Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

fiüBKiilHi Befejezni minél előbb £r Éjszaka is dolgoznak a gépek Hét végén sem pihennek a betakarítok XX. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1978. NOVEMBER 19., VASÁRNAP Hajnalonként a hőmérő hi­ganyszála ezen a héten a fagypont alá süllyedt, érthető tehát, hogy a járás termelő- szövetkezeteiben és a Monori Állami Gazdaságban nagy erőfeszítéseket tesznek az őszi mezőgazdasági munkák mi­előbbi befejezése érdekében. A műtrágyázással és az őszi vetőszántással minde­nütt végeztek, tőidbe ke­rültek a gabonafélék is. Hétezer 281 hektár búzát, ezer 537 hektár rozsot, 417 hektár őszi árpát, 264 hektár repcét vetettek el már korábban a járásban. 200 hektárnyi burgonyater­més. Szerencsére, az értékesí­tést is sikerült a közös gaz­daságoknak megoldaniuk. A 7 ezer 342 hektár kukorica be­takarítása kissé lassult, pedig igyekezni kell vele, hogy az esetlegesen leeső hó ne te­gyen nagyobb kárt a termés­ben. Még ezer 300 hektár ku­korica van lábon, az elkövet­kező napokban letörésére kell a legnagyobb erőt fordítani. Betakarították az 587 hek­tár napraforgót, az 587 hek­tár cirkot is befejeződött a szüret is minden mezőgazda- sági üzemben. A zöldségfélék betakari­közeledik, a legtöbb mun­kát a káposzta felszedése adja a vecsésl Ferihegy Tsz-nek. Ütemesen halad az őszi mélyszántás is a termelőszö­vetkezetekben és a Monori Állami Gazdaságban. Több helyen, például a Rákosme­zeje és a pilisi Aranykalász ísz-ben megszervezték az éj­szakai műszakot, éjjel-nappal szántanak a traktorok. A 16 ezer 700 hektárnyi terület felén már befejez­ték az őszi mélyszántást. A termelőszövetkezetekben Nappali fényben este is Sülysápon — kétszázezer forintos költséggel — új köz- világítási lámpákat szereltek fel, s már este is nappali fény árasztja el az egyik legforgalmasabb utat, a gyalogosok és a gépjárművezetők egyaránt biztonságosan közlekedhetnek. A szereléssel az ÉMASZ képünkön látható szakemberei gyorsan és pontosan végeztek. Kókai Ferenc felvétele Orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., te­lefon 26.), Monoron, Monori- erdőn, Csévharaszton és Vasa­don: központi ügyelet, dr. Ra- dos Mária (Monoron, az új egészségházban), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Mendén: dr. Farkas Anna, Pilisen és Nyáregyhá­zán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon és Üriban: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Németh Gábor t_rt ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Varga Dénes, Pilis, Kossuth L. u. 49. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állat­orvos címén. , Fedél alá került az ezer Csévharaszton, ma és hol­nap, 17-től: az ifjúsági klub foglalkozása. Ecseren, hétfőn, 15-től: a gyermek népi tánc­csoport próbája. Gombán, hol. nap, 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Gyomron, 18-tól: nyilvános klubest, vendég a Muszty—Dobay duó, holnap, 10-től: Mese, mese címmel film, játék, vidámság — gye­rekeknek, 18-tól: a filmklub összejövetele, 19-től: a kertba. rát szakkör foglalkozása, elő­adás a zöldségfélék, gyümölcs- félék téli tárolásáról, filmvetí­tés, ,„A mezőgazdaság útja” címmel. Mendén, 10-től: a fo- •tószakkör foglalkozása, holnap, 17-től 21-ig: könyvtári órák, 19-től: a pávakör próbája. Mo­noron, hétfőn, 19-től: a néri tánccsoport próbája. Monori- erdőn, holnap, 18-tól: is­meretterjesztő előadás. Közö­sen címmel, a szülői ház és az iskola kapcsolatáról (az általános iskolában). Monoron, a járási könyvtárban, hétfőn, 17-től: a könyvbarát gyermek­klubban beszélgetés a Képes történelem sorozatról, vezeti Rakó Attila pedagógus. Péte­riben, 16-tól 21-ig: a nyugdíjas klub összejövetele. Pilisen, 18- tól 22-ig: az ifjúsági klub fog­lalkozása, holnap, 18-tól 20-ig: a filmklub és az ifjúsági klub összejövetele, 19-től: ismeret, terjesztő előadás. Milyen a közéleti ember? címmel. Űri- ban, holnap, 14-től: a bábszak. kör foglalkozása, 17-től: is­meretterjesztő előadás, Higié. Értesítjük vásárlóinkat, hogy A M0N0R VIDÉKI ÁfÉSZ Vecsésen, o Vörös Hadsereg útja 161. sz. alatt HÁZTARTÁSÉ VEGYI 32AEIÜZ1ETET HYSTÖTT Gazdag festék- és vegyiáru­választékkal várjuk kedves vásárlóinkat. tása ugyancsak a végéhez niás szokások, a helyes na­pirend kialakítása, szerepe a gyermek életében címmel a napközi otthonban, Világnéze­ti nevelés címmel a napközi otthonos óvodában. Üllőn, 18- tól: táncest (játszik a Delux együttes) és a kertbarát szak. kör összejövetele. Vasadon, 18- tól: a citerazenekar próbája, holnaptól: politikai könyvkiál­lítás. Vecsésen, hétfőn, 18-tól: a vegyeskar próbája és a bé­lyegszakkör foglalkozása, 19- től: az esztrádzenekar próbá­ja. Hat évtized (I.) Oroszi Károly, aki ma már Salgótarjánban lakik, de ne­vére még nyilván sokan em­lékeznek Monoron, így idézi vissza a kezdeti időket: — Az Ébredj! munkásképző és dalkörben kerültem kap­csolatba a munkásmozga­lommal. Ott ismertem meg Drapál Jánost, aki 1930-ban szervezett be az akkor illegá­lisan működő KMP-ba. A szo­ciáldemokrata pártnak nem voltam a tagja, de minden meghirdetett ideológiai elő­adásra elmentem. A párt könyvtárából kaptam könyve­ket, később pedig, amikor Drapál János, H. Kovács Já­nos és a többbi elvtárs lebu­kott, a Vörös Segély bélye­geit árultam. Röplapokat szór­tunk és a falakra jelszavakat festettünk. Az 1930. szeptem­ber 1-i tüntetésre csoportosan mentünk fel Budapestre, és ott részesei voltunk a nap eseményeinek. Általában úgy politizáltunk, hogy egyfor­mán kifejezzük a még dolgozó és a munkanélkülivé vált proletárok vágyait is. — ön 1933-ban bukott le először. — November elején tartóz­tattak le. Akkor már a csend­szombaton és vasárnap sem pihennek az emberek és a gépek, igyekeznek mindenütt, hogy a még kintlevő termés minél előbb biztonságos hely­re, fedél alá kerüljön. G. J. KIOSZ - tanács A kontárok ellen A KIOSZ monori és a nagy­községi tanács igazgatási cso­portja az utóbbi időben na­gyobb gondot fordít a kontá­rok felderítésére, ennek is kö­szönhető, hogy két év alatt 13 olyan, szakképzettséggel ren­delkező kisiparos váltott mű­ködési engedélyt, aki jó ideig anélkül, szabálysértőén tevé­kenykedett. őrök és a belügyi nyomozók kezén volt elvtársaim nagy része. Hetekig tartott a valla­tás és naponta ütöttek-vertek. Helyzetemet súlyosbította, hogy akkor született László nevű fiam. Feleségem minden tá­masz nélkül maradt a legna­gyobb bizonytalanságban. Egy­hónapos volt a gyerekünk, amikor a vizsgálati fogságból szabadulva, hazakerültem. A jogerős büntetésemet 1935-ben töltöttem le, utána másfél évig álltam rendőri felügyelet alatt. — Borbélyként dolgoztam, s műhelyem gyakran volt az elvtársak találkozóhelye. Köz­vetítésemmel üzentek vagy kaptak üzenetet. De jöttek a háborús évek és egyre nehe­zebbé vált a tevékenységünk. Elsőnek kobozták el tőlem a rádiót, két csendőr kíséreté­ben kellett a községi rendőr­őrsre vinnem. Hamarosan pe­dig az internálás következett. — Sokak keserű sorsa. — Idézést kaptam a járási főszolgabírótól 1941. augusztus 11-én. A főszolgabíró kijelen­tette, hogy internáltat, és ad­dig a táborban maradok, amíg el nem rothadok. Már nem mehettem haza, ezért a két ki­korú fiam a keresésemre in­dult. Két csendőr között ültem a községi fogda előtt, amikor megláttam a gyerekeimet, akik hívtak ebédelni. Hozzá­juk szaladtam, de a két csendőr nekem esett és előttük vert össze a puskatussal. Még aznap, a pilisi Klein János elvtárssal összeláncolva, a to- loncházba kísérték és csak pár nap múlva kerültem a kistar- csai internálótáborba, ahol 13 hónapot töltöttem, 1942. szep­tember 21-ig. A feleségem is sokat szenvedett, de minden munkaalkalmat megragadott, hogy magáról és két gyere­künkről gondoskodjék. Töretlen hittel — Ügy tudom, Rajk László­val együtt internálták. — Igen, körülbelül tíz hóna­pig voltam vele egy szobában A táborban pártsejteket ala­kítottunk, sok előadást szer­veztünk. Szabadulásom után is többször meglátogattam Rajk Lászlót és vittem neki a moszkvai rádói híreit. Rendőri felügyelet alatt álltam, s még azt az útvonalat is kijelölték számomra, amelyen a vonat­hoz mehettem, mert akkor Pesten dolgoztam. Nyilvános helyekre nem tehettem be a lábam. Rajk Lászlóval való kapcsolatom miatt sok kelle­metlenség ért a személyi kul­tusz idején. Az ország egyik sarkából a másikba helyeztek, mint közigazgatási vezetőt. Így kerültem Nógrádba, ahol ma is tagja vagyok az MSZMP megyei bizottságának és a salgótarjáni pártbizottság veterán bizottságának az el­nökévé választottak. — A felszabadulás azonban még Monoron érte. — Monor 1944. november 12-én szabadult fel, egy vasár­napi napon. Mindjárt fölke­restem a szovjet katonai pa­rancsnokot és elmondtam ne­ki, ki vagyok és hogy jó né­hány kommunista akad még a nagyközségben. Másnap már újjászerveztük a párt helyi szervezetét a községháza 13-as szobájában. Én rendőrkapi­tány lettem, vagyis a fegyve­res testület, illetve később a polgárőrség parancsnoka. Az első fegyverünk az volt, amit a felszabadulás előtti napok­ban loptunk el a leventeház­ból, Bodrogközi Ervinnel és a fiatal Fonál Sándorral. A kútba dobtuk és a szovjet ka­tonák jelenlétében szedtük jci, amikor lehetett. Az utódok — Elégedett ember? — Mindig az első vonalban haladtam, s ott vagyok ma is. Idős koromra örömmel látom, hogyan gazdagodik, szépül az ország. A családom megszapo­rodott, már boldog dédnagy- apa vagyok. Azt szeretném, ha utódaim is elmondhatnák majd hasonló korukban, hogy sokat tettek a jobb, békésebb életért, s nemcsak önmagu­kért, hanem másokért is tud­tak áldozatokat hozni. M. F. D. Ma és holnap A művelődési házak programja Mindvégig az első vonalban Áldozatok — másokért t Hatvan esztendő csaknem egy emberöltő. Aki hatvan éve született, ma már unokájának örülhet. Aki hat évtizede fia­talemberként, vagy már felnőttként, a történelmi események sodrában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, s elszenvedte az üldöztetést, a harcterek poklát, de megélte a felszabadulást, az új társadalmi rend kialakulását, erősödését és az ünneplők között lehet a mostani jubileumon, az elégedetten összegez­heti: érdemes volt, megérte a harc, a küzdelem. A KMP megalakulásának 60. évfordulóján olyan veterá­nok visszaemlékezéseit közöljük, akik nemcsak szemlélői, ha­nem formálói voltak a változásoknak. Közvetítésével üzentek, kaptak üzenetet Vasárnapi jegyzet Munkafegyelem Vannak szavaink, me­lyekhez bizonyos jelzők ál­landósultak. Például az al­ma és a cserép piros, a ha­lászlé és a paprika csípős, a munkafegyelem laza. Laza a munkafegyelem. E három szót hallván, gé­pét támasztó, unatkozó esz­tergályosra, irodákban egy­begyűlt, névnapot ünneplő, italozó társaságra, a mun­kaidőben magánügyeiket intézők népes seregére gondolunk. Egyáltalán: használjuk-e másféle szó- kapcsolatban a munkafe­gyelmet? Persze! De csak ilyenformán például: „Cé­lunk a munkafegyelem to­vábbi szilárdítása.” E kis nyelvészeti fejtege­tésből is kitetszik: nálunk, bizony, baj van a munka- fegyelemmel, különben nem beszélnénk róla any- nyit és ilyen formában. Különösen sokszor esik szó a fegyelmi helyzetről vidéki vagy vidékre tele­pült ipari üzemeinkben, te­hát ott, ahol mostanában is részesei, szemtanúi lehe­tünk a munkássá válás fo­lyamatának. A mezőgazdaságból vagy egyenesen a háztartásból az ipari üzembe csöppenő dolgozó nehezen viseli el az új, legtöbbször a gép diktálta munkatempót, az egy helyben töltendő mun­kaidőt, s a sokféle egyéb regulát. Ügy tűnik, a kezdeti ne­hézségeken egyszerű átlen­díteni a teljesen új körül­mények közé került mun­kást, biztatással, munkája állandó ellenőrzésével. Ám megfelelő munkaszerve­zés, folyamatos anyag- és szerszámellátás is szüksé­ges ahhoz, hogy a munka­idő kihasználását számon kérhessük. Nem utolsó szempont a szociális létesít­mények megléte, megfelelő állapota sem. örvendetes, hogy ez utóbbiak a monori járás egyre több ipari üze­mében fellelhetők, mi több, fővárosi színvonalúak. Az anyag-, szerszám-, a korszerű szociális ellátás a fegyelmezett munka objek­tív feltételei közé tartozik. Megteremtésük a munka- szervezők feladata. A munkaszervezés külön tu­domány, a közgazdasági egyetemeken már van munkaszervezési szak. Persze, nem is kell ah­hoz diploma, hogy a mun­kaszervező — legyen akár brigádvezetőről is szó — tudja, számolnia kell még egy nagyon fontos valami­vel, a tudati tényezővel is. Amit viszont — lám csak, milyen bonyolult ez a téma! — megint csak befolyásol egy objektív té­nyező. Az ipari munkával még csak ismerkedő dolgo­zók esetében igen fontos a megfelelően ösztönző bére­zési formák alkalmazása a munkaidő minél teljesebb kihasználásához, a kívánt normák mihamarábbi tel­jesítéséhez. Folytathatnánk a sort, de talán felesleges, hiszen a lényeg röviden összefoglal­ható. Abban a valamiben, amit munkafegyelemnek hívunk, nemcsak a járás ipari üzemeiben dolgozók, de mindannyian érdekel­tek, érintettek vagyunk: össztársadalmi probléma tehát. Nem mehetünk el szó nélkül mellette. Vörös István 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents