Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
1978. NOVEMBER 26., VASÄRNAP &///. . x/UMftP 3 Megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének V. kongresszusa Az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét Szentistványi GyuSáné tolmácsolta A gyulai városi tanács dísztermében szombaton megkezdődött a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének _ V. kongresszusa. Márk László, a szövetség elnöke üdvözölte az 1100 küldöttet és a meghívott vendégeket, közöttük Szentistványi Gyulánét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Polinsz- ky Károly oktatási minisztert, Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkárt, valamint a társadalmi és állami szervek képviselőit. A szövetség országos választmányának a IV. kongresszus óta végzett munkáról szóló beszámolójához Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámoló a munkáról A Magyarországon élő románok tapasz.talai.ai is azt bizonyítják, hogy szocialista ál- laanunk nemzetiségi politikája mindenben megfelel a párt marxista—leninista elveinek — állapította meg a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének kongresszusi beszámolója A hazánkban élő román nemzetiségű dolgozók egyetértenek e politikával, és kérik, hogy a párt a jövőben is érvényesítse következetesen. A beszámoló hangsúlyozta: a magyarországi román nemzetiségű dolgozók nagy megelégedéssel fogadták, hogy véleményüket messzemenően figyelembe veszik lakóhelyük gazdasági, társadalmi, kulturális feladatainak kialakításánál. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy jó a társadalmi közérzetük. Nagyra értékelik a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételeinek gyorsabb ütemű fejlesztését, a nemzetiségi tannyelvű iskolák tanuló- létszámának növelését szolgáló határozatokat, mert bennük az eddigi helyes politika folytatását, továbbfejlesztését, s ! a politikai és kulturális egyenjogúság érvényesülésének újabb bizonyítékát látják. Az állami és társadalmi szervek — állapította meg a beszámoló — nagy gonddal segítik a nemzetiségi szövetség és a közművelődési intézmények munkáját, a hagyományok ápolását, a .román népművészet értékeinek megőrzését. A nemzetiségi oktatás helyzetét elemezve a referátum megállapította: a két kongresz- szus között az óvodában emelkedett a nyelvi foglalkozásokon részt vevő gyermekek száma, javult az intézmények személyi ellátottsága, erősödött iskolai előkészítő / funkciójuk. Ugyanakkor azoknak a községeknek az óvodáiban is szükségesnek tartják a román nyelvű foglalkozások bevezetését, amelyeknek iskoláiban nyelvi oktatás folyik. Felszólalások a vitában Fórum a Szovjetunióról Továbbélő hagyományok A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi művelődési házának színháztermében zsúfolásig megteltek a széksorok. Nagy érdeklődéssel várta a közönség a Szovjetunióról rendezett f áruin vendégeit: Iván Szalimont, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácsosát, Fjodor Osz- kolkovot, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatóját és Vlagyimir Prjahint, a nagykövetség harmadtitkárát. Ott volt a fórumon Csonka Csaba, az MSZMP szentendrei járási bizottságának első titkára és Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója is a nagyközség üzemeinek dolgozód, a járás vezető pártpiropagandástái között A fórum gazdag programjának megszervezésében oroszlánrészt vállalt a Lenfonó MSZBT-tagesopörtja. A magyar és a szovjet nép barátsága hosszú évtizedekkel ezelőtt teremtett ' hagyományokon nvugszik, s vált mindig szorosabbá a közös harcokban, majd a békés építő munkában Eme utalt Békés György, ame- pr-ei könwtár igazgatója, amikor nz alkalomból megnyitotta r politikai könyvnapok járási eseménysorozatát. Népeink barátságáról szólt Iván Szalimon is a Szovjetunió életét bemutató kiállítás kapcsán a budakalászi fórumon. Emlékeztetett Lenin szavaira, melyeket a Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalista jellegéről mondott, melyek — a tablókon szereplő dokumentumok tanúsága szerint is — hívek a történelmi valósághoz. A résztvevők kíváncsiak voltak a szovjet ipar, mezőgazdaság, oktatás, egészségügy legújabb eredményeire, vívmányaira, a Szovjetunió irodalmi, művészeti életére. Elismeréssel hallgatták Vlagyimir Prjahint, amint a szovjet aoél- és nyersvasgyártás kimagasló teljesítményeit ismertette, amint bejelentette a fórumon, hogy a mostoha időjárással dacolva 230 millió tonna gabonát takarítottak be a szovjet nagyüzemi gazdaságok földjein, s beszámolt arról is, hogyan haladnak a legnagyobb beruházások megvalósításában az építők. Fjodor Oszkolkov arról tájékoztatta az érdeklődőket, hogyan győződhetnek meg ezekről az eredményekről a fejlődő idegenforgalom révén. P. Sz. E. Gyuláné, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében üdvözölte a kongresszust. Emlékeztetett arra: nemzetiségi politikánk alapja a megmásíthatatlan igazság felismerése, hogy az ember megítélésének kritériuma csak a munkában, a közösségben, a társadalomban való helytállása lehet. Beszédének további részében hangsúlyozta: á magyar- országi románok sajátos helyzetüknél fogva hidat alkotnak hazánk és a Román Szocialista Köztársaság között. Anyanyelvi és népi kultúrájukkal hasznosan segíthetik egymás kölcsönös jobb megismerését, a kapcsolatok erősítését. A továbbiakban kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság kormánya azon munkálkodik, hogy az együttműködés a politikai, gazdasági, a társadalmi élet minden területére kiterjedjen, töretlenül fejlődjön, A többi nemzetiségi szövetség üdvözletét Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára tolmácsolta. A vitában felszólalók elismeréssel beszéltek a lakóhelyükön elért eredményekről és őszintén szóltak gondjaikról is. A kongresszuson Szentistványi Gyuláné és Polinszki Károly kitüntetéseket adott át a szövetség 11 társadalmi aktivistájának, a nemzetiség érdekében kifejtett eredményes munkájuk elismeréseként. A kongresszus vasárnap foly. tatja munkáját. „... Fürst re emlékezz, proletár' F ürst Sándor, a magyar kommunista mozgalom mártírja 1903. november 27-én, a Vas megyei Rum községben született. Falusi szatócs édesapja mind a négy fiát taníttatta, értelmiségi pályára szánta őket. A munkás- mozgalommal 1919 őszén jegyezte el magát: a 16- éves középiskolás belépett a Szociáldemokrata Pártba. Mozgalmi tevékenysége azonban majd 1923-tól válik igazán jelentőssé. Ekkor már a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja és részt vesz a párt legális fedőszervének, a Magyar- országi Szocialista Munkáspártnak tevékenységében is. Az ellenforradalmi rendszer nem sokáig tűrte legális forradalmi munkáspárt jelentkezését Magyarországon. Az 1927-es nagy letartóztatások, a „Vági-párt” végét is jelentették. Fürst Sándor ezt a letartóztatást még elkerülte. Két fontos legális tevékenysége ebben az időben: az SZDP úgynevezett Rendezőgárdájának helyettes vezetője, a legendás Stromfeld Aurél helyettese és politikai biztosa, ugyanakkor a XIV. kerületi 3ZDP-szervezet titkára. A Horthy-rendszer erőszakszervezeteivel az összecsapást azonban mégsem kerülhette el. 1928-ban kommunista propagandaanyagok terjesztésének vádjával letartóztatták, de bizonyítékok hiányában pár nap múlva elengedték. Életében mégis sorsdöntő első drasztikus találkozása a rendőrséggel : a Ruggyantagyárból — ahol hat éve megbecsült tisztviselőként dolgozott — elbocsátották. Ezentúl hivatásos forradalmárként, a KMP Központi Bizottságának tagjaként, a KIMSZ pártösszekötőjeként élte életét, szerepe volt a szociáldemokrata ifjúsági szervezet létrehozásában s abban, hogy ennek vezető szerve, az Országos Ifjúsági Bizottság már kezdettől erős kommunista befolyás alatt működött. A Tanácsköztársaság 10. évfordulójának előestéjén a politikai" rendőrség begyűjtötte a kommunistagyanúsak között őt is. A toloncházból ugyan a „veszély” elmúltával szabadult, de augusztusban újra letartóztatják, s hosszú vizsgálati fogság után két és fél évre ítélik. 1931 januárjában ideiglenesen szabadlábra kerül, s rögtön illegalitásba vonul. Ebben az évben szeptember 12-én volt az ominózus bia- torbágyi merénylet. A tettes Matuska Szilveszter — azonosítása után sem vonták visz- sza a statáriumot. 1932. július 15-én Budapesten a Thék Endre (ma: Leonardo da Vinci) utcában fölfedték a KMP illegális titkárságának irodáját s elfogták a háromtagú titkárság tagjait, Sallai Imrét, Fürst Sándort és Kilián Györgyöt, valamint a bizottsággal kapcsolatot tartó Karikás Frigyest, s a későbbiekben még harmincöt kommunistát. A nemzetközi tiltakozás ellenére a statárium alapján kettejüket, Sallai Imrét és Fürst Sándort július 29-én kivégezték. A két mártír emléke a magyar kommunista mozgalomban mindig kiemelkedő jelentőségű volt. Nemcsak helytállásukkal adtak példát a kortárs és következő nemzedékeknek, hanem azzal is, hogy perük megmozgatta Európa, sőt Amerika becsületes polgári és haladó közvéleményét és a fasizmus elleni összefogás lehetőségének egyik első mutatója is lett. Dérer Miklós Emberközpontúan Alapjainkban egyre erőteljesebb a marxizmus—leninizmus térhódítása, s a párttagság politikai műveltsége mind magasabb szintet ér ei. A párt- és a törnegszervezetek tudatos nevelő munkája nyomán szélesedik azok tábora is. akik a politika tudatos megismerése útján kívánnak eligazodni az elég bonyolult nemzetközi viszonyok között. E tiszteletreméltó törekvések ellenére is sok vitában, páír talapszervezetek vezetőinek képzésén, pártonkívüliek körében visszatérő kérdés, hogy nem túlságosan gazdaságcentrikus-e a párt politikája, pártszervezeteink 'munkája. Néhányan úgy fogalmaznak, hogy háttérbe szorul a pártszervezetek politika tevékenységében az emberközpontúság. Elhangzanak olyan szélsőséges, helyenként általánosító véleményeik is, hogy az emberi oldallal csak a pártszervezetek és ösztönzésükre a tömegszer- vezétek foglalkoznak, de a gazdasági, intézményi vezetők többségét csak a tervteljesítés és a gazdasági eredmények érdeklik. Az így fogalmazókat nem a rossz szándék vezérli. Inkább az ellenkezője. Néha úgy érzik, egyedül maradnak ebben a munkában, es csak ők foglalkoznak igazán emberi ügyekkel. Olyan jelenségről van szó, amely mindenképpen elemzést, választ igényel. Abból kell kiindulnunk, hogy a politika mint fogalom: a társadalmi osztályok érdekeinek, céljainak és feladatainak összessége. Vajon a szocialista társadalomnak nem a legfőbb célja-e a nép anyagi, kulturális ellátottságának magasszintű .kielégítése? Márpedig valóban az, és ez a cél mindenekelőtt az anyagi termelés javainak, tehát a gazdasági termelés magasszintű minőségi és megfelelő tervszerű mennyiségű előállítását igényli a szocializmust építő egész nép számára. A politika meghatározója az osztályoknak a termelésben elfoglalt helye, és az ezen alapuló anyagi érdek. Lenin meghatározása szerint: „A politika, a gazdaság koncentrált kifejeződése”. Egyértelmű tehát, hogy amikor gazdaságról beszélünk, a gazdaság fejlődését elősegítő határozatokat hozunk, a termelési színvonal emelésére, a termelékenységre koncentrálunk, akkor politikát hajtunk végre. Méghozzá a marxizmus—leninizmus alapjain nyugvó pártpolitikát. Ez pedig a gazdaságtól elválaszthatatlan fogalom. M* közhelynek hat. hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk. Mégis, amikor a nép anyagi javainak jobb és magasabb szintű kielégítését szorgalmazzuk, sokan hajlamosak megfeledkezni erről az alaptételről. Pedig ennek az alapigazságnak a tudati szférába hatolása nemcsak a közvetlen gazdasági munkát irányító vezetők feladata, hanem a politikai munkát végző pártszervezeteké, kommunistáké és tömegszervezeti vezetőségeké is. így tehát, amikor a párttestületek, alapszervezeti taggyűlések a termelési tervek teljesítésének nehézségeiről, a munkaverseny- mozgalom kiemelkedő eredményeiről, a munkaidő tényleges kihasználásáról, a munkafegyelem javításáról, az exporttevékenység fejlesztéséről vagy a vállalati beruházás hatékonyságáról tárgyalnak, akkor nem elsősorban gazdaságcentrikus, elvont politikai munkát végeznek, hanem éppenséggel embercentrikus politikát hajtanak végre. Ennek a felismerése szükséges valamennyi pártalapszerve- zet vezetősége és kommunista számára! Arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szocialista világrendszer léte és fejlődése ösz- szefügg a kapitalizmussal való versenyben azzal, hogy melyik társadalmi rendszer képes magasabb szinten több terméket előállítani. Éppen az emberiség javára és hasznára. A mi pártunk egész politikájában, az MSZMP harcában a párt kongresszusain is végigkísérhetjük azt a dialektikus egységet, amely a szocialista építőimunika folyamán ösz- szekapcsolja a gazdaság fejlesztését és az emberi élet magasabb szintű kibontakoztatását. Ide kívánkoznak az MSZMP XI. kongresszusa beszámolójában elhangzott mondatok: „Pártunk elvi álláspontja és gyakorlati politikája, hogy a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Másképpen kifejezve, a gazdasági építőmunkával mindenkor meg kell teremteni a szükséges fogyasztási alapot a lakosság életkörülményeinek javításához. A tények bizonyítják, hogy pártunk, kormányzatunk következetesen ennek megfelelően jár el.” I lyenképpen kapcsolódik az ember a gazdasághoz, melynek megteremtője, továbbfejlesztője és természetesen a megtermelt gazdasági és társadalmi javak fogvasztója és élvezője. A mi megyénkben egyébként egy év alatt a megyei pártbizottág és szervei összes napirendiéinek mintegv 60 százaléka volt gazdasági, illetve gazdaságpolitikai jellegű. Hasonló a helyzet a középiránvító szerveknél is. E gazdasági jellegű napirendek során azonban mindenkor szóba került konkrét adatok birtokában is az ott dolgozók anyagi, kulturális, szociális ellátottsága, a munkásművelődés fejlesztése. A megyei pártbizottság ezek mellett olyan napirendeket is tárgyalt, mint az értelmiség közéleti, kulturális aktivitása a megyében, a bejáró dolgozóik élet- és munkakörülményei, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteikben folyó eszmei-politikai munka helyzete, az ipari üzemek pártalapszervezeteinefc munkája. Mindezek is bizonyítják, hogy az irányító pártszervek politikai munkája legalább annyira emberközpontú, amennyire a szocialista építés feladatai megkövetelik, másrészt a gazdaság-orientációjú napirendek is tartalmukban sok emberközpontúságot takarnak. A megyei pártszervek ülései napirendjének több mint 40 százaléka a párt belső életéved, az eszmei-poiitikaá neveléssel, a tömegszervezetek munkájával foglalkozik. Tehát kimondottan emberi oldalról közelíti a problémát, mélyen humánus, embercentrikus és végeredményben a szocialista gazdaság hatékony fejlődését kell szolgálnia. A Központi Bizottság idén októberi ülésén tárgyalta az építőipar ihelyzetét és a lakásépítés középtávú tervét. Ennek megfelelően határozzák meg majd Pest megyéiben is a pártszervezetek működési területükön a további tennivalókat. De vajon le- ihet-e építőipari feladatokat, lakásépítési programot úgy tárgyalni, hogy a végrehajtás során ne minden területen az ember igényének kielégítése, az emberközpontúság csendüljön ki. Vagy ehhez hasonlóan a tömegszervezetek napirendjein szereplő ifjúságpolitikai, érdekvédelmi kérdések, társadalmi munkaakciókra imozgósítás nem mind éppen az ember érdekéiben történik-e? szocialista építőmunkámak vannak olyan területei — éppen az osztályviszonyok nyomán —, ahol széles körű embercentrikus- ság kerül előtérbe. Ide tartozik, hogy hazánkban törvényes rend és fegyelem, jó közbiztonság az uralkodó, az állam, védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az olyat már szinte el is felejtjük az emibercentrikusság politikájának körébe sorolni, mint a munkához való ■jog, az ingyenes orvosi ellátás, valamint azt, hogy az állampolgároknak a művelődésre, magasabb politikai végzettség megszerzésére •joguk és lehetőségük van. Ezek természetesek számukra. De amikor a gazdasági építőmunka nehézségei arra késztetik pártszervezeteinket, hogy erőteljesebb, szakszerűbb gazdaságpolitikai tevékenységet folytassanak, akkor a politikai munkásoknak nemcsak a gazdaságközpontúságra, hanem az emberi oldalakra is egyenlő gonddal kell megfelelniük, Pártunk politikája ^ társadalmi rendszerünk emberközpontúsága abban is mérhető, hogy hazánk állampolgárainak ügyeit, az államhatalmi, államigazgatási, illetve •népképviseleti szerepet betöltő tanácsok milyen hozzáértéssel, gyorsasággal, kulturáltsággal intézik. A megyében évente több tízezer állampolgár ügyével foglalkoznak érdemben a tanácsok, s elenyésző azok száma, akik elégedetlenek ezekkel. • A Központi Bizottság 1973. november 28-1 határozata kimondja, hogy a vezetőnek döntései meghozatalánál számolni kell annak politikai hatásával. E téren sem kell megvédeni a megye üzemeinek gazdasági vezetőit. Döntő többségük intézkedése, vezetési stílusa teljes egészében megfelel a párt és az állam politikájának. Teljes felelősséggel érzik, hogy politikai és jogi értelemben egyaránt felelősek vezető munkakörükben a párt és az állam politikájának végrehajtásáért Döntéseik magukban rejtik, hogy a gazdasági cél elérése, beteljesedése a vállalat, intézmény dolgozóinak anyagi jobblétét is eredményezik. Végső soron tehát a gazdaságosság kritériuma, eredményessége a gazdasági vezetők törvényszerű, gazdaságcentrikus gondolkodása is ember- centrikusságot takar. Ugyanakkor nem nélkülözhető a gazdasági vezetői, irányító munkában sem az emberi tényező. Ezzel minden józan gondolkodású gazdasági vezető tisztában van. Ezért születnek a munkásokat, a vállalat dolgozóit is érintő olyan döntések, hogy az •üzemi demokrácia kötelező fórumain túl Is módot találjanak közvetlen, találkozásra, eszmecserékre a dolgozókkal, ügyes-bajos dolgaik megvitatására. Ez is így van jól! Ahol ugyanis hátérbe szorítják az emberi oldalt a gazdaság javára, ott nem születnek számottevő, tartós eredmények, s az az állapot nem is tartható sokáig. / gazdasági alap: „A társadalom tetmelési viszonyainak összessége a fejlődés adott szakaszában. Továbbá a felépítmény politikai, jogi és egyéb intézmények, valamint a társadalmi tudatforma 'anyagi alapja.” Ezt az anyagi alapot kívánja mind magasabb szinten biztosítani pártunk valamennyi határozata. Azok is, amelyek adott esetben a bonyolult külgazdasági hatásokat is figyelembe véve, a gazdaság tényezőit, a gazdaság fejlesztését állítják előtérbe. A páirtaiapszervezetek, tömegszervezetek gyakorlati végrehajtó munkájában ezért fontos elv, hogy a gazdaság és a politika nem elkülönült, elválasztható fogalmak. Mindkettőt hazánkban az ember, a szocializmust énítő ember valósítja meg az emberiség további felemelkedése javára. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkár* A beszámolót követő vitában felszólalt Szentistványi
