Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-16 / 270. szám
Kádár Jánost várja Párizs Ma kezdődik a két ország közötti első legmagasabb szintű találkozó — Francia lapvélemények a látogatásról Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának Párizsba érkezése előtti napon, kedden fellobogózták a Champs Elysées-t, a francia főváros híres sugár- útját. A diadalívtől a Con- corde-térig egymás mellett lengeti a szél a piros-fehér- zöld és a kék-fehér-piros zászlókat. A francia sajtó megkülönböztetett figyelmet szentel az MSZMP Központi Bizottsága első titkára szerdán kezdődő útjának. A Le Monde kedden este megjelent szerdai számában közli Kádár János nyi_ L eg-ekben nem szűkölködő megyénknek egyik rekordja, hogy itt többen utaznak vasúton mint más megyében egy hónap alatt. A magyarázatot természetesen az ún. hivatásforgalom adja, a bejárók hatalmas tömege, elsősorban a fővárosba ingázóké, de egyre szélesedik a városok vonzáskörzete is ilyen értelemben. Igaz, a legutóbbi években valamelyest mérséklődött a sínpályák oda-vissza vándorainak száma, megnőtt a közúti közlekedés súlya. Az azonban bizonyos, hogy hosszú ideig meghatározó szerepe lesz a vasútnak a személyszállításban, az ingázás lebonyolításában, az áruszállításról most nem beszélve. A szállítás népgazdasági jelentőségéről szólni ma már közhely, ám mert korábban nem volt az, szerepét bizonygatni kellett, a szükségletekhez igazodó fejlesztés késett; késésben van ma is. Tetézi a gondokat, hogy a már elhatározott, megkezdett beruházások többségénél is jelenvaló a késedelem, előkészítési, szervezési gyengeségek, valamint a kivitelezési adottságok hiánya miatt. Elég itt arra utalnunk, hogy a megyei közlekedésben kulcshelyet elfoglaló kelenföldi pályaudvar építésénél, korszerűsítésénél, bővítésénél körülbelül egy év a hátrány az eredeti tervekhez képest. Sok igazság van abban, amit a szakemberek úgy fogalmaznak meg, hogy a vasútnál a legkisebb lépés ára is egymillió forintnál kezdődik. Rendkívül drága a fejlesztőmunka, hiszen — egyetlen tényt kiragadva — a monori járás egy részének, valamint a nagyká- tai járásnak jelentős javulást hozó Rákos—Tápiósze- cső—Nagykáta—Üjszáz közötti második vágány megépítése megközelítően hét- százmillió forintba került. Az összeg nagyságát érzékeltetendő, leírjuk, hogy ebben az esztendőben a nagykátai járás valameny- nyi települése összesen 37,5 millió forintos fejlesztési alappal gazdálkodhatott. É rthető tehát, hogy a vasút korszerűsítése szoros függvénye a népgazdaság teherbíró képességének, hiszen az üzemi bevételek a szükséges forrásoknak csupán kis hányadát teremtik elő, a pénz javát az állami költségvetés adja. A vasútnak mind a személy-, mind az áruszállítás ráfizetéses, hozzátesszük, a régóta változatlan - személyszállítási díjszabás miatt az a jó, ha mérséklődik az utasok száma, mert akkor apad a ráfizetés, legalábbis a vasút szemszögéből jó ez. Korántsem biztos, hogy e folyamat népgazdaságilag kifizetődik. Erősen vitatják ugyanis a szakemberek az autóbuszközlekedés, valamint az egyéni közlekedés — a magángépkocsikon történő munkába járás — népgazdasági szintű gazdaságosságát, a vasút költségeihez mérten. A vitákban elhangzó érvekben sok az igazság, hiszen a magánautós megveszi ugyan az üzemanyagot a kutaknál, de az üzemanyag abból a nyersolajból készül, melyet a népgazdaságnak kell importtal előteremtenie. Ha ennek figyelembevételével mérlegeljük, mibe kerül — a népgazdaságnak — egy kilometer megtétele vonaton vagy gépkocsin, akkor egy pillanatig nem lehet vitás, a társadalmi érdekek a vasút mellett voksolnak. Voksolnak, de mindhiába addig, amíg a vasút nem tud elviselhető utazási körülményeket fölkínálni a naponta bejáróknak, azaz nem állítja válaszút elé őket. Ma ugyanis a nagyon mostoha utazási feltételek miatt a vonat és a gépkocsi nem versenytárs. A nagykátai járásban ritka az olyan tanácsülés, ahol valamilyen formában a közlekedés ne kerülne elő. Ugyanezt tapasztalhatták a dabasi járásban is, a falugyűlések lebonyolításakor, azaz a közlekedés: tízezrek mindennapos gondja, bosz- szúsága, vesződsége. D őreség lenne lekicsinyelni a fejlesztési erőfeszítéseket, melyeket a vasút tesz a szükségletek növekedése és a kielégítésük tempója közötti késedelem mérséklésére, folyamatos fölszámolására. A Budapest—Biatorbágy— Herceghalom—Bicske közötti viszonylag rövid pályaszakasz korszerűsítése 1,2 milliárd forintot emészt fel, s ennél is többet a megyét sűrűn lakott területeken átszelő, Budapest— Szajol közötti vonal fejlesztése. Hatalmas összegek fejében sikerül tehát haladást elérni, s hogy ennek léptéke milyen, az nem kizárólag a vasúton múlik. Amint az érintettek utaltak rá, sok a javítanivaló a vasút és a fejlesztésben közreműködő vállalatok között, hiszen például a korszerű biztosítóberendezések mainál gyorsabb alkalmazásának legfőbb akadálya, hogy árúk meredeken emelkedik, azaz ugyanannyi pénzből csak kisebb vonalszakaszon építhetők be. Hasonló gondokat okoz, hogy bár tetemes a haladás a vonalak villamosításában, a várt és tervezett nagy teljesítményű hazai gyártású villamosmozdonyokat a vasút csak később kapja meg, s ez ismét befolyásolja a fővonalak forgalmát — s vele a megyében, megyékből ingázók nagy többségének közlekedését. Ilyen és ezzel rokon okok miatt azután viszonylagossá válik a haladás érteke, s haszon késik, a vonatokhoz hasonlóan, holott a haszon érkezésének is megvan a maga menetrendje, társadalmi szükségessége. A vasúti közlekedés megítélésében még napjainkban is tapasztalható az a furcsa fölfogás, hogy ami ott történik, az belügy. Valójában kölcsönös érdekek és kötelezettségek szövevényéről van szó, ám ennek belátása, elismerése lassan megy. Azaz közgondolkozásunk is késésben van, ami a szállítás népgazdasági szerepét, annak mérlegelését illeti. S meglehet, ennek a szemléletmódnak fölszámolását is késéssel iktatjuk be teendőink közé. S ha ez késik, akkor a megfogható, a tervekben szereplő fejlesztési teendőknek sem jut jobb sors. Mészáros Ottó latkozatát, ' valamint a lap kérdéseire adott válaszát. A Kádár János vezette magyar küldöttség látogatása különleges helyet érdemel az európai krónikákban: ez az első legmagasabb szintű találkozó a két ország fennállása óta — írja a L’Humanité keddi számában Max Leon, a lap Budapesten járt különtu- dósítója. Magyarország az elmúlt három évtizedben olyan átalakulások színhelye volt, amelyek a civilizáció első soraiba állították — emeli ki írásában a tudósító, majd hozzáfűzi: — a szocialista Magyar- ország olyan partner, amely számít a nagy nemzetközi tárgyalásokon, az ENSZ-ben, Helsinkiben, a bécsi tárgyalásokon, a mindenirányú cserékben. A France Soir keddi száma első oldalán keretes hírben, második oldalán egészoldalas riportban foglalkozik Kádár János franciaországi látogatásával. A lap kiemeli. hogy Giscard d’Estaing és Kádár János a francia—magyar kapcsolatok első csúcstalálkozóján a nagy nemzetközi kérdésekről, a leszerelésről és az enyhülésről tárgyalnak majd. Az elmúlt évtizedben több kormányfői szintű találkozóra került sor és ma kielégítő politikai kapcsolatok vannak a két ország között — írja a France Soir — kereskedelmi és ipari téren azonban a helyzet nem egészen így áll. Így mindkét fél azt reméli, hogy Kádár János látogatása új lendületet ad a Párizs és Budapest közötti kapcsolatoknak. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXII. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1978. NOVEMBER 15., SZERDA Korom Mihály Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának meghívására kedden a Szovjetunióba utazott Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ütjára elkísérte Rácz Sándor, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Már földgázt hoz a Szövetség vezeték A kitűzőt határidő előtt sokkal korábban kezdte meg üzemelését a Szövetség földgáz- vezeték. Az orenburgi földgáz november 13-án áthaladt a Szovjetunió nyugati határán és elindult a testvéri szocialista országok felé. A 2750 kilométeres földgáz- vezeték, amelyet Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió közös erővel épített, rekordidő alatt készült el és már az első napon eljuttatta a határon túlra az első néhány ezer köbméter orenburgi földgázt. Előregyártott híd Am elemeket Szentendréről szákiak Az M3-as autópálya legnagyobb beruházása lesz a közutat, vasutat és patakot átívelő bagi völgyhíd. A mintegy háromszáz méter hosszú felüljáróhoz új típusú előregyártott elemeket készít és szállít a Beton- és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára. A híd lábszerkezetének építésénél a hosszadalmas helyszíni zsaluzás helyett a munka felgyorsítása érdekében híd- pillérgyűrűket használnak fel. A spirál vasalással és gőzöléssel gyártott gyűrűket az építkezésnél egymásra helyezik és az üreget betonnal kitöltik. Ezzel az eljárással a hídépítés üteme felgyorsul. A szentendrei gyárban különös figyelmet fordítanak a hídpillérgyűrűk készítésére, hiszen a felüljárónak hosszú ideig kell majd bírni az autópálya óriási forgalmát. Tavaly mintegy 360, az idén pedig további 60 darab előregyártott vasbeton elemet csinálnak. Az autópályán, a bagi völgy- hídon kívül még további hat felüljáró épül a szintbeli kereszteződések kiküszöbölése .érdekében. Sz. M. Ev vége, karácsony előtt Sikerrel zár a gödöllői Árammérőgyár A Ganz Márőmű&zergyár gödöllői Árammérőgyárában ■bizakodva várják az év végét. Szabó István, a gyár igazgatója tájékoztatásiul elmondta, hogy az első háromnegyed évi feladatokat sikerrel megoldották, sőt a tervezett termelési értéket 13 millió forinttal túl is teljesítették. Ez azt jelenti, hogy a több mint 420 millió forint helyett 433 millió forint értéket állítottak elő. Kiemelt gyártmányaik közül az egyfázisú fogyasztásmérőkből az első háromnegyed évben 301 ezer százat gyártottak, a háromfázisú fogyasztók tervezett mennyiségét is túlteljesítették. A tervezettel szemben 107 ezer 900 mérőműszer kerül le a gödöllőiek szalagairól. A tőkés és a szocialista országokba 4,5 millió dollárért, illetve 822 ezer rubelért szállítottak mérőműszereket. Az elképzelések szerint exportkötelezettségeiknek december 5-ig eleget tesznek, hogy a termékek még ez évben eljuthassanak a megrendelőkhöz. Az év hátralevő heteiben Algériába, Peruba, Indonéziába, az Elefántcsontpartra, a Német Demokratikus Köztársaságba indulnak még mérőműszerek a gödöllői gyárból. A tervek szerint éves tervüket még karácsony előtt teljesítik, s a jól végzett munka örömével készülhetnek az ünnepekre. Komszomol-küldöttség érkezett Budapestre Megkezdődtek a magyar és a szovjet ifjúsági szervezet küldöttségeinek tárgyalásai A KISZ Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az össz- szövetségi lenini Komszomol delegációja, élén Borisz Nyi- kolajevics Pasztuhovval, az SZKP Központi Bizottsága tagjával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagjával, a Komszomol Központi/ Bizottságának első titkárával. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és az ifjúsági szövetség más vezetői fogadták. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Kedden megkezdődtek a tárgyalások a Borisz Nyikola- jevics Pasztuhov vezette szovjet és a Maróthy László vezette magyar küldöttség között és a szovjet ifjúság, a KISZ és a lenini Komszomol tevékenységéről, együttműködéséről, a nemzetközi ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseiről. A tárgyaláson jelen volt Valeri j L eonidovics Musza- tov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. Munkáslakások Diósdon Kedvezményeket ad a gyár és az OTP Uj technológiával egy esztendő alatt elkészülnek A vállalatok szociálpolitikai tervei sokat foglalkoznak azzal, hogy miként segíthetik dolgozóikat a jelenleginél jobb lakáskörülményekhez. Nincs ez másként a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában sem: négy épületből álló, nyolcvan munkáslakás építését irányozták elő. A tervidőszak elejétől napjainkig most sikerült csak odáig jutniuk, hogy egyeztették elképzeléseiket az érintett tervező, beruházó és kivitelező vállalatokkal, szövetkezetekkel. Az előkészületek során, légióként a Pest megyei tanács segítségével, az épületeket munkáslakássá nyilvánították. Ez azért lényeges, mert mint köztudott, sok kedvezményt jelent ez a majdani lakóknak: jelentős állami és vállalati támogatást, valamint aa átlagosnál jobb hitelfeltételeket. Gond volt az építkezéssel az előkészületi szakaszban, elsősorban a közművesítési költséggel kapcsolatban. Szerencsére a megyei tanács a gyár segítségére sietett, vállalva az 1 millió 50 ezer forintos hozzájárulási költséget. Nem kis nehézséget jelentett, hogy a tervezett építkezés helyéhez közel magasfeszültségű vezeték húzódott. Agrármérnökök lesznek Ezt a föld alá kellett süllyeszteni. S miként áll jelenleg a nyolcvan lakás építése? Az épületek terveit jövő év áprilisára készíti el az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet. Az építkezés bonyolítója a Pest megyei Beruházási Vállalat, kivitelezésükre pedig az Érdi Budai Járási Építőipari Szövetkezet vállalkozott. A munkához, mégpedig egy újszerű technológiát — a no finest — alkalmazva hozzá is látnak jövőre. így lehetővé válik, hogy 1980 első felében elkészüljön az első két, az év végéig pedig a másik két épület. Ezúttal mintegy ötmillió forintos hosszúlejáratú hitelt ad dolgozóinak a diósdi csapágygyár. Egy-egy lakás hozzávetőleges ára 400—450 ezer forint. A beköltözésre varóknak csak az átadás előtti hetekben kell majd befizetniük a saját hozzájárulást. És kik kapják az új otthonokat? Természetesen nemcsak összeírták már a lakásigényléseket, hanem alapos vizsgálat után döntöttek is az elosztásról. A végleges névjegyzék azonban még módosulhat. D. Gy. KÖZÉLET A Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagygombosi tehenészeti telepén a korszerű szarvasmarhatartás speciális munkafogásaival a gyakorlatban is ismerkedhetnek a jövő agrármérnökei. Manek Attila felvétele Szekér Gyula, a Minisztertanács . elnökhelyettese, a Szlovén Szocialista Köztársaság kormányának meghívására, hivatalos, baráti látogatásra kedden Ljubljanába utazott. Metód Rotár jugoszláv külkereskedelmi miniszter, aki rövid látogatáson tartózkodott hazánkban, megbeszéléseket folytatott Bíró József külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti árucsere- és szolgáltatásforgalom alakulásáról, valamint a fejlesztés lehetőségeiről. A miniszter és kísérete tegnap utazott el Budapestről. Kádár József, hazánk NDK. beli nagykövete tegnap kitüntetéseket adott át rezidenciáján NDK-állampolgároknak. Az elismeréseket Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter adományozta a vasútügyi együttműködés terén szerzett érdemeik elismeréseként
