Pest Megyi Hírlap, 1978. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-12 / 267. szám
\ «fl» HTcvr.t 6 1978. NOVEMBER 12., VASÄRNAP Új típusokra is számítanak Karácsony előtt — a játékról Az utolsó napokra marad elég áru ;,A játék komoly dolog” — állapítja meg ár. Benjamin Spock a Csecsemőgondozás, gyermeknevelés című nagysikerű könyvében. Majd így folytatja: „A gyermek nem azért szeret játszani, mert a játék könnyű, hanem éppenv mert nehéz. Játék közben minden nap minden órájában — miközben utánozza a nagyobb gyerekeket és felnőtteket — egyre nehezebb telje- sítményekre törekszik.” Választék és árak A játékhoz azonban általában eszköz is kell, a csörgőtől a bonyolult konstrukciókig a gyerekek életkorának, érdeklődésének és nevelési célunknak megfelelően. Van-e megfelelő választék? Pénztárcánkhoz méretezettek-e az árdk? — Ezek a kérdések most, a Télapó és a karácsonyi ünnepek előtt különösen aktuálisak. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a nagyobb településeken — Nagykőrösön, Szentendrén, Ráckevén, Vácott, Szigethalom- gyártelepen, Érden, Pomázon, Gyomron — játékkiállítást tartott, illetve rendez a közeljövőben. — A vásárral egybekötött kiállítással a játékvásárlási szezont szeretnénk meghosz- szabbítani, a Mikulás és a karácsony előtti tolongást csökkenteni, s természetesen a forgalmunkat növelni — tájékoztatott Szilvási Imréné dr., a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. A kiállítások közül a gyöm- rőit néztük meg. Mivel az itteni játékbolt kicsi, a KIOSZ helyi székházában rendezték a bemutatót. — Ha mindent, például a különféle babákat is típusonként beleszámítom, akkor csaknem háromszázféle játékot mutatunk be az érdeklődőknek — mondta el Bukta Csaba boltvezető. — Mit ajánlana, mondjuk, egy egyéves kislány számára? — A hagyományos babák mellett például a Gabi építőt, három változatban 48-tól 120 forintos áron. A tér- és forma építő 100 forint, a Tomi panell építő 85 forint. Bár a gyártó vállalatok szerint idősebbeknek való, tapasztalatunk szerint az egyéves gyerekek is jól elszórakoznak velük. Egyelőre még csak a színekben gyönyörködnek, s megpróbálják egymásra vagy egymásba rakni az egyes elemeket, aztán apránként rájönnek arra, hogy mire valók. Ezek a játékok az ügyességüket és már a logikai készségüket is fejlesztik. Ami elmaradhatatlan A játékok között (a kiállításon is láthattuk) bőven találhatók fegyverek, pisztolyok, puskák. Az elemes, kínai gyártmányú harckocsi, amint akadályhoz ér, kinyitja a tetejét, kiemelkedik két mini géppuska és veszettül tüzelni kezd ... Nos, ez az ügyességet és a logikai készséget aligha fejleszti. Amikor Ben- kovics Alajostól, az ötletes és népszerű Jáva elnevezésű és még számos játékot készítő Mikrolin Ipari Szövetkezet elnökétől megkérdeztem, hogy miért nem gyártanak hadi játékokat, a következőket mondta: — Jó üzlet lenne, de azok nem felelnek meg a játékokkal szemben támasztott követelményeknek. A mi célunk, hogy a gyermekek aktivitását, önállóságát, alkotókészségét fejlesszük. — Venne a gyermekének játékfegyvert? — fordultam Bukta Csabához. — Annak idején én is azt mondtam, hogy nem veszek. De aztán fogott egy lécet és kinevezte puskának... S ettől kezdve tőlem is kapott játékpuskát. Kedvezmény közülieteknek Októberben a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a közületeknek (bölcsődéknek, óvodáknak, iskoláknak) 20 százalékos engedménnyel adja a játékokat, a tőkés importból származók kivételével. Miért csak a közületeknek? A kérdésre Urai Avdorné áruforgalmi előadó válaszolt. — A szezon alatt vagy előtt nem érdemes általános árleszállítást rendezni. Az árKényelmesebb az eszmei díjazás Az ÉDOSZ vizsgálata az újításokról Évente mintegy 120—150 millió forint az élelmiszeripari újítások gazdasági haszna, a dolgozóknak mintegy 10 százaléka vállalkozik ésszerűsítésre — állapította meg az ÉDOSZ vizsgálata, amely szerint az utóbbi 5 évben megkétszereződött az újítások száma. Évente most már rendszeresen 10—12 ezer újítási javaslatot adnak be az üzemekben. Az elemzés szerint azonban túlságosan magas az elutasított újítások száma, ezek teszik ki az összes ész- szerűsítési javaslat 40 százalékát. A legtöbbször azért nem fogadják el az újításokat, mert valahol másutt már megtalálták a jó megoldást, tehát a javaslatok nem számítanak újdonságnak. Máskor, az esetek mintegy 5 százalékában az ésszerűsítés munkaköri kötelessége a javaslattevőnek. Az elutasított javaslatok viszonylag nagy száma arra figyelmeztet: helyenként túlságosan magukra hagyva dolgoznak az újítók, a vállalatok nem karolják eléggé fel őket és sokszor ezért dolgoznak hiába. Kedvezőtlennek tartja a szakszervezet, hogy az újításoknak csak 10 százalékát díjazzák kalkulációs számítással, 90 százalékát eszmei díjjal honorálják. A vállalatok számára ez az utóbbi forma ezért „kézenfekvőbb”, mert ehhez nem szükséges műszakigazdasági számításokat végezni, amire az üzemekben állítólag azért nincs lehetőség, mert a műszaki gárda erre nem ér rá. De sokszor az újítók sem törekszenek a kalkulált eredményszámításra, mert félnek ennek vontatott- ságától, az alkudozástól, ami késlelteti a kifizetést. Ezért inkább elfogadják a vállalat által felajánlott eszmei díjat, ami általában csak 4—500 forint. Elvétve található csak eszmei alapon több ezer forinttal díjazott újítás. A szakszervezet vizsgálata arra figyelmeztet: az újítókat az eddiginél jobban fel kell karolni és fokozatosan csökkenteni kell az eszmei díjazás túlságosan nagy arányát. különbözeiét a kockázati alapunkból fedezzük, s tulajdonképpen nem is futná többre belőle. A bölcsődéknek, óvodáknak és az iskoláknak pedig jól jön ez a kedvezményes vásárlási lehetőség. Rá is vannak szorulva s úgy is felfogható, hogy ez a vállalatunk ajándéka... A Triál viszont október 16- tól november 15-ig sorsjegy- akciót hirdetett. Aki 400 forint feletti értékben vásárol játékot a kijelölt boltokban, sorsjegyet kap. Ez a 400 forintos alsó határ azonban soknak tűnik. Így tulajdonképpen azokat jutalmazzák, akiknek egyébként is futja több száz forintért játékot vásárolni. — Mi természetesen a forgalmat szeretnénk növelni — mondta Brenner Róbertné, a Triál játék főosztályvezetője. — Hogy miért 400 forint fölött adunk sorsjegyet, nincs különösebb oka. Szezon júliustól Persze most már az lenne igazán a bosszantó, ha az ünnepekre a mostaniaknál kevesebb játék kerülne forgalomba. Vajon nem kell-e ettől tartani? — A Triál és a kiskereskedelmi vállalatok a téli játékszezont tulajdonképpen júliusban kezdik — mondta Brenner Róbertné. — Júliustól ugyanis folyamatosan feltöltjük a raktárakat, és kedvezünk a vásárlóknak, ne a csúcsforgalomban kelljen tülekedni. Az idei új játékok már a boltokban vannak. Megtörténhet azonban, hogy egykét új típusú játék decemberben kerül a polcokra. Sz. P. Ötezer éves , szarvasagancs A Dráva mentén, Bolhó község térségében lévő tőzegbányából egy szarvasagancsot emelt ki 1977 őszén a markológép. Megállapították, hogy a lelet hét-nyolc éves bika — megközelítően aranyérmes — páratlan tizennyolcas trófeája. A Természettudományi Múzeum őslénytani osztályán is megvizsgálták» s az is kiderült, hogy az állat legalább ötezer évvel ezelőtt élt. A ritka leletet — melyet a markológép megrongált — restaurálják, majd kiállítják. Bajkor József felvétele A vsktimológus véleménye Erkölcsök és bűntettek Régi történet, magam is csak hallomásból ismerem ... Egy hatalmas termetű falusi kocsmárosné állt a tárgyalóteremben. Bájaival a bírák előtt sem bánt szűkkeblűén. Otthon, a községben — mint kiderült — valóságos zarándokhely volt zugkocsmája, ahol az asszony nemritkán önmagát is felszolgálta. Csárdája a közös élmények, titkos kalandok háza volt, s a kiszivárgó pajzán históriákba állítólag a feleségek is félig- meddig beletörődtek. Nagy tekintélyű, erős természetű asz- szony volt a kocsmárosné, s noha sokan megszólták, jelentékeny személyisége a községnek. Egy éjszaka a kocsis meg egy kőműves kopogtatott be az ivóba, de csak bort kaptak, s mellé visszautasítást. „Nincs kedvem fiúk”, ismételte el a tárgyaláson is a kocsmárosné az elutasító választ. Az italtól is felajzott két férfinak hiába volt minden szó. Kierőszakolták a már oly sokszor megkapott kegyet. Néhány nap múlva a községi rendőr bekísérte Munkaügyi viták A fegyelmi feltételei Az egyik nagyvállalat vidéki telepén az ellenőrzési osztály megállapította: a vezető súlyos visszaéléseket követett el. Büntető eljárás is indult ellene, amelynek eredményeképpen a járásbíróság magánokirathamisítással elkövetett csalás címén szabadságvesztésre ítélte. Ezek után fegyelmi eljárás útján elbocsátották. A határozat indokolása szerint az elkövetett bűn- cselekményeken kívül a telepvezető kötelezettségeinek megszegésével elősegítette, hogy a munkafegyelem meglazult, tehát munkaköre ellátására mindenképpen alkalmatlan. Fellebbezésre azonban a bűnügyben a megyei bíróság — bizonyítottság hiányában — felmentő ítéletet hozott, de nem vonta kétségbe mindazokat az adminisztratív szabálytalanságokat, amelyeket a fegyelmi határozat megállapított. A felmentő ítéletre hivatkozva, a volt telepvezető az elbocsátásról szóló határozat hatályon kívül helyezéséért pert indított. A munkügyi bíróság a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint súlyosan vétett a bizonylati fegyelem ellen, kötelezettségeit többször megszegte. Cselekményei visszaélések elkövetésének lehetőségét rejtették magukba, ezért a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása indokolt volt. A jogerős ítélet ellen megalapozatlanság címen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság döntését hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte. — A kötelezettségeit vétkesen megszegő dolgozóval szemben a felelősségrevonás- nak két feltétele van: egyrészt a tevékenységében megnyilvánuló jogellenes magatartás, másrészt a vétkesség — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. A fegyelmi eljárás megindításához és a büntetés kiszabásához azonban még egy további feltétel is járul, mégpedig a Munka Törvény- könyvében meghatározott határidők betartása. Jogszabályi rendelkezés szerint ugyanis nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedése óta három hónap, illetve elkövetése óta egy év telt el. Amennyiben büntető eljárás indult, ami nem végződött felmentéssel, a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől kezdődik. — A periratoknál sem a vállalat ellenőrzési osztályának jelentése, sem a fegyelmi eljárás egyetlen irata nem található — hangzik tovább a határozat indokolása. Ezek hiányában pedig nem állapítható meg, hogy a vállalat a fegyelmi eljárások megindításánál' a jogszabályban előirt határidőket betartotla-e, vagy sem. A fegyelmi döntésben a dolgozó vétségeit, elkövetési idejüket pontosan nem határozták meg, csak utaltak az ellenőrzési osztály jelentésében és az elsőfokú büntetőbíróság ítéletében foglaltakra. A munkaügyi bíróság ezeket az iratokat sem szerezte be. Mindezek miatt nem állapítható meg, hogy az elbocsátott telepvezető mikor, hány esetben és milyen áruk átvételénél követte el a terhére rótt kötelezettségeket, vagyis mi a fegyelmi vétsége. — A munkaügyi bíróságnak tehát új bizonyítási eljárás lefolytatásával be kell szereznie a fegyelmi határozat alapjául szolgáló, valamint az ügy miatt indult büntető eljárás iratait. a két férfit, akik semmit sem értettek az egész letartózta- tási hercehurcából. A tárgyaláson a bíró Petőfivel és A helység kalapácsával gúnyolódott a középkorias falun, az ülnökök talán még soha nem kérdeztek annyit, mint ebben az ügyben, a kocsmárosné pedig öntudatosan védte erényét. Ha jól emlékszem, a vádlottakat két évi börtönre ítélték nemi erőszakért. „Tanulják meg uraim, egy ledér hölgy sem szabad préda. A törvény a könnyűvérű asszonyok méltóságát is védi, adott esetben” — fűzte az ítélethez a per befejezésekor a tanácsvezető bíró. A bűvész virágja A kocsmárosné története óta ha nem a klasszikus, brutális nemi erőszak a vád, gyakran eszembe jut az egykori történet. Mert a bizonytalanul felidézhető bűnügyekben, amikor a sértett nő ellenállása távolról sem teljesen egyértelmű, gyakran nem könnyű a bűnösség vágy' ' ártatlanság kérdésének eldöntése. Jogilag és erkölcsileg is nehezen megítélhető ügyek ezek, erre jó példa volt legutóbb egy Budapest környéki községből való lány esete. Z. Klára — (a név nem valódi) — egy júliusi éjszakán taxiba ült a Nyugati pályaudvari droszton. A kockás Zsiguli vezetője és a lány beszélgetni kezdtek, majd a Margit- hídon áthajtva a taxis lecsapta az órát és meghívta egy üveg colára utasát. Éjjel egy órakor fékezett a kocsi az Újlaki étteremnél. A telefonbárnak nevezett éjszakai szórakozóhely 60 forintos belépőit a férfi fizette, akárcsak a bárban a colát rummal. Nem sokkal később elkezdődött a lokál egyórás műsora, s a taxis szerint Z. Klára a bűvésztől művirágot 4s kapott. A lány később e jeles pillanatra azonban nem emlékezett, de mint majd kiderül, Z. Klára memóriája kissé bizonytalannak mondható. Mindenesetre az a tény, hogy a műsor utáni lassú discoszá- mokra együtt táncolt sofőr és utasa. Flört, pofonokkal Hajnali 4 óra körül, útban hazafelé, a taxis újabb bizalmas gesztussal kísérletezett és néhány pillanatra átfogta a lány vállát. Z. Klára nem ellenkezett. A több órás békés flörtnek a falu határában azonban hirtelen végeszakadt. A történtek részletezése alighanem mellőzhető, röviden talán úgy fogalmazhatnánk: Gyöngyösi Sándor a kaland beteljesítésére törekedett. Z. Klára viszont váratlanul ellentmondott, sőt kifejezetten tiltakozott, kiabálni kezdett, amikor az félig lerángatta néhány ruhadarabját. A fél- hevült sofőr többször pofonütötte a lányt, majd amikor Z. Klára megpróbálta kirúgni a kocsi szélvédőjét, néhány pillanatra a torkát is megragadta. Végül a komoly ellenállást látva a taxis lemondott tervéről, sőt később bocsánatot kért. S ha mindeddig az utas viselkedésében nem mulasztottunk el megemlíteni néhány kacérnak tűnő mozzanatot, akkor most szólni kell az éjszaka másik különös pillanatáról, amikor a gáláns férfi — nyilván nem utolsósorban bosszúból — kicsinyes figurává változott. Gyöngyösi kiszállás előtt ugyanis összköltségként 170 forintot kért a lánytól, vagyis kifizettette saját belépőjét és fogyasztását is Z. Klárával. Az áldozatok bűne A i flört és durva végjátéka — bár ez a szereplők agyán aligha villant át — egyébként tökéletes viktimológiai példázatnak is tekinthető. Az áldozatok „bűnét” vizsgáló viktimológiai kutatások szerint a nemi erőszakok jelentős részében a sértett nők tudatosan, vagy ösztönösen provokálják partnerüket. Olyan hatást próbálnak tenni a férfira, hogy az ne tudjon uralkodni magán — és így persze a férfi támadását sem lehet teljesen váratlannak tekinteni. Gyöngyösi és Z. Klára esetét nehéz lenne nem így értelmezni. S a bizonytalanságot még csak tovább növeli, hogy a Z. Klára-féle ellenállás valójában távolról sem jelent mindig merev elutasítást. A köz- i gondolkodás szexuális morálja, kivált alkalmi ismeretségnél, többnyire megköveteli a nőtől a védekezést, s ráadásul a nők egy része elvárja a férfitől a kissé erőszakos viselkedést. A puszta dulakodás tehát a Pest környéki ügyben is csak meglehetősen nehezen megítélhető, de persze a pofonokra és a fojtogatásra nincs mentség. VaRomás, ítélet A nyomozás során a lány egyoldalúan idézte vissza az eseményeket. Z. Klára feljelentésében — amit vőlegénye „javaslatára” tett — feltűnően sok részletről feledkezett meg: hallgatott a bárban elfogyasztott rumról, a műsorról, a lassú táncról, hazafelé az átkarolásról, s egyáltalán vallomásában a bárban eltöltött iuot mindössze negyed órára becsülte. A nem lényegtelen epizódokról csak a tanúvallomások nyomán számolt be a lány, aki a bíró kérdésére megjegyezte, véleménye szerint semmi jelentősége sincs annak, hogy feljelentésében 15 percre, a tárgyaláson pedig több órára tette a bárban eltöltött időt. A viktimológusok szerint sok nő érzelemvilágában az alkalmi szexuális kapcsolatok egyrészt bűntudattal terheltek, ugyanakkor vágy is él bennük a kapcsolat megteremtésére. A későbbi erkölcsi — lelkiismereti konfliktusból aztán a sértettek úgy próbálnak szabadulni, hogy átszínezik a valóságot, s tehetetlen áldozatnak tekintik önmagukat... Gyöngyösi Sándor ügyében a közelmúltban hirdettek ítéletet a Pestvidéki Járásbíróságon. Dr. Trautmann János tanácsa másfél évi börtönre ítélte a 23 éves taxist. Az ítélet nem jogerős, a vádlott és védője fellebbezett. Babus Endre
