Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

\ «fl» HTcvr.t 6 1978. NOVEMBER 12., VASÄRNAP Új típusokra is számítanak Karácsony előtt — a játékról Az utolsó napokra marad elég áru ;,A játék komoly dolog” — állapítja meg ár. Benjamin Spock a Csecsemőgondozás, gyermeknevelés című nagysi­kerű könyvében. Majd így folytatja: „A gyermek nem azért szeret játszani, mert a játék könnyű, hanem éppenv mert nehéz. Játék közben minden nap minden órájában — miközben utánozza a na­gyobb gyerekeket és felnőtte­ket — egyre nehezebb telje- sítményekre törekszik.” Választék és árak A játékhoz azonban általá­ban eszköz is kell, a csörgő­től a bonyolult konstrukció­kig a gyerekek életkorának, érdeklődésének és nevelési cé­lunknak megfelelően. Van-e megfelelő választék? Pénz­tárcánkhoz méretezettek-e az árdk? — Ezek a kérdések most, a Télapó és a karácso­nyi ünnepek előtt különösen aktuálisak. A Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat a na­gyobb településeken — Nagy­kőrösön, Szentendrén, Rácke­vén, Vácott, Szigethalom- gyártelepen, Érden, Pomázon, Gyomron — játékkiállítást tar­tott, illetve rendez a közel­jövőben. — A vásárral egybekötött kiállítással a játékvásárlási szezont szeretnénk meghosz- szabbítani, a Mikulás és a karácsony előtti tolongást csökkenteni, s természetesen a forgalmunkat növelni — tá­jékoztatott Szilvási Imréné dr., a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat igazgató­ja. A kiállítások közül a gyöm- rőit néztük meg. Mivel az it­teni játékbolt kicsi, a KIOSZ helyi székházában rendezték a bemutatót. — Ha mindent, például a különféle babákat is típuson­ként beleszámítom, akkor csaknem háromszázféle já­tékot mutatunk be az érdek­lődőknek — mondta el Bukta Csaba boltvezető. — Mit ajánlana, mondjuk, egy egyéves kislány számára? — A hagyományos babák mellett például a Gabi épí­tőt, három változatban 48-tól 120 forintos áron. A tér- és forma építő 100 forint, a Tomi panell építő 85 forint. Bár a gyártó vállalatok sze­rint idősebbeknek való, ta­pasztalatunk szerint az egy­éves gyerekek is jól elszóra­koznak velük. Egyelőre még csak a színekben gyönyörköd­nek, s megpróbálják egymásra vagy egymásba rakni az egyes elemeket, aztán apránként rá­jönnek arra, hogy mire valók. Ezek a játékok az ügyessé­güket és már a logikai kész­ségüket is fejlesztik. Ami elmaradhatatlan A játékok között (a kiállí­táson is láthattuk) bőven ta­lálhatók fegyverek, piszto­lyok, puskák. Az elemes, kí­nai gyártmányú harckocsi, amint akadályhoz ér, kinyitja a tetejét, kiemelkedik két mi­ni géppuska és veszettül tü­zelni kezd ... Nos, ez az ügyes­séget és a logikai készséget aligha fejleszti. Amikor Ben- kovics Alajostól, az ötletes és népszerű Jáva elnevezésű és még számos játékot készítő Mikrolin Ipari Szövetkezet el­nökétől megkérdeztem, hogy miért nem gyártanak hadi já­tékokat, a következőket mond­ta: — Jó üzlet lenne, de azok nem felelnek meg a játékok­kal szemben támasztott kö­vetelményeknek. A mi célunk, hogy a gyermekek aktivitását, önállóságát, alkotókészségét fejlesszük. — Venne a gyermekének já­tékfegyvert? — fordultam Bukta Csabához. — Annak idején én is azt mondtam, hogy nem veszek. De aztán fogott egy lécet és kinevezte puskának... S et­től kezdve tőlem is kapott já­tékpuskát. Kedvezmény közülieteknek Októberben a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat a közületeknek (bölcső­déknek, óvodáknak, iskolák­nak) 20 százalékos enged­ménnyel adja a játékokat, a tőkés importból származók ki­vételével. Miért csak a kö­zületeknek? A kérdésre Urai Avdorné áruforgalmi előadó válaszolt. — A szezon alatt vagy előtt nem érdemes általános árleszállítást rendezni. Az ár­Kényelmesebb az eszmei díjazás Az ÉDOSZ vizsgálata az újításokról Évente mintegy 120—150 millió forint az élelmiszeripa­ri újítások gazdasági haszna, a dolgozóknak mintegy 10 százaléka vállalkozik ésszerű­sítésre — állapította meg az ÉDOSZ vizsgálata, amely sze­rint az utóbbi 5 évben meg­kétszereződött az újítások száma. Évente most már rendszeresen 10—12 ezer újí­tási javaslatot adnak be az üzemekben. Az elemzés szerint azonban túlságosan magas az el­utasított újítások száma, ezek teszik ki az összes ész- szerűsítési javaslat 40 száza­lékát. A legtöbbször azért nem fogadják el az újításo­kat, mert valahol másutt már megtalálták a jó megoldást, tehát a javaslatok nem számí­tanak újdonságnak. Máskor, az esetek mintegy 5 százalékában az ésszerűsítés munkaköri kö­telessége a javaslattevőnek. Az elutasított javaslatok viszonylag nagy száma arra figyelmeztet: helyenként túl­ságosan magukra hagyva dol­goznak az újítók, a vállalatok nem karolják eléggé fel őket és sokszor ezért dolgoznak hiába. Kedvezőtlennek tartja a szakszervezet, hogy az újítá­soknak csak 10 százalékát díjaz­zák kalkulációs számítás­sal, 90 százalékát eszmei díjjal honorálják. A vállalatok szá­mára ez az utóbbi forma ezért „kézenfekvőbb”, mert ehhez nem szükséges műszaki­gazdasági számításokat végez­ni, amire az üzemekben állí­tólag azért nincs lehetőség, mert a műszaki gárda erre nem ér rá. De sokszor az újítók sem törekszenek a kal­kulált eredményszámításra, mert félnek ennek vontatott- ságától, az alkudozástól, ami késlelteti a kifizetést. Ezért inkább elfogadják a vál­lalat által felajánlott esz­mei díjat, ami általában csak 4—500 fo­rint. Elvétve található csak eszmei alapon több ezer fo­rinttal díjazott újítás. A szakszervezet vizsgálata arra figyelmeztet: az újítókat az eddiginél jobban fel kell karolni és fokozatosan csök­kenteni kell az eszmei díjazás túlságosan nagy arányát. különbözeiét a kockázati ala­punkból fedezzük, s tulajdon­képpen nem is futná több­re belőle. A bölcsődéknek, óvodáknak és az iskoláknak pedig jól jön ez a kedvez­ményes vásárlási lehetőség. Rá is vannak szorulva s úgy is felfogható, hogy ez a vál­lalatunk ajándéka... A Triál viszont október 16- tól november 15-ig sorsjegy- akciót hirdetett. Aki 400 fo­rint feletti értékben vásárol játékot a kijelölt boltokban, sorsjegyet kap. Ez a 400 fo­rintos alsó határ azonban soknak tűnik. Így tulajdon­képpen azokat jutalmazzák, akiknek egyébként is futja több száz forintért játékot vá­sárolni. — Mi természetesen a for­galmat szeretnénk növelni — mondta Brenner Róbertné, a Triál játék főosztályvezetője. — Hogy miért 400 forint fö­lött adunk sorsjegyet, nincs különösebb oka. Szezon júliustól Persze most már az lenne igazán a bosszantó, ha az ünnepekre a mostaniaknál ke­vesebb játék kerülne forga­lomba. Vajon nem kell-e et­től tartani? — A Triál és a kiskereske­delmi vállalatok a téli játék­szezont tulajdonképpen július­ban kezdik — mondta Bren­ner Róbertné. — Júliustól ugyanis folyamatosan feltölt­jük a raktárakat, és kedve­zünk a vásárlóknak, ne a csúcsforgalomban kelljen tü­lekedni. Az idei új játékok már a boltokban vannak. Meg­történhet azonban, hogy egy­két új típusú játék december­ben kerül a polcokra. Sz. P. Ötezer éves , szarvasagancs A Dráva mentén, Bolhó község térségében lévő tőzeg­bányából egy szarvasagancsot emelt ki 1977 őszén a mar­kológép. Megállapították, hogy a lelet hét-nyolc éves bika — megközelítően aranyérmes — páratlan tizennyolcas tró­feája. A Természettudományi Mú­zeum őslénytani osztályán is megvizsgálták» s az is kide­rült, hogy az állat legalább ötezer évvel ezelőtt élt. A rit­ka leletet — melyet a mar­kológép megrongált — res­taurálják, majd kiállítják. Bajkor József felvétele A vsktimológus véleménye ­Erkölcsök és bűntettek Régi történet, magam is csak hallomásból ismerem ... Egy hatalmas termetű falusi kocsmárosné állt a tárgyaló­teremben. Bájaival a bírák előtt sem bánt szűkkeblűén. Otthon, a községben — mint kiderült — valóságos zarán­dokhely volt zugkocsmája, ahol az asszony nemritkán önmagát is felszolgálta. Csár­dája a közös élmények, titkos kalandok háza volt, s a kiszi­várgó pajzán históriákba ál­lítólag a feleségek is félig- meddig beletörődtek. Nagy te­kintélyű, erős természetű asz- szony volt a kocsmárosné, s noha sokan megszólták, jelen­tékeny személyisége a község­nek. Egy éjszaka a kocsis meg egy kőműves kopogtatott be az ivóba, de csak bort kaptak, s mellé visszautasítást. „Nincs kedvem fiúk”, ismételte el a tárgyaláson is a kocsmárosné az elutasító választ. Az italtól is felajzott két férfinak hiába volt minden szó. Kierőszakol­ták a már oly sokszor megka­pott kegyet. Néhány nap múl­va a községi rendőr bekísérte Munkaügyi viták A fegyelmi feltételei Az egyik nagyvállalat vi­déki telepén az ellenőrzési osztály megállapította: a ve­zető súlyos visszaéléseket kö­vetett el. Büntető eljárás is indult ellene, amelynek ered­ményeképpen a járásbíróság magánokirathamisítással el­követett csalás címén szabad­ságvesztésre ítélte. Ezek után fegyelmi eljárás útján elbo­csátották. A határozat indoko­lása szerint az elkövetett bűn- cselekményeken kívül a telep­vezető kötelezettségeinek meg­szegésével elősegítette, hogy a munkafegyelem meglazult, te­hát munkaköre ellátására mindenképpen alkalmatlan. Fellebbezésre azonban a bűn­ügyben a megyei bíróság — bizonyítottság hiányában — felmentő ítéletet hozott, de nem vonta kétségbe mindazo­kat az adminisztratív szabály­talanságokat, amelyeket a fe­gyelmi határozat megállapí­tott. A felmentő ítéletre hivat­kozva, a volt telepvezető az elbocsátásról szóló határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. A munkügyi bí­róság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint súlyosan vétett a bizonylati fegyelem ellen, kötelezettsé­geit többször megszegte. Cse­lekményei visszaélések elkö­vetésének lehetőségét rejtet­ték magukba, ezért a legsú­lyosabb fegyelmi büntetés ki­szabása indokolt volt. A jogerős ítélet ellen meg­alapozatlanság címen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését hatályon kí­vül helyezte és új eljárásra kötelezte. — A kötelezettségeit vétke­sen megszegő dolgozóval szemben a felelősségrevonás- nak két feltétele van: egy­részt a tevékenységében meg­nyilvánuló jogellenes maga­tartás, másrészt a vétkesség — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. A fegyelmi eljárás megindításához és a büntetés kiszabásához azonban még egy további feltétel is járul, még­pedig a Munka Törvény- könyvében meghatározott ha­táridők betartása. Jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzé­sével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedése óta három hónap, illetve el­követése óta egy év telt el. Amennyiben büntető eljárás indult, ami nem végződött fel­mentéssel, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határ­idő pedig az eljárás jogerős befejezésétől kezdődik. — A periratoknál sem a vállalat ellenőrzési osztályá­nak jelentése, sem a fegyelmi eljárás egyetlen irata nem ta­lálható — hangzik tovább a határozat indokolása. Ezek hiányában pedig nem állapít­ható meg, hogy a vállalat a fegyelmi eljárások megindítá­sánál' a jogszabályban előirt határidőket betartotla-e, vagy sem. A fegyelmi döntésben a dolgozó vétségeit, elkövetési idejüket pontosan nem hatá­rozták meg, csak utaltak az ellenőrzési osztály jelentésé­ben és az elsőfokú büntetőbí­róság ítéletében foglaltakra. A munkaügyi bíróság ezeket az iratokat sem szerezte be. Mindezek miatt nem állapít­ható meg, hogy az elbocsátott telepvezető mikor, hány eset­ben és milyen áruk átvételé­nél követte el a terhére rótt kötelezettségeket, vagyis mi a fegyelmi vétsége. — A munkaügyi bíróságnak tehát új bizonyítási eljárás le­folytatásával be kell szereznie a fegyelmi határozat alapjául szolgáló, valamint az ügy miatt indult büntető eljárás iratait. a két férfit, akik semmit sem értettek az egész letartózta- tási hercehurcából. A tárgya­láson a bíró Petőfivel és A helység kalapácsával gúnyoló­dott a középkorias falun, az ülnökök talán még soha nem kérdeztek annyit, mint ebben az ügyben, a kocsmárosné pe­dig öntudatosan védte erényét. Ha jól emlékszem, a vádlot­takat két évi börtönre ítélték nemi erőszakért. „Tanulják meg uraim, egy ledér hölgy sem szabad préda. A törvény a könnyűvérű asszonyok mél­tóságát is védi, adott esetben” — fűzte az ítélethez a per be­fejezésekor a tanácsvezető bíró. A bűvész virágja A kocsmárosné története óta ha nem a klasszikus, brutális nemi erőszak a vád, gyakran eszembe jut az egykori törté­net. Mert a bizonytalanul fel­idézhető bűnügyekben, ami­kor a sértett nő ellenállása tá­volról sem teljesen egyértel­mű, gyakran nem könnyű a bűnösség vágy' ' ártatlanság kérdésének eldöntése. Jogilag és erkölcsileg is nehezen meg­ítélhető ügyek ezek, erre jó példa volt legutóbb egy Buda­pest környéki községből való lány esete. Z. Klára — (a név nem va­lódi) — egy júliusi éjszakán taxiba ült a Nyugati pálya­udvari droszton. A kockás Zsi­guli vezetője és a lány beszél­getni kezdtek, majd a Margit- hídon áthajtva a taxis lecsap­ta az órát és meghívta egy üveg colára utasát. Éjjel egy órakor fékezett a kocsi az Új­laki étteremnél. A telefonbár­nak nevezett éjszakai szóra­kozóhely 60 forintos belépőit a férfi fizette, akárcsak a bár­ban a colát rummal. Nem sokkal később elkezdődött a lokál egyórás műsora, s a taxis szerint Z. Klára a bű­vésztől művirágot 4s kapott. A lány később e jeles pilla­natra azonban nem emléke­zett, de mint majd kiderül, Z. Klára memóriája kissé bi­zonytalannak mondható. Min­denesetre az a tény, hogy a műsor utáni lassú discoszá- mokra együtt táncolt sofőr és utasa. Flört, pofonokkal Hajnali 4 óra körül, útban hazafelé, a taxis újabb bizal­mas gesztussal kísérletezett és néhány pillanatra átfogta a lány vállát. Z. Klára nem el­lenkezett. A több órás békés flörtnek a falu határában azonban hirtelen végeszakadt. A történtek részletezése alig­hanem mellőzhető, röviden ta­lán úgy fogalmazhatnánk: Gyöngyösi Sándor a kaland beteljesítésére törekedett. Z. Klára viszont váratlanul el­lentmondott, sőt kifejezetten tiltakozott, kiabálni kezdett, amikor az félig lerángatta néhány ruhadarabját. A fél- hevült sofőr többször pofon­ütötte a lányt, majd amikor Z. Klára megpróbálta kirúgni a kocsi szélvédőjét, néhány pillanatra a torkát is megra­gadta. Végül a komoly ellen­állást látva a taxis lemondott tervéről, sőt később bocsána­tot kért. S ha mindeddig az utas viselkedésében nem mu­lasztottunk el megemlíteni néhány kacérnak tűnő moz­zanatot, akkor most szólni kell az éjszaka másik különös pillanatáról, amikor a gáláns férfi — nyilván nem utolsó­sorban bosszúból — kicsinyes figurává változott. Gyöngyösi kiszállás előtt ugyanis össz­költségként 170 forintot kért a lánytól, vagyis kifizettette saját belépőjét és fogyasztását is Z. Klárával. Az áldozatok bűne A i flört és durva végjátéka — bár ez a szereplők agyán aligha villant át — egyébként tökéletes viktimológiai példá­zatnak is tekinthető. Az áldo­zatok „bűnét” vizsgáló vikti­mológiai kutatások szerint a nemi erőszakok jelentős ré­szében a sértett nők tudato­san, vagy ösztönösen provo­kálják partnerüket. Olyan ha­tást próbálnak tenni a férfira, hogy az ne tudjon uralkodni magán — és így persze a férfi támadását sem lehet teljesen váratlannak tekinteni. Gyön­gyösi és Z. Klára esetét nehéz lenne nem így értelmezni. S a bizonytalanságot még csak tovább növeli, hogy a Z. Klára-féle ellenállás valójá­ban távolról sem jelent min­dig merev elutasítást. A köz- i gondolkodás szexuális morál­ja, kivált alkalmi ismeretség­nél, többnyire megköveteli a nőtől a védekezést, s ráadá­sul a nők egy része elvárja a férfitől a kissé erőszakos vi­selkedést. A puszta dulakodás tehát a Pest környéki ügyben is csak meglehetősen nehezen megítélhető, de persze a pofo­nokra és a fojtogatásra nincs mentség. VaRomás, ítélet A nyomozás során a lány egyoldalúan idézte vissza az eseményeket. Z. Klára felje­lentésében — amit vőlegénye „javaslatára” tett — feltűnően sok részletről feledkezett meg: hallgatott a bárban elfogyasz­tott rumról, a műsorról, a lassú táncról, hazafelé az át­karolásról, s egyáltalán vallo­másában a bárban eltöltött iuot mindössze negyed órára becsülte. A nem lényegtelen epizódokról csak a tanúvallo­mások nyomán számolt be a lány, aki a bíró kérdésére megjegyezte, véleménye sze­rint semmi jelentősége sincs annak, hogy feljelentésében 15 percre, a tárgyaláson pedig több órára tette a bárban el­töltött időt. A viktimológusok szerint sok nő érzelemvilágában az alkalmi szexuális kapcsolatok egyrészt bűntudattal terheltek, ugyanakkor vágy is él bennük a kapcsolat megteremtésére. A későbbi erkölcsi — lelkiis­mereti konfliktusból aztán a sértettek úgy próbálnak sza­badulni, hogy átszínezik a valóságot, s tehetetlen áldo­zatnak tekintik önmagukat... Gyöngyösi Sándor ügyében a közelmúltban hirdettek íté­letet a Pestvidéki Járásbírósá­gon. Dr. Trautmann János ta­nácsa másfél évi börtönre ítélte a 23 éves taxist. Az íté­let nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. Babus Endre

Next

/
Thumbnails
Contents