Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. NOVEMBER G , HflTFÖ 5 Doüárpiacon a DKV aromás vegyüiefei A petrolkémiai fejlesztési program eredményei Nemzetközi összehasonlítás­ban is kiváló teljesítmény, hogy a Leninvárosi Olefinmű termelésének harmadik évé­ben elérte teljes kapacitásá­nak 92,4 százalékát. A Tiszai Vegyi Kombinát, évi 40 ezer tonna kapacitású polipropilén gyárában még az üzemi próbák idején, október első harmadában elérték a termelési kapacitás 85 száza­lékát. Október végéig pedig elkészítették az évre vállalt 1500 tonna polipropilént, s az év utolsó két hónapjában vár­hatóan mintegy 6000 tonnát ad­nak az országnak. A minden piacon keresett úgynevezett aromás vegyüle- tekből — benzol, xilol, ma- leinsavanhidrid stb. — az utóbbi másfél évben több mint 200 ezer tonnát gyártott a Du­nai Kőolajipari Vállalat. En­nek mintegy 80 százalékát dol­lárért értékesítették. A ked­vező tapasztalatok alapján bő­vítik e versenyképes áruala­pot a Dunai Kőolajipari Vál­lalatnál a már megkezdett fej­lesztéssel, amely a jövő év vé­gére fejeződik be. Az utóbbi másfél évben te­hát a műanyag alapanyagok gyártásában eredményesen teljesítették a központi fejlesz­tési programban előirányzott feladatok időarányos részét. Gyorsabb ütemű fejlesztés szükséges azonban a feldolgo­zó iparban, hogy csökkentsék a műanyag termékek drága tőkés importját és elérjék a központi fejlesztési programban elő­irányzott célokat. Ahol már a holnapra gondolna Maguk nevelik az utánpótlást a budaörsi BSG-hen Budaörs, Ipari Szerelvény- és Gépgyár. Az idei statiszti­ka szerint 3200 dolgozójuk közül — a gyáregységeket is figyelembe véve — négyszáz­ötvenen nem fejezték be az általános iskola nyolc osztá­lyát: a harminc éven aluliak száma mindössze harmincket­tő. Az arány kétségkívül ked­vező, mert van még olyan Pest megyei nagyüzem, ahol minden harmadik dolgozónak — köztük szép számmal van­nak tizen- és huszonévesek — nincs meg az általános isko­lai végbizonyítványa. Vitatha­tatlan: az ISG-ben elmond­hatják, hogy — a vállalat párt- és gazdasági vezetőinek támogatásával — a KISZ- szervezet évről évre aktívan segít a tanulási vágy felkel­tésében. Önkéntes patronálok A vállalati KISZ-bizottság titkára, Pap József határozot­tan fogalmaz: — Terveink teljesítése a jö­vőben elképzelhetetlen jól kvalifikált, képzett szakmun­kások nélkül. A jelenlegi munkaerőhelyzetben pedig az a legcélszerűbb, ha a saját portánkon nézünk utánpótlást — magyarázta a fiatal eszter­gályos, aki napi termelőmun­kája végeztével irányítja az ifjúsági szervezet munkáját. S azt talán mondani sem kell: a KISZ-szervezet tagjai­nak sorában egyetlen fiatalt sem találunk, akinek nincs meg az általános iskolai vég­zettsége. Annál inkább figyel­nek az újonnan belépő har­minc éven aluliakra, s ha ki­Az egészség napfényes háza Sóskút összefogott és nyert Mi tagadás, van Pest me­gyében olyan település, ahol nem dolgozik ma még fogor­vos, s ahol avítt épületekben, mostoha körülmények között fogadja a védőnő, a szakor­vos a tanácsadáson az édes­anyákat. Alig néhány hónap­pal ezelőtt hasonló gondokkal küszködött még Sóskút is. Április 4-én azonban felavat­ták a község egészségházát... Ma először A tágas fogorvosi váróban gyerekek üldögélnek, s közöt­tük egy idősebb asszony, Marczinkovics Jánosné: — Ma jöttem ide először. Ko­rábban Érdre jártam a fogor­voshoz, vagy Budapestre, a Fehérvári úti rendelőintézet­be. Ez az új tetszik. Világos is, szép is, de ami a legfőbb: közel van. Dr. Kiskőszegi Andrea fog­orvos: — Június 1-én kezdődött Sóskúton a fogászati rendelés, korábban nem volt ilyen a faluban, a társközségben, a 74o lakosú Pusztazámoron fo­gadtak betegeket, ezért a 2500 sóskúti többsége oda járt át, ha baj volt a fogával. — Június óta vagy ezren fordultak meg a fogorvosi szobában, közöttük a 270 ál­talános iskolás többsége. És az óvodások mindegyikét is megvizsgáltam már. — A berendezés? A búto­rok újak, s talán néhány éven belül sikerül beszerezni a turbinás fúrógépet, kicserélni a régi munkaeszközöket is. Az épület világos, tiszta. Nyolc pelenkáző Tamási Ottóné a hetedik gyermekét várja, most nő- gyógyászati tanácsadásra jött: — Ismerten én a régi ren­delőt is. Szűk volt a várószo­ba, a gyerekeket sem volt hol vetkőztetni, öltöztetni... — Valóban így volt — ve­szi át a szót Mátrai Miklósné védőnő, aki 1974 óta dolgozik Sóskúton. — n. Köjál gyakran kifogásolja a higiénia hiányos­ságait. Az ósdi bútorok kö­zül ma már csak az íróaszta­lom és a kartotékszekrény emlékeztet azokra az időkre. — De megrendelték már ezek helyett is az újakat, s kapunk egy fektetőt, megvan már a fertőtlenítő solux- lámpa és a nőgyógyászati vizsgálószék. Nemcsak a ren­delő tágasabb, világosabb. Ami ugyanilyen fontos, a vá­ró is. Negyvenen ülhetnek le, s a nyolc pelenkázó is ké­nyelmes. • — Most hetente egyszer van tanácsadás, s havonta idelátogat a nőgyógyász és a gyermekorvos is. Saját gyer­mekorvosunk sajnos nincsen. Háromszázötven a három évesnél fiatalabb gyermek, és negyven terhes kismamánk van most. — Itt öltözőt, zuhanyozót kaptunk, az egészségházban pedig egy üres helyiség vár­ja, hogy a gyermekorvos megkezdhesse a munkát. Megmozdult a község Bencsik Antal tanácselnök mondja: — Sóskút lakói 1976-ban há­rommillió-hatszázezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Még a csecsemőkre is több mint ezer forint ju­tott ... Harmadikok lettünk a megyei településfejlesztési versenyben, s jutalmul 500 ezer forintot kaptunk a me­gyei tanácstól támogatásként. Ezt felhasználva újabb 300 ezer forintos társadalmi mun­kával épült az egészségház. — A falu nyugdíjas kőmű­veseiből toboroztunk hattagú brigádot, ők, húzták a falakat, a kerítést, s társadalmi mun­kában csinálták a tetőt. Az Országos Érc- és Ásványbá­nyák sóskúti üzeme építő­anyaggal, munkával segített, ök készítették a villanyháló­zatot, a lakosság a vízveze­ték-építést, az alapozást, s a festés-mázolást vállalta. Már csak a tereprendezés maradt hátra, ezt a kertbarát kör tag­jai vállalták. — A tervünk? Portalanítjuk az egészségházhoz vezető utat. Ha elkészül, a forgalmat is arra tereljük. Amint lesz pénzünk, megvásároljuk a korszerűbb fogászati eszkö­zöket és orvoslakást is terve­zünk. Vasvári G. Pál derül, hogy korábban abba­hagyta a tanulást, igyekeznek rávenni: folytassa. — A szakszervezet oktatási felelőseivel együttműködve is­kolázzuk be az érdekelteket — folytatta Pap József. — A hetediket és a nyolcadikat egy év alatt összevonta elvégez­hetik. Az oktatás helyszíne a vállalat művelődési háza, ahol hetente kétszer, a napi mű­szak befejeztével délután 2 órakor kezdődik a tanítás. S ha valakinek nehezen megy a tanulás, szívesen gondosko­dunk patronálóról: KISZ- eseink gyakorta érdeklődnek, kivel kell éppen átvenni a számtan vagy a magyar lec­két ... Az általános iskolát napi munkájuk mellett befejezők miként vélekednek elfoglalt­ságukról? A tizenhat eszten­dős Mezei András például most raktári kisegítő segéd­munkás: ez annyit jelent, hogy munkatársainak élelmet vásárol — mi is a vállalattal szomszédos élelmiszerboltban találkoztunk a fiatalemberrel —, máskor pedig iratokat kéz­besít egyik műhelyből a má­sikba. Havi fizetése 1500 fo­rint, s a gyári iskolában jö­vőre, a tanév befejezésekor megkapja a végbizonyítványt. Első a tanulás... Tanulmányai félbeszakítá­sának okát így eleveníti fel Mezei András: — Jobban szerettem a fo­cit, mint a tanulást. Ha a ha­verok hívtak, soha nem tud­tam ellenállni. Mit törődtem én azzal, hogy esetleg tanul­nom kellene... Amikor kimaradt az általá­nosból, több alkalommal osz­tályismétlésre kötelezték — úgy döntött, hogy munkát vállal. Budakeszin lakik, ezért az ISG-t választotta, s immár egy esztendeje a vállalat dol­gozója. Ez a kétségkívül nehe­zen kezelhető, még kiforratlan ifjú ember miért vállalkozott arra, hogy mégis befejezi, fél­bemaradt tanulmányait? Rö­vid gondolkodás után vála­szolt: — A KISZ-esek addig rág­ták a fülemet, amíg végül is beiratkoztam. A tanulás most nehezen megy, de talán én is elvégzem az általános iskolát és egyszer gépkocsivezető le­hetek ... S alighogy elhangzott ez a mondat, nyomban Pap József­hez fordul: — Egy kis baj történt idő­közben. A budaörsi focicsa­patban szívesen látnának, de sajnos ugyanakkor van ed­zés, amikor iskolába kell mennem. Most mit csináljak? A KISZ-bizottság titkárá­nak válasza rövid: — Andris, nincs semmi gond. Addig szó sem lehet fociról, amíg be nem fejezed az iskolát. A határozott közlés nyomán Mezei szemmel láthatóan be­letörődik a megváltoztatha- tatlanba, kézbe veszi az élel­miszerekkel tömött kosarat, s elindul a raktárba. Betanítottból szakember A vállalat szerelvény- és kovácsoltvasáru gyárának to­lózárüzemében kétségkívül nagy a tanulási kedv. Tavaly például kilencen eredménye­sen vizsgáztak az esztergályos szakmunkástanfolyamon, né­gyen befejezték általános is­kolai tanulmányaikat, s heten esti szakközépiskolába jár­nak. Ugyanakkor további három dolgozó elhatározta, hogy megszerzi az általános iskolai végbizonyítványt. Ugyanebben az üzemrész­ben dolgozik Migléczi István, aki az elmúlt hónapokban kapta meg a nyolc általános elvégzését igazoló bizonyít­ványt. A tizennyolc éves fia­talember ötödikben maradt ki, munkát vállalt. — Családi okok miatt kel­lett félbehagynom az általá­nost. Nagyanyámmal élek, az a pénz, amit ... keresek, elég kettőnknek. A nyolcadikat hat hónap alatt elvégeztem, s amint lehetséges, beiratkozom szakmunkástanfolyamra. Esz­tergályos szeretnék lenni... A tolózárüzemről tudni kell: az elkövetkezendő idő­szakban korszerűsítik a ter­mékszerkezetet, s áttérnek a korábbi gyártmányuknál sok­kal gazdaságosabb pillangó szelepek előállítására. Már a szériagyártás megkezdése előtt szükség van felkészült, hozzáértő szakmunkásgárdára. Katona János főművezető és Kiss Árpád művezető lénye­ges adatokat sorolt: — Az elmúlt években pél­dául huszonhét betanított munkásunk volt, s közülük már tizenegyen szakképzett esztergályosok. Okos álláspont A helyzet egyértelmű: az üzemrészben sokan tanulnak — elsősorban és mindenek­előtt fiatalok ültek az iskola­padba. A kérdés önmagától adódik: nem okoz-e mindez fennakadást a termelésben ? Kiss Árpád válaszát érdemes szó szerint idézni: — Vizsgaidőszakban ter­mészetesen kevesebben va­gyunk. Ilyenkor a jelenle­vőket nagyobb teher nyomja. Néhány napig mégis örömmel nélkülözzük tanuló fiataljain­kat: a későbbiek során szá­munkra mindez sokszorosan megtérül! Az okos álláspont követen­dő szemléletet tükröz: nem­csak a mára, hanem előrelá­tóan a holnapra is gondolnak! Falus Gábor Szakad-e a hidraraid? A Textilipari Kutató Intézet egyik feladata az új gyárt­mányok, az új típusú nyersanyagok kidolgozása és azok gyár­tástechnológiáinak megtervezése, valamint ipari bevezetése. A képen: a Hidramid márkanevű új termék szakítószilárdsá­gát vizsgálják. Hadas János felvétel* Virágzik a Fehér Akác A tudomány, s az ember varázslata Hálátlan föld volt a dabasi Hiába szántottak-vetettek lá­tástól vakulásig' a parasztok; Hiába óvták féltőn a felcsepe­redő vetést, a rossz föld szű­kén adta a boldogulást, az életet jelentő terményt. Jó tíz éve még a Fehér Akác Ter­melőszövetkezet rozsföldjeiről csak 4—5 mázsa szemet taka­rítottak be, ma az egykor si­lány föld 40 mázsa búzát, 55— 60 mázsa kukoricát ad hektá­ronként. Csoda történt? Alig­ha. Számítógépekkel, űrha­jókkal megáldott korunkban nem történnek csodák, de a mindig újat akaró, mindig új­ra törő ember, aki az őt szol­gáló tudomány eredményeit felhasználva megváltoztatja maga körül a világot. Bertóti István, a Fehér Akác Tsz főmezőgazdásza, Békés István főmérnök és Burik Gyula növénytermesztési fő- ágazatvezető tanúja és cselek­vő részese volt azoknak a vál­tozásoknak, amelyek a közös gazdaság jobb eredményeit, boldogulását hozták. Az egye­sülések révén a szövetkezet 10 861 hektáros nagyüzemmé lett, amely nagy volumenű növénytermesztéssel, sertés-, szarvasmarha- és juhtenyész­téssel foglalkozik. A több mint 6200 hektár szántóból 1064 hektáron kukoricát ter­mesztenek. Nyolc-tíz éve má­jusi morzsoltban mérve még 28 mázsa tengerit takarítottak be egy hektárról, s ma a Bá­bolnai Iparszerű Kukoricater­mesztési Rendszer tagjaiként 55—60 mázsát. Vegyészek a földeken — A fejlődés a szövetkezet valamennyi ágazatára jellem­ző — mondja Bertóti István. De ha csak. a kukoricater­mesztést vizsgáljuk, az is szemléletes lehet. Az előrelé­pést meghatározó körülmé­nyek között fontossági sorren­det nehéz felállítani, mert a termesztésben a talaj minősé­ge, a fajta megválasztása, a gépesítettség foka mind dön­tő. Az egyik ágazat fejleszté­se nyomán a többi is fejlődik. Pest megyében a szántóte­rület csökken, ezért fontos, hogy minél több területet hasznosítsanak talajerőpótlás­sal, öntözéssel. A Fehér Akác Termelőszövetkezetben a rendkíyül kedvezőtlen adott­ságú talajt műtrágyázással ja­vították. ' — És a gépesítés? — kérdez közbe Burik Gyula, s a vá­laszt is megadja: — Néhány éve a legnagyobb gépünk még egy MTZ 45-ös traktor volt. Most az alapvető talajműve­lés a nagy teljesítményű gé­pek — egy Rába 180-as, egy K—700-as, és két K—700/A — feladata. Ezek a masinák so­kat tudnak: egy Rába 16 óra alatt 120 hektáron veti el a kukoricát. Sajnos, a gabona­vetésnél hazánkban még nem használnak ilyen nagy telje­sítményű gépeket, pedig segít­ségükkel két hét alatt elvet­hetnénk az őszi búzát a 2280 hektáron. A kenyérgabona, a takarmánygabona és a szálas takarmány termesztést már 80 százalékban gépesítettük. Kukoricagyár Döntő jelentőségű év volt a szövetkezet életében 1974. Ekkor lettek ugyanis a Bábol­nai Iparszerű Kukaricater- mesztéái Rendszer tagjai. S ez időtől a gazdálkodás új for­máját kellett megtanulnia a szövetkezetnek, s a dabasi embereknek. A magasfokú gé­pesítés miatt kevesebb, de jobban képzett, felkészültebb emberre, az ipari munkáshoz hasonló módon ténykedő szak­emberre van szükségük. — A termelési rendszer le­hetővé teszi — fejtegeti Bé­kés István —, hogy még jobb eredményeket érjünk el. A nagy területek miatt gazdasá­gos és hatékony termesztési módszereket tudunk alkalmaz­ni, a kutatók által legjobbnak ítélt fajtákat honosíthatjuk meg. A kukoricából például a nagyhozamú hibrideket, ame­lyek 80—100 mázsa hektáron­kénti termésátlagot is adnak. A munka jellegének megvál­tozása miatt a fiatalok is szí­vesen jönnek ide dolgozni. Az aktív tagok életkora 35 év kö­rül van. Jól tudják a Fehér Akác Tsz-ben, hogy sok függ attól, hogyan takarítják be a ter­mést. Valaha lábon száradt ki a kukorica, s csak azután kezdték el törni. Ma pedig a korszerű szárítóberendezések­kel korábban és gyorsabban kerülhet magtárba a szem. A szövetkezet ‘nagy teljesítmé­nyű berendezése nemcsak sa­ját kukoricájukat szárítja, ha­nem a környező gazdaságokét is. A betakarítás meggyorsítá­sára ugyanis már aratáskor együttműködtek a szomszédos, és a Nógrád megyei gazdasá­gokkal, s ezt a kukoricatörés­kor is folytatták. Gyepgazdálkodás — Gödöllővel — Csupán a minél jobb ter­melési feltételek biztosítása nem mindig elegendő — ma­gyarázza az összefogás szük­ségességét Bertóti István. A mennyiség mellett az is fon­tos, hogy mennyiért, milyen gazdaságosan érjük el a ma­gasabb terméshozamot. Ha gépeinket ezzel az összefo­gással teljes mértékben ki- hasznámatjuk, már gazdasá­gosabban termelünk. S mi lehet a jövő útja a Fehér Akácban? — Nagy lehetőségeink van­nak a gyepgazdálkodás fej­lesztésében — mondja a fő­mezőgazdász. Az erre vonat­kozó fejlesztési tervet a gö­döllői egyetem dolgozza ki ne­künk, s ezzel nagy területe­ket szabadítunk fel más kul­túrák számára a takarmány­termesztés alól. S a termés­átlagok? Kedvezőtlen adott­ságaink további javításával a következő években kukoricá­ból szeretnénk elérni a 70 má­zsás hektáronkénti átlagot, bú­zából az 50 mázsát, fűből a 300—350, lucernából a 80, nap­raforgóból a 25, mustármagból a 15 és a cirokból a 40 má­zsás átlagot. Az ember találékonyságá­nak, a tudomány eredményei­nek hasznosításával egyre in­kább megadja magát a ma­kacs dabasi föld, s gazdag ter­méssel hálálja meg a befekte­tett munkát, az emberi gon­doskodást, s igazán szolgálja azok javát, akik a szövetke­zetben szorgoskodnak. S ha megváltozott körülmények kö­zött is, ha megváltozott fel­tételek mellett is, azon fára­doznak, hogy mind több sze­met, mind több életet adjon az egykor hálátlan dafcr.si föld. Gáspár Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents