Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

4 1978. NOVEMBER 6., HÉTFŐ Koszorúzás a Szabadság téren A kongresszus zárónapján Biszku Béla látogatása Hajdú-Biharban Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja két­napos látogatást tett Hajdú- Bihar megyében. Szombaton Debrecenben, a megyei párt- bizottság székházában, Sikula György első titkár tájékoz­tatta a megye életéről. Biszku Béla, ezután városnézésen vett részt, majd látogatást tett a Budapesti Híradástechnikai Gyár debreceni üzemében, majd a Magyar Gördülőcsa­págy Művek debreceni gyárát kereste £el. Vasárnap délelőtt a Kossuth laktanyában tett látogatást, majd a Debreceni Állami Gaz­daságot kereste fel. A kétnapos látogatás végén felavatta Debrecenben a váro­si és megyei művelődési köz­pontot, este pedig részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 61. évfordulója al­kalmából vasárnap koszorúzási ünnepséget, rendezett Buda­pesten, a szovjet hősök Sza­badság téri emlékművénél. A szovjet és a magyar him­nusz elhangzása után a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára, és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút az emlékmű talapzatára. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának koszorúját Losonczi Pál elnök, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára, a kormány ko­szorúját Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai he­lyezték el. h. Szovjetunió magyarországi nagykövetsége nevében Vla­gyimir Pavlov nagykövet, Fe- liksz Bogdanov követtanácsos, és Dmitrij Oszadcsij vezérőr­nagy, katonai és légügyi atta­sé koszorúzott. A budapesti diplomáciai tes­tületek, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a fegyveres erők, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport a Magyar Partizán Szövetség, a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság és a Fővárosi Tanács képviselői is elhelyezték koszorúikat az em­lékművön. A koszorúzási ünnepségen részt vettek: Benke Valéria, Fock Jenő, Huszár István; Ne­mes Dezső, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc, Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány több tagja, a politikai, a gaz­dasági, a kulturális és a tár­sadalmi élet sok más vezető személyisége. Részt vett az ün­nepségen a budapesti diplomá­ciai képviseletek sok vezető­je és tagja is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszzászlóalj elvo­nulásával fejeződött be. Kitüntetési ünnepség a Parlamentben A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából — eredményes munkájuk elismeréséül — kitüntetéseket adományozóit a párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek tisztségviselőinek, akti­vistáinak. A Munka Érdemrend arany fokozatát 306-an, ezüst fo­kozatát 618-an, bronz fokozatát 668-an, a Kiváló Szolgála­tért Érdemrendet 84-en kapták meg. A kitüntetettek egy csoportjának Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vasárnap délben az Országház Kupolacsarnokában nyújtotta át a kitüntetéseket. Jelen volt Lázár Györg{/, a Minisztertanács elnöke, Né­meth Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Korom Mihály, a Központi Bi­zottság titkára és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Losonczi Pál ünnepi köszöntőjében szólt a kitüntetettek példamutató munkájáról, majd a Központi Bizottság, az El­nöki Tanács, a Minisztertanács és a maga nevében jókíván­ságait fejezte ki. Kiemelkedő és áldozatkész munkája elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa a SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉR­DEMRENDET adományozta: Bedc Károly nyugdíjas gondnokságvezetőnek; Horváth Ede Kossuth-díj ás­nák, a Magyar Vagon. és Gépgyár vezérigazgatójának, Gyagyovszky Emilné nyug­díjas munkásnak, Jámbor Árpádnak, az MSZMP Budapest III. kerüle­ti bizottsága titkárának; Kárász Győző nyugalmazott nagykövetnek; Kiss Hugó nyugdíjas inté­zeti osztályvezetőnek; Lakatos Dezsőnek, az MSZMP Központi Bizottsága nyugdíjas osztályvezetőjének; Pataki László nyugalmazott nagykövetnek; Szabó Imrének, az MSZMP bajai járási bizottsága első titkárának; Szűcs Ferenc vezérőrnagy­nak; Vass Henriknek, az MSZMP Központi Bizottsága Párttör­téneti Intézete igazgatójának; Veres Istvánnak, az MSZMP füzesabonyi járási bizottsága első titkárának; Valter Imre Kossuth-díj ás­nák, a Balatonszabadi No­vember 7. Termelőszövetkezet elnökének. Elismerések Pest megyeieknek Az Elnöki Tanács Pest me­gyéből 75 dolgozót részesített kitüntetésben. A MUNKA ÉRDEMREND ARANY fokozatát kapta: Berecz István, az Ipari Szerel­vény- és Gépgyár szerszámlaka­tosa ; Csernák István, a dabasi Fehér Akác Termelőszövetkezet sertésgondozója; Dudás József, a Galgavidéki ÁFÉSZ elnökhelyettes főosztályvezetője; dr. Horváth Ká­roly gödi köri éti orvos; Juhász Erazmusné, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat csoportvezető­je; Kántor Sándor, a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vál­lalat igazgatója; Kovács Gyuláné, a vasadi Kossuth Termelőszövet­kezet elnöke; Krasznai Lajos, az MSZMP budai járási bizottsága első titkára; Méth Alfréd alezre­des, a Pest megyei honvédelmi bizottság titkárhelyettese, Mihály Sándor, a Csepel Autógyár gyár­tásközi ellenőre; dr. Rigó János, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza főigazgató főorvosa; Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának osztályvezetője. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST fokozatát kapta: Becskeházy Adél, Rád község közös tanácsának vb-titkára; dr. Bertalan Ferenc, a szentendrei városi tanács vb-titkára; Bíró Gyuláné, a biatorbágyi nagyköz­ségi tanács vb csoportvezetője; Fazekas Károly, a sülysápi Tápió- völgye Mgtsz elnökhelyettese: Kaiser László, a Pest megyei Ta­nács vb igazgatási osztályának fő­előadója, inegyei tanácsos, Kátai József, a" szigetszentmártoni álta­lános iskola tanára, a községi pártvezetőség titkára; Kiss Tibor- né, az MSZMP budai járási bi­zottságának munkatársa; Kovács János, a KISZ nagy kátai járási bizottságának titkára; Krisár Mik­lós, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának munkatársa; László Imre, a Pest megyei Ve­gyi- és Divatcikkipari Vállalat töltőtoll-gyáregységének igazgató­ja; dr. Lengyel Zsuzsa, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető docense, Marton Pál, az Egyesült Izzólámpa és Villa­mossági RT váci gyárának gyár- •gységvezetője; Máté Gyula, a ceglédberceli Egyetértés Mgtsz párttitkára; Mészáros János, a Pest megyei Hírlap olvasószer­kesztője; Mészáros Judit, a pándi általános iskola igazgatója; Miseta János, a szigetszentmiklósi nagy­községi pártbizottság titkára; Ná­dor Emilné, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának adminisztráto­ra; Nyújtó Ferenc, a ceglédi Gyü­mölcs- és Dísznövénytermelő Kutatóintézet igazgatója, városi tanácstag; dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest megyei Bizottságá­nak osztályvezetője; Práger Lászlóné, az MSZMP Pést megyei Bizottságának munkatársa; Révay János, a Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója; Sárik János, a Ceglédi Építőipari Vállalat igazgatója; Sima István, a monori járási hi­vatal titkárságának vezetője, Sza­bó Ferenc, az Örkényi nagyközsé­gi tanács nyugalmazott elnöke; Szepesy Árpád, a Pest megyei Tanács vb csooprtvezetője, Vár­szegi István, a nagykátai járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke; és Viszkok Mihály, a gombai Fáy András Mgtsz növénytermesztője. A MUNKA ÉRDEMREND BRONZ fokozatát kapta: Baghy László, a ráckevei járási hivatal osztályvezetője; Bállá László, a kemence! Vegyesipari Szövetkezét művezetője; Balázs Veronika, az isaszegi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága főelő­adója; Berzy Béla, a százhalom­battai Dunamenti Hőerőmű Válla­lat művezetője; Béres Lászlóné, © Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága főelőadója; dr. Czikajló Sándor, a Pest megyei Bíróság ta­nácselnöke; Czvikli Károly, a ve- csési Ferihegy Tsz főmezőgazdá­sza ; Fábián Lászlóné, a péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezet szakmunkása; Finta Géza, a Gö­döllői Gépgyár diszpécsere; Jakab Györgyné, az MSZMP váci járási bizottsága munkatársa; Kalina Já­nos, a péteri községi tanács elnö­ke; Kelemen József, a Dunamenti Regionális Vízmű szb-titkára; Ké­ső Géza, az érdi nagyközségi ta­nács fejlesztési főmérnöké; Kónya Ferenc, a? törteli Dózsa Tsz el­nökhelyettese; Kovács Lászlóné, az MSZMP monori járási bizottsága munkaitársa; dr. Kővári Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal Pest megyei Igazgatósága helyettes ve­zetője; Magyar Dezsőné, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat szentendrei írószergyára személyzeti vezetője; Marunák Ferencné, <a monori járási hivatal főelőadója; Mészáros Menyhértné, a Kemence—Bemecebaráti Egye­sült Tsz növénytermesztője, közsé­gi tanácstag; Molnár Jánosné, a Budapesti és Pest megyei Gabona-- forgalmi- és Malomipari Vállalat osztályvezetője; Nánai Pál, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szerelőcsoport vezetője; Ondó József, a Nagykőrösi Kon­zervgyár törteli telepének műszak­vezető szakmunkása; Pataki Mi­hály, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz traktorosbrigád vezetője; Pál Ernő, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár tudományos munkatársa; Protapopov Viktorné, a Nagykőrösi Konzervgyár csoport- vezetője; Simányi Józsefné, a százhalombattai városi tanács végrehajtó bizottsága csoport- vezetője; Szabó Zoltán, a Duna­menti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat telepvezető gé­pésze; Szatmári Károly, a Tápió- szedei Takarékszövetkezet elnöke; Szatmári Sándor, a dabasi járási hivatal főelőadója; Szántai József­né, a gödöllői városi tanács vég­rehajtó bizottsága főelőadója; Szűcs Dénesné, a Cegléd és Kör­nyéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat elárusítója; Tábori Antal nyugdíjas, a ceglédberceli Szak­maközi Bizottság titkára; Telek Lásdlóné, az abonyi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága cso­portvezetője; Tillinger Imre, a du- naharaszti 2. számú általános is­kola igazgatója, nagyközségi ta­nácstag; Tóth Gábor, a kiskunlac- házi Kiskun Tsz pártalapszerve- zete titkára; Zászlósi Béla, a Ganz Műszerművek gödöllői Áram­mérőgyára pártbizottságának tit­kára. Üj feladatokat fogadott el a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége Levél Kádár Jánoshoz — Megválasztották a tisztségviselőket Vasárnap befejeződött a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének V. kongresszusa az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében. A felszólalók elemezték, mi­ként valósul meg a nemzetisé­gi politika a németek lakta településeken, a németajkúak mit tettek anyanyelvűk, kul­túrájuk, hagyományaik meg­őrzéséért, s az ország, a kö­Pest megyei Barinkai Ősz. ?■■■ kárné, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titká­ra — aki meg­hívottként vett részt a kong- reszuson — az egyik legfonto­sabb feladatról, a nemzetiségi nyelvoktatás I tapasztalatairól beszélt. j — A párt nemzetiségi po­litikájának megvalósítása ér­dekében egyre tartalmasabb munka bontakozik ki. Nagy változás ment végbe az isko­lákban és az óvodákban. Tíz évvel ezelőtt mindössze 182 gyerek tanult németül az óvo­dákban, ma már 1880. A me­gyei párt- és állami vezetők törekvése, hogy minden nem­zetiségi gyerek részesüljön a nyelvoktatás előnyeiben. Azo­kon a településeken, ahol ezt ma még megoldani nem tud­ják, ott lehetővé kívánjuk tenni, hogy a gyerekek egy­éves anyanyelvi iskolaelőké­szítő tanfolyamon vehessenek részt. A megye általános iskolái közül 1968-ban 25, ma 44 helyen oktatnak nemzetiségi nyelvet, s 310 német anya­nyelvű diák tanul ezekben az iskolákban. Gondot okoz azon­ban, hogy nincs elég nemzeti­ségi nyelvet oktató pedagógus. A megyei tanács művelődési osztálya ösztöndíjat nyújt a továbbtanuló nemzetiségi hall­gatóknak; ezzel a lehetőséggel élve a jövőben következete­sebben kell munkálkodni azért, hogy az ösztöndíj-szer­ződések a német nyelvet ok­tató pedagógusok számát nö­veljék. Barinkai Oszkárné, dr. Tho- man Márton budapesti kül­dött felszólalására utalva hangsúlyozta: — Thoman elvtárs arra buzdított, hogy minél több nemzetiségi hallgatót küldjünk a pesterzsébeti Kossuth Gim- náziumba. Már elhatároztuk, hogy erősítjük kapcsolatain­kat'az iskolával; elviszünk oda minden német nyelvet oktató pedagógust, és az is­kolák igazgatóit. A pálya- irányítás során felhívjuk a figyelmet a Kossuth Gimná­zium megkülönböztetett szere­pére. ^ — Az általános iskolában szerzett nyelvkészség tovább­fejlesztésére a megyében is vannak lehetőségek. A du- naharaszti gimnáziumban 71, a pilisvörösváriban ’45, a szent­endreiben 42 diák tanulja nemzetiségi anyanyelvét. Tá­mogatjuk azokat az erőfeszíté­seket — folytatta a Pest me­gyei pártbizottság titkára — amelyeknek célja, hogy a nem­zetiségi óvodák és iskolák kö­zül minél több rendelkezzék a nyelvoktatáshoz szükséges spe­ciális eszközökkel. Ehhez persze nem kevés áldozat szükséges, hiszen az oktatás más területein is jelentősek még a tennivalóink. — Többen elmondták — a zös haza gazdagításáért. A Magyarországon élő csaknem kétszázezer főnyi németajkú lakosság nevében ismételten hangsúlyozták az anyanyelv elsajátításának, használatának fontosságát. A kongresszuson többek között javasolták, hogy a megyei művelődésügyi osz­tályok hatékonyabb szakta. nácsadással segítsék a gyer­mekek nemzetiségi oktatását, foglalkoztatását. felszólalások dunabogdányiak is —, hogy nagy az igény a nemzetiségi örökség megóvására, s a ha­gyományok ápolására. A meg­oldás az volna, ha a dunabog- dányi művelődési ház, nem­zetiségi tájház szerepet is be- töltene. Az intézmény a jö­vőben több támogatást kap annak érdekében, hogy a ha­gyományőrző gyűjteményüket méltóan mutathassák be. Mammel Ádámné ve­zető óvónő, az Országos Pedagógiai In­tézet szakre­ferense, török­bálinti küldött a német nem­zetiségi óvodai nevelés ered­ményeit és problémáit ele­mezte. — A IV. kongresszus óta jelentős fejlődés mutatko­zik az óvodai nevelésben — mondta. — A következő évek­ben tovább kell növelnünk az anyanyelvi óvodák szá­mát, el kell érnünk, hogy a nemzetiségi területeken min­denhol készítsék elő az álta­lános iskolai nyelvoktatást. Ehhez már sok segítséget ad. hogy 1974-ben megjelent az első kézikönyv, amely — az általános nevelési irányelvek­kel összhangban segíti az óvó­nők munkáját, az is előrelé­pés, hogy két év óta szemlél­tetőeszközök könnyítik a2 anyanyelvi nevelést. Jelen­leg legtöbb helyen hetente négy anyanyelvi foglalkozási tartanak az óvodákban. — Arra kell törekednünk, hogj legalább a foglalkozások felt német nyelvű legyen. Ez azonban csak akkor érhet­jük el, ha pontosan felmér­jük az anyanyelvet pici ko­ruk óta beszélő gyerekei számát, és ha további lépé­seket teszünk annak érdeké­ben, hogy több szakképzetl óvónő legyen. Az OPI ered­ményesebbé kívánja tenni i továbbképzéseket, fokozn akarjuk a szaktanácsadók sze­repét, illetve még színvona­lasabbá tesszük az óvoda: szemléltetést. A nemzetiség óvodai nevelésben már ed­dig is szép eredményeket ér­tek el Baranya, Bács-Kis- kun és Pest megye intéz­ményeiben. Zárszó és választás A kétnapos tanácskozás ta­nulságait összegezve Réger Antal, a Magyarországi Né­metek Demokratikus Szövet­ségének főtitkára hangsú­lyozta: sok tekintetben a né­met ajkú lakosságtól függ, milyen mértékben valósul meg a kongresszus határo­zata, amelyben megjelölték a legfontosabb tennivalókat. Többek között előirányoz­ták, hogy a szövetség — a megyei tanácsokkal együtt — megvizsgálja a nemzeti­ségi oktatás bővítésének to­vábbi lehetőségét. Támogatja a nemzetiségi pedagógusok, közművelődési szakemberek képzését. Megkülönböztetett figyelmet fordít a német aj­kú munkások, fiatalok műve­lődésére. Segíti a német nyel­vű olvasómozgalom kibon­takozását. Az államközi kap­csolatok alapján folytatja együttműködését NDK-beli in­tézményekkel. A kongresszus elfogadta az alapszabály módosítására tett javaslatokat, amelyekre — amint Krauth János elnök megindokolta — azért volt szükség, mert az utóbbi idő­ben több, a nemzetiségek éle­tét is érintő jogszabály jelent meg, s új feladatok hárulnak a szövetségre is. Ezenkívül megváltozott a szövetség és az országos választmány né­met neve is. A kongresszus levelet kül­dött Kádár Jánoshoz, a: MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárához, s ebbei hangsúlyozta: erősödött a né met ajkú lakosság ragaszko­dása szocialista rendszerünk­höz, lelkiismeretesen és becsű letesen tesz eleget állampol gári kötelességének, tévé kényén vesz részt a szocia lizmus építésében, a politi kai, a társadalmi, a kulturá lis életben. Pártunk és kor mányunk a jövőben is biz ton számíthat részvételüké közös hazánk, a Magyar Nép köztársaság felvirágoztatásé ban, a fejlett szocializmus épí tésében. A tanácskozás második nap ján megválasztották a ké kongresszus között tevékeny kedő választmány 99 tagjái a munkabizottságokat, s Magyarországi Németek De mokratikus Szövetségének el nökségét. A tiszteletbeli elnök Wil Frigyes, az elnök újra Krauti János lett. Az alelnökök Hambuch Géza, Röckl Jó zsef, Böhm András. A fótit kár továbbra is Réger Anta a titkár Klotz Miklós, a Neu Zeitung új főszerkesztőj Leipold Péter, a nyugállo mányba vonult Gráber Györg helyett. A kongresszus Krauth Já nos zárszavával fejeződött be Hűtőház-jubileum Ötszáz helyett kétszázan Háziünnepségen emlékez­tek meg Budaörsön a Hunga- rofruct hűtőháza alapításának tizedik évfordulójáról. A Nagy Október jelentőségének mélta­tása után Czigány Péter, a hű­tőház igazgatója elmondta, hogy mekkora utat tett meg az üzem fennállásának egy évtize­de alatt. Emlékezett a mun­kássá válás küzdelmes folya­matára és a szocialista bri­gádmozgalom kifejlődésére. A termelékenység alakulására jellemző, hogy ma kétszá dolgozó éri el ugyanazt a tel jesítményt, amelyet tíz év még ötszázzal sikerült csal elérni. Az ünnepségen az alapít tagok közül hétnek adott á Kiváló dolgozó jelvényt é negyvenötnek jutalmat a hű tőház igazgatója. A KISZ KI dicsérő oklevelét hármai vették át Lakasz Magdolnától a KISZ községi bizottsága tit. kárától.

Next

/
Thumbnails
Contents