Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

"xMätm

1918. NOVEMBER 26., VASÁRNAP

Magam sem tudom...

— Van az Egyesült Izzó váci gyárában egy esztergályos, Papp László. Más be. osztást kapott, melyben több mint ezer forinttal kevesebb a fizetése.

— Remélem, nem nyugodott bele.

— Dehogynem. Ugyanis ő akarta az új munkakört.

— Akkor itt valami nem étimmel.

— Gondolod?

★

— Papp Lászlónak hívnak, 32 éves vagyok, nős, van egy kislányom. Nyolc éve dolgozom itt. Esztergályos, köszörűs voltam a tmk-ban. Brigád- vezető is lettem, azután a Komócsin brigádba kerültem. Mindig érdekelt a kulturális munka, hát én lettem ott a kultúrfelelős. Elnyertük a Vállalat Kiváló Brigádja címet, száz brigád közül, máig is egyedül. Azután egy darabig az egész, 250 embert foglalkoztató Fémmechanika üzemrész kulturális felelőse lettem, majd 2100 dolgozót foglalkoztató gyárunk szakszervezeti bizottságának kultúrosa. Közben persze továbbra is forgácsoló voltam, egész 1976-ig, amikor kineveztek a vállalat függetlenített közművelődési előadójának. Nem volt köny. nyű otthagyni a műhelyt, a brigádot.- (Fogarasi Kálmán és Sinkt» = Mihály, a Komócsin brigádból: £ — Laci hiányzik nagyon. Ak- S kor jöttünk föl annyira, ami- 2 kor ő szervezte nálunk a dolls gokat. Mindnyájunkat rászok- 2 tatott valamire, kinek mi tet- 5 szett jobban: irodalom, zene, = képzőművészet. Most segítünk 2 neki, ahol tudunk, például ki. 2 állításoknál, elkészítjük a tab- E lókat, meg mindenféle szak- = munkát. Minket beoltott a kul- £ túrával, az biztos. Most látjuk, 2 az egész gyárat megmozgatja, 2 ismerik mindenhol, ő a Laci.)

— Szakmunkásbizonyítvá- hyom volt, éreztem, hiába a lelkesedés, ehhez a munkához ennyi kevés. Elvégeztem a marxista középiskolát, azután szakközépben érettségiztem és a marxizmus—leninizmus esti egyetemen is kijártam a három évet. Szabálytalan dolog volt, egyszerre jártam középiskolába és egyetemre is. Mindkét helyen jelesen végeztem. Munka mellett.

= (Telefon. Sugár András, * S tévé főmunkatársa jelzi, niin- r den rendben, jön külpolitikai | fórumot tartani. Papp László 5 szép, élörenyointatott meghívó- kát vág a hóna alá, robogunk = a személyzeti osztályra, ott | gyors kezek belegépelik az = üres helyre a most már végle- = ges dátumot, látható, a kérés | nem éri váratlanul őket, rend- | szeresen segítenek. Kőbánunk S tovább, végig a gyárban, mit = hoztál, Laci — kiáltásokkal főit gadnak, szétosztjuk a meghívó. 1 kát a kultúrosoknak, vezetők. = nek, azután vissza a kicsi, pla- r kátokkal, oklevelekkel tapétáit zott irodába.)

— Most is tanulok, a pesti főgyár 150 órás tanfolyamot rendez a közművelődési előadóknak. Nagyon sokat segítenek itt a gyárban is, minden vezető érzi a közművelődés fontosságát. Ezt áz egész alagsori részt valamiféle kul- túrcentrummú alakítják át, bővül a könyvtár, lesz sport- terem, tévé-szoba. Sokat jelent a Madách Imre Művelődési Központ és a városi tanács művelődési osztályának támogatása. Persze a legjobb az, hogy ismerem az embereket, éveken át együtt dolgoztunk, ez nagy előny. Ezért mertem például elhívni a váci Musica Humana zenekart. Komolyzene a gyárban? Sokan tamáskodtak. Erdélyi Józseffel, a zenekar vezetőjével megbeszéltük, nemcsak zenélnek; magyaráznak is. Milyen .zene az, ki volt aki

alkotta? Ma már hangversenysorozatokat tartunk,

150—200 hallgatóval. A programok délután 2 óra körül kezdődnek, | műszak végén.

Hetente kettőt- hármat rendezünk. A legsikeresebbek a kiállítások, a sok bejárónak busz-, vonatindulásig van P egy félórája azokat megnézni. Tavaly tizenötöt csináltunk, idén a Kilencediknél tartunk. Volt mostanában nálunk Baranyi Ferenc, Sánta Ferenc, Pas- suth László, Karsai Elek. Fórumot tartott Réti Ervin, Kulcsár István. Volt rengeteg vetélkedő, irodalmi est, előadóművészek, a Népszínház, a Mikroszkóp tagjai jártak itt. Kéthetenként filmvetítés van, akadt olyan néző, aki életében először itt látott mozit. Nemcsak krimiket mutatunk. Az ötödik pecsét, a Küldetés, a Foglalkozása riporter, a Prémium is telt házat vonzott. Évente tucatnyi TIT-elő- adást tartunk, a legkülönbözőbb témákról, a Bermuda háromszögtől kezdve Dél-Viet- namig.- (Szegletes Józsefné, üzemi

E könyvtáros: — Két év alatt öt- 2 százról csaknem ezerre nőtt az 2 olvasók száma, örülök, ha ma*

1 gát a kölcsönzést el tudom lát- E ni. De ez a Laci lelkén szárad.

2 Annyi programot hozott ide a 2 könyvtárba, annyi előadás után § mondta el: ennek utána lehet E nézni a könyvek között, hogy 2 akik amúgy tán soha sem jöt- 2 tek volna be ide, rendszeres

.= olvasók lettek, ö szervezi a E könyvekhez kapcsolódó prog- 2 ramokat is, ünnepi könyvhé- 2 ten, költészet napján; olyan, = mint egy mankó, nélküle el. = esnék.)

— A gyárban tizenhat tagú

közművelődési bizottság működik. Ennek titkára vagyok. Ott elhatározzuk, miket kellene csinálni, egyeztetjük a dolgokat, azután nekiesek a szervezésnek. Telefonálok, levelezek, adminisztrálok,

könyvelek, pénzt kezelek, programokat keresek, járom az üzemeket, mi érdekelné az embereket, plakátot rajzolok, nyomdát kerítek, havonként megjelenő Közművelődési Hír. adónkat szerkesztem. Naponta 12 órát is dolgozom, élvezettel.

s (Fogara.cl Kálmánná, a V51 röskereszt cyárt szervezetének r titkára: — Az egész megyében ä elismerik saervezetünk mtinká- = ját. A közművelődési bizottság- = ban megbeszéljük Lacival, mit 5 csinálhatnánk közösen. Volt = előadás az alkoholizmusról, az* § után Czeizel tanár úr is járt itt § többszőr, máskor a korszerű = táplálkozásról beszélgettünk, £ úgy, hogy a Laci elment a = Nagykörösi Konzervgyárba, = tartsanak nálunk főzési bemu- = tatót. Majdnem szétesett a kul- = túrterem, annyian voltunk. Volt = itt egy kozmetikusnö is egy- = szer, megmutatta az asszonvok- i nak, hogyan ápolják bőrüket, = amit bizony a munka jócskán = megvisel.)

— Húszezer forinttal gazdálkodom évente. Ez nem sok, de mindig kapok hozzá. Most például, hogy a Népszínház a reformkori drámairodalomról tartott színdarabrészletekkel illusztrált előadást, a művelődési központ segített ki. Tavaly kitaláltuk, ne 10 forintos csokoládét adjon a Télapó a dolgozók gyerekeinek, hanem tartsuk egyben a pénzt, rendezzünk gyermekműsort. Volt ellenkezés, hiába. a megrögződés, de elég az hozzá, idén a gyermeknapon reggeltől estig tartott a móka, bábelőadás, rajzverseny, sok műsor, ének, volt vattacukorárus, könyvet is lehetett vásárolni, a srácok nagyon élvezték. Ezt a programot a szakszervezet külön fizette.

s (Kékesi István, a gyár szak- = szervezeti bizottságának titká- E ra, a közművelődési bizottság 2 társelnöke: — A közművelődé- 2 si munkának nagy jelentőséget E tulajdonítunk. Tudjuk azt is, E máról holnapra nem lesz min- 2 denkinek létszükséglete a kul- 2 túra. Ehhez idő kell és nekünk 5 van türelmünk, ötéves közmű- E velődési tervet dolgoztunk ki. 2 Most, az első két évben öm- 2 lesztettük a programokat, épp s azért, hogy felmérjük: mire E van leginkább igény. Kialaku. E lóban van egy nem is kis cső- 2 port, melynek tagjai rendsze- | résén látogatják rendezvé- E nyeinket. Ezek szervezése nagy 2 munkával jár. A Laci energi- 2 kus, fáradhatatlan.)

— A feleségem is azért jött ide utókalkulátornak, hogy részt vehessen a rendezvényeken. Kisebb lett a pénze, annak idején a tmk-ban én is ötezer körül kerestem, most, a mozgóbérrel együtt háromezer hatszázam van. De ez nem érdekes. Legfeljebb kevesebb jut a hobbijaimra. Fotózom, sok díjat nyertem, a birkenaui egykori haláltáborról készített fotósorozatom, az Élők, vigyázzatok, két évig járta az országot. Riporterke. dem a művelődési központnak, vetítettképes útibeszámolókat tartok, nagyon szeretek utazni. Rengeteg pénz megy könyvekre, de már hely sincs, ahová rakni lehetne.

Néha magam sem tudom, hogy jut időm minderre. Szeretem, amit csinálok, nagyon.

★

— Nos?

— Mondtam, ennél az embernél valami nem stimmel.

— ?

— Megszállott. De... bár több lenne belőle.

Andai György

Honismereti diákkonferencia

Szombaton gazdag programmal folytatódott Egerben a harmadik országos honismereti diákkonferencia.

A konferencián Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást Szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus címmel, majd válaszolt a fiatalok kérdéseire.

. Ezután Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője tartott előadást A munkásmozgalom-történeti oktatás, kutatás helye, szerepe az ifjúság nevelésében címmel.

Elhunyt Vihar Béla

Pénteken, 70 éves korában elhunyt Vihar Béla József Attila-díjas költő. Temetéséről később intézkednek.

A Magyar írók Szövetsége,

A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja

★

1908-ban született Hajdúná- Baloldali ember volt: 16 éves páson. Életútjának- Szécsény, korától párttag, s a íeiszaba- K uinszentmiklós, Debrecen, dudás után tudatos szervezője Miskolc és Budapest voltak a nemzetiségi művelődés ügyé- főbb állomásai. Első versesfcó- nek. Évekig belső munkatárs- tete — „Üt önmagádtól” cím- ként dolgozott az Élet és Tűméi — 1933-ban Miskolcon je- domány című ismeretterjesztő lent meg. A Nyugat harmadik lapnál. Élete utolsó évtizedé- nemzedéke néven, emlegetett ben a költészetnek szentelte lírikus generáció — Vas 1st- napjaa_ Válogatott vsrsesköte- ván, Weöres Sándor, Jékely te, az „Egy katona megy a hó- Zoltán és mások — poéta tár- J- ’ ”~*=r

sas-igának tagjaként a kifeje- bari

zés kultúrájával párosult hu- Jara Jeden* meg. Hirtelen h — marxista életszemlélet és benső Iáiéval pótolhatatlan, veszteség gazdagság hatotta át költészetét, érte irodalmi életünket.

A PEST MEGYEI EGYESÜLET TERVEI

Ne legyen egyedül a könyvtáros

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete, amely a ' könyvtárosok és tájékoztatási intézetek munkatársainak társadalmi szervezete, az 1935-ben alakult Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének jogutódja. Az egyesület az egész könyvtáros társadalmat nehezen tudná összefogni, ezért szakmai szekciókban és regionális szervezetekben működik.

A Pest megyei Könyvtárosok Szervezete a? országban majdnem utolsók között alakult meg az idén június

5-én, és a közelmúltban tartotta vezetőségválasztó közgyűlését. A Pest megyei szervezet elnöke Weisz Gábor, a váci városi könyvtár igazgatója lett, akivel most terveikről és feladataikról beszélgetünk.

— Milyen változást hoz a megyében dolgozó könyvtárosok munkájában ez a szervezet?

— Elsősorban a különböző könyvtártípusok munkatársainak kapcsolatait erősíti, és ami nagyon fontos, elősegíti egymás munkájának jobb megismerését. A szervezetnek 260 tagja van, akik tanácsi, szakszervezeti, műszaki és iskolai könyvtárakban dolgoznak, többségük egyedül. Hiába van például egy iskolai könyv-táros jó kollektívában, mint szakember egyedül van. Ugyanígy a községekben: sok helyen csak egyetlen könyvtáros van az egész településen, szakmai kérdésekben nincs

Hászvws megyei kiadványok

Bronzeszközök; kerámiák

Régészek több csoportja kutatta az idén a föld mélyét Sopronban. A legértékesebb leletek az Ikva parti ásatásoknál kerültek elő. Időszámításunk előtti harmadik, ötödik és a nyolcadik századból származó bronzeszközöket, kerámiákat, üveggyöngy ékszereket, s más értékeket hoztak felszínre a kutatók.

Egy 2700 éves bronz tőr és egy ugyancsak 2700 éves bronz borotva a legrégebbről származó leletek.

Az idei munkák egyben leletmentő ásatások is voltak. A közel háromezer éves település helyén ugyanis Sopron

AZ ÉRTELMISÉGRŐL (Bibliográfia). Érdekes összeállítás jelent meg félezer példányban, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár gondozásában. Ipacs Edit és Károlyi Antalné vállalkozott arra, hogy rendszerezi e témakörben megjelent állás- foglalások, kutatási beszámolók és folyóiratcikkek címjegyzékét. A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnöksége 1973- ban és 1975-ben három fontos határozatot hozott a megyei pedagógusok élet- és munkakörülményeinek a javításáról, a közművelődés helyzetéről és fejlesztéséről, amit kiegészített a Pest megyei pártbizottság ismert intézkedési terve. Ezután a bibliográfia összeállítói felsorolják a Pártéletben, a Valóságban, a Társadalmi Szemlében s másutt megjelent írásokról, pontosan megjelölve a megjelenés idejét s a helyet, ahol megtalálható a publikáció.

MÜZEUMI HÍRADÓ. A Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának tájékoztatója rendszeres és jó kapocs a szentendrei igazgatóság és a megye területén található múzeumi dolgozók között. A nemrég kiadott őszi számban tájékoztatást olvashatunk a Pest megyében megnyílt 27. állandó kiállításról, a Bar- csay-gyűjteményről. Sándor Ildikó néprajzos-múzeol ógus a szentendrei Népművészetek Házában megnyitott új kiállításról, Mucsi András Ilosvai Varga István tárlatáról írt

legnagyobb új lakónegyede, a —-------- ------------- _ —

há

romezer lakásos Jereván la- Megtudjuk, hogy Cegléden kótelep épül. I miként népszerűsítették a

magyar irodalom történetét és milyen régészeti kutatásokat végeznek Százhalombattán. A Pest megyei múzeumok látogatásának sorrendje így alakult 1978 első felében:

1. Szentendre, 2. Zebegény, 3. Cegléd és 4. Vác.

BEJÁRÓ DOLGOZÓK. Pest megyének sajátos helyzetéből, — a főváros körüli elhelyezkedéséből, gazdasági szerkezetéből és településhálózatából — következik, hogy a lakóhelyükön kívül dolgozók aránya magas. A legutolsó népszámlálás adatai szerint a megye keresőképes lakosságának 51,3 százaléka volt a bejáró. A megyei párt-végrehajtóbizottság legutóbb 1977 áprilisában viágálta a bejárók életmódjának alakulását. Hangsúlyozta, hogy a közlekedés a bejárók életmódjának meghatározó tényezője, amely kihat a családi életre, a társadalmi környezettel tartott kapcsolat kihasználására. A bejárás mindenekelőtt a közművelődés közösségi formáitól vonja el a figyelmet. A bejárókkal való törődés szükségessé teszi helyzetük pontosabb ismeretét, a Pest megyei és a fővárosi szervek tevékenyégének összehangolását, az üzemek és a lakóterületek tudatosabb együttműködését Ez a Gutái Katalin szerkesztésében most kiadott 38 oldalas tájékoztató tartalmazza a megyei pártbizottsági ülésen elhangzott beszámolót és a legfontosabb hozzászólásokat, s zárul a megyei pártbizottság 1978. június 30-i határozatának az ismertetésével.

P. R.

kire támaszkodnia. Szervezetünk elősegíti a szakmai tájékozódást és fórumot ad vitáknak.

— Á szakmai tájékozódás, kitekintés egyik formájaként tapasztalatcseréket szervezünk. Ellátogatunk a megyében és az ország más területén levő könyvtárakba is. Munkánkat elősegítendő, szeretnénk megismerkedni más megyei szervezetek működésével, különösen a Hajdú-Bi- har megyei szervezetével, melyet példaként tekintünk.

— Milyen terveik vannak még?

— Szeretnénk szorosabb kapcsolatot kialakítani a többi közgyűjteménnyel, pontosabban a múzeumi könyvtárosokkal és a levéltárosokkal. Velük, feladataikból következően szervesebb együttműködés alakulhat ki, mint például a művelődési házakkal. Emellett van még egy fontos, eddig nem említett feladatunk, és ez nem terv: az érdekvédelem. Természetesen nem a szakszervezetet akarjuk helyettesíteni, hanem a könyvtárügyet megismertetni a társadalom más szektoraival. Eszmecseréket kívánunk létrehozni, melyeken a döntéshelyzetben levőket tájékoztatnánk.

— Szükség van erre az érdelgvédelemre?

— Mindenképpen, már csak amiatt is, hogy még mindig él egy hamis kép a könyvtárosokról. Amolyan ártalmatlan, de haszontalan lénynek tekintik őket. Feltétlenül el kell oszlatnunk ezt a képet, miszerint a könyvtáros csak azért van, hogy kölcsönözzön, tehát visszavegye a könyveket és helyette újakat adjon. A könyvtár, mint az önálló ismeretszerzés műhelye még nem ismert eléggé.

— Kik segítik a szervezetet?

— Elsősorban a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, valamint az SZMT megyei könyvtára, mint két legjelentősebb módszertani központ, melyek segítik munkánkat.

— Mikor találkoznak a

szervezet tagjai?

— Negyedévenként, mint az a most készülő szervezeti szabályzatunkban is szerepel. De emellett a tagsággal állandó és minden formalitástól és bürokráciától mentes kapcsolatot kívánunk tartani.

K. É.

TV-FIG YELÓ

Zárka. A csütörtök este közvetített — Hollós Ervin ‘Sbkumentumregénye nyomán forgatott — A zárka című tv- filmben többször is föltűnt egy jókora kartonlap, amelyen megannyi kocka volt látható, s ezeket a négyszögeket különböző irányokba vezető vonalak kötötték össze. Az említett ábra az illegalitásban tevékenykedők egyik csoportjának kapcsolatrendszerét, s az a tény, hogy a legeslegfölül magányosan kiemelkedő forma beírás nélkül maradt

— egyben az elszánt közösség drámáját is jelképezte. Azt, hogy a • háborúval, a fasizmussal szembeforduló fiatalembereknek ez a nyomdát szerző, röplapokat terjesztő, fegyverrel is bíró — sőt: harcba is bocsátkozó — közössége nem képes odakötődni az ellenállás legfőbb irányítójához, a kommunista párthoz. Hiába a Gáti Oszkár játszotta ifjú férfi minden igyekezete, csak nem oszlik el a bizalmatlanság. Hinni akkor kezdenek neki, amikor őt is ugyanaz a zárkaajtó rekeszti el a külvilágtól...

Mindez igen látványosan — olykor túlontúl harsány, inkább kalandfilmekbe illő, mintsem egy ilyen történelmi, politikai töltetű képsort szolgáló feldolgozásban — elevenedett meg a nézők előtt, akik bizonyára jobban örültek volna, ha nem annyira a külsőségekre figyel Rényi Tamás rendező, hanem inkább a belső konfliktusokat bontja ki. Egyszóval, emberibbé igaritja az alakokat. Így

— sí ez igazán sajnálnivaló — jobbára csak fölfoghattuk, mintsem valójában elhihettük a csatlakozás drámáját. Ugyanígy kedvünk ellen való volt a játék furcsa befejezése is, amikor tisztázatlanul maradt a börtönből kiengedett ifjú sorsa; legalább jelezni kellett volna, hogy csak futni hagyták, avagy szabadságát tényleg visszanyerte.

Százhalombatta. Egy hatalmas pályaudvar, ahol nem lehet jegyet váltani — a csütörtök esti Tv-Híradóban így jellemezték Százhalombatta hatalmas vasútállomását, ahol benzint, benzolt és cseppfolyós gázt indítanak útnak a nap szinte minden órájában.

A tartálykocsik rendezgetése, szerelvényekké kapcsolása — ezért készítették a dicsérő híradást is — igazán példa, szerű. Hét éve nem volt tűz ezen az óriási sínrendszeren, ami pedig a továbbított energiahordozók mennyiségét illeti, hát az is igencsak tetemes : mostanában gördítették ki a hárommilliomodik tonnát.

A százhalombattai vasutasok munkájáról Kelényi György állomásfőnök beszélt. Egyrészt azzal büszkélkedett, hogy munkatársi gárdája milyen fiatal — az átlagéletkor harminc év Pest megyének e fontos szállítási központjában —; másrészt meg azzal, hogy jórészt irányvonatokat indítanak, s így mind az útrabo- csátó, mind pedig a tartályok fogadója egyaránt jól jár.

Ti fS Ml. Pénteken késő este lezajlott a Ti és mi országos társasjáték második fordulója. Ezúttal Győr és Debrecen vetélkedett. Meg kell hagyni, ez a férfi-nő párviadal már korántsem volt olyan vérre menő, mint a múltkori, amikor Kecskemét és Miskolc csapott össze. Bizonyára a szerkesztők is okultak abból a nagy vihart kavart — több lapban is elmarasztalt — csetepatéból, és inkább olyan feladatokkal bízták meg a résztvevőket, amelyekből nem lehet ingerültebb kavarodás. A Ti és mi tehát egy rögtönzött műsorrá szelídült — talán olyasmivé, aminek eredetileg is szánták...

Akácz László