Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
Hafez AI-Ässzad hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al-Asz- szad, az Arab Üjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. * Utón a Vénuszra Sikeresen folytatja útját a Vénusz—11 és Vénusz—12 jelzésű automata űrállomás. A földi irányítóközpont eddig 72 alkalommal létesített rádiókapcsolatot az állomásokkal, s ezalatt megmérték az űrállomások pályájának adatait, ellenőrizték a fedélzeti rendszerek működését. A repülési programnak megfelelően a két űrállomás a Vénuszhoz vezető úton a fedélzetükön elhelyezett szovjet és francia berendezésekkel kutatja a kozmikus gammasu- gár-forrásokat, más műszereik pedig a bolygóközi plazmát vizsgálják. Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Szombaton a késő esti órákban hazaérkezett Moszkvából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség vezetője Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt, tagjai pedig Lázár György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Mint arról már hírt adtunk, a küldöttség a látogatás utolsó napján felkereste a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségét, ahol találkozott a magyar kolónia képviselőivel. Delegációnkat pénteken délután Moszkva Kijevi pályaudvarán magas rangú párt- és állami vezetők búcsúztatták. PEST MEGYEI VllÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Esőt vár a határ Pest megyében befejeződött a kukorica betakarítása Már csak néhány kukorica- táblán dolgoznak a ködös november végi napokban a megye kombájnjai. A több mint 77 ezer hektárnyi tengeri betakarításával a hét végére gyakorlatilag végeztek a gazdaságok, csupán pár száz S okan mondják: ha majd azok, akik ma 25—30 éve törzsgárda- tagok, a 80-as 90-es évek fordulóján nyugdíjba mennek, a törzsgárdák létszáma egycsapásra összezsugorodik. E jóslat, érezhetően az utóbbi években elszaporodott vándormadarakat „becsüli túl”. Arra gondolva, hogy a 60-as évtized végén, s az azóta munkába állók — a fiatalok, az új korosztályok — már kevésbé tudnak hűségesek maradni a gyárhoz, nem tudnak majd mellette jóban, rosszban kitartani, s főleg a nehezebb helyzetben áldozatos szívvel azon munkálkodni, hogy választott, szeretett munkahelyük sorsa jobbra forduljon. Akik aggódnak a törzsgárdák jövőbeni nagyságáért, valószínűleg eltúlozzák kissé, helyi, egyedi tapasztalataikat: a valóságosnál például nagyobbnak értékelve a vándormadarak számát, mozgását. Az igazság pedig az, hogy az első komolyabb felmérések a 70-es évek közepén azonnal kimutatták (csak ennek nem ment olyan harsányan híre, mint a fluktuáció növekedésének), hogy a notórius munkahely-változtatók nagyjából mindig ugyanazok: ez a kör pár tízezer embert számlál. Táboruk persze a 60-as évek végétől megnövekedett, s kezdetben ugrásszerűen nőtt, de nem azért, mert hirtelen több ezer embernek romlott a munkaerkölcse, hanem elsősorban azért, mert több lett a munkahely, nagyobb a foglalkoztatottak száma, kibontakozott a munkaerő- hiány és így tovább. Igazolja ezt az is, hogy — napjainkra — a fluktuáció hirtelen növekedése után, az utóbbi években már nem nőtt a vándorlók száma a korábbiakhoz hasonló ütemben. Ráadásul a vándormadarak mellett a törzsgárdák létszáma az utóbbi években már újra emelkedett, az időközben meghozott munkajogi, szociálpolitikai intézkedések s a vállalatok nagy részének magatartásváltozása következtében is. Az persze igaz, hogy a fiatalok könnyebben cserélnek munkahelyet. Csakhogy amióta világ a világ, ez így van. Csak Magyarországon még sohasem volt ilyen helyzete a fiataloknak, mint most, tehát, hogy a „könnyebben mozdulásuk” mellé a lehetőségük is létezik a cserére, a jobb munkahely megkeresésére: mert sok a gyár, s mert ennek kedveznek a demokratikus közállapotok is. Ez azonban lényegében egészséges folyamat. Egy- egy gyár szempontjából persze esetleg nem. de a népgazdaság szemszögéből végül is semmi kivetnivaló nincs abban, ha bárki végül is ott dolgozik, ahol valóban jól érzi magát. Így ugyanis az is valószínűbb, hogy jobban fog dolgozni, s az is, hogy előbb-utóbb a törzsgárdák létszámát is gyarapítja. A tapasztalatok is azt mutatják, hogy miután a fiatalok egy része több gyárat is megpróbált, a végén 2—3—5 év múlva csak megállapodik ott, ahol számára a legmegfelelőbbnek tűnik a környezet, szakmailag, emberileg egyaránt. Egyszóval valóságos, igazi jelzés nincs arra, hogy a munkások és alkalmazottak hűségét a vállalatukhoz a jövőt illetően szerényebbnek kellene ítélni. Sőt: felmerült már az a gondolat, hogy a törzsgár- datagság vonzó rangja nem gátolja-e majd a munkaerő szükséges átáramlását a stagnáló vállalattól, ágazatból a fejlődőbe. Mert ezen viszont segíteni kellene. Végtére is fontosabb a hűség a munkához, mint esetleg egy tartósan rosszul gazdálkodó vállalathoz. S ráadásul, aki egy helyen 10—15 évet letöltött, az nagy valószínűséggel az új helyről sem megy el majd azonnal. A törzsgárdát a világ minden részében megbecsülik, a nagy tőkés cégeknél is. Évfordulóikról megemlékeznek, jutalmat, erkölcsi elismerést kapnak a hűségükért. A törzsgárda, különösen 10—15 év után minden vállalatnál a munkások, alkalmazottak legértékesebb csoportja, éppen az adott vállalat szempontjából. A törzsgárdatagok 10—15 év után már nemcsak általában gyakorlott, beérett szakemberek, hanem éppen az adott vállalatnál szükséges szakmai ismeretek, fogások és szokások legjobb tudói, tehát, akik már specializálódtak a vállalatra. H elyismerettel rendelkezve és a vállalat törekvéseivel azonosulva ők a kulcsemberek. Velük lehet igazán közösen vezetni a gyárat. A jó hatásfokú munka legszilárdabb alapját képezhetik, ha így tekintenek rájuk, s nemcsak az ünnepeken foglalkoznak velük, s azért mert így illik, s mert odafigyel rájuk a szakszervezet is. Megbecsülésük valamennyi vállalat első számú gazdasági érdeke: azokra támaszkodni ugyanis a halaszthatatlan és nem köny- nyű korszerűsítési, szervezési programokban, akik a vállalatnál eltöltött évtizedekkel már egyértelműen bebizonyították, hogy ragaszkodnak a gyárukhoz, így válhat a hűség is — miként a szaktudás, az akarat, a fegyelem vagy a rátermettség — a hatékonyság forrásává. Gerencsér Ferenc hektár maradt az elkövetkező napokra. Ezzel tulajdonképpen befejeződött az aratás utáni nagy kampánymunka Is: az őszi érésű termések begyűjtése. Silókban, magtárakban van tehát fő abraktakarmányunk, a kukorica, amelynek termés- mennyiségéről annyit már tudunk, hogy elérte a tervezettet: az 50 mázsás hektáron kénti átlagot. A betakarítás időtartama azonban mintha túl hosszúra nyúlt volna. A jelenlegi gépállomány képes arra, hogy a másfél hónap helyett opti málisabb idő — három hét — alatt elvégezze ezt a munkát. Mi hát a késlekedés oka? A magyarázatot az adja, hogy még mindig viszonylag alacsony a szárítóberendezések teljesítőképessége. A megfelelő gépesítés előnyeit bizonyítja a pátyi Zsámbéki medence Tsz eredménye is: 1300 hektárról — hektáronként 61,2 mázsát — tudtak időben, közvetlenül szárítókba juttatni. Ebben a gazdaságban győzik a feldolgozást is. Ahol erre nincs még mód, ideig-óráig megoldás lehet a bérszárítás igénybevétele. Alkalmat adott erre például a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság ezen az őszön. Ám a kukorica termesztését drágábbá teszi — esetenként ráfizetésessé — a termés* ide-oda szállítása. Ha már a gazdaságosságnál tartunk, feltétlenül föl kell hívnunk a mezőgazdasági üzemek figyelmét az őszi mélyszántás gyorsab ütemű befejezésére is. A 147 ezer hektár termőföldből még 40 ezer szántatlan. Minél később látnak hozzá, annál költségesebb lesz ez a talajmunka. Azok a gazdaságok, melyekben tavaszra hagyják a mélyszántást, kevesebb termésre számíthatnak, ugyanakkor fölösleges munkaszervezési gondokat vesznek a nyakukba. Másik időszerű teendő az istállótrágyázás. Itt az ideje annak, hogy az állattartó telepeken felhalmozódott értékes szerves anyag a földekre kerüljön. Az őszi határ biztató képet mutat. Csupán az október utolsó harmadában és a legkorábban vetett búza viseli nehezebben a szárazságot. A vetések kétharmada elég szépen fejlődik, különösen azokon a földeken, amelyeken jól előkészített magágyba került a gabona. A jövő évi jó termés reményében esőt vár a határ. V. B. 1; :■ 0Z'MSZMP PEST MEG.YEI.BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS CAPJA XXII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM Ált A 1 FORINT 1978. NOVEMBER 28., VASÁRNAP idényfopsp&iom a vasúion Zöld út az exportszállítmányoknak Az elmúlt hetekben többször is beszámoltunk róla, hogy az őszi szállítások minél jobb és gyorsabb lebonyolítása érdekében a MÁV és a Volán, miiyen erőfeszítéseiket tesz. Az eddigi eredmény élt n31, tapasztalatokról Benlce József mérnök-tanácsos, a MÁV Budapesti Igazgatóságának csoport- vezetője tájékoztatott. ’ — Az igazgatóság területén 92 ezer 741 kocsiba összesen 2 millió 459 ezer 464" tonna árut raktunk be, 105 ezer 489 kocsival pedig mintegy hárommillió tonna árut rendeltetési helyére szállítottunk. Októberben az átmenő forgalom is igen jelentős volt, hiszen 26 ezer 628 vagonban 577 ezer 489 tonna árut továbbítottunk. A kirakott kocsik közül 20 ezer 995 vasúti kocsi, 461 ezer 681 tonna importárut hozott. A berakott vagonok közül 15 ezer 270 ösz- szesen 302 ezer 125 tonna exportáruból áült. Jugoszláviába s Csehszlovákiába többek között 633 kocsi homokot és kavicsot, Olaszországba, Lengyel országba, Jugoszláviába, Csehszlovákiába 527 kocsi hengerelt acélt, a Német Demokratikus Köztársaságba és a Szovjetunióba pedig 301 kocsi 9 ezer 362 tonna kenyérgabonát szállított A belföldi szállítások közül a legjelentősebb az ásvány- olajtermék és a hengerelt acél továbbítása volt. Ugyanis több, mint 11 ezer kocsiban összesen 438 ezer 706 tonna benzint, gázolajat és fűtőolajat, s 2 ezer 209 kocsiban 63 ezer 635 tonna hengerelt acélt szállítottak. blétyy új tanterem Váskarfyámbtan Megoldódtak az iskolagondok Négy új, FORFA-elemekből épült tantermet avattak tegnap délután Váchartyánban, Ennyi csupán e rövid hír, ám ez a röpke mondat ennél sokkal többet takar: gyors és pontos szervezést, valamint az építők, a Fóti 6. számú Építőipari Közös Vállalat munkáját dicséri. Az avatási ünnepségen megjelent Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára, Krima János, a járási hivatal elnöke. Ott volt Divald Belőné, a 27., váci járási választó- kerület országgyűlési képviselője. Demény János tanácselnök megnyitó beszédében elmondta, hogy a munkálatok májusban kezdődtek, s a község lakosságának társadalmi összefogása révén sikerült most átadni. Az épület 4,2 millió forintba került, ebből a váchartyáni Volán-kirendeltség, valamint a helyi termelő- szövetkezet, a pedagógusszakszervezet és KlSZ-szerve- zet csaknem 200 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett. A tanácselnök megnyitó szavai után dr. Novak István, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályvezetője, a váchartyáni iskola volt igazgatója, mondott avató beszédet. Visszaemlékezett a felszabadulás utáni évekre, amikor a községben igen elhanyagolt körülmények között tanulhattak a gyermekek. Akkor talán kevesen gondolták, hogy napjainkban az új négy tanterem felépítésével alapvetően megoldódnak Váchartyánban az iskolagondok, és lehetőség nyílik a tanítás körzetesítésére. A tervek szerint ugyanis a püspökszilágyi általános iskolát megszüntetik s a gyermekeket iskolabuszokon a társközségekbe fogják mindennap szállítani. KÖZELET Dragoszlav Markovics vezetésével ötnapos hivatalos látogatását befejezve pénteken este elutazott Budapestről a jugoszláv nemzetgyűlés küldöttsége. A vendégeket a Keleti pályaudvaron Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és törvényhozásunk több más tisztségviselője búcsúztatta. Jelen volt dr. Vito- mir Gasparovics, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Pálos Tamással, a KB oszÄly vezető-helyettesével* az élen Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására november 22—25 között Prágában tartózkodott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának pártmunkáskül- döttsóge. A küldöttséget, amely a propagandamunka időszerű kérdéseit tanulmányozta, fogadta Jan Fojtik, a CSKP Központi Bizottságának titkára. Kismartoni Ferenc, az iskola igazgatója vette át jelképesen az intézmény kulcsát, s ezzel a tanulók véglegesen birtokukba vehették a modem, szemléltetőeszközökkel, audiovizuális berendezésekkel felszerelt tantermeket. Megemlékezett arról, hogy november 7-én adták át a nagyközségben azt a két új pedagóguslakást is, amely lehetővé tette, hogy ma már négv új tanítóval és tanárral bővült a tantestület. A tanácselnök ezután okleveledet adott át az építkezésen kiemelkedő munkát végzőknek, a 6. számú Építőipari Vállalat dolgozóinak, Bóta Lászlónénak, a szülői munka- közösség elnökének, a szülői munkaközösség testületének, a váchartyáni körzeti óvoda dolgozóinak, a pedagógusszakszervezet községi tagjainak, valamint a pedagógus KISZ-alapszervezetnek. F. Z. A MÁV Budapesti Igazgatóságán a továbbiakban elmondták, hogy az ősji mezőgazdasági munkáikhoz kapcsolódva októberben 1570 vasúti kocsiban 46 ezer 455 tonna műtrágyát, 1879 kocsiban pedig 71 ezer 907 tonna cukorrépát szállítottak. — Az igazgatóság ugyancsak októberben 21 ezer 857 kocsit ■nem tudott kiállítani. Miért? — Ennek elsősorban az az oka — mondta Benke József —, hogy a vállalatok a reálisnál magasabb igényeket jeleztek. Másrészt pedig az, hogy egyes vállalatok a kocsikat sokszor csak hosszú állásidő után rakják meg, vagy ürítik ki. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat például a ceglédi állomáson az összes kocsik több mint felét késve rakta ki, illetve rakta be. Ugyanígy a Ceglédi Állami Tangazdaság, a TÜZÉP is hasonló késéssel dolgozott Vácott a Dunai Cement- és Mészművek a kocsik 24 százalékát kezelte késve. A monori állomáson pedig a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat és a Pest—Komárom— Nógrád megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat rakodott jelentős késéssel Ugyanakkor a Budapest környéki TÜZÉP Vállalat másutt — például Albertirsán és Gyömrőn is — példás gyorsasággal rakodott A legjobb eredményt azonban a Monori Állami Gazdaság érte el, hiszen a kocsiknak csak 3,9 százalékát kezelte késve. A MÁV Budapesti Igazgatóságán — a legfrissebb adatok szerint — a társvállalattal, a Volán 1. számú Vállalatával az egy üttműködést kielégítőnek tartják. Az eredményeket különösen Cegléd és Nagykőrös körzetében mondják jónak, de azt is hangsúlyozzák, hogy Vácott és környékén nem jó a Volán és a MÁV együttműködése. B. Gy. Beruházások — jó ütemben Bőséges gépdlátás, megnövekodett vásárlási kedv Az idei januári, februári zárszámadások után a megye termelőszövetkezeteinek terveiből nagy beruházási kedvet olvashatunk ki. Kétszer annyit terveztek, mint egy évvel korábban. Év közben azonban kiderült, hogy sok helyen nem mérték fel teljesen az üzemi feltételeket, másutt figyelmen kívül hagyták saját lehetőségeiket és a népgazdaság teherbíróképességét. Jellemző, hogy az igényelt 70o millió forint helyett a Nemzeti Bank csak 376 millió forint hitelt folyósított, de csökkent az állami támogatás mértéke is. A nehézségek ellenére jelentős pénzeszközöket fordítottak a szövetkezetek új állattartó telepek létesítésére, gépvásárlásra, fejlesztésre. Ez az összeg mintegy 14 százalékkal haladja meg a tavalyit. Eszerint Pest megye közös gazdaságai az elmúlt évi 1 miliárd 700 millió forintnál többet; 2 milliárdot fordítottak új beruházásokra. Áz eredmény megítéléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a gépek 4—5 százalékkal megdrágultak. Ugyanolyan költséggel idén tehát kevesebb istálló készült el, mint egy évvel korábban. Részint ezzel is magyarázható, hogy az év végéig összesen 1900 tehenet befogadó istállók beruházása kezdődik meg az idén, ebből 1500 csak jövőre készül el, 3100 férőhely építéséhez pedig nem adnak hitelt a pénzügyi szervek. Egyébként a december végéig . átadott állattartó épületekben négyezerrel több sertést hizlalnak a nagyüzemek, míg a baromfiférőhelyek száma 39 ezerrel nőtt a tavalyihoz képest. Bár idén az építéssel kapcsolatos beruházások aránya volt a nagyobb, az év első hónapjaiban a gazdaságok eszközeik döntő részét gépvásárlásra fordították. A vásárlási kedvhez hozzájárult, hogy nagy árengedményekkel jutottak az SZK típusú szovjet kombájnhoz. De a mező- gazdasági gépellátás egyébként is javult az Idén. Csupán néhány állattenyésztési berendezésből mutatkozott hiány, így gondot okozott a sertés önetetők, tojóketrecek és fejőgépek beszerzése. Általában elmondható, hogy sokat javult a beruházási fegyelem az elmúlt évhez képest és a megkezdett építkezések a tervek szerint, határidőre készülnek el.
