Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

1978. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK %Xíihm Felmentés — kinevezés Az Elnöki Tanács dr. Csen­des Károly legfőbb ügyész­helyettest érdemei elisme­résével — nyugállományba vo­nulása miatt — felmentette tisztségéből, s ezzel egyidejű­leg dr. Nyíri Sándort legfőbb ügyészhelyettessé kinevezte. Szerdán az Országház Mun- kácsy-termében Nyíri Sán­dor letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása alkalmá­ból dr. Csendes Károlynak, a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Szí­jártó Károly nyújtotta át. Továbbképzés az NDK-ban Gyors adatszolgáltatás •• Üzembe állt az R—40-es Korszerűsítik az irányítási folyamatokat, a műszaki-gaz­dasági adatfeldolgozást a Víz­gazdálkodási Intézet szakem­berei a Szentendrén üzembe helyezett új, nagy teljesítmé­nyű számítógépük segítségé­vel. A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott R 40- es számítógép a héten állt munkába. A vízgazdálkodási ágazatban 1971 óta működik szervezett, számítógépes adatfeldolgozás, ám a bérelt gépeken a munka rendkívül sok nehézséggel járt. A mostani gépet több évi elő­készület után vásárolták meg. A programozók, a rendszerter­vezők és az operátorok közül mintegy harmincán tovább­képzésen vettek részt az NDK- ban és a gyártó cégnél ismer­kedtek a berendezés kezelésé­vel. Az R 40-est — a műszaki jellegű rutin számítások mel­lett — elsősorban — a rövide­sen megvalósuló egységes víz­ügyi információ rendszerben alkalmazzák. Ez ugyanis gya­kori, gyors és pontos adatszol­gáltatást igényel. 19 81-re elkészül Az agglomeráció rendezési terve A fejlesztésről társadalmi vitát rendez a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága A főváros környékén 44 te­lepülésen mintegy félmillióan élnek az agglomerációs öve­zetben. Enyhítve a munkaerő­gondokon, naponta a főváro­si gyárakba, üzemekbe ingáz­nak az itt lakók. Életkörül­ményeik jóval szűkösebbek azonban a Budapesten lakóké­nál; a vízvezeték, a csatorna átlagosan csak minden har­madik lakásba jut el, s az ap­róbb településeken élők több­nyire Pestről utaztatják ha­záig a tejet és a kenyeret is. A társadalmi igazságosság, az arányos fejlesztés érdeké­ben született kormánydöntés a főváros és környezetének együttes fejlesztésére, hiszen Pest megye a feladattal egy­magában megbirkózni nem tud. Kilenc körzetben A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának településpoli­tikai albizottsága szerdai ülé­sén az agglomerációt alkotó települések fejlesztésének ter­vezési kérdéseit tűzte napi­rendjére. Az eddigi munkáról és a feladatokról Hegedűs Be­nedek, a Budapesti Városépí­tési Tervező Vállalat igazga­tója és Gerle Ervin műszaki igazgatóhelyettes tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Rámutattak, hogy az elmúlt évtizedekben — külön a fő­városra és külön környezeté­re — már készült rendezési terv, amelyeket többször is felülvizsgáltak, s az agglome­ráció jövőjét körvonalazó el­képzeléseket 1975-ben ismét átdolgozták. A 44 települést 9 körzetbe osztották, alközpon­tok kialakítását javasolták, hozzátéve; célszerű a buda­pesti közigazgatási határok közvetlen közelében elhelyez­kedő községek fejlesztését a peremkerületekkel együtt megoldani. Így született dön­tés például arra, hogy a nagy lakótelepekre futó gázvezeté­keket meghosszabbítják a bolygó községekig. A valóban egységes szemlélet azonban hiányzott a programokból. Igaz, vázolták az agglomerá­ciós települések 20—30 évvel későbbi, várható jövőjét, ám a programokhoz nem kap­csolódtak a fejlesztési tervek. A tanácsok vezetői tehát nem tudhatták, hogy mi és mikor­ra épül meg, legfeljebb csak saját beruházási elképzelései­ket igazíthatták a rendezési elgondolásokhoz. Együttes döntés AZ időnként fel-fellángoló tervezési munkát hosszabb szünetek követték, amelyek után mindig újra és újra fel kellett mérni az időközben végbement településszerkezeti, életmódbeli változásokat. A kimunkált elképzelések ösz- szehangolására hívta életre 1971-ben az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala a koordinációs taná­csot, amely azonban mind­össze egyszer ülésezett. Érthe­tő tehát, hogy a főváros és környezetének közös érdekei­re alapuló tervezői munka egységesítésére és gyorsításá­ra nemrégiben határozat szü­letett. A döntés értelmében Buda­pest és környékének általá­nos rendezési tervét — az eddigi munkák felülvizsgálata alapján — 1981-ig a kormány elé kell terjeszteni. A feladat fontos új voná­sa: a települések jövőjét meghatározó legfontosabb kérdésekről — így például a közlekedésről és a közmű­ellátásról — nem külön-kü- lön, hanem együttesen dönte­nek. A BUVATI-ban számos tudományos intézet, egyetemi kutató bevonásával feszes ütemben folyik a munka. Az MSZMP Központi Bizottságá­nak októberi, az építőipar helyzetéről és a második 15 éves lakásépítési programról hozott határozata alapján fe­lülvizsgálják a főváros általá­nos fejlesztését, amit most már összehangolnak a vonzás- körzet lehetőségeivel. Több fontos kérdés még így is gyors válaszra vár. Ezfek közé tarto­zik a budapesti ipar jövője, amely a felszabadulás előtt az ország iparának még 50, je­lenleg pedig 30—33 százalékát jelenti. Az elemzések alapján ké­szült el a tervprogram, amely vázolja a jelenlegi ellentmon­dásokat és a megoldásukra ki­dolgozott alternatív javaslato­kat. Ezután következik majd a részletes rendezési terv ki­munkálása, a népgazdaság VI. ötéves tervével való összeve­tése és a rövid-, valamint a középtávú fejlesztés körvona­lazása. A lakosság bevonásával Végül is ez a kormánydön­téssel záruló munka adja majd meg a műszaki keretét a gazdasági és társadalmi élet fejlődésének. Az már most nyilvánvaló — hangsúlyozták a tanácskozáson —, hogy el­engedhetetlen a tárcák, vala­mint párt-, állami és társa­dalmi szervek közötti, minden eddigit felülmúló együttműkö­dés. Ebben a szellemben több éves fórumsorozatot indít Pest megyében a Hazafias Nép­front megyei bizottsága. Egy­behangzó az álláspont: az agg­lomerációban lakók jövőjéről nem lehet az érintettek nél­kül dönteni. A megbeszélése­ken a BUVATI és több más tudományos intézet szakembe­rei tartanak előadást, kérve a lakosság véleményét, javasla­tát. A vitasorozat a már ed­dig végzett munka folytatását jelenti, hiszen az agglomerá­ciós települések fejlődéséről, a változó életmódról 300 hely- történeti pályamunkát készí­tettek már, amelyek doku­mentációs értékükkel hasznos segítséget jelentenek a terve­zőknek. A tudományos akadé­mia településszociológiái szak­embereinek segítségével több bolygó községben klubokat alakítottak, amelyekben a be­járó munkások életmódjáról készítenek felméréseket. Simon János, a településpo­litikai albizottság elnöke, a szentendrei városi pártbizott­ság első titkára ajánlotta: a Pest megyei fórumokat széle­sítsék ki, tartsanak közös megbeszéléseket a budapes­tiekkel, ezzel is erősítve az egységesebb gondolkodást és cselekvést. A népfront az át­fogó, a minden főbb kérdést megvitató és az összefüggése­ket elemző vitasorozat tapasz­talatait összegzi, a mozgalom vezető testületéi elé terjesztik és a következtetéseket, a ja­vaslatokat eljuttatják az ille­tékes párt- és állami szer­veknek. Őrizve a régit, szolgálva az újat A Pest megyei Tanács vb elismeréssel értékelte a sxentendrei tanács sajátos munkáját Szentendre városi tanácsának munkáját legutóbb 1972- ban értékelte a megyei tanács-vb. Akkor 14 300 lakost számlált a város. Ma a lakók száma megközelíti a 18 ezret. Tíz évvel ezelőtt húszezer látogatója volt a város múzeumainak. Ma évente egymillióan tekintik meg a művészeti alkotásokat. Több ezer pihenni vágyó ember­nek is helyet ad Szentendre. A Dunakanyar jobb parti kapuja természeti szépségeivel is sok százezer kirán­dulót vonz évente. Műemlékei, sajátos művészeti adott­ságai, a szabadtéri néprajzi múzeum, a megyei művelő­dési, módszertani központ, a megyei könyvtár szintén meghatározó a város életében. Szentendre a budapesti agglomerációba tartozik, ugyanakkor maga is 10—12 község részleges, középfokú központja. Nemzetiségi ha­gyományainak őrzése, a nemzetiségi lakosság élete ugyancsak sajátos feladatokat ró a városi tanácsra. A város vezetőinek őriz- niök kell a múlt értékeit, épí­tési, városrendezési, -fejleszté­si terveit úgy kell megolda­niuk, hogy ne szenvedjen csor­bát a műemléki jelleg. Ugyan­akkor biztosítaniok kell a vá­ros fejlődését, otthont, rész­ben megélhetést kell adniok a letelepedőknek, a megnö­vekedett igényeket megfele­lően kell kielégíteniök. Az a feladatuk tehát; úgy őrizzék meg a régit, hogy rohamosan haladjanak előre. A megyei tanács-vb azt vizsgálta, hogyan tud megfe­lelni a városi tanács sokrétű, sajátosságokkal teli felada­tának. Körültekintő vizsgá­lódás alapján megállapítot­ta, hogy Szentendre városi tanácsa jól teljesíti munká­ját; Könnyítve az ügyintézést A törvényességet I betartva intézik a lakosság ügyeit. Ez hatással van a politikai lég­körre is. Négy évvel ezelőtt felállították az ügyfélszolgá­lati irodát, amelyet azóta to­vábbfejlesztettek: egyszerűb­bé tették a lakosok ügyinté­zését, többfajta hatósági mun­kát is az ügyfélszolgálatra bíz­tak. Jó visszhangot vált ki, hogy a tanács mindig keresi és meg is találja annak a mód­ját, hogyan könnyítsen a la­kosság dolgán. Ilyen például, hogy a Felszabadulás-lakóte­lepre a beköltözéskor hetente kiküldik a népességnyilván­tartókat, ne kelljen a lakók­nak befáradniuk a tanácshoz. Jól építenek a lakosság vé­leményére, a szocialista de­mokrácia valamennyi lehető­ségét felhasználják a tömeg­kapcsolat mélyítésére. Éven­Óriás transzformátor Az Albcrtirsa—Vinnyica 750 kilovoltos távvezeték foga­dóállomásánál a Ganz Villamossági Művek dolgozói szerelik a három óriás transzformátort, melyek alacsonyabb feszült­ségre redukálják majd az ide érkező áramot. Halmágyi Péter felvétele te rendszeres ankétokon, ré­tegtalálkozókon, politikai, és tanácsi fórumokon is elmond­hatják a lakók észrevételei­ket. A művészek többségét, az értelmiséget, a műszaki szakembereket is sikerült be- vonniok a közügyekbe. Szent­endre Baráti Köre, valamint a Dunakanyar Intéző Bizott­ság tájbizottsága is sok tár­sadalmi munkást tömörít. Az új lakótelepen is jó közössé­gi életet alakítanak ki. Az utóbbi négy évben 20 millió forint volt a társadalmi mun­ka értéke. A városok közötti versenyben kétszer nyerték el az első helyet. Az is a közügyet szolgálja, hogy a városi tanács és a já­rási hivatal szorosan együtt­működik, egyeztetik fejlesz­tési terveiket, közös beruhá­zásokat terveznek, összehan­golják az építési kapacitások kihasználását. Adódnak konfliktusok A megyei tanács-vb elis­merően értékelte, hogy fel­gyorsult a városiasodás folya­mata, noha, nem mentes az ellentmondásoktól, a konflik­tusoktól. Sok a kifogás pél­dául a Beruházási Vállalat, vagy a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat határidő- csúszásai, vagy olykor a mi­nőség miatt. De az is igaz, hogy az új lakótelepek, a mű­velődési központ, s mindaz, ami általuk valósult meg, dí­szei a városnak. A belső kör­út építése, az üzlethálózat bő­vülése, az egészségügyi intéz­mények gyarapodása, az isko­lai tantermek, a víz- és vil­lanyhálózat építése, korszerű­sítése — mind jelzik a város gazdagodását, s valamennyi fejlődésben felfedezhető a vá­rosi tanács eredményes mun­kája. Túlteljesítették a negyedik ötéves terv céljait és az ötö­dik ötéves terv időarányos tennivalóit. Jól gazdálkodtak a pénzeszközökkel. A megyei tanács-vb ele­mezte az idegenforgalom nö­vekedéséből származó tenni­valókat is, hiszen az idegen- forgalom már nemcsak idény­re jellemző, egész évben sok százezren érkeznek a város­ba. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy-egy új üzlet, ven­déglátóipari üzem mellett job­ban kell építeni a magánkez­deményezésekre, mind az ét­keztetést, mind az elszálláso­lást tekintve. A szolgáltatás­nál is célszerű az idegenfor­galom-igényeit is tekintetbe venni, a városban élő 160 kis­iparos tevékenységét még in­kább a lakosság szolgálatá­ba kell állítani. Gyors ütemű lakásépítést A megyei választott testü­let hangsúlyozta, hogy a vá­ros fejlődése során is nagy gondot kell fordítani arra, nehogy károsodjon a város jel­lege, a lakosság véleményét is kérjék ki ez ügyben. Fel­hívta a városi tanács vezetői­nek figyelmét a lakásépítési terv gyors ütemű megvalósí­tására, s arra, hogy vala­mennyi rendelkezésre álló épí­tési kapacitást vegyenek eh­hez igénybe. Ugyanakkor az elavult városrészek rekonst­rukciója is sok gondoskodást kíván. Ösztönözte a megyei tanács- vb a városi tanácsot arra, hogy változtasson olyan je­lenségeken, amelyek irritál­ják a közvéleményt. Egyik ilyen például a rossz kenyér- ellátás, vagy az építkezés miatt hónapok óta nehezén megkö­zelíthető bevásárlási központ okozta gond. Gyorsítani szük­séges a csatornahálózat épí­tését, korszerűsítését. A ke­vés munkaerő ellenére is tia- gyobb tisztaság uralkodhat­na a városban. A megyei tanács-vb összes­ségében elismerte a szentend­rei városi tanács munkáját. Új természetvédelmi területek A terület jelenlegi arcula­ta a Dunának köszönhető. Szabályozásáig évente két- három alkalommal kiöntött a folyam, 1500—2000 ' hektár­nyi mocsárvilágot kialakít­va. Ez a mocsár nyújtott me­nedéket a törökdúlás idején a lakosságnak. - Az 1700-as évek elején még öt nagy mo­csaras tó volt Makádon. Az 1838-as nagy árvízkor véd- gátat emeltek, amelyet egy későbbi ár elmosott. A nagy­gátat a századfordulón épí­tették. A tassi zsilip 1928- ban készült el. A Halastó a legnagyobb mocsaras tó he­lyén 1955-ben alakult ki. A területen sok olyan madáréi, amely csak itt található, má­sok pedig csak a Csallóköz­ben, vagy a gemenci ártér­ben raktak fészket. Növény­világa is védelemre szorul. A tanács-vb tegnapi ülésén védetté nyilvánította a ma­Pihenőerdő Cegléd határában Pihenőerdővé alakítják a Cegléd és Csemö között elte­rülő putrisarki erdőt. A terep- rendezés már megkezdődött. Az ősz folyamán az egykori homokbánya területén mint­egy 54 hektáron új erdőt is te­lepítenek. Cegléden a lakosság is részt vesz a fásításban: az elmúlt néhány évben 20 ezer fát ültettek és jelentős részt vállalnak a mintegy 200 ezer négyzetméternyi parkterület fenntartásából, megóvásából. Elkészülnek a kivitelezési ter­vek a belvízelvezető rendszer korszerűsítésére és szűkös szennyvíztisztító kapacitás bő­vítésére is. A környezetvédel­mi szempontból fontos munka várhatóan 1983-ban fejeződik be. kádi nagyerdőt és a Halas­tót. Egyszerűbb ügyintézés A megyei tanács végrehajtó bizottsága áttekintette, milyen intézkedésekkel korszerűsí­tették munkájukat az utóbbi időben a tanácsok. Megálla­pította, hogy a' helyi tanácsok megtalálták a módját, mikép­pen válhat egyszerűbbé aj ügyintézés. Legtöbb helyen ezt állandó, folyamatos feladatnak tekin­tik, s nem egyszeri, időleges tennivalónak. Meg van a móc a további tartalékok feltárá­sára is, természetesen ez el­mélyült elemző és szervezi munkát igényel. Ezt mind í tömegkapcsolat szilárdítása mind a tanácsban dolgozói munkájának könnyítése meg­kívánja. S. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents