Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

2 xMdan 1978. NOVEMBER 26., VASÁRNAP Bolívia Baloldali támogatás a kormánynak Bolíviában 1979. július 1-én általános választásokat tarta­nak — jelentette be La Paz- ban David Padilla Arancibia tábornok, az ország új elnöké. A hadsereg főparancsnoka, aki fiatal tisztek egy cso­portjának vezetésével dön­tötte meg a volt elnök hatal­mát, azt is közölte, hogy a választásokból győztesen ki­kerülő majdani polgári elnö­köt 1979. augusztus 6-án, Bo­lívia függetlenségének nap­ján iktatják be hivatalába. Nyugati hírügynökségek La Paz-i jelentéseikben arról szá­molnak be, hogy a hatalomát­vételt és a választásokkal kapcsolatos bejelentést a fő­városban pénteken este ve­zető politikusok és a dolgo­zók ezrei is lelkesen üdvözöl­ték. Támogatásáról biztosí­totta Arancibia új katonai kormányát a baloldali Ellen­zéki Demokratikus Egységfront is. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a volt elnök, aki jelenleg házi őrizetben van, sajtónyilatkozatában ki­jelentette: azért távozott az elnöki posztról, hogy elejét ve­gye egy meddő konfliktusnak a fegyveres erő soraiban. A hírügynökségek újabb értesüléseket közöltek a pén­tek reggeli hatalomátvételt végrehajtó fiatal tisztek cso­portjáról is. Eszerint az ál­lamcsíny szervezői és végre­hajtói ugyanazok a tisztek voltak, akik már az 1970-es évek elején harcot indítottak az akkori elnök, Hugo Ban- zer tábornok ellen és a de­mokrácia helyreállítását kö­vetelték. Államcsínyt kísérel­tek meg 1974-ben, — az el­nöki palotát megrohamozva —, ezt azonban a Banzerhez hű katonai egységek meghiú­sították. Az AFP hírügynök­ség ezzel összefüggésben meg­jegyezte, hogy az 1974-es ál­lamcsínykísérlet két vezetője is helyet kapott Arancibia tábornok pénteken este fel­esküdött kormányában. Egyi­kük belügy-, a másik pedig tervezésügyi miniszter lett. Növekvő laliújság Pekingben teljes erővel folytatódik a „faliújság-hadjá­rat”. Legfrissebb szenzációja egy nyílt levél Vang Tung- singnek, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága alel- nöltének, a következő kényel­metlen kérdéseket veti fel: Miért lépett fel Vang Tung- sing Csou En-laj egykori mi» niszterelnök ellen? Miért lé­pett fel Teng Hsziao-ping el­len és miért ellenezte, hogy rehabilitálják és visszahelyez­zék eredeti funkcióiba? Ujcsou tartományi „mun­kások” héttagú csoportja min­den eddiginél hevesebb táma­dást intézett Mao Ce-l'ung és a kulturális forradalom, il­letve a jelenlegi rezsim el­len 96 részből álló nagybetűs faliújságján. A szerzők beje­lentik a „felvilágosodás társa­ságának” megalakítását, és harcra szólítják Kína egész lakosságát a „feudalista dik­tatúra” megdöntésére, vala­mint Mao Ce-tung életműve és a kulturális forradalom fe­lülvizsgálatára. Csak röviden... KOPPENHÁGÁBAN 350 küldött részvételével szomba­ton megkezdte munkáját a Dán Kommunista Párt or­szágos konferenciája. Az ülés megnyitása után megemlékez­tek a párt 1977. december 2-án elhunyt elnökéről, Knud Jes- persenről. ÜJ ÖTLEJEST bocsát ki a Román Nemzeti Bank decem­ber 1-én, A fémből készült érmék mellett, továbbra is forgalomban maradnak az 5 lej értékű bankjegyek is. A KAMBODZSAI FELKE­LÉS az ország északkeleti és északi, valamint keleti kato­nai körzeteinek is mind több falvára kiterjed — jelentette a vietnami hírügynökség A faliújság szerzői szerint Kínában a törvénytelenség lett uralkodóvá, bűnözőkké váltak azok, akiknek feladata lenne a rend és a törvényes­ség biztosítása. Űjra kell értékelni a kultu­rális forradalmat. Ki kell mondani, hogy Mao Ce-tung életműve hetven százalékban pozitív, harminc százalékban negatív volt. A pekingi lakosság körében ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki a kínai tudományos akadémia egy aspiránsának nagybetűs faliújságja. A szer­ző szerint Mao Ce-tung maga teremtette meg és fejlesztet­te tovább saját személyi kul­tuszát és lábbal tiporta a mar­xizmus—leninizmus elméletét az osztályharc és a gazdaság- fejlesztés kérdéseiben. Helsinki pártplénum Szombaton Helsinkiben megkezdte munkáját a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A ta­nácskozás napirendjén szere­pel a nemzetközi helyzet és az ország belpolitikai kérdései­nek vizsgálata. A plénum meg­vitatja a pártnak az 1979 már­ciusában tartandó parlamenti választásokkal kapcsolatos fel­adatait is. Libanon: Katonai akció A libanoni hadsereg egysé­gei szombaton akciót hajtot­tak végre jobboldali milici,.-.k ellen Bejrut egyik külvárosá­ban. A Hadasz kerületben le­zajlott összecsapásban két jobboldali fegyveres életét vesztette, három megsebesült. A libanoni hadsereg katonái nyolc személyt letartóztattak, s nagy mennyiségű fegyvert és lőszert lefoglaltak. A KGST KÜLDÖTTSÉGE és az európai közösségek bizott­sága széles körű eszmecserét folytattak, és megállapodtak a kapcsolatok fenntartásában. A megbeszéléseket tárgyszerű és nyílt légkör jellemezte. USA-meghívás Aratatnak Szombaton Damaszkuszban megnyílt az arab népek máso­dik konferenciája, amelynek célja — mint hivatalosan kö­zölték —, hogy a társadalmi mozgalmak, a népi erők szint­jén is megerősítse azt, ami a bagdadi arab csúcsértekezle­ten létrejött: az arab egység erősítését, az egyiptomi—iz­raeli—amerikai elképzelések­kel konfrontáló módszerek ki­dolgozását. Felszólalt a tanácskozáson Jasszer Arafat, a PFSZ veze­tője is. Az arab forradalom és az ellenforradalom ütközik ma össze a térségben — mondta Arafat, és ő is hang­súlyozta az arabközi szférá­ban, az utóbbi időben történt események jelentőségét. Érté­kelése szerint a bagdadi csúcsértekezlet sikeres volt, mert megerősítette / a rabati csúcsértekezlet határozatát, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet a palesztin nép egyedüli, törvényes képviselő­je. A tanácskozáson részt vesz Mohamed T. Mehti, a New York-i arab—amerikai tár­saság elnöke, aki meghívást hozott Jasszer Arafatnak: tartson előadókörutat az Egye­sült Államokban. A hét három kérdése Távlatok és alternatívák Válaszra várva — Mozgolódó reakció — Híresztelések és cáfolatok Az elmúlt hét, sőt az el­múlt hetek vitathatatlanul legfontosabb eseménye a Var­sói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületének moszkvai ülése. Legutóbb két esztendeje, Bukarestben ta­lálkoztak hasonló keretek kö­zött a varsói csúcs résztvevői s ezúttal nemcsak ezt az igen mozgalmas időszakot te­kintették át, hanem sorra vet­ték ellentmondásos világunk legfontosabb tényezőit. A ter­jedelmes dokumentum — a nemzetközi helyzet plusz és mínusz jeleinek felsorakozta­tásával — reális képet ad ar­ról, meddig jutottunk, hol tartunk ma s melyek a béke védelmében érdekelt erők leg­fontosabb teendői. MIRŐL TÁRGYALT A VARSÓI SZERZŐDÉS PO­LITIKAI TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ MOSZKVÁ­BAN? Az európai biztonság kitel­jesedése, a fegyverkezési haj­sza megfékezése, az antiim- perialista szolidaritás — szin­te címszavakban kifejezve, ezek voltak azok a központi témák, amelyekről Moszkvá- van mélyreható eszmecserét folytattak a Varsói Szerződés tagállamainak vezetői. Amikor megállapították, hogy az eny­hülés mind nyilvánvalóbb ha­tást gyakorol a világ fejlődé­sére, de nem szabad szemet hunyni az ellenerők megnöve­kedett tevékenysége felett sem, óhatatlanul arra a következ­tetésre jutottak, hogy a kér­dések kérdése napjainkban a fegyverkezési verseny korláto­zása, lefékezése és teljes be­szüntetése. „Az emberiség álma a há­borús konfliktusok nélküli életről nem utópia — elérhe­tő és megvalósítható mindazok közös erőfeszítéseivel, akik ké­szek harcolni érte” — szere­pel többek között az üzenet abban a nyolcpontos felhívás­ban, amely a helyzetértéke­lés nyomán a világ államaihoz és ' népeihez fogalmazódott meg. (Ez a kettős címzés ne­mes történelmi hagyomány, hiszen már a hat évtizeddel ezelőtt kelt bákedekrétum is egyszerre fordul a népekhez es kormányokhoz, egyaránt sür­getve az államközi kapcsola­tokat s a tárgyalások érdeké­ben . kibontakoztatható tö­megmozgalmat.) Sokak számára talán való­ban utópikusnak tűnhet a háborús konfliktusok nélküli világ, különösen akkor, ha a napi jelentéseket olvassák válságokról, összecsapásokról, feszültséggócokról. De a szo­cialista országok politikájához mindig hozzátartozik, hogy miközben pontosan elemzik a világ adott állapotait, elérhető távlatokat vázolnak fel, olyan célokat, amelyekért lehet, ér­demes és kell küzdeni. Ha a szocialista országok ma döntő fordulat elérését kívánják a fegyverkezési haj­sza felszámolásában, nyilván nem rövidtávú és könnyen el­érhető programot hirdetnek. De e? a tartós és szilárd bé­keállapothoz vezető út, végig kell menni rajta. A moszkvai állásfoglalás kifejezte, hogyan látják a világot, mit akarnak, mire törekszenek a Varsói Szerződés tagállamai. Ebből a szempontból különösképpen nem lehet közömbös, hogy a NATO téli tanácsülése, amely néhány nap múlva Brüsszel­ben készít év végi leltárt, mi­lyen választ ad majd a vilá­gos kezdeményezésekre. MI A HÁTTERE AZ IBÉRIAI FÉLSZIGETEN ZAJLÓ ESEMÉNYEKNEK? A madridi Galaxia kávéház eddig jobbára gyümölcsös sü­teményeiről volt híres, de a héten visszavonhatatlanul be­vonult a spanyol politikába is. Itt találkoztak ugyanis azok a jobboldali tisztek, akik összeesküvést szerveztek a hatalom megragadására s kü­lönböző elképzeléseket dol­goztak ki, miként ejtik majd fogságukba a királyt s a mi­niszterelnököt. Minden jel szerint, a de­cember 6-ra hirdetett alkot­mány-népszavazás előtt a kü­lönböző spanyol szélsőségesek megpróbáltak még egy ellen- támadást indítani. Szaporod­tak a terrorista akciók, Fran­co halálának évfordulóján fa- langista emléktüntetés volt, s a fegyveres erők soraiban is fokozódott a mozgolódás. A Galaxia-terv kudarcba ful­ladt, aminthogy sikerült vég­re terroristák tucatjait 1^ tartóztatni s a Franco-de- monstráció is viszonylag el­szigetelt maradt. A spanyol demokratikus irányzat tehát megerősödve került ki a pró­bából, csakhogy vannak nyug­talanító jelenségek is. Egyes spanyol lapok szerint a szá­zadosokat és őrnagyokat le­fülelték, de magasabb ran­gú támogatóik még szabadlá­bon vannak: egyre több a jelzés, hogy a spanyol hadse­regben és csendőrségben nem lenne felesleges az eddig min­dig elmaradt következetes tisztogatás végrehajtása. HOGYAN ÁLLNAK A KÖZEL-KELETI KÜLÖN- TÁRGYALÁSOK? Híresztelésekben és cáfola­tokban nincs hiány: most a félhivatalosnak számító kairói A1 Ahram ellen folyik vizs­gálat, hogy a hasábjain ki­nyomtatott különbéke szerző­désszövege hitelesnek mond­ható-e vagy — talán nem egészen véletlenül — washing­toni források juttatták el a szerkesztőséghez. A különalku minden bi­zonnyal tető alá kerül, de .most a dramatizálás időszakát éljük. Kairó láthatólag bizo­nyítani akar a bagdadi bírá­lat után, hogy „komolyan” ve­szi az általános rendezést. Iz­rael azonban még árnyalatnyi engedményeket sem akar ten­ni ebben a vonatkozásban, a Fehér Ház viszont bel- és külpolitikai okokból, valamifé­le egyezséget sürget. így az­után nem történt meg az alá­írás a Szadat-látogatás egy­éves fordulóján s aligha va­lószínű, hogy majd a koráb­ban tervezett keretek között zajlik, a Sinai-félszigeten, ahol Mózes lehozta volna a kőtáb­lákat a Tízparancsolattal... Ebben a helyzetben igen lé­nyeges, hogy a bagdadi csúcs határozatai tovább gyűrűznek, összehívták a palesztin par­lamentet, élénkül az arabközi diplomácia s hat szocialista ország párt- és állami veze­tői elítélték a különutas ‘pró­bálkozásokat, támogatásukról biztosították a bagdadi dön­téseket. A közel-keleti rende­zés első parancsolata ugyanis, hogy csak átfogó, e térség va­lamennyi népének érdekeivel számoló megoldás hozhat ha­tékony és igazságos békét. Réti Ervin Üdvözlő táviratok A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából Az elmúlt napokban szerte az országban, s határainkon túl is, ünnepségeken, politikai rendezvényeken, dokumentum-kiál­lításokon emlékeztek meg a Kommunisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának 60. évfordulójáról. A magyar munkásmoz­galom e kiemelkedő történelmi eseményét köszöntő táviratok sokasága érkezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságához veteránok, a munkásmozgalom régi harcosai, munkahelyi kollektívák, szocialista brigádok, úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek aláírásával. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának az MSZMP Központi Bizottságához intézett'forró hangú üdvöz­letén kívül a magyar kommunista mozgalom hat évtizedes út­jára emlékezve üdvözlő táviratban köszöntötték az évfordulót a testvéri szocialista országok kommunista és munkáspártjai. Számos fejlődő és tőkésországban tevékenykedő testvérpárt is kifejezte jókívánságait Táviratban köszöntötte a munkásosztály 60 évvel ezelőtt létre jött forradalmi élcsapa­tának történelmi örököseit, a kommunistákat, a magyar né­pet, a magyar dolgozókat, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága. Csehszlová­kia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága üdvözle­tében hangsúlyozza: a Kom­munisták Magyarországi Párt­jának méltó örököse az MSZMP, s a párt XI. kong­resszusán elfogadott határoza­tok valóra váltása újabb győ­zelmekre vezeti a magyar né­pet a fejlett szocialista társa­dalom építésének útján. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­nek Kádár Jánoshoz, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkárához intézett üdvözlete kiemeli: „Jól ismer­jük az Önök pártjának gazdag forradalmi múltját. A Ma­gyar Tanácsköztársaság, amelynek élén Kurr Béla, a kiemelkedő forradalmár állt, ragyogó példája volt a ma­gyar kommunisták és prole­tárok forradalmi harcának.” A Koreai Munkapárt Közpon­ti Bizottsága további sikeres alkotó munkát kíván a ma­gyar népnek a XI. pártkong­resszus határozatainak meg. valósításában. „Pártjuk minden csodála­tunkat és elismerésünket ki­vívta — hangsúlyozza a Ku­bai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága és a kubai nép testvéri üdvözletét tol­mácsoló távirat. A Laoszi Forradalmi Nép­párt Központi Bizottságának végrehajtó bizottsága üdvözle­tében a többi között meleg hangon emlékezik arra: „Az MSZMP és a magyar nép a marxizmus és a proletár in­ternacionalizmus eszméihez híven, a múltban rendszeres támogatást és segítséget nyúj­tott a laoszi nép forradalmi ügyéhez. Napjainkban pedig támogatja és segíti országunk szocialista átalakítását”. Ed­ward dereknek, a I,engyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának Kádár Jánoshoz intézett táv­irata megállapítja: „A ma­gyar munkásosztály forradal­mi élcsapata mindenkor kö­vetkezetesen védelmezte a dolgozó tömegek érdekeit. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának üdvözlete a KMP hat évti­zeddel ezelőtti megalakulását a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős ese­ményeként értékeli. A Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága üdvözlő táv­iratában rámutat: a ma­gyar kommunista mozgalom hat évtizedes harcát min­denkor áthatotta a munkás­nemzetköziség eszméje. To­vábbra is fáradhatatlanul küzd a szocialista közösség, a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének megszilárdításáért. Az év­forduló alkalmából a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága által az MSZMP Központi Bizottságához in­tézett üdvözlet kiemeli: „Hazánk dolgozói őszintén örülnek az MSZMP vezette testvéri magyar népnek, a gazdaság, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásában, a jólét növelésében, hazájuk fejlett szocialista társadalmá­nak építésében elért figyelem­re méltó sikereinek”. A Viet­nami Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága üdvözletében rámutat: „A Vietnami Kom­munista Párt és a vietnami nép mély őszinte köszönetét fejezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának, a testvéri magyar népnek azért az értékes támo­gatásáért és segítségért, ame­lyet az amerikaiak elleni, a nemzet megmentéséért folyta­tott küzdelmünkhöz nyújtott és nyújt jelenleg is az ország szocialista építéséhez és a ha­za védelméhez”. Táviratban fejezte ki jókí­vánságait számos fejlődő és tőkésországban tevékenykedő testvérpárt is. így a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottsága üdvözletében nagyra értékeli a magyar kommunis­táknak, hazánknak az impe­rialista agresszió elleni és Li­banon területi egységének megőrzéséért folytatott har­cukkal való szolidaritását. C. R. Aslam-nak, a Pakisztáni Szocialista Párt elnökének Kádár Jánoshoz intézett sze­mélyes üzenete hangsúlyozza: Magyarország népe joggal büszke e történelmi napra. Az MSZMP, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja dicsőséges hagyományainak sikeres foly­tatója. A Török Kommunista Párt Központi Bizottsága is táviratban tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságá­nak forró üdvözletét. „A gö­rög kommunisták nagyra ér­tékelik a Magyar Népköztár­saság következetes külpoliti­káját, s azt a szerepet,''ame­lyet a többi szocialista or­szággal és a békeszeVető erők­kel együtt tölt be az enyhülés elmélyítése, a béke biztosítá­sa, a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdekében, a leszerelésért, a különböző tár­sadalmi rendszerű államok bé­kés egymás mellett éléséért, a népek közötti barátságért, együttműködésért és bizton­ságért” — hangsúlyozza a Görög Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának testvéri üdvözlete. A Japán Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga — csakúgy, mint a Né­met Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága a magyar pártnak, hazánk dolgozó né­pének további kiemelkedő si­kereket kíván a fejlett szocia­lista társadalom építéséért folytatott munkában. A Nyu­gat-Berlini Szocialista Egy­ségpárt vezetősége üdvözleté­ben utal arra, hogy nagy örömmel tölti el a párt tag­jait: az MSZMP vezetésével Magyarország eredményesen folytatja a szocializmus épí­tését és következetesen mun­kálkodik szilárd szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal a helsin­ki határozatok megvalósításán. ★ A testvéri szocialista orszá­gokban nagykövetségeink fo­gadást adtak az évforduló tiszteletére. A Szovjetunió több városában munkahelyi, üzemi gyűléseken méltatták a KMP születésnapjának je­lentőségét. A nemzetközi sajtó is nagy figyelmet szentelt a magyar kommunista mozgalom kiemel­kedő dátumáról való megem­lékezésnek. A szocialista or­szágok testvérpártjainak na­pilapjai a többi között részle­tesen beszámoltak az MSZMP KB ünnepi üléséről.

Next

/
Thumbnails
Contents