Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

"xMiaU 1978. NOVEMBER 23., CSÜTÖRTÖK 3 Becsületes helytállás a munkában, a tanulásban, a haza védelmében Tanácsülés: december 15-én Kevesebb a többletingatlan A jövő évi akcióprogramról tárgyait az ifjúsági szőve tség központi bizottsága A Pest megyei Tanács vb-üléséről S Tegnap délelőtti ülésén a Pest megyei Tanács vég- ! rehajtó bizottsága előkészítette a december 15-re terve- | zett tanácsülést. A tanácsülés napirendjén az 1979. évi I költségvetési és fejlesztési terv megvitatása, valamint a | kiemelt mezőgazdasági ágazatok (szarvasmarha, sertés, | zöldség és gyümöcs) fejlesztésére hozott kormányhatá- I rozatok végrehajtásának értékelése szerepel majd. A so­il ron következő tanácsülés elé terjesztik a megyei tanács § és szervei 1979. évi munkatervjavaslatát is. Értékes területeket nyilvánítottak védetté A megyei tanács vb a köz­ponti pénzalapok terhére a megszokott módon hozzájárul egy-egy fontosabb községi terv megvalósításához. Így kap soron kívül a többi között Szigetszentmiklós lakótelepé­nek közművesítéséhez, Veres­egyház, Nagykovácsi, Tárnok, Pilis az útfelújításhoz, Süly­sáp a Tápió medrének sza­bályozásához, a váci Siketné­mák Intézete födémszerkeze­tének felújításához, a vecsési Gyógypedagógiai Intézet fű­tésének, világításának korsze­rűsítéséhez, a váci Kereske­delmi Szakmunkásképző lnté- I zet oktatási helyiségek ki­A jugoszláv nemzetgyűlés küldöttsége Nógrádiján Szerdán Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a KISZ Közpon­ti Bizottsága első titkárának elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Ja­kab Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Az Össz-szövetségi Lenini Komszomol — november 14. és 18. között Borisz Pasztuhov el­ső titkár vezetésével — ha­zánkban járt delegációjának látogatását a kétoldalú kap­csolatok kiemelkedő esemé­nyeként értékelte a Központi Bizottság. Megállapította, hogy a KISZ és a Lenini Komszomol együttműködése mind tartal­masabbá válik, országos mé­retekben, s a helyi kapcsola­tokat tekintve is gazdagodik. A testvéri ifjúsági szövetségek együttműködése eredménye­A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága 1974- ben „ huszonnégy nagyüzem közreműködésével megalakí­totta a gödöllői búza és borsó termelési rendszert. A közel­múltban készítettek számve­tést az idei munkáról, s a part­nergazdaságok, társvállalatok és intézmények képviselőinek részvételével rendezett tanács­kozáson a jövő évi tervekről is beszámoltak. Mlinarics Józsefnek, a rend­szer igazgatójának tájékozta­tása szerint 1978-ban 9,9 szá­zalékkal növelték területüket a partnergazdaságokban. Ez évben a legfőbb céljuk az volt, hogy bővítsék szolgáltatásaik körét, s a már meglevők szín­vonalát javítsák. A hektáron­kénti termésátlagok vala­mennyi fajtánál meghalad­ták az országos átlagot, őszi búzából 43,33 mázsa termett hektáronként, s ez annál in­kább figyelemre méltó, mivel a gazdaságok többsége a gyen­gébb adottságokkal rendelkező Pest. Nógrád. Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyében van. Magborsóból 22,19 mázsát, zöldborsóból pedig 38,59 má­zsát termeltek hektáronként, s ez jóval meghaladja mind­két fajtánál a korábbi évek terméseredményeit. A termelési rendszer, közis­mert rövidített nevén a GBBR, szakemberei idén ki­dolgozták a tavaszi árpa ter­mesztéstechnológiáját, s három gazdaságban, 849 hektáron már e szerint termesztették. Őszi búzából a partnergaz­daságok közül több már 50 mázsán feletti termésátlagot ért éL A GBBR megfelelő képzett­ségű szakembered készségesen támogatják a rendszer gazda­ságait a technológiák beveze­tésében. A még jobb kapcso­lattartás érdiekében két terme­lésszervezési központot hoztak létre. Az egyiket Miskolcon, a másikat a Nógrád megyei Pásztón. A gödöllőiek sikerrel látták el megfelelő vetőmag­gal partnereiket Az Agrotröszttel együttmű­ködve 158 millió forint érték­ben vásároltak gépeket. Szá­mos nagy teljesítményű Rába- Steiger traktort, s ezek munkagépeit, E—512, E—516 típusú kombájnokat, és a zöld­borsó-betakarítást segítő gé­peket is beszereztek Idén a rendszerközpont megszervez­te a zöldborsó csáplőtelepek rekonstrukcióját, s az úi géni etetők szervizvizsgái! atait. Át­vették az Agrotröszttöl a bajai kukoricatermes-ztési rendszer­rel esvüttműködve az E—516 típusú kombájnok garanciális javítását is. sen fejlődik a KGST kereté­ben . megvalósuló komplex program feladatainak közös teljesítésében, a kulturális életben, az egyre növekvő if­júsági turizmusban és a nem­zetközi tevékenységben egy­aránt. A nemzetközi ifjúsági moz­galom időszerű kérdéseit ele­mezve a Központi Bizottság megállapította, hogy az eny­hülést, a leszerelést fékező reakciós erő visszaszorítása ér­dekében erősíteni kell a bé­kéért tenni kész ifjúsági szer­vezetek összefogását, különö­sen a kommunista és a szo­ciáldemokrata ifjúsági szövet­ségek együttműködését. E cél elérését jól szolgálta a De­mokratikus Ifjúsági Világszö­vetség és a Szocialista Ifjúság Nemzetközi Szövetsége tag- szervezeteinek november 17—19. közt Budapesten ren­A különböző ágazatvezetők- nek szervezett továbbképzé­sekkel, bemutatókkal és kísér­letekkel is a termesztési ered­mények növelését szolgálták. A számadás elkészítésével egyidőben a jövő évi feladato­kat is meghatározták, A leg­fontosabb, hogy a gazdaságok területi adottságait kihasz­nálva, kidolgozzák az őszi árpa és a repce termesztcstechno- lógiáját. A munkába az egyetem és a kompolti kutató intézet mun­katársait is bevonják. A vető­magvak, a növényvédő szerek, a gépek és alkatrészek biztosí­tására szerződést kötnek az il­letékes vállalatokkal. A tanácskozáson elfogadták, hogy a rendszer a jövőben egyszerű gazdasági társaság formájában tevékenykedjen. A vásárló akkor is bosszan­kodik, ha áruátvétel miatt egy órára bezárják a boltot. Meny­nyire így van ez, ha az üzlet­ajtón napokig, netán hetekig rajta van a lakat. Különösen, ha ez olyan községben törté­nik, ahol csak két üzlet van, egymástól több kilométer tá­volságra. Mert ilyen példa is akad, Korábban zárnak - kevesebben A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat területén például jelenleg hét bolt van állandóan zárva, tíznek pedig ideiglenesen le­rövidítették a nyitva tartás idejét. A nyáron még rosszabb volt a helyzet; átlagosan 38— 40 boltra tették ki az ideigle­nesen zárva táblát. A most nem működő hét üz­let közül négyet tataroznak, ha időben végeznek a munká­val, akkor a vásárlóknak nincs okuk a boss zan kod ásr a, hiszen ezekre a kicsi és öreg éoüle- tekre már ugyancsak ráfért a felújítás. A többi, s nyáron oly sok, bolt zárva tartásának oka: betegség, szabadságolás, vagyis — más oldalról nézve — a munkaerőhiány. A hiány­zókat ugyanis nem tudják he­lyettesíteni. mert nincs kivel. A Nyugat-Pest megyei Élel- miS7»r-ki'kereíkedelim.i Válla­latnál jelenleg száz bolti dolgo­zóval van kevesebb, mint ami kellene, ötvennéggyel vannak dezett együttes tanácskozása. A Központi Bizottság ismétel­ten kinyilvánította, hogy a magyar ifjúság szolidáris a vietnami néppel és ifjúsággal a hazája függetlenségének megvédésére irányuló erőfeszí­téseiben és elítéli a kínai ve­zetés durva beavatkozási kí­sérleteit a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság belügyeibe. Barabás Jánosnak, a KB titkárának előterjesztésében a Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az ifjúsági szö­vetség 1979/80. mozgalmi évre szóló akcióprogramjait. Az akcióprogramok hangsúlyoz­zák: az ifjúsági szövetség a soron következő mozgalmi év­ben is az MSZMP XI. kong­resszusának útmutatásai alap­ján a KISZ IX. kongresszu­sán hozott határozatok meg­valósításával veszi ki részét a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. Ennek megfele­lően a KISZ valamennyi tag­jának legfontosabb feladata, hogy legjobb tudása és képes­sége szerint, becsülettel helyt­álljon a munkában, a tanu­lásban és a haza védelmé­ben. Az 1979/80. mozgalmi évre elfogadott akcióprogramok fel­hívják az ifjúsági szövetség szerveit és szervezeteit, hogy feladataik körültekintő meg­határozásával és végrehajtásá­val javítsák tovább az ifjúság nevelésének társadalmi mun­kamegosztását, s ennek érde­kében kérjék a pártszervek és pártszervezetek további segít­ségét, megbízatásait, szorosan működjenek együtt a szak- szervezetekkel, az állami és társadalmi szervekkel. A Központi Bizottság ezután Deák Gábornak, a KB titká­rának előterjesztésében jóvá­hagyta az 1979/80. mozgalmi évre szóló üléstervét, majd egyéb kérdéseket tárgyalt. kevesebben, mint amennyivel januárban az évet elkezdték. Pedig azt még csak tudomásul veszik az emberek, ha példáiul egy csavart nem kapnak meg, de a kenyeret, a tejet, a húst, vagyis az élelmiszert minden­nap meg kell vásárolni. A kereskedelemben tapasz­talható munkaerőhiány okai sokrétűek. Melyek ezek? Az egyik az, hogy népszerűtlen a kereskedő szakma. Népszerűt­len, mert a hiánycikkekre és a minőségre érkező panaszokat elsősorban a kereskedelmi dol­gozóknak kell orvosolniuk. S aztán ez gyűrűzik tovább; a megbírált boltos ideges, inger­lékeny, esetleg megsérti a ve­vőket, s akkor már valóban jo­gos a panasz. Árumozgatás még a pénztárban is Elöregedett, elavult a háló­zat, amibőil következik, hogy rosszak a munkakörülmények. A jogos igényeknek megfelelő szociális helyiségekkel csak az áruházak rendelkeznek, s az egy- vagy kétszemélyes, tehát a kis boltokban még az sem ál­talános, hogy mosdókagyló van. A korszerűtlen üzletek­ben gépesíteni vagy a munkát megkönnyítő módszereket (új kiszolgálási rend, önkiszoléá- ’ás. fóliás, tálcás csomagolás) bevezetni nem lehet. De az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatoknak még arra sem futja, hogy a több mint 100 A tanács vb saját napirend­jén a többletingatlanok fel­számolására tett intézkedések hatásosságát, eredményét vi­tatta meg. Megállapította, hogy amíg korábban kuszaság, áttekinthetetlenség jellemezte a helyzetet, a megyei tanács sokoldalú segítsége eredmény­nyel járt, és ma a helyi taná­csok többsége megfelelően tá­jékozott ebben a kérdésben, s így intézkedései is hatásosak. A többletingatlanok értéke­sítését differenciáltan kezelik, a kereslethez és a kínálathoz igazítják a korlátozást és a mentesítést. Így például a megyei tanács vb idén Üllő és Vecsés nagyközségek lakóit mentesítette a mértéket meg­haladó telek- és lakástulajdon eladási kötelezettsége alól. A megyében összesen 72 olyan települést, lakást tartanak nyilván, amelyeket mentesí­tettek a kötelező értékesítés alól. Figyelembe vették, hogy ezeken a helyeken kereslet hiányában nehézségbe ütközik az értékesítés. Amíg 1973-ban a tanácsok 5750 többlettelket foglaltak névjegyzékbe, addig ma 690-re csökkent a számuk. Az értéke­sítésre kijelölt 90 tanács szá­ma azóta 27-re csökkent. Fi­gyelembe vette a megyei ta­nács vb azt is, hogy a többlet­telkeknek csaknem 60 százalé­ka hét községben található — Erden, Pilisen, Tápiószelén, Monoron, Dömsödön, Gyálon és Dabason — ezt tekintve, a megyei összkép még kedve­zőbb. Megállapította azt is a ta­nács vb, hogy a helyi tanácsok vezetőinek többsége megértet­te az intézkedések szükséges­ségét és annak értelmében cselekedett, addig akadtak olyan községek, amelyek el­ezer forintba kerülő szorzó­számoló mérlegeket vásárolja­nak. Az élelmiszerüzletekben rá­adásul általában nehezebb fi­zikai munkáit kell végezni, mint például a ruházatiban. De minden boltban kell rakodni, takarítani, s a pénztáros kivé­telével mindenki egész nap állva dolgozik. A pénztárosok viszont a bevásárlókosarak emeltetésével egy műszak alatt sok mázsa súlyt mozgatnak meg. Ebédszünet délidőben? Kedvezőtlen a munkaidő- beosztás is. A kisebb települé­seken az lenne az ésszerű, ha a bolt reggel, délelőtt, s aztán estefelé tartana nyitva. Ha dél­ben egy-két órára bezárná­nak. De ezt senki sem vállalja szívesen, mert a déli szünet nem igazi szünet. Olyankor jő hetnek péld ául a szállítók, s az árut át kell venni. A kereskedelmi dolgozók fi­zetése is az alacsonyabb kate­góriába tartozik. Régi tapasztalat azonban, hogy egy adott határon túl hiába a magasabb fizetés is, ha rosszak a munkakörülmények. A kereskedelmi vállalatoknak tehát nemcsak a lakosság jobb ellátása érdekében, hanem sa­ját dolgozóik jobb munkafel- téte’einek megteremtése vé­gett is gyorsított ütemben kell korszerűsíteniük hálówfuVat. Szente Pál A Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság nemzet- gyűlésének hazánkban tartóz­kodó küldöttsége, Dragoszlav Markovicsnak, a nemzetgyű­lés elnökének a JKSZ KB tag­jának vezetésével szerdán Nógrád megyébe látogatott. A küldöttséget elkísérte Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, valamint dr. Vi- tomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete. A vendégeket Salgótarjánban Géczi János, az országgyűlési képviselők megyei csoportjá­nak vezetője, az MSZMP Nóg- I találhatnak gazdára a telkek, a felesleges adminisztrálás, az ügyintézés egyszerűsítéséért törölni kell a nyilvántartásból, örvendetes az a tapasztala* is — hangsúlyozta a tanács vb —, hogy az érintett lakosok többsége nem kerüli meg a rendelkezéseket, mind az érté­kesítésben, mind az adófize­tésben teljesíti állampolgári kötelezettségéit. Az ingatlan- forgalom az utóbbi időben je­lentősen mérséklődött. Amíg 1973-ban csaknem 27 ezer, addig 1977-ben már csak 18 ezer ingatlan cserélt gazdát. A hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkek kivéte­lével állami tulajdonban levő telkeket nem értékesítettek. rád megyei Bizottságának első titkára fogadta, és tájékoztatta a megye gazdasági és kultu­rális fejlődéséről. A jugoszláv nemzetgyűlési küldöttség ezután felkereste a Salgótarjáni öblösüveggyárat. A gyárlátogatás után Géczi János a salgótarjáni Karancs Szálló mozaiktermében ebédet adott a küldöttség tiszteletére. A jugoszláv nemzetgyűlési képviselők szerdal munkaprog-. ramja a pásztói Béke Termelő- szövetkezetben fejeződött be, ahol megtekintették a közö* gazdaság korszerű szarvas­marha-telepét. Az országos átlagnál jobb Számvetés a gödöllői borsó—búza termelési rendszernél Lakat a boltajtón As üzletek korszerűsítés e segít kei lóhátról lehetett belátni. A Duna—Tisza közi homokhát feltöltődött tengerfenék, amelynek felső talajrétegét a szél formálta. Ezen a részen pleisztocén, újpleisztocén és onolocén korszakból származó futóhomok van. A Strázsadomb és környéke a hajdani alföldi tölgy-kőris- szil ligeterdők helyét foglalja el. Az erdők maradványait né­hány mezei szil, mag- és sarj- eredetű kőris jelzi. Értékes növényzete, a táj homokvilága csak akkor őrizhető meg ter­mészetes állapotában, ha vé­detté nyilvánítják. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyancsak védetté nyilvánította a gödöllői Arbo­rétum Isaszeg község határá­hoz tartozó részét és a terüle­tet egyesítette a már eddig megóvott Arborétummal. Ezen a területen eddig értékes tu­dományos kísérletek folytak, amelyeket újabb növényekkel kívánnak kiegészíteni. Az Ar­borétumot 1902-ben alapítot­ták, azóta sok állat- és nö­vényfajta pusztult itt ki. Eze­ket igyekeznek pótolni és a természetnek ezt a szép vilá­gát eredeti formájában meg­őrizni. , alakításához, Kemence az ál­talános iskola felújításához, Csobánka és Szigetmonostor óvodai, illetve iskolai napközi otthon konyhájának üzemelte­téséhez anyagi segítséget. A megyei tanács fejlesztési alapjának terhére a végrehaj­tó bizottság a többi között Érd nagyközség 8. sz. általá­nos iskolájának tíz tanterem­mel való bővítéséhez járult hozzá. Szigetszentmárton az elektromos hálózat építésé­hez, Ceglédbercel a vízmű­társulat működéséhez, Makád a vízellátásához kapott ily módon támogatást. S. A. A szigetszentmiklósi hó- konyok a ráckevei Dunának a dunaharaszti és a taksonyi híd közötti szakaszával párhuza­mosan alakultak ki. Növényze­te, az itt költő és átvonuló madarak a Duna Pest megyei szakaszának legértékesebb ré­sze. Nyolc nagyobb és több kisebb területből áll a hókony. Növényvilága nagy szerepet játszik a folyam szűrésében, tisztításában. Növényei között megtalálhatók a mocsár, a láp és a folyóvizek jellemző faj­tái. A vizek és a folyópartok rendezése, a mocsarak lecsa- polása, a folyó mind nagyobb mértékű szennyeződése sür­geti a gondosabb védelmet, a ritka kincs megóvását. Ezért határozott úgy a tegnap dél­előtti ülésén a tanács vb, hogy védetté nyilvánítja a szigetszentmiklósi hókonyo- kat. ...... A nagykőrösi Strázsadomb onnan kapta a nevét, hogy ki­magaslik a környező homok­buckák közül. A Duna—Tisza közén gulyákat legeltető pász­torok valaha itt strázsáltak. A Strázsadombtól mintegy kilo­méternyire található a Lovas­domb, amely olyan alacsony, hogy a környező területet csak hanyagolták ebbeli kötelessé­güket. Példaként említették a dabasi, a monori és a nagyká- tai járás egyes községeit. Fel­hívta a tanács vb a figyelmet arra, hogy csak olyan többlet­telkeket tartsanak nyilván a községekben, amelyek való­ban kényszerértékesítésre szo­rulnak, ahol azonban a ked­vezőtlen fekvés, a közmű hiá­nya vagy más ok miatt nem

Next

/
Thumbnails
Contents