Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
Ságvári Emlrére emlékeztek A Cement- és Mészművek váci gyárában a KlSZ-bizott- ság, egy ifjúsági szocialista brigád és a klubkönyvtár is Ságvári Endre nevét viseli. Az ifjúkommunisták illegális mozgalmának vezetője 65 évvel ezelőtt született. A jubileum alkalmából a gyári párt-, KISZ- és szakszervezeti bizottság ünnepséget tartott. Megkoszorúzták' a deákvári klubkönyvtár falán elhelyezett emléktáblát, majd azokat a fiatalokat részesítették elismerésben, akik gazdasági munkájukban is helytállnak és az ifjúsági mozgalomban Is példásan teljesítik feladataikat Terrrian József KISZ- titkár és Kohári Mária, a DCM művelődési bizottságának vezetője, 29 fiatalnak, valamint a Március 8. szocialista brigádnak adott át elismerő oklevelet, pénz- és tárgyjutalmat. L. M. Tárlatok, ötletvásár A nemzetközi gyermekév nyitánya Nonstop program a téli szünetre Derűs, kellemes kép fogadja a váci' Hajós Alfréd Úttörőházba látogatókat: a lépcsőházban fényképes tablók tájékoztatnak a szakkörök munkájáról, a hosszú, emeleti folyosón a fiatal repülőmodellezők bemutatója és kiállítása látható. Ebben a hónapban is változatos a program — diavetítés, élménybeszámoló, őrsi- naptár-készítés, plakátkiállítás, nyílt szakköri nap —, de Szilágyi Lajos igazgató és munkatársai már a decemberi műsort tervezik: nonstop foglalkoztatást akarnak szervezni a téli szünetre a naponta be-belátogató körülbelül - 300 kisdobosnak és úttörőnek. Az 1079-es nemzetközi gyermekévet 10-én, vasárnap nyitják meg: a Madách Imre Műivel ődési Központ nagytermében Weisz György, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet. Ugyanott VenesZ Ernő, a művelődésügyi osztály Társadalmi összefogással Segítik beilleszkedésüket Koordinációs bizottságok alakultak A cigánylakosság helyzetének javításáról tárgyalt — dr. Rissanek Klára, a járási hivatal elnökhelyettese előterjesztése alapján — az MSZMP járási végrehajtó bizottsága. A cigánylakosság társadalmi beilleszkedését a járási párt- és állami szervek, a társdalmi és tömegszervezetek, valamint az üzemek és szövetkezetek — a Pest megyei Tanács intézkedési terve és a tavaly decemberi megyei párthatározat alapján — már eddig is sokféleképpen segítették. A fontos feladat minél hatékonyabb végrehajtása érdekében, az említett szervek képviselőiből megalakultak a megyei, a járási, valamint a községi koordinációs bizottságok, melyek a cigánylakosság helyzetének alapos felmérést követően készítették el programjukat. A koordinációs bizottságok alapvető feladatuknak tekintik a cigánylakosság bekapcsolását a munkába, valamint lakásviszonyainak rendezését. A munkaképes korú férfiak alkalmazása zökkenőmentes, a hagyományos cigányfoglalkozást már csak nagyon kevesen űzik, a nők foglalkoztatásában azonban akadnak nehézségek, Gondolunk itt a bölcsődei és óvodai helyek hiányára, a gyermekintézményektől való idegenkedésre, a cigányasszonyok egy részének alacsony iskolázottsági szintjére. Fokozza a gondokat, hogy a már munkába állottak körében is gyakoriak az igazolatlan mulasztások, a munkahely-változtatások. A cigánytelepek felszámolása ugyancsak nehéz feladat. Az előző hét esztendőben csaknem száz cigánycsalád talált új otthonra, ám további beköltöztetésüket hátráltatja, hogy a lakásvásárláshoz szükséges összeget a cigánycsaládok nem tudják előteremteni, sokszor az állami kölcsönöket sem képesek visszafizetni. Mindez részben érthető, hiszen havi jövedelmük — éppen a már említett munkahelyi hiányzások miatt — jóval az átlagos bérek alatt marad. A tanácsok mindenesetre szorgalmazzák a csökkent értékű lakások építését, idén is negyvenhat ilyen típusú otthon találhat gazdára. A beköltözéssel azonban nem szűnnek meg a gondok: az átadott lakások, melyekbe lassanként betelepül a rokonság is, nem egyszer zsúfolttá, egészségtelenné válnak. A megoldás egyik előfeltétele, az iskolázottsági szint emelése. A felmérések szerint, a 16—40 év közötti korosztály mindössze harminc százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát, s elenyésző a szakmunkások aránya is. A fiatalabb generációt tekintve, már sokkal biztatóbb a helyzet. Az utóbbi két esztendőben a nyolcadik osztályos gyerekek tanulmányaikat valamennyien befejezték, a továbbtanulók száma is örvendetesen nő. A cigánytanulók oktatására a pedagógusok fokozott figyelmet fordítanak, ezt jelzi, hogy negyvenöt százalékuk jár napközibe, illetve tanulószobára. Összehasonlításképpen: az arány, minden tanulót figyelembe véve, 29 százalék. A tankötelezettségi törvényt végrehajtva, a tanácsok a kisebbekről is mesz- szemenően gondoskodnak: a cigánygyerekeket soron kívül felveszik az óvodákba, sőt, a tanács sokszor a térítési díjat is magára vállalja. Annál is inkább, mert a cigánylakosság jövője szempontjából kulcskérdés a gyei’ekekkel való foglalkozás. Nem beszélhetünk hasonló sikerekről a cigánylakosok közművelődésével kapcsolatban. Az öntevékeny művészeti csoportokban, szakkörökben csak elvétve találkozunk velük. Ám az érdeklődés felkeltésénél is fontosabbnak látszik a felnőttoktatás kiterjesztése, az analfabetizmus felszámolása, mely a közművelődési és oktatási intézmények dolgozóinak speciális felkészítését teszi szükségessé. Javult viszont a cigánylakosság közegészségügyi helyzete. A még meglévő telepek közegészségügyi ellenőrzése folyamatossá vált. még ha az egészségügyi szemlélet a cigánylakosság körében kezdetleges is. A járási koordinációs bizottság úgy tervezte, a telepeken az ott lakók közül egészségügyi felelősöket is kineveznek,. ám a kísérlet eddig nem sok eredménnyel járt, mert a már beilleszkedett cigánylakosok általában nem vállalnak közösséget elmaradott társaikkal. A beilleszkedés egyik fokmérője a cigánylakosok közéleti aktivitása. Nos, az acsai, a galgagyörkl, a püspökhatvani falugyűléseken már nagy számban vesznek részt, ezt a tendenciát kell erősíteni a járás többi községében is. Néhányuk már közéleti megbízatást is kapott. A járásban a cigánylakosok között öt tanácstagot tartanak nyilván, s a községi koordinációs bizottságokban is találkozhatnak velük. Sajnálatosan itt-ott élnek a cigánylakossággal szemben táplált előítéletek. A cigánylakosság helyzetének javítása — a tudatformáláson túl — mindenekelőtt éppen e káros szemlélet felszámolását kívánja meg. Annál is inkább, mert a megnyugtató megoldás nem csupán a koordinációs bizottságok — a járás minden polgárának közös feladata. H. L vezetője megnyitja a legszebb szakköri munkákat bemutató kiállítást. Az ötletvásár játékvezetője Horváth Mihály, az Őrsvezető című folyóirat szerkesztője. A Naszály Áruház játékkiállítást rendez az úttörőházban. Könyvvásár, a Bojtorján együttes műsora, este a nyolc óráig tartó úttörőbál egészíti ki a megnyitó programját. Szilágyi Lajos igazgatótól tájékoztatást kaptunk a december 23-tói január 3-ig tartó téli szünet műsortervéről is: 22-én, délután négy órakor lesz a hagyományos fenyőünnep, gyertyagyújtással, műsorral, ajándékozással és sok vidámsággal, 23-án üdvözlőlapokat, játékokat készítenek szüleiknek, pajtásaiknak a gyerekek. December 27-e a sportolók napja: a Radnóti Miklós úti iskolában folytatják a november 10-i vetélkedőt, a második fordulóban a legjobbak találkoznak. Másnap, 28-án, Dobogókőre indul a kirándulók társasgépkocsija, 29-én — ha az időjárás engedi — hóem- berkészitő-verseny színhelye lesz a váci városliget, 30-án Vác város legjobb ifi ping- pongozója és Vác város legjobb sakkozója címért zajlik a küzdelem. Az újév utáni 'két napon Vác—Aggtelek—Miskolc- Tapolca útvonalon rendeznek szép téli túrát. Papp Rezső PÉNTEKEN Hangverseny és kiállítás Pénteken, november 17-én, 5 órakor a Váci Zeneiskola hangversenytermében Bach, Eberlin. Händel műveiből ösz- szeállított műsorával mutatkozik be Zagyva Imre, akinek képzőművészeti alkotásaiból rendezett kiállítást a koncert után, este fél hétkor dr. Csi- csay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg a Madách Imre Művelődési Központban. A hangversenyen közreműködik a Musica Humana zenekar, Erdélyi Sándor vezetésével. » A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXII. ÉVFOLYAM, 269. SZÄM 1978. NOVEMBER 15., SZERDA Jobbat, korszerűbbet Fejlesztések — saját erőből A forgácsolóüzem példája Savanyításra, téli tárolásra A gödi Dunamenti Termelőszövetkezet zöldségkertészete 45 hektáron termel az idén fejes- és kelkáposztát. A hektáronkénti átlagtermés elérte a 300 mázsát. A képen: munkában a Dobó Katalin szocialista brigád tagjai. összesen 40 vagonnyi káposztát savanyítanak. Ami megmarad, a télre prizmákba rakják. Barcza Zsolt felvételei újak is dolgoznak, melyek termelékenységét különféle célberendezésekkel javítják. Gondoltuk, ha az Alpok vidékén hatásos ez a módszer, miért ne válhatna be nálunk is? S a beszélgetőtársakkal már megyünk is a műhelycsarnokba. Megállunk egy gép előtt, s kezelőjét, Zachár István esztergályost kérjük, mutassa be az átalakított masinát. — Ezen az esztergán készülnek a hajtóműházak. A gyártásnak két fázisa van, a nagyolás és a simítás. Tavaly még a két folyamatot két gép, egy eszterga és egy fúrómarómű végezte. Arra gondoltam, egy újabb szánszerkezet és egy furatesztergáló fej beépítésével, a két műveletet egy pádon is el lehetne végezni. Javaslatomat meghallgatták, s a változtatás nyomán, ma már egymagám egy műszakban negyven hajtóműházat állítok elő. A múlt esztendőben ebből a termékből hárman, huszonnégy óra alatt harmincat készítettünk csupán. A laikus téved Továbbsétálunk. Békési Gyula érthető büszkeséggel mutat rá egy, az ő elképzelései szerint átalakított berendezésre. — A villástengelyek nemrégiben még három különálló műveletben s olykor, sajnos, nagyfokú pontatlanságokkal készültek. Az itt látható esztergapadra szerelt célfejek segítségével, a három munkafolyamat egyszerre végezhető el, miáltal a termelékenység éppen megduplázódik. Uhrin Istvánnak is akad mondanivalója, amiből kitűnik, a laikus számára egyformának látszó esztergagépek korántsem azonosak: — Ez az immár harminc esztendős szerkezet nemrég a kiselejtezésre várt. Azután mégsem dobtuk el. A magam ötlete alapján, félautomatává alakítottuk át, s most már egy műszak alatt annyit végez amennyit régebben két teljes napon át. Szükség is van rá, hiszen e jószág segítségével, évi ötvenezer tengelykapcsolót tudunk előállítani, ez pedig a mi üzemünkben tetemes mennyiség. Az ésszerűsítések nemcsak a termelékenységet növelik, de üzemen belüli átcsoportosításokra is lehetőséget adnak, márpedig a forgácsoló szakma nem tartozik a legnépszerűbb foglalkozások közé. Azonkívül hol ne fogadnák szívesen a korszerűsítés révén felszabadult, szakképzett munkásokat? S arra a kérdésre, hogy mf a folytonos újra való törekvés mozgatórúgója, Békési Gyula adja meg a választ: — Harminckét esztendeje foglalkoztatnak itt, az üzemben. Ha a gyár törődik velem, a betyárbecsület azt diktálja, nekem is törődnöm kell a gyárral. Nem igaz? Meg, hát szó esett már arról, hogy kevés nálunk a szakmunkás, ezért olyan céleszközöket kell konstruálnunk, amelyek kezelése egyszerű, napok alatt betanítható, s amelyek nagyon pontosak. Uhrin István hozzáfűzi: — Ha a BNV-n járunk vagy prospektusokat nézegetünk, folyton azon gondolkozunk, hogyan lehetne az ott látott eljárásokat nálunk is alkalmazni? A fő szempont, sohasem a gépeket, mindig a működési elvet figyeljük. Csakhát törekvéseinket nehezíti, hogy a fejlesztéshez szükséges auto- matika-elemeket a Szerszám- és Kisgépértékesítő Vállalat gyakorta képtelen beszerezni! Jelentős nyereség Panaszra azért nincs okuk.' az SZTB-részegységeket, az alap. és segédanyagok árának állandó emelkedés ellenére, 1971-től változatlan áron értékesítik. És még így is jelentős nyereséggel számolhatnak. A 160 dolgozót foglalkoztató üzem 124 millió forintos termelési tervet teljesít. S ebben nem kis része van a fejlesztésnek, a folytonos jobbat, korszerűbbet akarásnak. Hegyi Iván Ingyenes jogi tanácsadás Holnap, november 16-án, délután 5 órától ingyenes jogi tanácsadás lesz Vácott, a Madách Imre Művelődési Központ 22-es szobájában: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügyeletes tagja ad felvilágosítást jogi vonatkozású kérdésekre. HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK + HÍREK — üzemi fogadóórák. A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai közül hárman tartanak ma, november 15-én, fogadóórát a váci üzemekben: Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese a kötöttáru- gyárban, Győri Jenő a sejcei klubban, Matyó Józsefné a bélésárugy árban találkozik választóival, délután 2 órakor. ★ — öregek napja Szobon. A nagyközség 120, hetven évnél idősebb lakója jelent meg a minap Szobon, a községi nőbizottság által rendezett öregek napján. Az általános iskola és a nevelőotthon növendékeinek műsora után, Makrai László, a KISZ nagyközségi bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket, külön a két legidősebbet, a 87 éves Szegedi Józsefet és Bordán Mihálynét — Keceli szőlőfürt. Nem is gondolhat másra e két szó hallatán az ember, mint Ba- chus italára. Hogy borivó-e vagy sem Roszovák János, nem tudni, azt viszont, hogy újságot olvas, legalábbis apró- hirdetést, arra megesküdhetne mindenki. A Keceli Szőlőfürt Termelőszövetkezet szándékát, miszerint a Börzsönyben is borozót szeretne létesíteni, szívügyének tekintette, és fölajánlotta a célra 1867- ben épült műemlék házát. A két szándék találkozott: Kemencén hangulatos kis borozó nyílt meg. — Csütörtökön, holnap délelőtt a Burgundia utcai szociális betegotthon lakóit köszöntik az öregek napján a Forte gyár óvodásai, műsorral, az ünnepi ebéd után pedig családi találkozót rendeznek. Az üzemvezetői szobában az ] újítások felől érdeklődtünk, de I a házigazda, Reményi István, valamint Békési Gyula, a gyártóeszköz-gazdálkodási osztály vezetője és Uhrin István művezető szinte egyszerre emeli fel a kezét; ha lehet, ne újításokról, inkább belső fejlesztésekről, vagy szerényebben, ésszerűsítésekről beszélgessünk. A lehetőség adott A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat 7. számú váci gyárának forgácsoló üzemében 1971-ben kezdődött meg az SZTB-szövőgépek részegysé- , geinek sorozatgyártása, s a dolgozók azóta folyton azon törik a fejüket, hogyan lehetne egyre termelékenyebbé tenni az előállítást? A lehetőség szerintük eleve adott, hiszen egy-egy egység hatvanhárom alkatrészből áll, s közülük nem egy előállításához . huszonnégy-huszonnyolc művelet szükséges. Azaz, a technológia legapróbb ésszerűsítése is — maradjunk most már ennél a szónál — nagymértékben növelheti a munka hatékonyságát. Reményi István azonnal hozzáfűzi: — Fejlesztő részlegünk nincs, ezért tulajdonképpen rá vagyunk kényszerítve az állandó korszerűsítésekre. Meg aztán főmérnökünk, Doroszlai József, néhány éve Svájcban járt, s az ottani üzemekben azt tapasztalta, hogy a legmodernebb gépek mellett kevésbé
