Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-09 / 264. szám
I 1978. NOVEMBER 9., CSÜTÖRTÖK "%ra TT K/uiiím llrbsiniszfikai világnap Az urbanisztikai világnap alkalmából a Pilvax étteremben rendezett szerdai ünnepségen Bondor József, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át az 1978. évi Hild Já- nos-emlékérmet városfejlesztési munkásságának elismeréseként Korompai György építészmérnöknek, a műszaki tudományok kandidátusának és Erdély Sándornak, Sopron város tanácselnökének. Szállítási rekord a MÁV-nál Besegített a közúti közlekedés is Az őszi forgalom csúcshónapját a vasút minden eddiginél jobb eredménnyel zárta: 29 ezer tonna híján 12,2 millió tonna árut továbbított. A MÁV Vezérigazgatóság az októberi munkát értékelő gyorsjelentésében megállapította, hogy a rekordteljesítmény alapja mindenekelőtt a kedvező időjárás volt, amit mind a közlekedés, mind a fuvaroztatók jód kihasználtak. Ehhez járult hozzá, hogy a koTerv a dabasi öntözőfürtre Fejlődő állattenyésztés a Fehér Akácban A dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet több mint tíz és fél ezer hektáron gazdálkodik. Területének nagy százalékán gyenge minőségű a talaj, amelyet öntözéssel, a tápanyagok állandó pótlásával tesznek gazdaságos művelésre alkalmassá. Mivel a szövetkezet továbblépésének fő irányát az állat- tenyésztésben szabták meg, nagy gondot fordítanak a takarmánytermesztésre, tájékoztatott Bertóti István főmezőgazdász. Az elkövetkező ötéves tervben területük 60 százalékán termesztenek i majd takarmányt. A mintegy 3600— 3700 hektár rét és legelő néhány éve még kezdetleges művelés alatt állt. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem azonban elkészíti számukra a rét és legelő hasznosításának távlati terveit, legjobb módszereit. Az/öntözhető területek nagyságának növelésére és az öntözés folyamatosságának biztosítására öntözőfürt létesítését határozták el. A biztonságos takarmányellátás lehetővé teszi állatállományuk gyarapítását is ___A te jtermelés növelését szolgálja, hogy jövőre elkészül a 640 férőhelyes szarvasmarha telepük, a hozzátartozó járulékos építményekkel, szociális létesítményekkel együtt. A szakosított telep 1980-ra már 1200 férőhelyessé bővül. Juh- tenyészetükben jelenleg 3500 anyajuh van, s számukat fokozatosan 10—15 ezerre szeretnék növelni az elkövetkező tervi dőszakban. Az állattenyésztés fejlesztésével, a tejtermelés növelésével egyidőben a szövetkezet is tejfeldolgozó részlegét bővítik. Az üzem most 20 ezer liter tejet dolgoz fel, s nemcsak a dabasi, ~hanem a környező szövetkezetekből is érkezik ide az alapanyag. Jövőre már 40 ezer 1980-ban pedig 60 ezer liter tej feldolgozásába vállalkozik majd a kibővített üzem. G. M. ráibbi intézkedések nyomán szervezettebb volt a vasútüzem belső munkája, a rendezőpályaudvarok egyenletesebben dolgoztak, gyorsult a forgalom a vonalakon is, a vasúti, a közúti szállítás és a fuvaroztatók együttműködése javult. Jó példája ennek a cukorrépafuvarozás. Októberben 100 ezer tonnával többet vittek el a tavalyinál, nagyrészt annak köszönhetően, hogy a szedéstől és az állomásra fuvarozástól a közúti és a vasúti szállításig, a gyáiri fogadásig szinte minden művelet pontos menetrend szerint történt Hasonlóan jól megy a műtrágyaszállítás, amelybe jól besegít a közúti közlekedés. Sikerült valamelyest pótolni a tűzifa-fuvarozás elmaradásából, javult a Tüzép- teiepek kiszolgálása. Fokozatosan növekedett a szomszédos vasutak fogadási képessége, s a hónap végére már zavartalanul bonyolódott le a határátkelőhelyek teherforgalma. A vasút idei eddigi munkája azzal biztat, hogy az előírt egész évi nagy feladatokat teljesíti Kenyérgyár Trebicben Az ÉGSZÖV építői Csehszlovákiában Magyar vállalatok 1972 óta építenek kenyérgyárat Csehszlovákiában. Legutóbb Morvaország déli részén, Trebic városában kezdődött ilyen munka, ahol az alapozástól a tetőszigetelésig az összes szakipari feladatot a kiskunlachá- zi ÉGSZÖV vállalta. A köny- nyűszerkezetes módszerrel elkészített gyárban körülbelül 125 millió forint értékű műnkét végeztek. Az új kenyérgyár naponta öbven tonna kenyeret és tízezer pélcsüteményt készít. Az ünnepélyes avatásra november 7-én került sor, melyen ott voltak a Pest megyei építők képviselőd is. Kép és szöveg: Szabó János Koimmimsfák a tanácsi apparátusban ft) Érvényesülnek a jogpolitikai elvek = Az MSZMP XI. kongresszusa alapvető feladatként = jelölte meg az állami munka továbbfejlesztését, a szo- § cialista demokrácia további kiszélesítését. E feladatok | végrehajtásában jelentős szerep jut a megyei tanács ap- - I parátusi pártbizottságainak, a hozzá tartozó különböző 1 pártszerveknek, az apparátusban dolgozó valamennyi | kommunistának. A legfontosabb: a szocialista törvényesség A tapasztalatok szerint pártbizottságunk a maga eszközeivel, az apparátusban dolgozó kommunisták többségének példamutató kezdeményező készségével és feladat- vállalással segítette és segíti a kongresszusi határozatok végrehajtását. Tervszerű időközökben különböző fórumokon áttekintettük a tanácsi munka szinte egész területét, és megfelelő határozatokkal segítettük, az állami munka színvonalának emelését, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését. A hatósági munkában, a lakossági igények kielégítésében jelentős eredményeket értünk el. Az apparátusban dolgozó kommunisták többsége elsősorban személyes példamutatással, új módszerek keresésével és alkalmazásával, alkotó szemléletformálással vált az irányító, ellenőrző tevékenység élenjárójává. Pártbizottságunk irányító- ellenőrző tevékenységéről, a munka módszeréről és az ezt szolgáló egységes szemlélet kialakításáról ez alkalommal döntően o jogpolitikai elvek érvényesülésének és az érvényesülés gondjainak oldaláról kívánok szólni. Általános tapasztalat, hogy Pest megyében a hatósági munka a jogpolitikai elveknek megfelelő, az ügyintézés kulturált és nagyobb részt szakszerű. Gondot fordítunk az állampolgári fegyelem és együttélés szabályainak betartására, a mulasztók ellen megfelelően járunk el. A jogpolitikai elvek megvitatása különböző pártfórumokon nemcsak az egységes értelmezést alapozta meg, hanem olyan információval szolgált a vezetőknek, amelyet az irányító-ellenőrző és felügyeleti munkájukban eredményesen hasznosítottak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy o szocialista törvényesség — a legfontosabb jogpolitikai elv — a tanácsi ügyintézésben érvényesül. A megye tanácsi szervei évente több mint 190 ezer hatósági Hat évtized Egy kemény élef emlékei p Száz évnél is idősebb a kis ház Káván. Nyerges tetejével, fehér falaival a romantikus faluvéget idézi egy zsúfolt utca kellős közepén. Apró, fénytelen ablakszemeivel zsebkendőnyi ápolt kertre hunyorog. Régi ismerősként zörgetem a kaput, szólongalom a gazdát, de csak a sűrű, vattás hőd gomolyog körülöttem. Váratlanul a hátam mögül csattan a kérdés: — Kit keres? — Kalocsai Viktort. Maga a szomszéd? — Nem. De tudom, hogy nincs idehaza. Lapozgatom korábbi, hiányos jegyzeteimet. Lassú beszédű ember kerek mondatait őrzik: — Dolgozni mindig szerettem, tudtam is. Ezért tűrtek meg azok a gazdák, akiknél voltam fiatal koromban. A szájam mindig járt, de a kezem is. Az igazból, meg a hitemből sosem engedtem, ez az erőm. Egy időben a dabasi Halász Dezsőnél is voltam arató, meg a szénát is mi vágtuk le. A megállapodás szerint a javából választhattuk volna ki a részünket, a gyakornok mégis a lovaknak való kórót hagyta nekünk. Megkergettük. Nekem járt leginkább a szám, jött is azonnal a Halász Dezső, már messziről fenyegetett a bottal. Megállt tőlünk vagy száz méterre, odakiáltott engem magához. No, néztem a többiekre, azok meg azt mondták: — Menj csak, nem üthet meg — s támaszkodott mind a kaszanyélre. Vállamra ka- nyarítottam én is a magamét, odamentem. Szó, szót követett, egyszer csak emeli rám a gazda a botját, kaptam én is a nyél után. Akkorra azonban már futott, mert észrevette, hogy a hátam mögött megvillant a többi kasza is. Akkor szerencsém volt. Mikor másodszor hivatott, már emberként bánt velem, a részünket is megkaptuk becsülettel. Kalocsai Viktor szokatlanul rendezte be a szobáját. A nyöszörögve hajló gerendákat támasztó falon egy Lenin- portré, szemben az ajtóval és az ággyal. Alatta oklevelek, s egy kis vitrinben kitüntetések : a Tanácsköztársasági Emlékérem — a 40. évfordulóra kapta —, a felszabadulási jubileumi emlékérem és két Munka Érdemrend. Az arany fokozatot 1969. március 10-én vette át. Ezek a bizonyítékai, tárgyi emlékei egy kemény életnek. — Sokan voltunk testvérek, inkább jutott semmi, mint valami. Pólában, amikor az első komoly próba elé kerültem, még nem voltam kommunista. Csak éppen nem akartam belenyugodni abba, hogy örökké kukoricagombócot, görhönyt kelljen enni, mint gyermekkoromban. Akkoriban lassan jártak a hírek, mégis egyre többet hallottunk arról, hogy Oroszországban történik valami. A munkások meg a parasztok uralkodni fognak? És ki dolgozik majd? — kérdeztük. Mindig akadt közöttünk valaki, aki válaszolni tudott, megmagyarázta az eseményedet. Egyre kíváncsibb lettem. — Mikor Durazzóban a matrózok megkötözték és tengerbe dobták tisztjeiket, minket vezényeltek ki ellenük. A pólai kikötőből elindulva még nem tudtuk, hová és miért megyünk. Gyorscirkálónkkal nekünk a tenger felől kellett volna támadni, a kikötő feletti hegyen pedig szárazföldi tüzérség készült a lázadók leverésére. Mikor kiderült, hogy tisztjeinknek mi a célja, megtagadtuk a parancsot. Mi, fűtők eloltottuk a kazánok tüzét, a fedélzeten pedig lerakták a fegyvert. Végül megtizedeltek bennünket. Megint-szerencsém volt. Attól kezdve már hittel és céllal harcoltam. Kalocsai Viktor 1919 óta tagja a Kommunista Pártnak, megszakítás nélkül. A Tanács- köztársaság óta, amíg ereje, egészsége engedte, mindig a helyi politikai események egyik irányítójaként ismerték. Börtön, verés, munkanélküliség — ezt kapta 1945-ig. Egy golyót, s egy fát ígértek neki, ahová akasztani akarták — 1956-ban. Egy percig sem hátrált, egy percig sem bujkált. Remegett a keze, köhögött, amikor utoljára találkoztunk. — Nem szeretem az őszt, nem bírok már el az időjárás szeszélyeivel — mondta, aztán félig komolyan, félig tréfálva gyorsan hozzátette. — Az október az más. Az az Október. — Rokona vagy ismerőse a Kalocsaiéknak? — kérdezi enyhültén a ködből fölbukkanó ismeretlen. — Ismerős. Csak távoli ismerős ... — Kórházban van a Viktor bácsi, a felesége biztos látogatni ment. Nyolcvanhat esztendős az idős ember. Csak az évek bírták megtörni. Nézem a jegyzeteket, hiányosak az adatok. A portré egyelőre befejezetlen. Vereszki János határozatot hoznak és mintegy 1,4 millió határozat jellegű okiratot állítanak ki. A meny- nyiséggel szemben elenyésző a fellebbezések száma, évente mintegy 5—600 felülvizsgálati kérelemmel kell foglalkozni. Az ügyintézés törvényességének tartalmát ha nem is fedik mindenben a közölt számadatok, arra mindenesetre utalnak, hogy megnyugtatóan leszögezzük: az apparátusi pártbizottsághoz tartozó megyei szakigazgatási szervek irányító, ellenőrző és felügyeleti tevékenysége fejlődött és eredményes. Sőt tovább javulhatna az ügyintézés, ha csökkenne a jogi túlszabályozás, kevesebb, de hosszabb életű jogszabály érvényesülne a gyakorlati munkában. Kétségtelen, hogy találkozunk már kedvező jelenségekkel, de bátrabb kezdeményezésekkel a maguk területén meggyorsíthatnák ezt a folyamatot. A különböző államigazgatási szín tele között differenciáltan tapasztalható az a törvényességet sértő állapot, hogy a hatósági határozatok 5 százalékát határidőn túl hozzák meg az illetékesek. Itt is szükséges a gyorsabb előrelépés. Természetesen nem elegendő, ha felügyeleti vizsgálat során elmarasztaljuk az alsóbb szintű tanácsi szerveket azért, mert döntésük egy részét 30 napon túl hozták. Azt is meg kell vizsgálni, mi megte- szünk-e mindent azért, hogy saját munkaterületünkön ugyanezt a hibát mielőbb felszámoljuk. A személyes példaadás a legjobb módszer e té- kintetben is, és ebben számíthatunk az érintett apparátusban dolgozó kommunistákra. A törvényesség megszilárdításában előremutató tényező, hogy a társadalmi tulajdon védelmében erősödött az ellenőrzés, szigorúbb felelősségre vonás érvényesül a mulasztókkal szemben. Politizálás a döntésekkel A jogpolitikai elvek érvényesülésének általános megyei és ágazati tapasztalatait a megyei tanács apparátusi pártbizottsága és valamennyi érintett alapszervezet — beszámoló keretében — megvitatta és a maga területén szükséges intézkedések érdekében megfelelő határozatokat hozott. Az e témában készült előterjesztések többsége jó színvonalú, politikailag és szakmailag megalapozott, elemző és önkritikus volt. A helyes témaválasztás sokoldalú, őszinte vitát váltott ki. Felhívta a szakigazgatási szervek vezetőinek figyelmét azokra a gondokra, nehézségekre, amelyek a hatósági munka területén jelentkeznek. A viták nyomán — az értékelés tükrében — mérlegelték azt is, hogy az adott szak- igazgatási feladat, vagy fel- adatcsoport végrehajtása miként biztosított a megye egész területén? A témák ágazatonként, illetve szakigazgatási szervenként történő feldolgozása ráirányította a figyelmet arra is, hogy egyes kérdések eldöntése, megítélése során érvényesült-e és milyen mértékben a társadalompolitikai szemlélet? Következetesebben vizsgálták, miként politizálnak a döntésekkel a határozatot meghozók. Hangot kapott a megítélésben annak tisztázása is, hogy törvényes, jogszabályszerű döntéseknek milyen a lakossági visszhangja? Bebizonyosodott, hogy a törvényes és jogszabályszerű döntés találkozik a lakosság többségének véleményével. A megfelelő hatósági munka mellett azonban több gondot kell fordítani a közvélemény formálására is. Tovább javítható például a döntések köz- érthetősége. Olyan indoklást kívánnak a döntések alátámasztásául, amely egyszerű és világos. Az igazgatási tevékenység jelentős része az információcsere. A lakosságtól kapott információ akkor lehet reális, ha korszerűsödik a tájékoztatásuk. A hatósági döntés indoklásának tartalma és pontossága például fontos eszköze a tájékoztatásnak. Ugyancsak a lakosság tájékoztatásának része az élő, közvetlen jogpropaganda. Mindezek feltétele a tanácsi apparátus stabilitása, politikai és szakmai műveltségének fokozása. Meghatározó a hangnem E követelmények — kölcsönhatásában — egészséges szemléletmódot igényelnek nemcsak az állami szervektől, hanem a lakosságtól is. Gondoljunk csak azokra a gyám- hatósági vagy szociális tartalmú intézkedésekre, amikor nemcsak egyes emberek, családok sorsáról döntünk, hanem a döntés az emberek, csoportok érzelmi állásfoglalását is befolyásolja és formálja. A döntés visszhangja a lakosság körében befolyásolja a helyi közélet alakulását is. A határozatok kialakításánál nem elegendő csak a jogszabályok pontos betartása. Termé- sízetes követelmény, hogy egyre kulturáltabb ügyintézéssel, a politikai szempontok messzemenő figyelembevételével, az állampolgárok jogainak érvényesítése útján kell a döntése; két előkészíteni. Az előterjesztések vitája során helyesen hangsúlyozták, hogy a széles körű információt, a tanácsi demokrácia érvényesülését a döntések előkészítése során is biztosítani kell. Az érdekösszeütközések, ellentmondások feloldása csakis a jó előkészítés eredménye lehet. A jogpolitikai elvek érvényesüléséhez szorosan hozzátartozik, hogy az ügyintézők, a lakossággal közvetlen kapcsolatot tartók magatartása, hangneme méltó legyen a szocialista államigazgatásban dolgozókhoz. A jó modor, az emberséges és kulturált magatartás, az állampolgári regyelem további megszilárdításához is nélkülözhetetlen. Meghatározza az állampolgárok viszonyát az államhatalmi és igazgatási szervekhez, hozzájárul a közéleti szereplés megítéléséhez. Az érdekek összhangja Alapkérdés az is, hogy biztosított-e a közösségi és állampolgári érdekek összhangja? E tekintetben is tapasztalható előrehaladás. A tanácsok helyesen éltek például a kisajátítási kártalanítások megállapításában rájuk ruházott megnövekedett hatáskörrel. Az ügyek döntő többségében sikerült egyezséget létrehozni a felek között, számottevően csökkent a bíróság elé került ügyek száma. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy az új kisajátítási jogszabály alkalmazásához időben, megfelelő iránymutatást kaptak a végrehajtó szervek. Elmondhatjuk összegzésképpen, hogy a jogpolitikai elvek érvényesülésének tapasztalatait összefoglaló pártbizottsági és alapszervi beszámolók, a viták és az ezek alapján született határozatok elérték céljukat, rámutattak a legfontosabb tennivalókra. Fontos kiegészítői és kezdeményezői voltak a felügyeletet és irányítást javító, korszerűsítő munkának. DR. GULYÁS ILONA, a Pest megyei Tanács apparátusi pártbizottságának titkára i
