amikor találkoztunk, hogy megállapodjunk beszélgetésünk időpontjában, a Gödöllői Gépgyár nyugdíjasa szolgálatba sietett. — Még sohasem késtem el, most sem szeretnék — mondta futólag. Sári István szolgálatba sietett, én pedig parancsnokait kerestem fel. Amíg Várnagy Attillával, a munkásőrség járási-városi parancsnokával váltottunk szót, Martinák Ferenc, a parancsnokság munkatársa előkereste a nyugdíjas munkásőr személyi lapját. Ebből megtudtam, 1957 óta viseli az acélkék egyenruhát, s már az első esztendőben parancsnoki dicséretet kapott. Ahogy teltek az évek, megkapta a 10., 15. és 20. évi szolgálatáért járó emlékérmet és tulajdonosa a Haza Szolgálatáért érdeméremnek is. 1977-ben kiérdemelte a Kiváló munkásőr címet. Négy évtized Gondosan följegyeztem az adatokat, utána még nagyobb érdeklődéssel vártam a Sári Istvánnal való találkozást. Néhány nap múlva becsöngettem a gödöllői Tavaszmező utca 52-es számú kertes családi házba. Vendéglátóm mosolyogva, szívesen fogadott, de bent, a lakásban, amikor elmondtam jövetelem célját, megpróbálta elhárítani ötletemet. Vannak a pártnak mártírja^ vannak veteránjai, hangoztatta, jobb volna nekik szentelni a sorokat. Győzkö- désemre végül is kötélnek állt, letelepedtünk az egyik virágokkal díszített szobában. — Legjobb lesz, ha az elején kezdjük, vélte Síri István. Itt születtem Gödöllőn, őseim is idevalósiak, testvéreim is mind itt látták meg a napvilágot. Inasnak 1329-ben egy pesti kisiparoshoz szegődtem, nála tanultam ki a fémcsiszoló és galvanizáló szakmát. Az inaséveket is beszámítva negyvennégy évet dolgoztam 1974-es nyugdíjba vonulásomig. — A felszabadulás után a rendőrségnél szolgáltam. Vácszentlászlón, őrsparancsnokként. 1948-ban saját elhatározásomból leszereltem és a budapesti Fémbútorgyárba mentem dolgozni. A munkaversenybe hamar bekapcsolódtam, sztahanovista lettem. Noha nem szerettem csereberélni a munkahelyeket, egy szép nanon meguntam a bejárást, Gödöllőn kínálkozott kedvező munkaalkalom, a gépgyárban. Ebben az üzemben 23 évet dolgoztam, négyszer lettem kiváló dolgozó. Abban az időben, amikor a gyárba kerültem, a hűtőgépek hűtőlapjáinak savazását kellett megoldani és ekkor kezdték bevezetni a savas krómozást is. Huszonötödik évforduló Sári István nevéhez jó néhány újítás is fűződik, ami jelzi, nemcsak értette, hanem érdekelte is szakmája. Ezenkívül leginkább a politika. A pártba 1950-ben lépett, amelynek azóta is hűséges katonája. Nyolc évig volt a gyári, négy esztendeig a városi párt- bizottság tagja. — Egyszerű munkásember voltam és maradtam, de családomra, otthonomra és jól sikerült házasságomra büszke vagyok. Ha elölről kellene kezdeni az életet, ugyanazt tennem’, amit tettem, azzal a különbséggel, hogy nagyon sokat tanulnék, hogy taníthassak. Elégedett vagyok, hiszen a munkásévek után megkapom a nyugdíjat, és arra is van lehetőségem, hogy valami pluszt keressek hozzá. Ez év december elsejéig a pártbizottságon teljesítettem szolgálatot. de mivel nem bírom az éjszakázást, ezután a Madách Imre Szakmunkásképző Intézetben látok el nappali szolgálatot. A munkásőrségnek tényleges tagja vagyok, és az is akarok maradni. így szeretném megünnepelni belépésem 25. évfordulóját. Számomra a legszebb pártmegbízatás a párt katonájának lenni. A kertben — Két gyermeket nevel- ' tünk fel, három unokánk van. Szeretem a kertet, különösen akkor járok szívesen a növények, virágok között, amikor a kicsiknek magyarázhatom, hogv melyik milyen növény. Jó szomszédok vesznek körül, akikkel a munkásmozgalomban is együtt dolgoztunk és dolgozunk. Ha Összejövünk, közös témánk nemcsak a ház és a kert. A legnagyobb örömünk, hogy megértük mindazt, amiről fiatal korunkban álmodoztunk.. A 65. évében járó Sári István ma is olyan nyughatatlan és tettre kész, mint volt három évtizede, amikor az elsők között látott hozzá Gödöllőn a romok' eltakarításához. Csiba József
